{"id":6502,"date":"2022-10-06T08:23:00","date_gmt":"2022-10-06T08:23:00","guid":{"rendered":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/?p=6502"},"modified":"2022-10-06T08:27:00","modified_gmt":"2022-10-06T08:27:00","slug":"munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/","title":{"rendered":"A munkahelyi betegs\u00e9g-k\u00f6lts\u00e9gek \u00e9s azok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9gei"},"content":{"rendered":"\n<p>Dr. Habil Polereczki Zsolt PhD, vez\u00e9rigazgat\u00f3, <a href=\"https:\/\/vitamed.life\/\">Nutrimed Zrt.<\/a><\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">1. Bevezet\u00e9s<\/h2>\n\n\n\n<p>A cikk c\u00e9lja, hogy a vonatkoz\u00f3 szakirodalmak \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9vel megtal\u00e1ljuk a v\u00e1laszt arra k\u00e9rd\u00e9sre, hogy l\u00e9tezik-e kapcsolat a munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s munkahelyi teljes\u00edtm\u00e9nye k\u00f6z\u00f6tt. Mindezt egy r\u00f6vid makro szint\u0171 \u00e1ttekint\u00e9sen kereszt\u00fcl, a v\u00e1llalati szinten megjelen\u0151 probl\u00e9m\u00e1kig \u00e9s megold\u00e1si javaslatokig.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A vizsg\u00e1lat kiindul\u00f3 pontja az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot \u00e9s a GDP k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s vizsg\u00e1lata. M\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9sk\u00e1nt az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot \u00e9s a munkateljes\u00edtm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot tekintj\u00fck \u00e1t. \u00cdgy mind makro, mind mikro szinten tudjuk \u00e9rtelmezni az eg\u00e9szs\u00e9g, az eg\u00e9szs\u00e9ges munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e9s ezek k\u00f6zvetlen gazdas\u00e1gi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ezt k\u00f6vet\u0151en \u00e1ttekintj\u00fck az eg\u00e9szs\u00e9g-fejleszt\u00e9s \u00e9rdekeltjeit, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egy\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6lts\u00e9gvisel\u0151k eg\u00e9szs\u00e9g k\u00f6lt\u00e9sekb\u0151l val\u00f3 r\u00e9szesed\u00e9s\u00e9t. Ennek c\u00e9lja annak felt\u00e1r\u00e1sa, hogy vajon kinek az \u00e9rdeke az eg\u00e9szs\u00e9g k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9se.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\">\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben teh\u00e1t n\u00e9gy k\u00e9rd\u00e9sre keress\u00fck a v\u00e1laszt:<\/h4>\n\n\n\n<ul><li>Milyen kapcsolatban van a gazdas\u00e1gok teljes\u00edt\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapottal?<\/li><li>Milyen hat\u00e1ssal van a munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota a munkav\u00e9gz\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1gukra?<\/li><li>A jelenlegi hazai eg\u00e9szs\u00e9g k\u00f6lt\u00e9si strukt\u00far\u00e1ban kik az \u00e9rdekeltek az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot jav\u00edt\u00e1s\u00e1ban?<\/li><li>Milyen l\u00e9p\u00e9sekkel cs\u00f6kkenthet\u0151 a betegs\u00e9g-k\u00f6lts\u00e9g v\u00e1llalaton bel\u00fcl?<\/li><\/ul>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">2. Vezet\u0151i \u00f6sszefoglal\u00f3<\/h2>\n\n\n\n<p>A munk\u00e1ltat\u00f3knak vil\u00e1gszerte jelenleg \u00f3ri\u00e1si kih\u00edv\u00e1sokkal kell szemben\u00e9zni\u00fck: a COVID vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny, elsz\u00e1ll\u00f3 energia k\u00f6lts\u00e9gek, k\u00f6zelg\u0151 glob\u00e1lis gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g, egyre gyorsul\u00f3 \u00fczleti k\u00f6rnyezet, n\u00f6vekv\u0151 ig\u00e9nyek a termel\u00e9kenys\u00e9g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re \u00e9s nem utols\u00f3 sorban az el\u00f6reged\u00e9s \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag eg\u00e9szs\u00e9gtelen munkaer\u0151. Mivel a kr\u00f3nikus betegs\u00e9gek sz\u00e1ma folyamatosan emelkedik, pl. sz\u00edvbetegs\u00e9gek, magas v\u00e9rnyom\u00e1s, cukorbetegs\u00e9g, r\u00e1k, a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e1ltal\u00e1nosan egyre kev\u00e9sb\u00e9 eg\u00e9szs\u00e9gesek, emiatt kev\u00e9sb\u00e9 termel\u00e9kenyek. A j\u00f6v\u0151ben a munkav\u00e1llal\u00f3k egyre id\u0151sebbek lesznek, t\u00f6bb lesz a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa betegs\u00e9ggel k\u00fczd\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3 is.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9ge emiatt gyorsan kulcsfontoss\u00e1g\u00fa \u00fczleti t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, mind k\u00f6lts\u00e9g-, mind eszk\u00f6z szempontb\u00f3l. Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9se a munk\u00e1ltat\u00f3k oldal\u00e1r\u00f3l az egyik legmagasabb priorit\u00e1s a termel\u00e9kenys\u00e9g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 ig\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl, azonban egyre ink\u00e1bb nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a jelenlegi foglalkoz\u00e1s-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszerek el\u00e9gtelenek. A betegszabads\u00e1g hatalmas probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, m\u00e1r 20 \u00e9vvel ezel\u0151tt is 600 milli\u00f3 munkanap veszett el betegszabads\u00e1gok miatt Eur\u00f3p\u00e1ban [1]. Az okok sokr\u00e9t\u0171ek: a n\u00e9pess\u00e9g el\u00f6reged\u00e9se, a munk\u00e1val kapcsolatos stressz \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9gtelen magatart\u00e1s (ezen bel\u00fcl pedig a nem megfelel\u0151 t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, mint vezet\u0151 rizik\u00f3-t\u00e9nyez\u0151) a f\u0151 okoz\u00f3i ezen jelens\u00e9gnek.<\/p>\n\n\n\n<p>Amennyiben \u00f6sszevetj\u00fck az eur\u00f3pai orsz\u00e1gok GDP rangsor\u00e1t az ezen \u00e1llalmok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g param\u00e9tereivel, akkor arra a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra juthatunk, hogy szoros, pozit\u00edv kapcsolat \u00e1ll fenn a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a lakoss\u00e1g eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota pozit\u00edvan befoly\u00e1solja egy adott orsz\u00e1g GDP termel\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. \u00c9rtelemszer\u0171en ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s ford\u00edtva is meg\u00e1llja a hely\u00e9t, vagyis a magasabb GDP-vel rendelkez\u0151 orsz\u00e1gok jobb eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00fa lakoss\u00e1ggal rendelkeznek. Az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s azonban komplexebb. <strong>Nem csak arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 szoros, pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3ban van, hanem arr\u00f3l, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g-k\u00f6lt\u00e9sek strukt\u00far\u00e1ja is m\u00e1s.<\/strong> Az magasabb GDP-vel rendelkez\u0151 orsz\u00e1gokban diverzebb, a <strong>prevenci\u00f3ra nagyobb hangs\u00falyt fektet\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g k\u00f6lt\u00e9si strukt\u00fara figyelhet\u0151 meg<\/strong>. Tov\u00e1bb \u00e1rnyalja a k\u00e9pet, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1llapot lakoss\u00e1gi szinten j\u00f3l fejleszthet\u0151, kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1i ennek a Finnek. Nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t \u00e9vtizede a hazaihoz hasonl\u00f3 lakoss\u00e1gi eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotot lehetett tapasztalni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteken. Ma Finnorsz\u00e1g az egyik legjobb eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00fa lakoss\u00e1ggal rendelkez\u0151 orsz\u00e1g, m\u00edg haz\u00e1n tov\u00e1bbra is igazoltan a sereghajt\u00f3k egyike.