Hogyan tartalékoljunk a válság idején?

A koronavírus járvány következtében várható gazdasági visszaesésre felkészülve elemeznünk kell a céges kiadásokat, valamint a működő tőke szükséges nagyságát. Kulcskérdésnek számít továbbá, hogy mely pontokon lehet és kell a fix költségekhez hozzányúlni.

• A koronavírus várható gazdasági hatásai iparáganként?
  
• Hogyan indulunk újra?
  
• Mit jelent az EU-ból érkező 37MRD EUR az újrainduláshoz?
• Melyik iparágak indulnak először?

Kölber Ferencet, a CROWE Magyarország elsőszámú vezetőjét kérdeztük a válság várható hosszáról, a lehetséges költségcsökkentő intézkedésekről, valamint arról, hogy mit jelent az EU-ból érkező óriási pénzmennyiség, ami a gazdaság újra indításához kell?

Gangel Péter: Ti cégen belül milyen rendkívüli intézkedéseket vezettetek be a home office biztosítása mellett?

Kölber Ferenc:Megpróbáltunk becsléseket készíteni róla, hogy mennyi ideig tarthat a rendkívüli állapot. Mivel a bevételi oldal várhatóan csökkenő tendenciát fog mutatni, ezért elemezni kell a költségek oldalát is.

Célszerű megvizsgálni, hogy melyek a halasztható kiadások, ezeket ugyanis megpróbáljuk időben eltolni. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy mekkora működő tőkére van szükségünk. A beruházások halasztása mellett pedig megpróbálunk hatékonyabban működni.

G.P: Azt látjuk, hogy a turizmus és rendezvény iparág a földbe állt. Szerinted merre dőlhet tovább a dominó?

K.F: Áttételesen jelentkezhetnek fizetési nehézségek, ez pedig ágazattól függetlenül érinthet bárkit. Prognosztizálható a teljesített munkák késve fizetése,  vagy a kifizetés elmaradása ellehetetlenülés miatt. Könnyen elképzelhető, hogy egyes cégeknek majd nem áll rendelkezésre forrás a szállítóik kifizetésére.

G.P: Mai hír, miszerint az MNB hiteltörlesztési moratóriumot javasol a vállalatok számára. Mik a meglátásaid ezzel kapcsolatban?

K.F: A sajtóközlemény alapján a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelek esetében év végéig mentességet biztosít a törlesztés alól. Vagyis mindenképp tisztázni kell, hogy a fizetési kötelezettség elnapolásáról van szó, nem a törléséről.

Természetesen kedvező jelnek tekinthető, hogy a kormány és az MNB igenis tesz lépéseket. Ez egyben azt is jelentheti, hogy rendelkezésre állnak tartalékok, ugyanakkor a lehetőségek limitáltak.

G.P: Milyen információk állnak rendelkezésre az Európai Unió által a gazdaság fellendítésre elkülönített alapról?

K.F: A hírek szerint egy 37 milliárd eurós beruházási támogatásról van szó a tagállamok részére, amelyet az Európai Unió a KKV finanszírozási szektornak különített el, elősegítendő a gazdaság újra indítását.

Kérdés persze, hogy a hazai rendszerben ki fogja ezt a forrást a vállalkozások részére bocsátani. Amennyiben 2 hónapon belül sikerül túllendülni a koronavírus járványon, akkor ez keret elegendőnek bizonyulhat a gazdaság beindításához. Vagyis a belső piac élénkítése mellett a kiesett jövedelmek pótlását is tudná segíteni.

G.P: Ismersz-e olyan iparágat, amely a gazdasági visszaesésben kevésbé lesz majd érintett?

K.F: Nem nagyon tudok ilyen iparágat mondani. Magyarország ugyanis egy bérmunka ország, a csökkenő megrendelések egy egész beszállítói ágazatot érinthetnek, aminek a hatására munkahelyek szűnhetnek meg.

G.P: Mennyire értesz egyet az optimista becslésekkel, amelyek szerint 2-3 hónap alatt túllehetünk a járványon?

K.F: Hangsúlyozom, hogy nem vagyok járványügyi szakember. Az a meglátásom, hogy a koronavírus Kínában 2 hónap leforgása alatt eljutott egy lecsengő fázisba. Úgy látom, hogy Magyarország a kellő időben hozta meg a szükséges intézkedéseket, ennek alapján pedig a járványnak a kínai modell szerint le kell csengenie a mi esetünkben is.

G.P: Milyen intézkedések lépnek életbe akkor, amikor egy nemzetközi cég kerül válságba?

K.F: A költségcsökkentés azonnal fókuszba kerül, elemzések készülnek, a beruházások pedig befagyasztásra kerülnek. Fontos azt is megvizsgálni, hogy mely költség elemekből származnak olyan bevételek, amelyeket el lehet engedni.

Kulcskérdésnek számít tehát, hogy mely pontokon lehet és kell a fix költségekhez hozzányúlni. Emellett meg kell tudni, hogy a kormány részéről adózási szempontból milyen kedvezmények és adminisztrációs könnyítések állhatnak rendelkezésre. Érdemes tehát a cashflow kitolására törekedni, az adózás kapcsán pedig könnyítésekért folyamodni.

G.P: Mit tanácsolsz, hogy tud egy cég gyorsan tisztába kerülni a költségekkel?

K.F: Roppant egyszerű a dolog, az aktuális bankszámla kivonaton a kiadási oldalt kell megnézni. Ezen belül is a rendszeresen felmerülő nagyobb tételekre érdemes koncentrálni, majd mérlegelni a hatásukat. Rajtuk keresztül lehet ugyanis eredményesen megfogni a kiadási oldalt.

G.P: Mire lehet számítani akkor, ha újra megindul a gazdaság? Van rá esély, hogy a most földbe állt éttermek és a turizmus ki fog lőni?

K.F: Ez több tényezőtől is függ. Fontos azt látni, hogy jelenleg veszélyben vannak munkavállalók és a munkahelyek. Ha nem jönnek a bevételek, akkor muszáj megválni tőlük, esetleg fizetés nélküli szabadságra küldhetik őket.

Amennyiben a járvány után az embereknek lesz elég forrásuk, akkor megindulhatnak ezek az ágazatok. Ha nem lesz pénzük, akkor viszont éttermek látogatása vagy utazás helyett jó eséllyel sétálnak egyet a napsütésben.

G.P: Zárásként mit üzensz a cégvezetőknek?

A felelősség az a szó, amit kiemelnék. Felelősség a cégnél dolgozókért, a társadalomért. Emellett pedig bízni kell a jövőben, mert csak pozitívan lehet előre nézni.

Köszönjük Ferencnek a legfontosabb tudnivalók megosztását. Hogyha további információra lenne szükséged, keresd bátran Kölber Ferencet: ferenc.kolber@crowe.hu