Kemény hetünk van. A KATA-s vállalkozók, akik cégeknek szolgáltattak úgy érezhetik, kihúzták a lábuk alól a talajt. A cégvezetők egy újabb megoldandó helyzettel néznek szembe, ha segíteni szeretnék a KATA-s alvállalkozóikat. Egy dolog biztos: volt élet a KATA előtt, és lesz utána is. Most már fókuszáljunk a megoldásra. 

180 fokot fordult néhány nap alatt a világ a katás adózású vállalkozók életében. Egyik nap benyújtották a Parlamentbe e vállalkozási forma alapjait megváltoztató törvényjavaslatot, amelyet másnap el is fogadott az országgyűlés. Egyes adatok szerint több százezer katás egyéni, bt.-s és kkt.-s vállalkozást érint a szeptember 1-étől érvénybe lépő változás, amelynek fő kitételei: kisadózó csak főállású egyéni vállalkozó lehet, így cégek nem választhatják ezt az adónemet. A katás nem számlázhat kifizetőhelyeknek, csak a lakosság számára, az új katatörvény-javaslat szerinti bevételi értékhatárt pedig évi 18 millió forintban állapították meg. Mindez alól kivételt képeznek a taxis szolgáltatók, akik továbbra is választhatják a kata szerinti adózást. Hogyan értékelhető ez a rapid módon megszavazott törvénymódosítás, milyen hatása lesz a változásnak a gazdaságra? A Bizalmi Kör milyen segítséget tud adni a tagjainak? – ezekről kérdeztük Gangel Pétert, a Bizalmi Kör vezetőjét.

– Azt gondolom, hogy nem maga a változás a baj, hiszen a katával kapcsolatos változás sok szempontból indokolt volt. A probléma sokkal inkább azzal van, hogy valós párbeszéd nélkül, igen rövid idő alatt változtatnak meg egy roppant széles réteget mélyen érintő gazdasági környezetet. Ennek pedig az az üzenete mind a magyar vállalkozók, mind a nemzetközi piac számára, hogy Magyarországon alapvetően kiszámíthatatlan a gazdaság működése, a folyamatokat a kormány pillanatnyi döntései befolyásolják, és ez bizonytalanságot ébreszt. És az elmúlt napokban történtek, azaz egy rossz koncepció elképesztően rövid idő alatt, erőből való érvényre juttatásának legnegatívabb következménye egyáltalán nem kedvez a gazdaság fejlődésének. 

A kata innovatív adónem

– Esetleg van pozitív hozadéka is törvénymódosításnak?

– Igen, több is. Maga a kata mindez idáig egy innovatív adónem volt, hatalmas munkavállalói tömegek életmódszerűen rendezkedtek be rá, hiszen a segítségével kényelmesen tudtak több cégnek szolgáltatni, így értéket teremteni. Erre az adónemre egy konkrét mikrovállalkozói réteg jött létre, ami azért is izgalmas, mert tagjai nem munkavállalóként kívántak élni, hanem önállóan értékesíteni a tudásukat. Nekünk is, és még nagyon sok más cégvezetőnek mindez idáig egy tiszta, korrekt gazdasági együttműködést tett lehetővé. 

Akik maradhatnak

Alapvetően azt gondolom, hogy három réteget érdemes megnevezni a kisadózók között. Az egyik – és sajnos nincs adatom, hogy a katások mekkora részét képezik – az, amely eddig is katázhatott, és ezután is megteheti: ők azok a mikrovállalkozók, akik a lakosságnak szolgáltatnak. Számukra továbbra is jó lehetőség a kata. Fontos megemlíteni, hogy ez az adónem irreálisan alacsony adóterhet ró az ezt választókra, ami azt jelenti, hogy óriási versenytorzító hatása van. Éppen ezért nem támogatom a felső határ 18 millió forintra történő megemelését, legalábbis abban a formában nem, hogy vele együtt nem emelik kétszeresére vagy háromszorosára a tételes adó mértékét. Véleményem szerint nem szerencsés, hogy tíz éve nem változott az adó mértéke, ehhez már sokkal korábban hozzá kellett volna nyúlni, nem pedig a jogosultak körét ilyen drasztikusan csökkenteni. 

