A csökkentés azonban nem érint minden társaságot, kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban együtt: „KKV”). Fontos azonban megjegyezni, hogy a Kormányrendelet szabályai alapján nem mindegyik, a Kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: „KKV törvény”) szóhasználatában egyébként KKV-nak minősülő vállalkozás számolhat a csökkentés lehetőségével.

A vonatkozó besorolás általános szabályait a KKV törvény tartalmazza, melynek értelmében KKV-nak minősül az a társaság, amelyik az alábbi kettő feltételt együttesen teljesíti:

• összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, ÉS
• éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró (kb. 18 milliárd forint), VAGY mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró (kb. 15,48 milliárd forint).

Az utóbbi feltételt – vagyis a nettó árbevétel VAGY mérlegfőösszeg felső határát – az adócsökkentésről szóló Kormányrendelet szigorítja: csak azok a vállalkozások érintettek az iparűzési adó mértékének csökkentésében, amelyek esetében legalább az egyik említett mutató maximális értéke 4 milliárd Ft (kb. 11,1 millió euró).

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a KKV törvény 5.§-a alapján a cégcsoportok tagvállalatait a cégcsoport összevont paraméterei alapján kell minősíteni.

A Kormányrendelet szerinti besorolás megállapításához a 2021-ben kezdődő adóév legelső napján rendelkezésre álló utolsó, elfogadott beszámoló adatait, ennek hiányában becsült értékeket kell figyelembe venni.

A szóban forgó Kormányrendelet kimondja, hogy a csökkentésben érintett társaság által fizetendő helyi iparűzési adó mértéke 1%, amennyiben az adott önkormányzat által megállapított adómérték több, mint 1%.

A kormányrendelet értelmében az 1%-os mértékre csökkentett iparűzési adó az Európai Unió működéséről szóló Szerződés szerint állami támogatásnak minősül, amelyre főszabály szerint kizárólag azok a társaságok jogosultak, amelyek 2019. december 31-én nem minősültek ún. „nehéz helyzetben levő vállalkozásnak”.

A Kormányrendelet azt is kimondja, hogy a csökkentésben érintett vállalkozásoknak a 2021. március 15-én (nem naptári éves cégek esetében a 2021-ben kezdődő adóévük harmadik hónapjának 15. napján) egyébként esedékes iparűzési adó előlegnek csupán az 50%-át kell megfizetniük. A meg nem fizetendő előleg összegével az adóhatóság a vállalkozás iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.

Ennek azonban feltétele, hogy a vállalkozás 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára

• nyilatkozzon arról, hogy a Kormányrendelet (és nem a KKV törvény) szabályai szerint KKV-nak minősül,
• nyilatkozzon arról is, hogy a 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti állami támogatásnak megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként,
• egyúttal jelentse ki, hogy 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, valamint
• bejelentse a telephelyének címét, kivéve, ha azt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint már megtette.

Ez a nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, szívesen állunk rendelkezésére, kérjük forduljanak hozzánk bizalommal.

További információ:

Földes Balázs

balazs.foldes@crowe.hu

Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!

The post Nyilatkozattételi kötelezettség a helyi iparűzési adó csökkentés igénybevételéhez appeared first on Bizalmi Kör blog.

487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról

A Kormány a vészhelyzet idejére a távmunkavégzéssel kapcsolatban néhány, az Mt. és a munkavédelemről szóló törvény szabályaihoz képest eltérő szabályokat alkotott.

1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A szakaszát a vészhelyzet ideje alatt nem kell alkalmazni. Ez összefoglalva röviden annyit jelent, hogy távmunkavégzés esetén a munkáltató munkavédelmi törvény szerinti, a távmunkavégzés feltételeinek biztosításával összefüggő jogai, és kötelezettségei átmenetileg nem érvényesülnek. Helyette egy rövidebb, összefoglaló jellegű tájékoztatási kötelezettség jelenik meg, mely szerint távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.

2. Átmenetileg módosul a személyi jövedelemadóról szóló törvény is az alábbiak szerint: A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.

3. A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felek a munkaszerződésben távmunkavégzésről állapodtak meg, a távmunkavégzésre vonatkozó bármely szabálytól a felek megállapodásban eltérhetnek. (A 197. § is a távmunkavégzésről rendelkezik, attól azonban a felek alapban is eltérhetnek).