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A munkav\u00e1llal\u00f3i eg\u00e9szs\u00e9g, v\u00e1llalati hat\u00e9konys\u00e1g k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rben az egyik jellemz\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a prezenteeizmus oldal\u00e1r\u00f3l k\u00f6zel\u00edti a k\u00e9rd\u00e9st. Ezen felfog\u00e1s szerint a munkahelyeken dolgoz\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9groml\u00e1sa nem minden esetben \u00e9ri el azt a szintet, ami a munkav\u00e9gz\u00e9st\u0151l val\u00f3 t\u00e1volmarad\u00e1st eredm\u00e9nyezi. Ez az\u00e9rt fontos, <strong>mert a klasszikus v\u00e1llalat\u00f6kon\u00f3miai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a munkav\u00e9gz\u00e9st\u0151l val\u00f3 t\u00e1volmarad\u00e1s k\u00f6lts\u00e9ge \u00e9rtelmezhet\u0151<\/strong>, m\u00e9rhet\u0151. A prezenteeizmus oldal\u00e1r\u00f3l viszont azt \u00e1ll\u00edtjuk, hogy a munkahelyen jelen l\u00e9v\u0151, valamilyen, a <strong>munkav\u00e9gz\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l nem kritikus \u00e9s t\u00e1volmarad\u00e1st nem eredm\u00e9nyez\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g roml\u00e1s is k\u00f6lts\u00e9gekkel j\u00e1r<\/strong>, mivel a cs\u00f6kkent munkav\u00e9gz\u00e9si k\u00e9pess\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az optim\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot 100%-os munkav\u00e9gz\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t\u00f3l elmarad valamilyen m\u00e9rt\u00e9kben. <strong>A prezenteeizmus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se ezt az ide\u00e1lis, 100%-t\u00f3l elmarad\u00f3 hat\u00e9konys\u00e1gveszt\u00e9s k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t m\u00e9ri<\/strong>.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A munkav\u00e1llal\u00f3i eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s termel\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1g vizsg\u00e1lat\u00e1nak m\u00e1sik tipikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si ir\u00e1nya a nemzetk\u00f6zi szakirodalomban productivity cost-nak nevezett kateg\u00f3ria. Ez nem jelent m\u00e1st, mint hogy a munkav\u00e1llal\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben elt\u00e9r\u0151 termel\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1ggal k\u00e9pes dolgozni. Az optim\u00e1lis testi-lelki eg\u00e9szs\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ban 100%-nak tekinthet\u0151 munkatermel\u00e9kenys\u00e9g az egyes nem k\u00edv\u00e1natos betegs\u00e9g \u00e1llapotokban rontja ezt a termel\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1got. Az alapj\u00e1n, hogy az egyes betegs\u00e9gek milyen m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9s gyakoris\u00e1ggal \u00e9rik el a munkav\u00e1llal\u00f3t elt\u00e9r\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kkentik a hat\u00e9konys\u00e1got, a 100%-os optimum al\u00e1. <strong>min\u00e9l nagyobb ez az elt\u00e9r\u00e9s, ann\u00e1l magasabb az adott betegs\u00e9g termel\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6lts\u00e9ge<\/strong>.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A cikkben hivatkozott tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek bizony\u00edt\u00e9kul szolg\u00e1lnak, hogy lehets\u00e9ges a munkahelyi eredm\u00e9nyess\u00e9g, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a betegszabads\u00e1g befoly\u00e1sol\u00e1sa az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3don, kiemelten a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1st c\u00e9lz\u00f3 programokon kereszt\u00fcl. Az olyan munkahelyi eg\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u0151 er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek, amelyek a munkak\u00e9pess\u00e9g jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyulnak a munkav\u00e1llal\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak jav\u00edt\u00e1s\u00e1n vagy a munkahelyi fizikai munkak\u00f6rnyezet- \u00e9s a szervezeti strukt\u00fara \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl, hossz\u00fa t\u00e1von kifizet\u0151dnek.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">3. <strong>Eg\u00e9szs\u00e9g-k\u00f6lts\u00e9g<\/strong><\/h2>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">3.1. <strong>Eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon GDP \u00f6sszevet\u00e9sben<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p>Az Eur\u00f3pai bizotts\u00e1g \u00e9vr\u0151l \u00e9vre r\u00e9szletes, a teljes EU-t lefed\u0151 jelent\u00e9sben tekinti \u00e1t az eur\u00f3pai orsz\u00e1gok eg\u00e9szs\u00e9g helyzet\u00e9t (15). Ebben eg\u00e9szs\u00e9g-ter\u00fcletenk\u00e9nt vizsg\u00e1lja az egyes orsz\u00e1gok rangsor\u00e1t. Ezekb\u0151l n\u00e9h\u00e1nyat kiemelve l\u00e1tszok j\u00f3 a helyzet, amely szerint Magyarorsz\u00e1g rendre az utols\u00f3 negyedben v\u00e9gez ezen \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sokban. Ez a hazai lakoss\u00e1g \u00e1llapt\u00e1r\u00f3l meglehet\u0151s kedvez\u0151tlen k\u00e9pet fest.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam tekintet\u00e9ben (1. \u00e1bra) az EU \u00e1tlagt\u00f3l messze elmaradva 76,2 \u00e9vvel \u00e1llunk.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/lh5.googleusercontent.com\/RfnCWhSCBfqAPuowxFXKMw6UM5hPfFqQVra2iIpuWH5khVhBshXX_X69f2DUrW2sN1_SKy56Vi81BSYiNvCTwrkf9PlxckCaaXoFz2-hIdrFzjHpqCKYgh1nnQm0_L9_Qakr6ta5uqZMn_c2SrU10Cf_oimNc9Eo74nQkNkEccZBnzBP-VXE2-UVJaeEjOl6y7ag5A\" alt=\"\"\/><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center\"><em>1. \u00e1bra: A sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam az EU orsz\u00e1gaiban. (15)<\/em><\/p>\n\n\n\n<p>A 2. \u00e1bra a sz\u00edv-\u00e9rrendszeri betegs\u00e9gekb\u0151l ered\u0151 hal\u00e1loz\u00e1sok ar\u00e1ny\u00e1t mutatja. J\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy e tekintetben vezetj\u00fck az eur\u00f3pai statisztik\u00e1kat.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/lh5.googleusercontent.com\/QTa5r8DoRrzCu2VnJO4AOl7XtxO_qTdR-78S_S-A7UTmqpPDIaB-I6f2UamIb3LqmAYN7M5ec-Pby2ExI4QPDI9Uk_H9tPvhVPw-cn4VAJFDGKH4GD_JGW1irFCJswQ0gnkmfqf2wXaeqTRilnAt0cplPmB51mliBiRADEhS-upe8WDsQurVYqNR1rqPmnoEoqHg8Q\" alt=\"\"\/><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center\"><em>2. \u00e1bra: Sz\u00edv- \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek 100 ezer f\u0151re vet\u00edtett mortalit\u00e1si ar\u00e1nya ez EU orsz\u00e1gaiban. (15)<\/em><\/p>\n\n\n\n<p>Nem sokkal kedvez\u0151bb a k\u00e9p a r\u00e1k eset\u00e9ben sem (3. \u00e1bra). A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e1kos betegs\u00e9gek \u00f6sszevont megjelen\u00e9si gyakoris\u00e1g\u00e1t tekintve ugyan leszorulunk a k\u00e9pzeletbeli dobog\u00f3r\u00f3l, ugyanakkor ezen a diagnosztiz\u00e1lt betegs\u00e9gek mortalit\u00e1si statisztik\u00e1it EU szinten vezetj\u00fck.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/lh6.googleusercontent.com\/mtML6TRWIOeZqj0sKqCRBBRyll1TukifbDxM3tX3jMsYY5eN8z-SN5vZjjqyMhOL86IW60bdZtIqUbPXs17xRmUSlaU0_3F2cGEKq4Lof3qkpyiTmzfHkEQkTZPkbMlM4QjHTVhKEDTBYEEwwBsAunfSh6YxNiFZEJb5T_v81tdevZg1vhR7_ba1lM7Wl2m-viIHTA\" alt=\"\"\/><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center\"><em>3. \u00e1bra: Daganatos megbeteged\u00e9sek el\u0151fordul\u00e1sa \u00e9s mortalit\u00e1sa az egyes EU orsz\u00e1gokban. (2)<\/em><\/p>\n\n\n\n<p>Hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyeket l\u00e1thatunk szinte minden betegs\u00e9g ter\u00fcleten az elm\u00falt egy \u00e9vtizedb\u0151l, mind a fizikai, mind a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot ter\u00e9n.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ha \u00f6sszevetj\u00fck ezzel a GDP rangsorokban elfoglalt hely\u00fcnket, akkor szembesz\u00f6k\u0151 a hasonl\u00f3s\u00e1g (1. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-table\"><table><tbody><tr><td><strong>Country<\/strong><\/td><td><strong>GDP\/capita (EUR)<\/strong><\/td><\/tr><tr><td>Luxembourg<\/td><td>82 250<\/td><\/tr><tr><td>Norway<\/td><td>68 590<\/td><\/tr><tr><td>Ireland<\/td><td>62 980<\/td><\/tr><tr><td>Switzerland<\/td><td>60 820<\/td><\/tr><tr><td>Denmark<\/td><td>48 150<\/td><\/tr><tr><td>Sweden<\/td><td>42 570<\/td><\/tr><tr><td>Netherlands<\/td><td>40 160<\/td><\/tr><tr><td>Finland<\/td><td>36 050<\/td><\/tr><tr><td>Iceland<\/td><td>36 030<\/td><\/tr><tr><td>Austria<\/td><td>35 390<\/td><\/tr><tr><td>Germany (until 1990 former territory of the FRG)<\/td><td>34 310<\/td><\/tr><tr><td>Belgium<\/td><td>33 880<\/td><\/tr><tr><td>France<\/td><td>30 610<\/td><\/tr><tr><td>Euro area &#8211; 19 countries&nbsp; (from 2015)<\/td><td>29 290<\/td><\/tr><tr><td>European Union &#8211; 27 countries (from 2020)<\/td><td>26 380<\/td><\/tr><tr><td>Italy<\/td><td>24 900<\/td><\/tr><tr><td>Cyprus<\/td><td>23 770<\/td><\/tr><tr><td>Spain<\/td><td>22 350<\/td><\/tr><tr><td>Malta<\/td><td>20 410<\/td><\/tr><tr><td>Slovenia<\/td><td>19 720<\/td><\/tr><tr><td>Czechia<\/td><td>17 340<\/td><\/tr><tr><td>Portugal<\/td><td>17 070<\/td><\/tr><tr><td>Greece<\/td><td>16 170<\/td><\/tr><tr><td>Slovakia<\/td><td>15 180<\/td><\/tr><tr><td>Estonia<\/td><td>15 010<\/td><\/tr><tr><td>Lithuania<\/td><td>14 030<\/td><\/tr><tr><td>Poland<\/td><td>12 700<\/td><\/tr><tr><td>Hungary<\/td><td>12 680<\/td><\/tr><tr><td>Latvia<\/td><td>12 150<\/td><\/tr><tr><td>Croatia<\/td><td>11 720<\/td><\/tr><tr><td>Turkey<\/td><td>11 600<\/td><\/tr><tr><td>Romania<\/td><td>8 830<\/td><\/tr><tr><td>Bulgaria<\/td><td>6 380<\/td><\/tr><tr><td>Montenegro<\/td><td>5 490<\/td><\/tr><tr><td>Serbia<\/td><td>5 440<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center\"><em>1. t\u00e1bl\u00e1zat: Az egyes EU orsz\u00e1gok egy f\u0151re jut\u00f3 GDP-je Eur\u00f3ban kifejezve 2020-ban. (3)<\/em><\/p>\n\n\n\n<p>J\u00f3l l\u00e1tszik teh\u00e1t, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g-statisztik\u00e1kban elfoglalt helyek, valamint az egyf\u0151re es\u0151 GDP rangsorok igen szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatnak. Ez a kapcsolat oda-vissza ir\u00e1nyban hat, teh\u00e1t a magasabb egy f\u0151re es\u0151 GDP kedvez\u0151bb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi param\u00e9tereket eredm\u00e9nyez, illetve a kedvez\u0151bb eg\u00e9szs\u00e1gi \u00e1llapot magasabb GDP termel\u0151 k\u00e9pess\u00e9get eredm\u00e9nyez.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ezt a t\u00e1rsadalmi szinten j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 hat\u00e1st k\u00e9pes m\u00e9rni az SROI (Social Return on Investment), ami a v\u00e1llalati ROI megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sb\u0151l indulva m\u00e9ri a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi befektet\u00e9sek megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9t.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6lts\u00e9g-haszon elemz\u00e9sb\u0151l kifejl\u0151d\u00f6tt t\u00e1rsadalmi megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s (Social Return on Investment \u2013 SROI) az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi programok \u00f6sszt\u00e1rsadalmi hat\u00e1s\u00e1t igyekszik megragadni (4), els\u0151sorban p\u00e9nzbeli m\u00e9r\u00e9ssel. Mik\u00f6zben a ROI-szeml\u00e9let kiz\u00e1r\u00f3lag a v\u00e1llalatot vizsg\u00e1lja, a VOI (Value on Investment )-megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s pedig emellett az egy\u00e9nt \u00e9s a v\u00e1llalati munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9get is, az SROI a befogad\u00f3 t\u00e1rsadalom minden \u00e9rintettj\u00e9t bevonja a vizsg\u00e1latba. E szeml\u00e9let alkalmaz\u00e1sa els\u0151sorban a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi programokn\u00e1l elterjedt, s haszn\u00e1lat\u00e1nak legnagyobb kih\u00edv\u00e1s\u00e1t az \u00e9rintettek k\u00f6r\u00e9nek megfelel\u0151 lehat\u00e1rol\u00e1sa mellett, az alkalmazand\u00f3 id\u0151t\u00e1v helyes megv\u00e1laszt\u00e1sa jelenti. Bizonyos szempontb\u00f3l e megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s lesz\u0171k\u00edt\u00e9se a VOI, amikor csak a hasznokb\u00f3l k\u00f6zvetlen\u00fcl r\u00e9szes\u00fcl\u0151 egy\u00e9neket \u00e9s munk\u00e1ltat\u00f3jukat vizsg\u00e1ljuk, ugyanakkor a p\u00e9nzbeli m\u00e9r\u00e9sre t\u00f6rekv\u00e9s a VOI-n\u00e1l sz\u0171kebb lehet\u0151s\u00e9geket k\u00edn\u00e1l. <strong>Az SROI az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy hagyom\u00e1nyos teljes\u00edtm\u00e9ny mutat\u00f3ival szemben az\u00e9rt jelent el\u0151rel\u00e9p\u00e9st, mert nem csup\u00e1n az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hozamokat fedi le, hanem kiterjed valamennyi t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s k\u00f6rnyezeti el\u0151nyre is<\/strong>. Az SROI j\u00f3l alkalmas teh\u00e1t pl a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi programok hat\u00e1s\u00e1t k\u00f6zvetlen\u00fcl, sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151 m\u00f3don \u00e9rt\u00e9kelni.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Nemzetgazdas\u00e1gi szinten teh\u00e1t j\u00f3 befektet\u00e9s a lakoss\u00e1g eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak jav\u00edt\u00e1sa, mivel szoros kapcsolatot mutat az egy f\u0151re es\u0151 GDP szintj\u00e9vel.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">3.2. <strong>Az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot \u00e9s a munkatermel\u00e9kenys\u00e9g kapcsolata<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p>A makro szint\u0171 \u00e1ttekint\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a mikro szint\u0171 munkav\u00e1llal\u00f3i eg\u00e9szs\u00e9g-v\u00e1llalati termel\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1g kapcsolatokat tekintj\u00fck \u00e1t. A fejezet c\u00e9lja, hogy v\u00e1laszt kapjunk arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy vajon eredm\u00e9nyesebben termel-e az eg\u00e9szs\u00e9gesebb munkav\u00e1llal\u00f3?<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\">3.2.1. <strong>A munkahelyi jelenl\u00e9t hat\u00e9konys\u00e1ga<\/strong><\/h4>\n\n\n\n<p>A <strong>fizikai inaktivit\u00e1s \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9gtelen t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si magatart\u00e1s<\/strong> sz\u00e1mos jelent\u0151s gazdas\u00e1gi teher\u00e9rt felel\u0151s, azonban a cikk f\u00f3kusza a produktivit\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9se. Ez k\u00e9t forr\u00e1sb\u00f3l fakad: hi\u00e1nyz\u00e1sb\u00f3l (betegs\u00e9g vagy rokkants\u00e1g miatt munkav\u00e9gz\u00e9sben val\u00f3 akad\u00e1lyozotts\u00e1g) \u00e9s a prezenteeizmus nev\u0171 jelens\u00e9gb\u0151l, amelynek nincs magyar kifejez\u00e9se (cs\u00f6kkent termel\u00e9kenys\u00e9g munka k\u00f6zben) [5\u20138].&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A munkahely az egyik legmegfelel\u0151bb k\u00f6rnyezet az eg\u00e9szs\u00e9gtudatos magatart\u00e1s er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9re, hiszen itt az inform\u00e1ci\u00f3 egyszerre sok, k\u00f6z\u00f6s c\u00e9llal rendelkez\u0151 egy\u00e9nhez jut el. A fizikai aktivit\u00e1s el\u0151seg\u00edt\u00e9se \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si magatart\u00e1s ez\u00e9rt ide\u00e1lis esetben a munkahelyen integr\u00e1lt kezdem\u00e9nyez\u00e9s, amely jav\u00edtja a munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t \u00e9s a gazdas\u00e1gi teljes\u00edtm\u00e9nyt [9].&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A modern szakirodalom szerint a munkahelyi <strong>testmozg\u00e1s, eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, tan\u00e1csad\u00e1sok, oktat\u00e1sok<\/strong> olyan tev\u00e9kenys\u00e9gek melyekkel jelent\u0151s pozit\u00edv hat\u00e1s \u00e9rhet\u0151 el az alkalmazottak viselked\u00e9s\u00e9ben, testi \u00e9s lelki eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9ben. A hat\u00e1sok az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9ben is jelentkeznek, <strong>cs\u00f6kken p\u00e9ld\u00e1ul a betegszabads\u00e1gok \u00e1tlagos sz\u00e1ma<\/strong> [10\u201312].&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A mai napig sz\u00e1mos kutat\u00e1s vizsg\u00e1lta ezt az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st [9, 11\u201313], azonban ezen \u00e1ttekint\u00e9sek t\u00f6bbs\u00e9ge az eg\u00e9szs\u00e9ggel kapcsolatos eredm\u00e9nyekre f\u00f3kusz\u00e1l, csak n\u00e9h\u00e1ny vizsg\u00e1l gazdas\u00e1gi mutat\u00f3kat [11, 13\u201316]. Ezen kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeinek ismerete nagy hat\u00e1ssal lehet a munk\u00e1ltat\u00f3k gazdas\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9seire, \u00e9s ide\u00e1lis esetben a <strong>fizikai aktivit\u00e1sba val\u00f3 befektet\u00e9sek \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1k tov\u00e1bbi \u00f6szt\u00f6nz\u00e9sre ker\u00fclnek<\/strong> [17].<\/p>\n\n\n\n<p>A jelenlegi hazai eg\u00e9szs\u00e9g finansz\u00edroz\u00e1si strukt\u00far\u00e1t \u00e1ttekintve meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy p\u00e9nz\u00fcgyi oldalr\u00f3l k\u00f6zel\u00edtve a nem t\u00fal kedvez\u0151 hazai eg\u00e9szs\u00e9ghelyzet v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak legf\u0151bb motiv\u00e1ltja az egy\u00e9n. R\u00f6gt\u00f6n ezt k\u00f6veti a munk\u00e1ltat\u00f3, majd harmadik helyen az \u00e1llam. \u00c9szszer\u0171nek t\u0171nik teh\u00e1t az <strong>egy\u00e9ni eg\u00e9szs\u00e9g-k\u00f6lt\u00e9sek elk\u00f6lt\u00e9s\u00e9nek hat\u00e9konyabb\u00e1 t\u00e9tel\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 rendszerek t\u00e1mogat\u00e1sa, a munk\u00e1ltat\u00f3i eg\u00e9sz\u00e9g programok felt\u00e9telrendszer\u00e9nek kedvez\u0151bb ir\u00e1nyba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa<\/strong>, t\u00e1mogat\u00e1sa.