Boros László: Nem tudom elképzelni, hogy vége lenne a fapadosok világának

A Magnus Aircraft vezetőjével a légiipar újraindulásáról, a fapados társaságok és a repülés jövőjéről és arról is beszélgettünk, ők hogyan élték meg, hogyan vészelték át és hogyan merítettek, építkeztek az elmúlt időszakban, az elmúlt időszakból.
jún 17, 2020

A Magnus Aircraft vezetőjével a légi ipar újraindulásáról, a fapados társaságok és a repülés jövőjéről és arról is beszélgettünk, ők hogyan élték meg, hogyan vészelték át és hogyan merítettek, építkeztek az elmúlt időszakban, az elmúlt időszakból.

A Magnus Aircraft, Magnus család, ahogy László mondja, 5-8 éves múltra tekinthet vissza. Székhelyük ma Pogányban található, ahová 2018 elején költöztek és ahol ma, a kezdeti 14 fős, 200 négyzetméteres bérlemény után, már 8100 négyzetméteren, 81 kollégával dolgoznak együtt. A cég 2014 óta folytat gyártó, fejlesztő, kereskedelmi tevékenységet és saját tulajdonú vállalatot üzemeltet Kínában, Kenyában és az USA-ban is. A kompozit üzemnek köszönhetően nem csak a repülőiparban tevénykedő kisvállaltról beszélünk, hanem egy olyan vállalkozásról, akik többek között már tábori lélegeztetőgépet is fejlesztettek a közelmúltban!

Mik a jelenlegi benyomásaid, milyen helyzetben vagytok most?

Egyre feszültebb és nehezebb az életünk, nagyon várjuk, hogy nyíljanak a határok, hiszen a piacunk kilencven százalékban export, ami utóbb nagyon korlátozva volt. Sok szerződésünk van, de azokkal, melyekhez elengedhetetlenül szükséges a személyes kontakt nem tudunk előre lépni. A beszállítói rend is megváltozott, 2-3 nap helyett most 2-3 hét is lehet bizonyos áruk beérkezése. Mindezzel együtt derűlátó és optimista vagyok, mert tudtunk úgy élni, hogy a karantén időszakot az előnyünkre fordítottuk.

Márciusban, amikor nálatok jártam, ti már készültetek, bevezettetek óvintézkedéseket. Kínában is van érdekeltségetek, jelentett ez előnyt, mi tudtatok akkor az egész helyzetről?

Már februárban elkezdtünk foglalkozni a kérdéssel, mert a kínai, iráni partnerektől jöttek a hírek, így időben felkészülhettünk a védekezésre. Rögtön a legelején – még a kormány hasonló lépése előtt – létrehoztunk egy hat fős operatív csapatot, akikkel napi 10-30 percet arra szántunk, hogy szemléztük a friss híreket, beszéltünk a helyzetről globális, lokális és céges szinten is. Februártól még csak a belépési szabályokat szigorítottuk meg és a kézfertőtlenítést vezettük be, március elejétől már a kontaktfelületekt is fertőtlenítettük, A és B műszakokat alakítottunk ki és kérdőíves ellenőrzést alkalmaztunk a beléptetésnél.

Ugyanebben a hónapban leállítottuk az üzleti utakat és azokat a kollégákat, akik magán jelleggel utaztak, megkértük, hogy hazaérkezésük után két hétig ne jöjjenek be. Ugyanez vonatkozott azokra is, akik bármilyen légúti megbetegedést tapasztaltak magukon. A kötelező home office-ra március közepén állt át az irodai részleg, ezt szerencsére mindössze két nap alatt sikerült megugranunk. A mai napig is folyamatosan dolgozunk, a Magnus egyetlen pillanatra sem állt le.

Mennyiben érintette a válság az üzleti életet a Magnusnál?

Nagyon fontos volt, hogy mi nem válságmenedzsmentet hívtunk életre, hanem újratervezést hajtottunk végre az év eleji tervekhez képest. Végeredményben olyan döntéseket hoztunk meg, amiket már korábban is kellett volna, például sikerült költségeket csökkentenünk néhány területen. 60-70 százaléknyira kellett visszavenni a terveinkből, de még így is növekvő tendenciát tudtunk és tudunk tartani. A fejlesztések tekintetében sem kellett semmit elengednünk. Azt mondhatom, a csapat jól használta ezt az időt. Sok projekttel léptünk előre, sőt új fejlesztéseket vittünk végig és olyasmivel is elkészültünk, amiket későbbre terveztünk.

Az országok, amikre rálátásotok van, hogy állnak? Mi a helyzet nemzetközi szinten?

A keleti világ, akik néhány héttel-hónappal előttünk jártak mindenben, most az újraindulásban is előttünk járnak. A kinti kollegák már dolgoznak. Az amerikai csapatnál június második hetétől számítanak arra, hogy tudnak partnereket fogadni, Afrikában pedig még nagyon komoly gondok vannak, ott úgy tűnik, stagnál a helyzet.