Munkáltatói- és munkavállalói nyilatkozat mintája

The post Távmunkára vonatkozó jogszabályok értelmezése – 2020. november appeared first on Bizalmi Kör blog.

A jelen cikk a hitelezők érdekeivel szemben közömbös vezető tisztségviselő és az ún. ”árnyékvezető” (shadow director) felelősségét járja körül.

Kinek az érdekében köteles eljárni a vezető tisztségviselő?

A vezető tisztségviselő főszabály szerint az adott jogi személy, cég érdekeinek megfelelően köteles az ügyvezetési tevékenységét ellátni, azaz az adott céget irányítani. 

A vezető tisztségviselő tevékenységét a jogszabályok, létesítő okirat és a társaság legfőbb szerve által meghatározott kereteken belül kell ellátnia. Amennyiben a vezető tisztségviselő tevékenysége során harmadik személynek kárt okoz, akkor főszabály szerint ezen személy felé az adott társaság köteles helyt állni és nem a vezető tisztségviselő. Szándékos károkozás esetén a vezető tisztségviselő felelőssége a társasággal egyetemleges.

Azonban onnantól, hogy a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, már a hitelezők érdekeire is figyelemmel kell lennie a vezető tisztségviselőnek a döntései meghozatala során. 

Amennyiben nem így tesz a vezető tisztségviselő, akkor az esetleges felszámolási eljárásban, illetve kényszertörlés során ki nem elégített hitelezői igényekért felelőssé válhat, így mindenképp javasolt körültekintően eljárni.

Mi az a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?

A Csődtörvényben lévő definíció alapján (ami lényegében megegyezik a Cégtörvényben lévő definícióval) onnantól lehet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetről beszélni, „amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket”.

A joggyakorlat alapján fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet akkor áll be, amikor az adós társaság tartozásait likvid vagyon hiányában nem képes kifizetni (ún. objektív feltétel) és erről a vezető tisztségviselő tudomást szerzett, vagy gondos eljárás esetén tudomást kellett volna szereznie (ún. szubjektív feltétel). 

Az, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezett-e, illetve az mikor következett be, az ügyben feltárt összes körülmény ismeretében állapítható meg.

Az még nem jelent semmit, hogy a cég könyv szerinti vagyona nagyobb, mint az esedékes tartozásai. Az objektív feltétel akkor áll be, ha az adós társaság esedékes tartozásainak összege meghaladja a likvid, vagy likviddé tehető vagyonát és a helyzetet a tartozás átütemezésével, vagy reálisan visszafizethető kölcsön (áthidaló kölcsön) felvételével, illetve más módon nem hárították el. 

Azonban nem minősül fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetnek, ha a cég képes a tartozásai kifizetésére, csak egyszerűen nem fizet.

A szubjektív feltétel kapcsán pedig az adós társaság esedékes, illetve lejárt tartozásainak, a cash-flow-jának, illetve beszámolójának, közbenső mérlegének a vezető tisztségviselő általi figyelemmel kísérése lényeges, mivel leginkább ezekből szerezhet tudomást a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezéséről. Fontos, hogy azt kell vizsgálni, hogy az objektív feltétel bekövetkezéséről történő tudomásszerzés egy ilyen tisztséget ellátó személytől kellő gondosság tanúsítása esetén elvárható-e. 

Ezért a vezető tisztségviselő alappal nem hivatkozhat arra, hogy nem volt kompetenciája, esetleg hanyagul vagy gondatlanul járt el és nem vett észre valamit.

Miként alakul a vezető tisztségviselő felelőssége a hitelezőkkel szemben? Felelőssé tehető-e a tag, illetve részvényes?

Fontos, hogy a felelősség felszámolás, illetve kényszertörlés esetén fog felmerülni, azaz, ha végül sikerül életben tartani a céget, akkor nem lehet az alábbi eljárásokat indítani a vezető tisztségviselővel, illetve az ún. ”árnyékvezetővel” (”shadow director”) szemben.

Az adott társaság felszámolása, illetve kényszertörlése esetén a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a vezető tisztségviselővel szemben, amennyiben a vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően nem vette figyelembe a hitelezői igényeket. Sikeres igényérvényesítés esetén a vezető tisztségviselő teljes magánvagyonával felel.