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A tanulm\u00e1nyok eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n l\u00e1that\u00f3, hogy <strong>az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1llapot negat\u00edv hat\u00e1sa els\u0151sorban cs\u00f6kkent munkak\u00e9pess\u00e9gben jelentkezik, nem a t\u00e1voll\u00e9tben. Az alkalmazottak \u00e1tlagosan 1,8%-os t\u00e1voll\u00e9tet \u00e9s 6,6%-os prezenteizmust jelentettek eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi okokb\u00f3l sz\u00e1rmaztathat\u00f3an. Ez egy \u00e1tlagos 160 \u00f3r\u00e1s munkah\u00f3nap eset\u00e9n munkav\u00e1llal\u00f3nk\u00e9nt havi 172 perc betegszabads\u00e1got \u00e9s 633 perc prezenteeizmust, azaz cs\u00f6kkent munkak\u00e9pess\u00e9get jelent<\/strong>. A tanulm\u00e1nyok azt is kimutatt\u00e1k, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatok sz\u00e1ma \u00e9s t\u00edpusa m\u00e1sk\u00e9nt hat a k\u00e9t jelens\u00e9gre. A legnagyobb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatokkal terhelt munkav\u00e1llal\u00f3 \u00e9s a legkisebb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatokkal terhelt munkav\u00e1llal\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt heti 9,2 \u00f3ra prezenteeizmusbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g figyelhet\u0151 meg. A cs\u00f6kkent termel\u0151k\u00e9pess\u00e9get eredm\u00e9nyez\u0151 probl\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00fcl a magas stressz a legjellemz\u0151bb, m\u00edg a t\u00e1voll\u00e9t a cukorbetegs\u00e9gben szenved\u0151k k\u00f6r\u00e9ben a legmagasabb.<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\">3.2.2. <strong>Work performance, avagy a kedvez\u0151tlen eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot hat\u00e1sa a munkatermel\u00e9kenys\u00e9gre<\/strong><\/h4>\n\n\n\n<p>Azt viszonylag r\u00e9g\u00f3ta tudjuk, hogy a fizikai aktivit\u00e1s jav\u00edt\u00e1sa kedvez\u0151 \u00e9lettani hat\u00e1s\u00fa. Ennek munkahelyi vonatoz\u00e1saira vonatkoz\u00f3an az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) 2003-ban Health and development through physical activity and sport c\u00edmmel kiadott dokumentum\u00e1ban meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy minden egyes doll\u00e1r, melyet fizikai aktivit\u00e1sba, sportba fektetnek, 3,2 doll\u00e1r megtakar\u00edt\u00e1st jelent az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben. Ez\u00e9rt is ford\u00edt egyre nagyobb figyelmet \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi forr\u00e1sokat az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 az eg\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u00e9sre ir\u00e1nyul\u00f3 programokra.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Az eg\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u00e9sre ir\u00e1nyul\u00f3 programok egyik priorit\u00e1sa a \u2012 mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3db\u00f3l is fakad\u00f3 \u2012 munkahelyi stressz, amely kihat a tagorsz\u00e1gok munkav\u00e1llal\u00f3inak teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9re, gyakran hi\u00e1nyz\u00e1ssal j\u00e1r \u00e9s komoly p\u00e9nz\u00fcgyi hat\u00e1st eredm\u00e9nyez. A munkahelyi stressz Franciaorsz\u00e1gban 2\u20123 milli\u00e1rd eur\u00f3s kies\u00e9st okoz, m\u00edg Nagy-Britanni\u00e1ban \u00e1tlagosan 26,2 napot hi\u00e1nyoztak emiatt \u00e9vente a munkahely\u00fckr\u0151l, Ausztri\u00e1ban pedig sokan ez\u00e9rt vonulnak kor\u00e1bban nyugd\u00edjba.<\/p>\n\n\n\n<p>Az Eurobarom\u00e9ter 2014-es adatai szerint a magyar munk\u00e1ltat\u00f3knak is sokba ker\u00fcl saj\u00e1t munkav\u00e1llal\u00f3ik stresszes \u00e9letm\u00f3dja, a kies\u0151 munkanapok t\u00f6bb mint fel\u00e9nek a stressz az oka (18). A ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1k (p\u00e9ld\u00e1ul a stressz) \u00e9vente 440 milli\u00e1rd forintos vesztes\u00e9get okoz a magyar c\u00e9geknek.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A v\u00e1llalat munkav\u00e1llal\u00f3inak eg\u00e9szs\u00e9ge teh\u00e1t k\u00f6zvetlen\u00fcl hat a munkav\u00e9gz\u00e9s\u00fck hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1ra, \u00edgy a v\u00e1llalat eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9re is. A nemzetk\u00f6zi szakirodalomban els\u0151sorban a <strong>productivity cost<\/strong> oldalr\u00f3l k\u00f6zel\u00edtik a k\u00e9rd\u00e9st. <strong>Ez azt jelenti, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak roml\u00e1sa miatt bek\u00f6vetkez\u0151 munkav\u00e9gz\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9s mekkora k\u00f6lts\u00e9get jelent a v\u00e1llaltnak.&nbsp;<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A munkav\u00e1llal\u00f3i eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s munkahat\u00e9konys\u00e1g kapcs\u00e1n v\u00e9gezte vizsg\u00e1latait Street \u00e9s Lacey (19). eredm\u00e9nyeik szerint 1000 munkav\u00e1llal\u00f3ra vet\u00edtve a 7,95 \u00e9s 22,15 milli\u00f3 ausztr\u00e1l doll\u00e1rra teszik a roml\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00e1llapot miatti munkahat\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9sb\u0151l fakad\u00f3 vesztes\u00e9get. A vesztes\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke ipar\u00e1g f\u00fcgg\u0151en sz\u00e9les s\u00e1vban v\u00e1ltozhat.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Egy m\u00e1sik kutat\u00e1sban (20) az USA-ban 374.799 munkav\u00e1llal\u00f3 termel\u00e9kenys\u00e9gi adatait \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g statisztik\u00e1j\u00e1t \u00f6sszevetve igyekeztek a szerz\u0151k meg\u00e1llap\u00edtani, hogy melyek azok az eg\u00e9szs\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1k, amelyek a legt\u00f6bb k\u00f6lts\u00e9get jelentik a v\u00e1llaltoknak. Ebben meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en beazonos\u00edthat\u00f3 10 olyan eg\u00e9szs\u00e9gi probl\u00e9ma, amely a teljes v\u00e1llalati betegs\u00e9g k\u00f6lts\u00e9g\u00e9rt felel\u0151ss\u00e9gre vonhat\u00f3.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A t\u00e9mak\u00f6r tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lat\u00e1t megalapoz\u00f3 egyik vizsg\u00e1latot 2007-ben v\u00e9gezt\u00e9k az USA-ban 15.380 munkav\u00e1llal\u00f3 bevon\u00e1s\u00e1val (21). Itt szint\u00e9n a munkatermel\u00e9kenys\u00e9gi adatokat \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9g statisztik\u00e1kat vizsg\u00e1lt\u00e1k. Ebben a kutat\u00e1sban haszn\u00e1lt\u00e1k teljes k\u00f6r\u0171en a kor\u00e1bban m\u00e1r ismert HPQ (Health and Work Performance Questionnaire) m\u00f3dszertant. Ezen kutat\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt is egy\u00e9rtelm\u0171en be tudt\u00e1k azonos\u00edtani az egyes betegs\u00e9gekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 work performance cost-ot. A kutat\u00e1s \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy m\u00e1r egys\u00e9gesen, 1000 FTE-re vet\u00edtve vizsg\u00e1lt\u00e1k az egyes eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1k kapcs\u00e1n felmer\u00fcl\u0151 v\u00e1llalati vesztes\u00e9get. <strong>Eredm\u00e9nyeik szerint a 3 legk\u00f6lts\u00e9gesebb betegs\u00e9g a nyak\/h\u00e1tf\u00e1jdalom, a depresszi\u00f3 \u00e9s a kimer\u00fclts\u00e9g<\/strong>. Ebben a vizsg\u00e1latban elemezt\u00e9k egy\u00fctt a munkahat\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 k\u00f6lts\u00e9geket, a kor\u00e1bban bemutatott presenteeizmus, \u00e9s a munk\u00e1ltat\u00f3ra es\u0151 kezel\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geket. Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, vagyis hogy a HPQ alapon, a work performance, prezenteeizmus \u00e9s a kezel\u00e9si k\u00f6lts\u00e9gek elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett vizsg\u00e1lata, a k\u00e9s\u0151bbiekben a munkav\u00e1llal\u00f3i hat\u00e9konys\u00e1gcs\u00f6kken\u00e9sb\u0151l fakad\u00f3 k\u00f6lts\u00e9gek \u00e9s a betegs\u00e9gek rel\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok alapjaiul szolg\u00e1lt.