A kárvallottak, akik váltani kényszerülnek

A katások másik körébe sorolom azokat, akik alapvetően olyan tevékenységet folytatnak, amit cégeknek tudnak értékesíteni, legyen ez webfejlesztés, grafikai munka vagy hirdetésszervezés. Számos szolgáltatásra nincs szükség napi 8 órában egy cégnél, ugyanakkor a kata lehetővé tette, hogy egyéni vállalkozók végezzék ezeket. Ők a jelen helyzetnek a kárvallottjai, és vélhetően ők vannak a legtöbben ebben a körben. A nézőpontjukat képviselve gondolom azt, hogy ez egy roppant elhibázott és dilettáns döntés, ami miatt a kormány nemcsak szavazatokat fog veszíteni, hanem éppen azt az innovatív réteget, amely már digitális nomádként él. Ezt az új fajta munkavállalási módszert épp a kata tette lehetővé. Tehát a törvénymódosítás az adónem innovatív mivoltából fakadó, új módon gondolkodó réteget lehetetleníti el, amely a gazdaság számára értékteremtő, a cégek számára pedig roppant értékes szereplőként van jelen. A most zajló folyamat következménye meglátásom szerint a gazdaság szürkülése lehet. Az elmúlt 10 év egyik legnagyobb érdeme éppen az volt, hogy a gazdaság jelentősen kifehéredett, most jó esély van arra, hogy elinduljon a szürkülés irányába. Ezek a szakemberek szeptember 1-től vagy beállnak egy céghez munkavállalónak, és az eddig megrendelőként fellépő cégek elveszítik ezt a fajta különleges réteget, vagy azt választják, hogy valódi vállalkozóvá válnak. Ezt majd megmutatja az idő.

A „visszaélők”, akik jó, hogy eltűnnek

A harmadik réteget pedig azok képezik, akik visszaéltek e kedvező adónem nyújtotta lehetőségekkel, és néhány százalékos adóteherrel tudtak legálisan pénzt kivenni a vállalkozásukból. Ők úgy tudtak élni EV-ként, mint egy cégvezető, aki óriási energiát tett a cége felépéítésébe, pusztán azért, mert az Ő bevételeiken nem volt adóteher. Sokan hozták magukat pozícióba a munkaerőpiacon a kata szabályozatlanságával visszaélve, és szinte főállásúként dolgoznak egy-egy cégnél, számlát adva a munkabérükről. Még arra is gondolhatunk, mintha őmiattuk büntetné a kormány az összes többi katás vállalkozót. Vélhetően ők képezik a kisadózók kisebb hányadát, becslésem szerint 15–20% lehet az arányuk. Azt gondolom, hogy óriási versenytorzító hatása volt az elmúlt időszakban az ő működésüknek. Egy katás bújtatott munkaviszony és egy valós munkaviszony adóterhe között tízszeres a különbség, ami óriási versenytorzító hatással bír. E harmadik réteg számára most véget ér a kegyelmi időszak, ami eddig előnyt jelentett. Ennek előbb-utóbb be kellett fejeződnie, és a változás már abból is érezhető volt, hogy korábban 3 millió forintra csökkentették az egy cég felé a számlázási korlátot. Ezzel egy méltatlan helyzet ér véget, hiszen az a munkavállalókkal szemben nem fair, hogy ők 50-80%-os adóteherrel jutnak a fizetésükhöz, míg mások 5%-kal. 

Lettek volna megoldások a kata megtartására

– Véleményed szerint mi jelenthetett volna megoldást a katás adózás megtartására?