Vezető tisztségviselő felelőssége felszámolási eljárásban

Felszámolási eljárásban a felelősség kétlépcsős megoldással érvényesíthető: egy megállapítási perben, majd a felelősség sikeres megállapítása esetén a felszámolás lezárását követően marasztalási perben.

A megállapítási pert a hitelező, vagy a felszámoló indíthatja azon vezető tisztségviselőkkel szemben, akik a társaság vezetői voltak a felszámolás kezdetét megelőző 3 évben. A felelősség megállapításához az kell, hogy az adott vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően a vezetői feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el és emiatt a társaság vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben való kielégítése más okból meghiúsulhat.

Lényeges, hogy a felelősség szempontjából a társaság vezetőjének minősül az is, aki a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (ún. “árnyékvezető”, vagy ”shadow director”). Ez lehet akár a tag, részvényes, sőt a cégiratokból ki nem olvasható ”tényleges tulajdonos” is. Többek közös károkozása esetén pedig egyetemleges a felelősség, azaz elképzelhető, hogy az ügyvezető mellett a tagok felelőssége is megállapításra kerül.

A vezető tisztségviselő, illetve az ún. ”árnyékvezető” (shadow director) akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós társaság pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

A megállapítási pert követően pedig marasztalási per keretében a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a fentiek szerinti megállapítási perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét (ideértve az ún. ”árnyékvezetőt is”) a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a megállapítási perben nincs jogerős határozat, akkor a marasztalási per megindítására nyitva álló 90 napos határidő a megállapítási perben hozott bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját követő napon kezdődik.

Vezető tisztségviselő felelőssége kényszertörlés esetén

Kényszertörlés esetén egylépcsős eljárás van és a fentiekhez hasonlóan történik a felelősség megállapítása, valamint a kimentés is azzal az eltéréssel, hogy nincs a felszámolás esetén alkalmazandó 3 éves időkorlát (azaz nem lehet megúszni 3 év elteltével a felelősségre vonást, hanem az általános 5 éves elévülési idő alkalmazandó), valamint a hitelező a keresetét a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.

Mit kell tenni, ha fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet áll be?

Először is minél hamarabb tényleges képet kell kapni arról, hogy valóban fennáll-e a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet.

Amennyiben valóban fennáll a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, akkor haladéktalanul intézkedni kell a társaság legfőbb szerve (alapító, taggyűlés, közgyűlés) értesítése, valamint az általuk megteendő intézkedések (pl. tőkepótlás) megtétele iránt. A tagok, részvényesek szempontjából ilyenkor fontos, hogy prudens módon járjanak el, mivel amennyiben a döntésekre meghatározó befolyást gyakoroltak, úgy az ”árnyékvezetői” felelősségük (sőt akár büntetőjogi felelősségük is) megállapításra kerülhet, ha ilyen helyzetben a tulajdonosi érdekeket a hitelezői érdekek elébe helyezik. Ez nem jelenti azt, hogy egy menthetetlen cégbe is be kell tenni ész nélkül a pénzt, viszont ami társasági jogi szempontból és a tagok felelőssége szempontjából elvárható lépés, azt meg kell tenni.

Ezzel párhuzamosan akkor jár el megfelelően a vezető tisztségviselő, ha józan gazdálkodást folytat, nem vállal a társaság pénzügyi és vagyoni helyzetéhez képest indokolatlan kockázatot, továbbá minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a hitelezői veszteségek elkerülhetők, illetve legalább csökkenthetők legyenek. Ezeket a lépéseket érdemes a későbbi eljárások miatt részletesen dokumentálni és indokolni is.

Végül az is fontos lépés, hogy a vezető tisztségviselő kommunikáljon a hitelezőkkel, próbáljon megegyezni velük fizetési könnyítésben, fizetési haladékban, esetleg biztosíték nyújtásában annak érdekében, hogy lélegzethez juthasson az adós társaság és kilábalhasson a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetből. Amennyiben pedig nem járható ez az út, akkor akár csődvédelmet is lehet kérni, sőt végső soron maga a vezető tisztségviselő köteles a felszámolási eljárást megindítani.