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A 2000-es \u00e9vek k\u00f6zepe \u00f3ta sz\u00e1mos, az el\u0151z\u0151 bekezd\u00e9sben le\u00edrt m\u00f3dszertanon alapul\u00f3 vizsg\u00e1lat t\u00f6rt\u00e9nt a vil\u00e1g sz\u00e1mos orsz\u00e1g\u00e1ban (22., 23., 24., 25., 26.). Ezek sorra arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota, annak termel\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1ga szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutat. Az, hogy a termel\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9se mekkora k\u00f6lts\u00e9gszintet jelent, igen t\u00e1g hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt mozoghat. F\u00fcgg a betegs\u00e9g t\u00edpus\u00e1t\u00f3l, az \u00e1gazatt\u00f3l, a bet\u00f6lt\u00f6tt munkak\u00f6rt\u0151l, a v\u00e1llalkoz\u00e1s \u00e1ltal megtermelt hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9k nagys\u00e1grendj\u00e9t\u0151l.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">3.3. Eg\u00e9szs\u00e9g finasz\u00edroz\u00f3k<\/h3>\n\n\n\n<p>Magyarorsz\u00e1gon az EU \u00e1tlagn\u00e1l l\u00e9nyegesen kevesebb a h\u00e1ztart\u00e1sok eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1sokra, ezen bel\u00fcl prevenci\u00f3ra, ford\u00edtott kiad\u00e1sa, ak\u00e1r az egy f\u0151re es\u0151 kiad\u00e1st, ak\u00e1r a GDP-hez viszony\u00edtott ar\u00e1nyt n\u00e9zz\u00fck. Ez a t\u00e9ny sz\u00e1mos ter\u00fcleten fejti ki hat\u00e1s\u00e1t. A megel\u0151zhet\u0151 elhal\u00e1loz\u00e1sok ar\u00e1ny\u00e1ban dobog\u00f3sak vagyunk, a sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam 5 \u00e9vvel alacsonyabb az EU \u00e1tlaghoz viszony\u00edtva, \u00e9s folyamatosan n\u00f6velj\u00fck \u201eel\u0151ny\u00fcnket\u201d a legjelent\u0151sebb rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151k (doh\u00e1nyz\u00e1s, elh\u00edzotts\u00e1g) tekintet\u00e9ben. <strong>A lakoss\u00e1g k\u00f6zvetlen hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa a kiad\u00e1sokhoz az EU-ban tapasztalhat\u00f3 ar\u00e1ny (15,8%) k\u00f6zel dupl\u00e1ja (26,9%). Emellett az elm\u00falt 10 \u00e9vben (2009-2019) az egy f\u0151re jut\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kiad\u00e1sok 191.100 Ft-r\u00f3l 308.800 Ft-ra emelkedtek.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Ha v\u00e1laszolni szeretn\u00e9nk karra k\u00e9rd\u00e9sre, hogy kik finansz\u00edrozz\u00e1k a hazai lakoss\u00e1g betegs\u00e9g-k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t, akkor \u00e9rdemes megn\u00e9zn\u00fcnk, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1t. H\u00e1rom nagy finansz\u00edroz\u00f3 alrendszerr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk: korm\u00e1nyzati, \u00f6nk\u00e9ntes eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy finansz\u00edroz\u00e1s \u00e9s a h\u00e1ztart\u00e1sok. Ezek egy\u00fctt \u00f6sszesen 3017,8 Mrd Ft-al (2019) j\u00e1rultak hozz\u00e1 az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1hoz. Ugyanezen 10 \u00e9ves id\u0151t\u00e1von az \u00e1llami kiad\u00e1sok 57,6%-al, az \u00f6nk\u00e9ntes eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi p\u00e9nzt\u00e1rak 2,0%-al, m\u00edg a h\u00e1ztart\u00e1sok 68,9%-al n\u00f6velt\u00e9k kiad\u00e1saikat. Vagyis a tehervisel\u0151 k\u00e9pess\u00e9geiket is figyelembe v\u00e9ve, a h\u00e1ztart\u00e1sok kiad\u00e1sn\u00f6veked\u00e9s\u00e9ben csap\u00f3dott le legink\u00e1bb az eg\u00e9szs\u00e9gtudatoss\u00e1g kedvez\u0151tlen helyzete.<\/p>\n\n\n\n<p>A h\u00e1ztart\u00e1sok kiad\u00e1sainak 5,1%-a ford\u00edt\u00f3dik valamilyen eg\u00e9szs\u00e9g c\u00e9l\u00fa k\u00f6lt\u00e9sre, m\u00edg az \u00e1llamh\u00e1ztart\u00e1s kiad\u00e1si oldal\u00e1nak 15,89%-\u00e1t teszik ki az Eg\u00e9szs\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1si Alapon kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kifizet\u00e9sek. Miel\u0151tt kijelenten\u00e9nk, hogy ez alapj\u00e1n az \u00e1llam a legink\u00e1bb \u00e9rdekelt abban, hogy javuljon a hazai eg\u00e9szs\u00e9gtudatoss\u00e1g, \u00e9rdemes megjegyezni, hogy az \u00e1llamh\u00e1ztart\u00e1s bev\u00e9teli oldal\u00e1t 68,5%-ban a gazd\u00e1lkod\u00f3 szervezetek befizet\u00e9sei, a fogyaszt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 ad\u00f3k, valamint a lakoss\u00e1g befizet\u00e9sei teszik ki, vagyis a c\u00e9gek \u00e9s mag\u00e1nszem\u00e9lyek ad\u00f3forintjai. M\u00e1s sz\u00f3val a teljes kiad\u00e1sok 15,89%-\u00e1t kitev\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi finansz\u00edroz\u00e1s 68,5%-\u00e1t is a h\u00e1ztart\u00e1sok \u00e9s a gazd\u00e1lkod\u00f3 szervezetek finansz\u00edrozz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p>Ez ut\u00f3bbi t\u00fckr\u00e9ben m\u00e1r ink\u00e1bb \u00fagy \u00e1ll a helyzet, hogy a hazai lakoss\u00e1g eg\u00e9szs\u00e9gtudatoss\u00e1g\u00e1nak jav\u00edt\u00e1sa els\u0151sorban egy\u00e9ni, lakoss\u00e1gi \u00e9rdek, valamint a foglalkoztat\u00f3 c\u00e9gek \u00e9rdeke. \u00c9s itt m\u00e9g csak a p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9rdekelts\u00e9gr\u0151l besz\u00e9lt\u00fcnk. Ha ehhez hozz\u00e1tessz\u00fck, hogy az egy\u00e9ni eg\u00e9szs\u00e9g legink\u00e1bb az adott egy\u00e9nnek j\u00f3, az eg\u00e9szs\u00e9ges munkav\u00e1llal\u00f3 pedig egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1llalati \u00e9rdek, akkor mindezeket m\u00e9rlegre t\u00e9ve, nagyon \u00fagy \u00e1ll, hogy az <strong>eg\u00e9szs\u00e9gtudatoss\u00e1g jav\u00edt\u00e1sa legink\u00e1bb az egy\u00e9n \u00e9s a munk\u00e1ltat\u00f3 \u00e9rdeke<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n<p>Tegy\u00fck fel, elfogadjuk ezt a logik\u00e1t, hogy eg\u00e9szs\u00e9gesnek lenni els\u0151sorban az egy\u00e9n \u00e9rdeke, m\u00e1sodsorban pedig a munk\u00e1ltat\u00f3\u00e9. Felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ha a munk\u00e1ltat\u00f3 is akar tenni a munkav\u00e1llal\u00f3 j\u00f3l-l\u00e9t\u00e9\u00e9rt, akkor ezt milyen ter\u00fcleteken \u00e9rdemes megtennie, <strong>mely ter\u00fcleteken \u00e9rdemes fejleszteni ezt a tudatoss\u00e1got<\/strong>?<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1t els\u0151sorban p\u00e9nz\u00fcgyi oldalr\u00f3l k\u00f6zel\u00edtj\u00fck. K\u00e9t n\u00e9z\u0151pontot \u00e9rdemes lehet megvizsg\u00e1lni: az els\u0151, hogy melyek a legnagyobb eg\u00e9szs\u00e9grizik\u00f3 ter\u00fcletek, a m\u00e1sik, hogy a lakoss\u00e1gi eg\u00e9szs\u00e9g kiad\u00e1si oldalon mely ter\u00fcletek jelentik a legnagyobb k\u00f6lts\u00e9gt\u00e9teleket.<\/p>\n\n\n\n<p>Az \u00f6sszes hazai betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s legjelent\u0151sebb rizik\u00f3ter\u00fcletek <strong>a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 kock\u00e1zatok (28%), a doh\u00e1nyz\u00e1s (21%), a magas alkoholfogyaszt\u00e1s (10%) \u00e9s a mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3d (4%).<\/strong> Nem mellesleg, mind a n\u00e9gy ter\u00fcleten jelent\u0151sen felette vagyunk az EU \u00e1tlagnak. Mindezeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en (egy\u00fctt az alacsony eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyi hat\u00e9konys\u00e1ggal) Magyarorsz\u00e1g, Lettorsz\u00e1g \u00e9s Litv\u00e1nia a megel\u0151zhet\u0151 hal\u00e1loz\u00e1sok tekintet\u00e9ben hossz\u00fa ideje elfoglalja a k\u00e9pzeletbeli dobog\u00f3 els\u0151 h\u00e1rom hely\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>Ha a kiad\u00e1sokat tekintj\u00fck, elmondhat\u00f3, hogy mind a k\u00f6z-, mind a mag\u00e1n eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kiad\u00e1sok folyamatos n\u00f6veked\u00e9st mutattak az elm\u00falt 10 \u00e9vben \u00e9s a mag\u00e1nkiad\u00e1sok ar\u00e1nya fokozatosan n\u00f6vekedett a teljes kiad\u00e1son bel\u00fcl. Vagyis egyre nagyobb ar\u00e1nyban a lakoss\u00e1g saj\u00e1t zsebb\u0151l finansz\u00edrozta eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kiad\u00e1sait. Legt\u00f6bbet a j\u00e1r\u00f3beteg ell\u00e1t\u00e1sra, gy\u00f3gyszer v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra, gy\u00f3gy\u00e1szati seg\u00e9deszk\u00f6zre \u00e9s (stagn\u00e1l\u00f3 \u00fctemben) prevenci\u00f3ra ford\u00edtanak a hazai h\u00e1ztart\u00e1sok.