– Nem érzem szerencsésnek, hogy felemelték 18 millióra a felső határt, ám ugyanannyi maradt az adó mértéke. Érdemes lett volna sávokat kialakítani, és mondjuk megkezdett 6 millió forintonként 50 ezer forint megfizetésére kötelezni az adóalanyt. A most kieső rétegeknél, azt gondolom, szerencsés megoldás lett volna, ha 1-2 millió forintra csökkentik az egy cégnek számlázható összeget, de megmaradt volna a cégnek való számlázás lehetősége, hiszen a hatások között rengeteg, a gazdaság számára fontos szereplő van. Persze, bizonyára más ötletek is felmerültek volna egy olyan párbeszéd során, amit a valós érintettekkel való egyeztetés érdekében szerveznek meg.  Végre lett volna egy Nemzeti Konzultáció aminek van értelme….

A Bizalmi Kör e témában is segítséget nyújt

– A Bizalmi Kört érinti ez a változás? Bizonyára ti is dolgoztok katás beszállítókkal.  

– Közvetett módon igen, hiszen külsős partnereink között webfejlesztő, tesztelő, szövegíró és még jó néhány szakember megtalálható. Ők heti, havi néhány órában támogatják a működésünket, nem életszerű, hogy főállásban, akár részmunkaidőben foglalkoztassuk őket. Velük szükséges lesz egyeztetni a további együttműködést, hogy milyen feltételekkel vállalják vagy nem vállalják a munkát. Remélem, megtalálják a nekik való legkedvezőbb adózási módot, és tovább tudják működtetni a vállalkozásukat. 

– A törvényváltozás következménye lehet az eddigi szolgáltatások árának emelkedése, hiszen ha magasabb adót kell fizetniük a vállalkozóknak, ez a többlet az áraikban is megjelenhet?

– Véleményem szerint ezt majd a kereslet fogja meghatározni. A gazdaság bizonyos területein egyébként is várható kereslet-visszaesés, úgyhogy nem gondolom, hogy ez a helyzet feltétlenül áremelkedéssel fog járni. Az biztos, hogy aki eddig katázott, annak több adóterhet kell vállalnia a jövőben és ez így fair. Az 5%-os adóteher nem fenntartható és nem fair a gazdaság többi szereplőjével szemben. Emiatt azt gondolom, hogy az adóemelkedés nem feltétlenül jelenik majd meg az árakban. 

– Miként tudjátok segíteni a Bizalmi Kör tagságát a katás változásokkal kapcsolatban? 

– Azzal mindenképpen, hogy napirenden tartjuk a témát. Folyamatosan figyeljük a helyzet alakulását, illetve azt, hogy melyik tagunk milyen megoldást hoz, és törekszünk arra, hogy gyorsan át tudják venni egymástól a cégek a legjobb ötleteket. A Bizalmi Kör tagjai cégvezetők, meggyőződésem, hogy az kerül előnybe, aki tud segíteni a KATA-s partnereinek valamilyen módon. A nálunk működtetett mastermind-csoportokban biztosan többször téma lesz a katás törvénymódosítás következtében előállt helyzet. 

Ezen felül haladéktalanul szervezünk egy félnapos online konferenciát, hogy nagyon gyorsan megtaláljuk a jó megoldásokat. 

Véleményem szerint még időre van szükség, hogy tisztuljon a kép. Bennem él némi optimizmus, amit az táplál, hogy szeptemberig van még lehetőség a módosításra. Ehhez mindenképp valódi párbeszédre lenne szükség az érintettekkel vagy azok valós képviselőivel. Na meg persze arra, hogy az ellenzéki politikusok ne próbáljanak meg tőkét kovácsolni maguknak a helyzetből, mert akkor a kormány biztosan nem fog engedni. 

Vitán felül áll, hogy szükség van egy egyszerű, tételes adónemre, ami egy széles réteget terel a fehér gazdaságba. Talán a törvényhozók is kellően bölcsek lesznek ahhoz, hogy amit egyébként egy jó eszközként odaadtak a piacnak, azt nem szüntetik meg, azaz nem öntik ki a fürdővízzel együtt a gyereket is, hanem mérlegelnek, hogy valóban a legjobb megoldást találták-e meg. 

Bízom benne, hogy érkezhet még módosítás a törvényhez. 

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!