Nyilvánvalóan nem járható és kifejezetten nem javasolt a vagyon kimentése, vagy bárminek a fiktív „lepapírozása”. Ugyanígy nem járható a tulajdonos, vagy az ügyvezető hirtelen lecserélése nincstelen személyekre, mivel a korábbi személyek felelőssége igenis megállapítható és ezek a manőverek csak rontanak a helyzeten.

Lényeges, hogy gondosan és lehetőleg tapasztalt ügyvéd igénybevételével járjunk el fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, lehetőleg mindent részletesen dokumentálva, mivel akár egy meggondolatlan lépés is megalapozhatja a fentiek szerinti felelősségünket, sőt akár csődbűncselekményt is megvalósíthat.

További felelősségi szabályok

A fentiek a hitelezők érdekeivel szemben közömbös vezető tisztségviselő és az ún. ”árnyékvezető” (shadow director) felelősségét mutatták be. 

Ugyanakkor a Ptk., a Csődtörvény és a Cégtörvény komplex rendszert dolgozott ki annak érdekében, hogy a hitelezők ne legyenek kijátszva.

A vonatkozó jogintézmények az alábbiak:

a) Ptk. 3:2 (2) bekezdése, illetve Cégtörvény 118/A. § (1)-(2) bekezdése szerinti felelősségáttörés, felelősségátvitel a korlátolt felelősséggel visszaélt tag, vagy alapító helytállása érdekében;

b) Csődtörvény 63. § (2) bekezdése szerinti, a minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tagnak az ellenőrzött társasága terhére folytatott hátrányos üzletpolitikája miatti felelősség;

c) A Csődtörvény 63/A. §-a, illetve a Cégtörvény 118/A. § (3) bekezdése szerinti, a részesedését rosszhiszeműen átruházó tag felelőssége; és

d) A Csődtörvény 40. §-a szerinti megtámadási perek, amelyek célja a korábbi jogügyletek megtámadása folytán a hitelezők kielégítési alapjának biztosítása.

A fenti jogintézmények a jelen cikkben bemutatott felelősségi szabályokkal együtt értő kezekben segítséget tudnak nyújtani a hitelezők részére, ezért azokat további külön cikkekben fogom bemutatni.

Szerző: Dr. Szabó Gergely Gábor LL. M.

Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda

gszabo@szgg.hu 

Facebook

mob.: +36 30 549 1089

A Bizalmi Kör megnyitotta blogját vendégszerzők előtt, új felületet biztosítva arra, hogy megoszthassatok sikereket, tapasztalatokat és történeteket, melyekből mások is tanulhatnak.

Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!

The post Megroppant a cégünk? Figyelemmel kell lenni a hitelezői érdekekre is! appeared first on Bizalmi Kör blog.

Gazsi Attila, a VOSZ alelnöke állt ismét a rendelkezésünkre. Attilát a kormányzat gazdaságélénkítő programjának az újabb fejleményeiről kérdeztük.

Nagy munkában vagytok jelenleg. Mesélsz egy kicsit arról, hogy min dolgoztok?

Amikor az elmúlt időszakban kijött több szakmai szervezet gazdaságélénkítő csomagja, akkor kapott hideget-meleget. Az első pillanatban nekem is a csalódás szó jutott eszembe ennek kapcsán. A környező országokkal összehasonlítva tényleg nem volt olyan erős a magyar csomag, ahogyan azt a vállalkozók elvárták volna.

A mögöttünk lévő időszakban sokat foglalkoztunk vele, célzottan azzal foglalkozva, ami a legnagyobb problémát jelentette. A frissített verzió már tényleg megfelel azoknak a követelményeknek, amit mi vártunk.

Milyen részleteket tudhatunk meg ezzel kapcsolatban?

A jogszabályok némileg mutathatnak majd eltérést a Magyar Közlönyben megjelentekhez képest, de a főbb számok tekintetében a következők lesznek a mérvadó adatok.

A jelenlegi szabályozáshoz képest a bértámogatás akár a kieső munkaidő 75%-ig érhet. Vagyis, ha napi 2 órás munkaidőre jelentjük be a munkavállalót, akkor is megkaphatjuk a bértámogatást. Gyakorlatilag az alkalmazott bérének az 50%-át a kormány fogja kifizetni.