<\/p>\n\n\n\n<p>Azzal az \u00e9rdekes ellentmond\u00e1ssal \u00e1llunk teh\u00e1t szemben, hogy a legjelent\u0151sebb eg\u00e9szs\u00e9g-rizik\u00f3 ter\u00fcleteken folyamatosan n\u00f6velj\u00fck az \u201eel\u0151ny\u00fcnket\u201d Eur\u00f3p\u00e1val szemben, ezzel szemben a <strong>prevenci\u00f3ra a h\u00e1ztart\u00e1sok az eg\u00e9szs\u00e9g k\u00f6lt\u00e9seik cs\u00f6kken\u0151 ar\u00e1ny\u00e1t ford\u00edtj\u00e1k<\/strong> (hiszen a teljes k\u00f6lt\u00e9s n\u0151, m\u00edg ezen bel\u00fcl a prevenci\u00f3ra ford\u00edtott \u00f6sszeg stagn\u00e1l). Ezek a folyamatok egy \u00f6nmag\u00e1t er\u0151s\u00edt\u0151 negat\u00edv trendet vet\u00edtenek el\u0151re: ha nem javul az eg\u00e9szs\u00e9g-kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k jelenl\u00e9te, akkor a jelenleg bel\u00e1that\u00f3 j\u00f6vedelmi trendek mellett az \u00f6ssz hazai mag\u00e1n eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kiad\u00e1son bel\u00fcl a m\u00e1r kialakult betegs\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9re ford\u00edtott \u00f6sszegek ar\u00e1nya n\u0151, ami a prevenci\u00f3ra ford\u00edtott kiad\u00e1sok ar\u00e1ny\u00e1nak tov\u00e1bbi cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t vet\u00edti el\u0151re. A prevenci\u00f3 h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1sa er\u0151s\u00edti a betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t, ami tov\u00e1bb fokozza a kezel\u00e9s\u00fckre ford\u00edtott lakoss\u00e1gi kiad\u00e1si ar\u00e1ny emelked\u00e9s\u00e9t. \u00c9s \u00edgy tov\u00e1bb\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>Ezen negat\u00edv spir\u00e1l megford\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9t szcen\u00e1ri\u00f3 lehets\u00e9ges. Az egyik, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy klasszikus 3 finansz\u00edroz\u00f3ja alapvet\u0151en v\u00e1ltoztatja meg a finansz\u00edroz\u00e1si strukt\u00far\u00e1t \u00e9s c\u00e9lokat, nagyobb hangs\u00falyt helyezve a prevenci\u00f3ra. A m\u00e1sodik verzi\u00f3, hogy a 3 finansz\u00edroz\u00e1si pill\u00e9r mell\u00e9 bel\u00e9p egy, vagy t\u00f6bb \u00faj szerepl\u0151. Az els\u0151 szcen\u00e1ri\u00f3ban legnagyobb szerepe az \u00e1llami kiad\u00e1sok \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet (tekintve, hogy az \u00f6ssz finansz\u00edroz\u00e1s t\u00f6bb, mint 2\/3-\u00e1t az \u00e1llam adja) a legnagobb impaktja a finansz\u00edroz\u00e1s strukt\u00far\u00e1j\u00e1ra. Ismerve az elm\u00falt 10 \u00e9v trendjeit \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1val kapcsolatos k\u00f6zgondolkod\u00e1s ir\u00e1nyait, ennek a szcen\u00e1ri\u00f3nak a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge alacsony.<\/p>\n\n\n\n<p>A m\u00e1sodik szcen\u00e1ri\u00f3 eset\u00e9ben felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ki lehet az \u00faj szerepl\u0151, akinek \u00e9rdek\u00e9ben \u00e1llhat bel\u00e9pni ebbe a rendszerbe? A cikk els\u0151 fel\u00e9ben igazoltuk, hogy az egy\u00e9n mellett a munk\u00e1ltat\u00f3 a legink\u00e1bb \u00e9rdekelt az egy\u00e9ni eg\u00e9szs\u00e9gtudatoss\u00e1g \u00e9s prevenci\u00f3 jav\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ennek kapcs\u00e1n jelent\u0151s dilemm\u00e1t okoz, hogy a munk\u00e1ltat\u00f3k m\u00e1r jelenleg is nagy ar\u00e1nyban finansz\u00edroz\u00f3i az eg\u00e9szs\u00e9g-piacnak \u00e1llami befizet\u00e9seiken kereszt\u00fcl<strong>. Ugyanakkor l\u00e1that\u00f3, hogy az int\u00e9zm\u00e9nyi rendszer hat\u00e9konytalans\u00e1ga miatt ezen befizet\u00e9sek felhaszn\u00e1l\u00e1sa is hat\u00e9konytalan \u00e9s v\u00e9gs\u0151 sorban nem \u00e9rik el azokat a c\u00e9lokat (betegszabads\u00e1gok cs\u00f6kken\u00e9se, megel\u0151zhet\u0151 hal\u00e1lesetek cs\u00f6kken\u00e9se, eg\u00e9szs\u00e9gben elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9let\u00e9vek ar\u00e1ny\u00e1nak javul\u00e1sa, stb.), amelyek mind egy\u00e9ni, mind munk\u00e1ltat\u00f3i szinten k\u00edv\u00e1natosak lenn\u00e9nek. Marad teh\u00e1t a munkav\u00e1llal\u00f3k hat\u00e9konyabb, k\u00f6zvetlen finansz\u00edroz\u00e1sa.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Eredeti form\u00e1j\u00e1ban a cafeteria rendszer erre r\u00e9szben alkalmas volt, ugyanakkor jelenlegi strukt\u00far\u00e1ja m\u00e1r nem teszi alkalmass\u00e1 a kor\u00e1bban bemutatott rizik\u00f3 ter\u00fcleteken t\u00f6rt\u00e9n\u0151 beavatkoz\u00e1sra. J\u00f3 h\u00edr <strong>ugyanakkor, hogy a jelenlegi jogszab\u00e1lyi k\u00f6rnyezetben adott annak lehet\u0151s\u00e9ge, hogy a munk\u00e1ltat\u00f3k munkav\u00e1llal\u00f3ik sz\u00e1m\u00e1ra eg\u00e9szs\u00e9g-eduk\u00e1ci\u00f3s programokkal egybek\u00f6tve finansz\u00edrozz\u00e1k eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s wellbeing jelleg\u0171 k\u00f6lt\u00e9seiket<\/strong>, minden olyan ter\u00fcleten, ami prevenci\u00f3nak tekinthet\u0151 \u00e9s egyben \u00e9rinti a legjelent\u0151sebb eg\u00e9szs\u00e9g-rizik\u00f3 ter\u00fcleteket. Ezen megold\u00e1sok h\u00e1tr\u00e1nya, hogy a hazai v\u00e1llalkoz\u00e1sok nem, vagy igen minim\u00e1lis tapasztalatokkal rendelkeznek ilyen rendszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1ban, m\u00e1sr\u00e9szt pedig az erre alapul\u00f3 szolg\u00e1ltat\u00f3i piac \u00e9s \u00fczleti modellek sem igaz\u00e1n alakultak ki m\u00e9g Magyarorsz\u00e1gon. A cselekv\u0151, akt\u00edv \u00e9s munkat\u00e1rsaik eg\u00e9szs\u00e9g prevenci\u00f3j\u00e1ra odafigyelni k\u00edv\u00e1n\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra teh\u00e1t adott a lehet\u0151s\u00e9g, ugyanakkor ez mind az \u0151 r\u00e9sz\u00fckr\u0151l, mind az \u0151ket kiszolg\u00e1lni k\u00edv\u00e1n\u00f3 szolg\u00e1ltat\u00f3k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l jelent\u0151s el\u0151rel\u00e9p\u00e9seket k\u00edv\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00d6sszefoglalva teh\u00e1t a munk\u00e1ltat\u00f3 <strong>a legnagyobb rizik\u00f3 ter\u00fcletekre<\/strong> (a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 kock\u00e1zatok, a doh\u00e1nyz\u00e1s, a magas alkoholfogyaszt\u00e1s \u00e9s a mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3d) <strong>f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 programokkal lehet a legnagyobb hat\u00e1ssal<\/strong> a saj\u00e1t k\u00f6zvetlen \u00e9s k\u00f6zvetett betegs\u00e9g-k\u00f6lts\u00e9g szintj\u00e9re. Ezen programjaikon kereszt\u00fcl a mag\u00e1neg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1shoz val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1son kereszt\u00fcl jav\u00edthatj\u00e1k a betegs\u00e9g finansz\u00edroz\u00e1sra ford\u00edtott k\u00f6lts\u00e9geik hat\u00e9konyabb hasznosul\u00e1s\u00e1t, c\u00e9gen bel\u00fcli programokkal pedig c\u00e9lzottan f\u00f3kusz\u00e1lhatnak a legjelent\u0151sebb rizik\u00f3 ter\u00fcletekre.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">4. Rendben, mit \u00e9rdemes tennem?<\/h2>\n\n\n\n<p>A bevezet\u0151ben megfogalmazott c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s alapj\u00e1n 4 f\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre f\u00f3kusz\u00e1lva vizsg\u00e1ltuk a munkav\u00e1llal\u00f3i eg\u00e9szs\u00e9get \u00e9s annak gazdas\u00e1gi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit:<\/p>\n\n\n\n<ol><li><strong>Milyen kapcsolatban van a gazdas\u00e1gok teljes\u00edt\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapottal?<\/strong><\/li><\/ol>\n\n\n\n<p>Makro szinten egy adott orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota \u00e9s az orsz\u00e1gban el\u0151\u00e1ll\u00edtott egy f\u0151re jut\u00f3 GDP k\u00f6z\u00f6tt szoros \u00e9s pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3 \u00e1ll fenn. Az egy f\u0151re es\u0151 GDP jav\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi programok eredm\u00e9ny\u00e9t j\u00f3l lehet m\u00e9rni az SROI seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<ol start=\"2\"><li><strong>Milyen hat\u00e1ssal van a munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota a munkav\u00e9gz\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1gukra?<\/strong><\/li><\/ol>\n\n\n\n<p>A munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota \u00e9s a munkav\u00e9gz\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt egy\u00e9rtelm\u0171 kapcsolatot tal\u00e1ltunk. A WHO \u00e1ltal kidolgozott HPQ m\u00f3dszertan alapj\u00e1n v\u00e9gzet vizsg\u00e1latok sz\u00e1mos orsz\u00e1gban \u00e9s \u00e1gazatban igazolt\u00e1k, hogy a betegs\u00e9gek miatt kialakul\u00f3 munkaer\u0151 hat\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 k\u00f6lts\u00e9gn\u00f6veked\u00e9st jelent a v\u00e1llaltok sz\u00e1m\u00e1ra. Vagyis a munkahelyi eg\u00e9szs\u00e9gjav\u00edt\u00f3 programok mind az egy\u00e9nre, mind az egy\u00e9n eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek jav\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl a v\u00e1llalat termel\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re pozit\u00edv hat\u00e1ssal vannak.