A KATA végnapjai?

Gazsi Attilával, a VOSZ elnökhelyettesével a KATA-t érintő rendkívüli helyzetről beszéltünk, miután a kormány bejelentette, hogy 2021. január 1-től a három millió forint feletti, egy irányba menő számlákat negyven százalékos adóval sújtja. A KATA nem titkolt módon a gazdaság „kifehérítését” célozta. Most az a kérdés, hogy a Gazsi Attila által „büntetőadónak” nevezett – és a kormányzati megrendelésekre nem vonatkozó – adó bevezetése után milyen irányt vesz ez a folyamat.

„Ez egy elkapkodott, nem végiggondolt intézkedés a kormány részéről, ami abszolút nem racionális. A vállalkozók nem fognak elfogadni ilyen mértékű elvonást.” 

Mi vár(hat) a KATA-s vállalkozókra 2021. január 1-től?

A VOSZ még nem adta fel! Gazsi Attila azt ígéri, amint összegyűjtöttek elegendő módosítási javaslatot, KATA-s vállalkozóktól érkező észrevételeket, sérelmeket (amennyiben vannak) egy csomagban nyújtják majd át mindezt a kormánynak. Pozitív fordulatot nem tud garantálni, de azt mondja, látott már példát arra, hogy akár az utolsó percben változtattak egy jogszabályon. Amit ígérhet, hogy a VOSZ mindent megtesz, hiszen érdekvédőként a vállalkozókat, kisvállalkozókat védi, a jelen szabályozás pedig a legelesettebb réteget érinti, akik nem tudnak lobbizni, nem tudják úgy érvényesíteni érdekeiket a kormánnyal szemben, ahogyan egy nagyobb cég.

• 40 százalékos adó a 3 millió forint felett kiszámlázott összegekre
• A keret újraszámolása:
  • Ha 3,5 millió forintot számláznál, ki tudod-e fizetni a ráeső 200 ezer forintos adót?
  • Ha eddig egyetlen nagyobb partnered volt, akinek 10-12 milliót számláztál, érdemes lehet elgondolkodnod rajta, hogy más adózási formát válassz. Ha Kft, Bt formára váltasz és beállítod a költségeket, jóval kedvezőbb számok jöhetnek ki, ugyanakkor tudni kell, hogy nincs egyetlen „helyes megoldás”, jelenleg csak egyedi megoldások vannak.

Problémák a KATA körül

A jelenlegi jogszabály megalkotásának hátterében Gazsi Attila szerint az állhat, hogy néhányan a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes célokra használták a KATA nyújtotta lehetőségeket. Ugyanakkor hangsúlyozza, ezekben az esetekben sem arról van szó, hogy adott vállalkozó visszaélt volna a jogaival, csupán kihasználta a laza kereteket. A VOSZ elnökhelyettese úgy véli, ha némi szigorítást vezetnének be a KATA szabályozásában és visszaterelnék az eredeti mederbe a jogszabályt, sokkal nagyobb eredményt érhetnének el, mint a jelenlegi, tömegeket ellehetetlenítő határozattal.

• A hét kritériumból – hogya KATA-ssá válhass – elegendő csupán kettőnek megfelelni. Ez az esetek többségében a saját eszköz és az önálló időbeosztás, tehát, ha van egy laptopod és időnként otthonról tudsz dolgozni, máris KATA-s vállalkozó lehetsz, azaz a szabályozás talán túlságosan is laza.
• Az elmúlt két évben megközelítőleg százezer ember „bújt ki” a munkavállalás alól a KATA segítségével, hiányokat generálva ezzel az államháztartásban. Tisztán látható, hogy akadnak, akik a bérkiáramlás adóvonzatának megszüntetése céljából választották ezt az adózási formát.

Problémák a jelenlegi döntéssel

A 40 százalékos adót Gazsi Attila egyértelmű betonfalnak tekinti.  Egyetlen vállalkozó sem fog kifizetni ekkora összegeket így a gazdaság újra a szürke zóna felé mozdulhat el. Ezt támasztják alá a VOSZ elnökhelyettesének eddigi találkozói is, melyeken minden KATA-s arról számolt be Gazsinak, hogy legjobb esetben is a 3 millió forintot keretként értelmezve járnak majd el a jövőben.

• A 40 százalékos adó jóval a fájdlomküszöb fölött van.
• A kisvállalkozók újra a szürkezónába kényszerülnek, beindulhatnak a számlacserék és az egyéb, az adózást kikerülő megoldások.
• A döntés meghozatala előtt az illetékesek nem kérdezték meg az érdekvédelmi szervezeteket.
• Egyértelmű, hogy ezzel a jogszabállyal a kormány olyan szakadékot generál, amibe több cégvezető, kisvállalkozó is beleeshet.

„Nyilvánvalóan jó szakemberek ülnek a Pénzügyminisztériumban, hiszen a magyar gazdaság a válság előtt kiemelkedően jól teljesített a régióban. Azonban azzal, hogy nem kérdezték meg az érdekvédelmi szervezeteket értékes visszacsatolástól estek el. Nem értem miért történt mindez, mert eddig kifejezetten jó kapcsolatot ápoltunk az érintett minisztériumokkal, akik a legtöbb ügyben megkérdeztek bennünket és az észrevételeinket, javaslatainkat korrekten beleépítették a jogszabályokba. Szomorúnak érzem a jelenlegi helyzetet, mert szerettem a KATA-t, hiszen nagyon megkönnyítette a vállalkozói életet.”

Hogyan lehetne fájdalommentesebb a KATA átalakítása?

A KATA 4-5 éve már ugyanazokkal a keretszámokkal működött. Ezeken lenne érdemes változtatni Gazsi Attila szerint, aki beszélgetésünk alatt többször hangsúlyozza, mélyen ellenzi, hogy egy tollvonással vállalkozók ezreinek életét nehezítsék meg ennyire irreális módon és mértékben. De mégis milyen reális alternatív szabályzás lenne elfogadható és javasolható a kormánynak?

• A keretszámok módosítása: 
  • havidíj emelése
  • 40% helyett 10%-os adó kivetése. Ez még a fájdalomküszöbön belül lehet, de mindenképp kísérletezni kéne azt illetően, mekkora adó a reális – mondja Attila.
• Új szabályok felállítása a KATA-ssá váláshoz.
• Ne csak kettő, hanem három vagy négy szabálynak legyen kötelező megfelelni a vállalkozónak, hogy KATA-ssá válhasson.

„Vagy azt tudják megszüntetni, hogy további munkavállalók áramoljanak át a rendszerbe, vagy pedig szépen lassan elkezdik nagyobb adóterheléssel működtetni a KATA-t. De az egyből 40 százalékos adó kivetése egy lehetetlen vállalkozás, méghozzá azért, mert egy forint pótlólagos adóbevétel sem lesz belőle.”

---

---