Mindannyian tudjuk, hogy a bizonytalan körülmények között nehéz pénzvisszafizetési garanciát vállalni létszámtartási kötelezettség mellett. Éppen ezért csak azokra az emberekre kell vállalni a további foglalkoztatást, akikre a kérelmet benyújtjuk.

Azt gondolom, hogy most már több fénysugarat látunk. Elindult a Suzuki, az Audi, a Mercedes, a Denso, illetve sok feldolgozóipari cég is elkezdett dolgozni. Látjuk azt, hogy a némileg előttünk járó környező országok milyen lazító intézkedéseket tesznek. Azt gondolom, hogy májusban már mi is egyre többet fogunk megtapasztalni ebből. Júniusban pedig egy picit visszatérhetünk a régi kerékvágásba, természetesen megszorításokkal.

Visszatérve a gazdaságvédelmi program egyik alapját képező munkahelyvédelmi bértámogatáshoz, a távolléti díjjal akadt még egy probléma. Most a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbér az, amelyre a folyamatot származtatni kell. Ez mindenképpen nagy segítséget jelent.

A jelenlegi jogszabály szerint a támogatási kérelemben a gazdasági vészhelyzettel való szoros összefüggést kell bizonyítani. Ez is meg fog változni az új csomagban, vagyis innentől mindenkire él ez a jogszabály, aki ezt a támogatást igénybe kívánja venni. Ebből a körből mostantól kizárólag azok fognak kiesni, akik Uniós forrásból kaptak már támogatást. 

A rendkívüli munkavégzést a jelenlegi jogszabály teljesen tiltotta. Most viszont már csak a támogatott munkavállalók esetén nem lehet a rendkívüli munkavégzést megkérni. A telephelyek számát sem kell összeadni a létszámtartási kötelezettség szempontjából. Ez megint egy olyan lehetőség, ami könnyebbé teszi, hogy valaki elkezdjen dolgozni.

Fontos kérdés még a munkaidő keret alkalmazása. Most már azokat sem zárja ki a jogszabály, akik a munkaidő keretben alkalmazzák a munkavállalókat. Ez leginkább a feldolgozóiparban, a kisebb terheltségű időszakban, de főként a 8 órás munkavégzésben jelentkezhet előnyként. Emellett pedig az otthoni munkát is segíteni lehet támogatással.

Szintén fontos lehet megemlíteni, hogy eddig ugyebár az egyesületek és civil szervezetek ki voltak zárva az egész támogatási programból. Mostantól viszont csak azokat zárja ki a csomag, akiket a kormány egyéb módon támogat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a kamarák és az érdekvédelmi szervezetek részéről korábban eltérő álláspont mutatkozott több kérdésben, amelyek kapcsán végül nagyon sokat támogatott végül az ITM. Egyrészt volt egy egyéni fejlesztési idő, amelynek kapcsán végül 2 éves keretet adott a kormány.

150 ezer embert érint továbbá, hogy a munkaerő kölcsönző vállalkozásokat a kamarák és érdekvédelmi szervezetek javaslata alapján visszateszik a bértámogatásra alkalmasnak gondoltak körébe. 

A nemzetgazdasági érdek indoklását a kormány továbbra is tartja. A minimálbér kétszeresére vonatkozó határ is megmarad. A turizmus vendéglátásban az adómentességet másik jogszabály fogja rendezni.

Nagyon várjuk továbbá annak a bejelentését, hogy milyen hitel lehetőségek állnak majd a vállalkozások rendelkezésére. Úgy tűnik, hogy ennek egy részét a következő időszakban megismerhetjük. A jogalkotó a Széchenyi Kártya Program elemeit gondolja még szélesebb körben kiterjeszteni. Újdonságot jelenthet, hogy 0,1%-os kamatkörnyezetben fog működni, ami gyakorlatilag ingyen hitelnek minősülhet.

Maga a hitelkiváltás és a működés 1 ezrelékes lesz, lesz likviditási támogatás a beragadt forgóeszközökre és a készletek finanszírozására 2 ezrelékkel, továbbá 5 ezrelék lesz a beruházási, illetve akvizíció hitelkiváltáshoz kapcsolódó, már nagyobb KKV-knak szóló hitel.

Mik a benyomásaid jelen pillanatban a gazdaságélénkítő csomagról?