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<ol start=\"3\"><li><strong>A jelenlegi hazai eg\u00e9szs\u00e9g k\u00f6lt\u00e9si strukt\u00far\u00e1ban kik az \u00e9rdekeltek az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot jav\u00edt\u00e1s\u00e1ban?<\/strong><\/li><\/ol>\n\n\n\n<p>A hazai eg\u00e9szs\u00e9g k\u00f6lt\u00e9sek f\u0151 finansz\u00edroz\u00e1si pill\u00e9rei (korm\u00e1nyzati, \u00f6nk\u00e9ntes eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy finansz\u00edroz\u00e1s \u00e9s a h\u00e1ztart\u00e1sok) k\u00f6z\u00fcl egy\u00e9rtelm\u0171en az egy\u00e9n kellene, hogy legyen a legink\u00e1bb \u00e9rdekelt saj\u00e1t eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak jav\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ezt a munk\u00e1ltat\u00f3k, majd az \u00e1llam k\u00f6veti. Racion\u00e1lis teh\u00e1t az egy\u00e9ni k\u00f6lt\u00e9seket hat\u00e9konyabb rendszerben felhaszn\u00e1lni, illetve a munk\u00e1ltat\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9g programokra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00f6lt\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00e1si \u00e9s k\u00f6zvetlen p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6kkel t\u00e1mogatni.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<ol start=\"4\"><li><strong>Milyen l\u00e9p\u00e9sekkel cs\u00f6kkenthet\u0151 a betegs\u00e9g-k\u00f6lts\u00e9g v\u00e1llalaton bel\u00fcl?<\/strong><\/li><\/ol>\n\n\n\n<p>A munk\u00e1ltat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a direkt \u00e9s indirekt betegs\u00e9g k\u00f6lts\u00e9gek optimaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra a <strong>mag\u00e1neg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszerben val\u00f3 szolg\u00e1ltat\u00e1s-ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1sa<\/strong>, valamint a <strong>legjelent\u0151sebb rizik\u00f3 ter\u00fcleteket c\u00e9lz\u00f3<\/strong> (a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 kock\u00e1zatok, a doh\u00e1nyz\u00e1s, a magas alkoholfogyaszt\u00e1s \u00e9s a mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3d) <strong>eduk\u00e1ci\u00f3s \u00e9s kedvezm\u00e9nyes v\u00e1s\u00e1rl\u00e1si programok elind\u00edt\u00e1sa<\/strong> lehet megold\u00e1s.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h5 class=\"has-text-align-center wp-block-heading\"><strong>Dr. habil Polereczki Zsolt PhD, a NutriMed \u00c9trendkieg\u00e9sz\u00edt\u0151 Zrt. vez\u00e9rigazgat\u00f3j\u00e1nak felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1b\u00f3l, a Bizalmi K\u00f6r tagok k\u00f6z\u00fcl az els\u0151 15 jelentkez\u0151nek ingyenesen biztos\u00edtanak egy konzult\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9get, amelynek sor\u00e1n felm\u00e9rik a c\u00e9gben jelen l\u00e9v\u0151 direkt \u00e9s indirekt betegs\u00e9g k\u00f6lts\u00e9g-szintet. A konzult\u00e1ci\u00f3 v\u00e9g\u00e9n egy r\u00f6vid jelent\u00e9sben \u00f6sszefoglalj\u00e1k ennek a 15 c\u00e9gnek a tapasztalatokat, ami alapj\u00e1n konkr\u00e9t int\u00e9zked\u00e9seket tehetnek.&nbsp;<\/strong><\/h5>\n\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-text-color has-background is-style-wide\" style=\"background-color:#14496b;color:#14496b\"\/>\n\n\n\n<h1 class=\"has-text-align-center has-white-color has-text-color has-background wp-block-heading\" style=\"background-color:#bd9756\"><strong>Szeretn\u00e9d megtapasztalni Te is, milyen egy exkluz\u00edv \u00e9rt\u00e9kk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g? Vedd fel vel\u00fcnk a kapcsolatot!<\/strong><\/h1>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-button aligncenter\"><a class=\"wp-block-button__link has-background\" href=\"https:\/\/bizalmikor.hu\/kapcsolat\/\" style=\"background-color:#14496b\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\"><strong>\u00c9rdekel a Bizalmi K\u00f6r klubtags\u00e1g<\/strong><\/a><\/div>\n\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-text-color has-background is-style-wide\" style=\"background-color:#14496b;color:#14496b\"\/>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">5. Irodalomjegyz\u00e9k<\/h2>\n\n\n\n<ol><li>European Agency for Safety and Health at Work: Research on work-related stress. European Communities, Luxembourg. 2000<\/li><li>https:\/\/ec.europa.eu\/health\/system\/files\/2020-12\/2020_healthatglance_rep_en_0.pdf<\/li><li><a href=\"https:\/\/ec.europa.eu\/eurostat\/databrowser\/view\/sdg_08_10\/default\/table?lang=en\">https:\/\/ec.europa.eu\/eurostat\/databrowser\/view\/sdg_08_10\/default\/table?lang=en<\/a><\/li><li>Banke-Thomas, A. \u2013 Madaj, B. \u2013 Charles, A. \u2013 van den Broek, N. (2015): Social Return on Investment (SROI) methodology to account for value for money of public health interventions: a systematic review. BMC Public<\/li><li>Dohrn M, Kwak L, Oja P, Sj\u00f6str\u00f6m M, Hagstr\u00f6mer M. Replacing sedentary time with physical activity: a 15-year follow-up of mortality in a national cohort. Clin Epidemiol. 2018;10:179.<\/li><li>Burton WN, Conti DJ, Chen CY, Schultz AB, Edington DW. The role of health risk factors and disease on worker productivity. J Occup Environ Med. 1999; 41(10):863\u201377.<\/li><li>Schultz AB, Chen CY, Edington DW. The cost and impact of health conditions on presenteeism to employers: a review of the literature. Pharmacoeconomics. 2009;27(5):365\u201378.&nbsp;<\/li><li>Hutchinson AD, Wilson C. Improving nutrition and physical activity in the workplace: a meta-analysis of intervention studies. Health Promot Int. 2011; 27(2):238\u201349.<\/li><li>Van Dongen JM, Proper KI, Van Wier MF, Van der Beek AJ, Bongers PM, Van Mechelen W, et al. Systematic review on the financial return of worksite health promotion programmes aimed at improving nutrition and\/or increasing physical activity. Obes Rev. 2011;12(12):1031\u201349.<\/li><li>Commissaris DA, Huysmans MA, Mathiassen SE, Srinivasan D, Koppes L, Hendriksen IJ. Interventions to reduce sedentary behavior and increase physical activity during productive work: a systematic review. Scand J Work Environ Health. 2016;42(3):181\u201391.<\/li><li>Weerasekara YK, Roberts SB, Kahn MA, LaVertu AE, Hoffman B, Das SK. Effectiveness of workplace weight management interventions: a systematic review. Curr Obes Rep. 2016;5(2):298\u2013306.<\/li><li>Pereira MJ, Coombes BK, Comans TA, Johnston V. The impact of onsite workplace health-enhancing physical activity interventions on worker productivity: a systematic review. Occup Environ Med. 2015;72(6):401\u201312.<\/li><li>Cancelliere C, Cassidy JD, Ammendolia C, C\u00f4t\u00e9 P. Are workplace health promotion programs effective at improving presenteeism in workers? A systematic review and best evidence synthesis of the literature. BMC Public Health. 2011;11(1):395.<\/li><li>Odeen M, Magnussen LH, Maeland S, Larun L, Eriksen HR, Tveito TH. Systematic review of active workplace interventions to reduce sickness absence. Occup Med. 2013;63(1):7\u201316.<\/li><li>Fitzgerald S, Kirby A, Murphy A, Geaney F, Perry IJ. A cost-analysis of complex workplace nutrition education and environmental dietary modification interventions. BMC Public Health. 2017;17(1):49.<\/li><li>Ilmarinen J. Work ability&#8211;a comprehensive concept for occupational health research and prevention. Scand J Work Environ Health. 2009;35(1):1\u20135.<\/li><li>Tompa E, Dolinschi R, de Oliveira C, Amick BC 3rd, Irvin E. A systematic review of workplace ergonomic interventions with economic analyses. J Occup Rehabil. 2010;20(2):220\u201334.<\/li><li>Eurobarometer 2014. http:\/\/europa.eu\/rapid\/press-release_IP-14-300_hu.htm&nbsp;&nbsp;<\/li><li>https:\/\/pubmed.ncbi.nlm.nih.gov\/30168878\/<\/li><li>https:\/\/www.jstor.org\/stable\/44998030<\/li><li>https:\/\/citeseerx.ist.psu.edu\/viewdoc\/download?doi=10.1.1.580.7726&amp;rep=rep1&amp;type=pdf<\/li><li>https:\/\/www.bdmscmeonline.com\/common\/documents\/Health_&amp;_Productivity_Management_(HPM)\/Kessler%20Intro%20WHO%20HPQ%202003.pdf<\/li><li>Ronald C. Kessler, PhD Minnie Ames, PhD Pamela A. Hymel, MD, MPH Ronald Loeppke, MD, MPH David K. McKenas, MD, MPH Dennis E. Richling, MD Paul E. Stang, PhD T. Bedirhan Ustun, MD: Using the World Health Organization Health and Work Performance Questionnaire (HPQ) to Evaluate the Indirect Workplace Costs of Illness. JOEM \u2022 Volume 46, Number 6 suppl S23-S37.