Mindenképpen bizakodásra adnak okot ezek a fejlemények. A VOSZ az elmúlt másfél – két évben elindult azon az úton, hogy a problémák helyett inkább az együttműködésre helyezze a hangsúlyt. Sokkal együttműködőbbek lettek továbbá a minisztériumok is.

Ez pedig visszatükröződik azokon a módosító javaslatokon, amiket mi, vagy egy másik érdekképviseleti szerv tett. Ezek a folyamatok egyértelműen segítették, hogy egy valóban segítséget nyújtó csomag jöhessen létre.

A minisztériumok szakértői most meghallgatták, hogy mire van szüksége a vállalkozásoknak. Ezeket a javaslatokat pedig be is építették a jogszabályba. Örömteli, hogy egy jó együttműködés kezd kialakulni a minisztériumokkal, ami a jövőre nézve is nagy segítség.

Legutóbb május-júniusra prognosztizáltad a gazdaság újbóli indulását. Most hogy látod a helyzetet?

Körülbelül 2 hete beszéltünk, hasonlóan optimista vagyok most. Azt gondolom, hogy elindult valamilyen mozgás körülöttünk, ami egyébként Európát és az egész világgazdaságot is jellemzi. Persze ez egy nehéz egyensúlyozás az egészségügyi- és a gazdaságpolitika között.

Ezért is volt helyes döntés a kormány részéről minél inkább elfojtani a vírus terjedését, ennek köszönhetően a megbetegedések számát tekintve egész jól állunk. A kórházak kiürítése, illetve a nagyobb mértékű megbetegedésekre történő felkészülés két alapvető okra vezethető vissza.

Egy véletlen faktorral mindig számolni kell, mint ahogy az idősotthonok példáján keresztül sajnos láthattuk is az elmúlt napokban. Másrészt a gazdaság újraindítása és a szigorítások lazítása önmagában is több megbetegedést hozhat magával.

A vírus ugyanis még sokáig velünk fog maradni, a mozgásszabadság pedig még egy jó ideig nem lesz teljes. Nem lesz minden nyitva, koncertekre, illetve teltházas sporteseményekre sem érdemes számítani. Kulcskérdés, hogy mikor fog rendelkezésre állni az oltóanyag, aminek a hatására minden visszatérhet a régi kerékvágásba.

Arra számítok továbbá, hogy az Egyesült Államok tőzsdepiacán tapasztalható hurráoptimizmus vissza fog még ütni, és lesznek még kifejezetten olcsó részvények. Egy hosszú folyamatról beszélhetünk tehát, amiben a színes világító pontokat kell keresni. Nyilván lesznek nehézségeink, de mindenben a jót kell nézni, és a lehetőségeket a digitális gazdaságra történő átállásra.

Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!

The post Már két órás munkaviszony esetén is elérhető a bértámogatás appeared first on Bizalmi Kör blog.

A Rendeletek értelmében a támogatás igénybe vételének egyik feltétele lesz, hogy a munkaszerződés szerinti munkaidő csökkentésére a vészhelyzet kihirdetését követően kerüljön sor. A csökkentett munkaidő mértéke akkor fog megfelelni a támogatás kritériumainak, ha pl. egy korábban heti 40 órának megfelelő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés szerinti munkaideje heti 20-tól heti 28 óra szerinti munkaidőre módosul.

Most kaptunk egy kis segítséget, a munkaszerződés módositáshoz is, melyet innen tölthesz le:

A támogatás igénybevételéhez a munkáltatónak és munkaadónak vállalnia kell, hogy csökkentett munkaidőben, továbbá azon túli, ún. „egyéni fejlesztési időben” állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Az említett „egyéni fejlesztési idő” részletszabályait, illetve jellemzőit a Rendelet nem konkretizálja, azt azonban megemlíti, hogy a munkavállalónak kötelessége továbbá, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.

A munkavállalónak tehát kötelessége vállalni a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, ugyanakkor azt is, hogy amennyiben a meglévő munkaviszonya mellett másik munkaviszonyt létesít, az a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya annak, hogy újra a korábbi óraszámban végezzen munkát a munkáltató részére.

Forrás:
dr. Tihanyi Tamás
munkajogi szakjogász
Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft.
www.konyveles-palyazatiras.hu/munkaugy
+36-20-417-85-65

Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!

The post Munkaszerződés módosításról appeared first on Bizalmi Kör blog.