&nbsp;<\/li><li>Rawan AlHeresh, PhD,&nbsp;Michael P. LaValley, PhD,&nbsp;Wendy Coster, PhD, and&nbsp;Julie J. Keysor, PhD CONSTRUCT VALIDITY AND SCORING METHODS OF THE WORLD HEALTH ORGANIZATION- HEALTH AND WORK PERFORMANCE QUESTIONNAIRE AMONG WORKERS WITH ARTHRITIS AND RHEUMATOLOGICAL CONDITIONS<\/li><li>de Campos, Marziale., Santos.: Cross-cultural adaptation and validation of the&nbsp;World Health Or&nbsp;ganization Health and Work Performance Questionnaire to Brazilian nurses. https:\/\/doi.org\/10.1590\/S0080-623420130000600013&nbsp;<\/li><li>Ron Z. Goetzel, PhD Arlene M. Guindon, MPH I. Jeffrey Turshen, PhD Ronald J. Ozminkowski, PhD : Health and Productivity Management: Establishing Key Performance Measures, Benchmarks, and Best Practices, JOEM \u2022 Volume 43, Number 1. 10-17.&nbsp;<\/li><li><a href=\"https:\/\/www.asz.hu\/storage\/files\/files\/elemzesek\/2019\/egeszsegugy_finanszirozasa20190628.pdf?ctid=1271\">https:\/\/www.asz.hu\/storage\/files\/files\/elemzesek\/2019\/egeszsegugy_finanszirozasa20190628.pdf?ctid=1271<\/a><\/li><li><a href=\"https:\/\/ec.europa.eu\/health\/sites\/default\/files\/state\/docs\/2019_chp_hu_hungary.pdf\">https:\/\/ec.europa.eu\/health\/sites\/default\/files\/state\/docs\/2019_chp_hu_hungary.pdf<\/a><\/li><li><a href=\"https:\/\/www.ksh.hu\/stadat_files\/ege\/hu\/ege0002.html\">https:\/\/www.ksh.hu\/stadat_files\/ege\/hu\/ege0002.html<\/a><\/li><li><a href=\"https:\/\/www.ksh.hu\/docs\/hun\/xstadat\/xstadat_evkozi\/e_qse007f.html?down=0.800000011920929\">https:\/\/www.ksh.hu\/docs\/hun\/xstadat\/xstadat_evkozi\/e_qse007f.html?down=0.800000011920929<\/a><\/li><li><a href=\"https:\/\/www.gki.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/GKI-Az-eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy-helyzete-20190409.pdf\">https:\/\/www.gki.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/05\/GKI-Az-eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy-helyzete-20190409.pdf<\/a><\/li><li>http:\/\/unipub.lib.uni-corvinus.hu\/3937\/1\/VT_2019n2p59.pdf<\/li><\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Dr. Habil Polereczki Zsolt PhD, vez\u00e9rigazgat\u00f3, Nutrimed Zrt. 1. Bevezet\u00e9s A cikk c\u00e9lja, hogy a vonatkoz\u00f3 szakirodalmak \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9vel megtal\u00e1ljuk a v\u00e1laszt arra k\u00e9rd\u00e9sre, hogy l\u00e9tezik-e kapcsolat a munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s munkahelyi teljes\u00edtm\u00e9nye k\u00f6z\u00f6tt. Mindezt egy r\u00f6vid makro szint\u0171 \u00e1ttekint\u00e9sen kereszt\u00fcl, a v\u00e1llalati szinten megjelen\u0151 probl\u00e9m\u00e1kig \u00e9s megold\u00e1si javaslatokig.&nbsp; A vizsg\u00e1lat kiindul\u00f3 pontja az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":6504,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[24,16],"tags":[],"yoast_head":"<!-- This site is optimized with the Yoast SEO plugin v15.4 - https:\/\/yoast.com\/wordpress\/plugins\/seo\/ -->\n<title>A munkahelyi betegs\u00e9g-k\u00f6lts\u00e9gek \u00e9s azok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9gei<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"A cikk c\u00e9lja, hogy a vonatkoz\u00f3 szakirodalmak \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9vel megtal\u00e1ljuk a v\u00e1laszt arra k\u00e9rd\u00e9sre, hogy l\u00e9tezik-e kapcsolat a munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s munkahelyi teljes\u00edtm\u00e9nye k\u00f6z\u00f6tt.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"A munkahelyi betegs\u00e9g-k\u00f6lts\u00e9gek \u00e9s azok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9gei\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A cikk c\u00e9lja, hogy a vonatkoz\u00f3 szakirodalmak \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9vel megtal\u00e1ljuk a v\u00e1laszt arra k\u00e9rd\u00e9sre, hogy l\u00e9tezik-e kapcsolat a munkav\u00e1llal\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s munkahelyi teljes\u00edtm\u00e9nye k\u00f6z\u00f6tt.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Bizalmi K\u00f6r blog\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/bizalmikor\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2022-10-06T08:23:00+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2022-10-06T08:27:00+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/Frame-881-2.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1920\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1080\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\">\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Kov\u00e1cs D\u00e1niel\">\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\">\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"27 perc\">\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#organization\",\"name\":\"Bizalmi K\\u00f6r Kft.\",\"url\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/\",\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/bizalmikor\",\"https:\/\/www.instagram.com\/bizalmikor\/\",\"https:\/\/www.linkedin.com\/company\/19165894\",\"https:\/\/www.youtube.com\/channel\/UC7fAD3QCIWeSexU5t6F3YOw?view_as=subscriber\"],\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#logo\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/Group-2.png\",\"width\":4033,\"height\":1192,\"caption\":\"Bizalmi K\\u00f6r Kft.\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#logo\"}},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#website\",\"url\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/\",\"name\":\"Bizalmi K\\u00f6r blog\",\"description\":\"Egynek minden neh\\u00e9z, soknak semmi sem lehetetlen.\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/Frame-881-2.jpg\",\"width\":1920,\"height\":1080},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/\",\"name\":\"A munkahelyi betegs\\u00e9g-k\\u00f6lts\\u00e9gek \\u00e9s azok cs\\u00f6kkent\\u00e9s\\u00e9nek lehet\\u0151s\\u00e9gei\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2022-10-06T08:23:00+00:00\",\"dateModified\":\"2022-10-06T08:27:00+00:00\",\"description\":\"A cikk c\\u00e9lja, hogy a vonatkoz\\u00f3 szakirodalmak \\u00e1ttekint\\u00e9s\\u00e9vel megtal\\u00e1ljuk a v\\u00e1laszt arra k\\u00e9rd\\u00e9sre, hogy l\\u00e9tezik-e kapcsolat a munkav\\u00e1llal\\u00f3k eg\\u00e9szs\\u00e9ge \\u00e9s munkahelyi teljes\\u00edtm\\u00e9nye k\\u00f6z\\u00f6tt.\",\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/\"]}]},{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/#webpage\"},\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#\/schema\/person\/d48fd5a86cd7b719ff423ad6a892c47c\"},\"headline\":\"A munkahelyi betegs\\u00e9g-k\\u00f6lts\\u00e9gek \\u00e9s azok cs\\u00f6kkent\\u00e9s\\u00e9nek lehet\\u0151s\\u00e9gei\",\"datePublished\":\"2022-10-06T08:23:00+00:00\",\"dateModified\":\"2022-10-06T08:27:00+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/#webpage\"},\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/2022\/10\/06\/munkahelyi-betegseg-koltsegek-es-azok-csokkentesenek-lehetosegei\/#primaryimage\"},\"articleSection\":\"\\u00dczleti \\u00e9rdekess\\u00e9gek,V\\u00e1llalkoz\\u00e1s\",\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#\/schema\/person\/d48fd5a86cd7b719ff423ad6a892c47c\",\"name\":\"Kov\\u00e1cs D\\u00e1niel\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/#personlogo\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/47d716fe03040c0eeabaaae8b662c6b9?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Kov\\u00e1cs D\\u00e1niel\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6502"}],"collection":[{"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6502"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6502\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6507,"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6502\/revisions\/6507"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6504"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6502"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=6502"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/bizalmikor.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=6502"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}