Mi lesz a repüléssel hosszabb távon? Mit gondolsz, ez a válság jelentheti a fapadosok életének végét vagy működhetnek majd tovább?

Ezt ebben a pillanatban nehéz megítélni. A tendenciákat látjuk, és azok azt mutatják, hogy Amerikában például megnövekedett az érdeklődés a kisebb repülők iránt. Növekszik az igény arra, hogy ne kelljen óriási utasszállítókra felszállni.

Ugyanakkor nem tudom elképzelni, hogy vége legyen a fapadosok világának, de tény, hogy az új szabályzatok értelmében nagyon sokat kell változtatniuk, ha meg akarnak felelni az előírásoknak. Ez többek között azt jelenti, hogy lényegesen magasabb árakkal kell majd számolni ezeknél, az eddig olcsó árakon dolgozó társaságoknál is.

Azt gondolom, sokan eltűnnek a következőkben a piacról, de épp ebből adódóan a kép is tisztulni fog. Beszédes, hogy az Emirates is leépítésekben gondolkodik.

Ezeken kívül szinte biztos, hogy az üzleti utak száma is visszaesik, hiszen most megtanulhattuk, hogy az online kommunikációval is messzire juthatunk egy üzeltkötésben. Természetesen az online nem tudja kiváltani a személyes találkozókat, hiszen vannak olyan egyezségek, amiket nem lehet megkötni ezek nélkül. Azt mondanám, hogy az eddigi 4-5 út várhatóan 2-3-ra csökken a következőkben. Tehát ez a része is változásban van most a kultúrának, de én úgy gondolom, hogy ez egy hatékonyságnövelő változás, ami végeredményben a folyamatok felgyorsulását eredményezheti. Ha csak a saját példánkra gondolok, azt kell mondjam, korábban nem tudtam volna elképzelni, hogy ilyen határidőkkel dolgozzunk, ilyen gyors ütemben készüljenek el feladatok, mint most.

Mi az, amit továbbvisztek a tapasztalatokból?

A home office rendszerből sok elemet építettünk be a napi életbe, melyek főleg az alkotómunka területén alkalmazhatóak. Ilyen például a nyomonkövetés, a beszámolás rendszere vagy a meetingek, videokonferenciák. A digitális ügymenet elemeit beépítettük a napi életünkben. A digtális aláírást, amit korábban nem használtunk, most tanultuk meg és ez egy olyan apróság, ami mindenképp marad. Itt mondanám el nagyon nagy örömmel, hogy a mostani beszélgetésünk idején a cég már harmadik hete normál működésben van, természetesen midnen előírást betartva. 

Számítasz rá, hogy megnő irántatok a kereslet?

Alapvetően a repülőink oktatásra és vészhelyzeti képzésekre lettek kitalálva, ezeken a területeken pedig ugyanúgy megmaradnak a tenderek, az oktatói piac nem esik vissza. A tendenciák pedig, a privát szektor érdeklődésének növekedését mutatják.

Hogy ne csak ölbe tett kézzel várjunk, április 30-án csináltunk egy élő, online, angolnyelvű arculatfrissítést, trendfrissítést, termékbemutató showt is, hiszen idén elmaradt a kategóriánk világkiállítása. Akkor több mint 3000 embert értünk el és azóta komolyan tovább is görgött a történet, a nézettségi adatok egyre nőnek. Ennek a shownak köszönhetően újabb megkeresések is érkeznek már.

Arra számítasz, hogy a jövőben a nagy kiállítások elmaradnak?

Nem hiszem, mert ezek olyan termékek, amiket ki kell próbálni, át kell élni a „beleszeretés” élményét. Ezek mellett az is hasznos, ha az érdeklődők egymás mellett látják a versenytársakat. 

Az épülő kompozit üzemben tervezitek-e más járművek gyártását?

Több járműiparban is szeretnék lehetőséget kapni, vannak olyan projektjeink, amelyekről már beszélhetek is. Ilyen például a versenyzők segítségével fejlesztett egyszemélyes kajakunk, ami már regisztrációt kapott, azaz már olimpián is indulhatnak vele! Azt érdemes tudni róla, hogy a formavilág kialakításának során nem csak a versenyzők tapasztalatait építettük be, de kihasználtuk a repülőipari tervezői tapasztalatainkat is. Ez visszaköszön többek között az ülések állíthatóságában, ami újdonságnak számít.

Emellett van autóipari és munkavédelmi projektünk is folyamatban, valamint elmondhatom, hogy a srácok egy tábori lélegeztetőgépet is fejlesztettek az elmúlt időszakban. Ennek az első klinikai tesztjei már lefutottak, a továbbiakat most végzik a Pécsi Tudományegyetemen. Itt fontos kihangsúlyoznom, mi nem orvostechnikai eszközöket gyártunk, tehát ez a lélegeztetőgép sem kórházakba való eszköz. Vészhelyzetek esetén vagy szegényebb területeken vethető be. Amíg a beteg nem kap megfelelő ellátást, addig életben lehet tartani egy ilyen készülékkel. Ez egy masszív, kompakt, rendkívül gazdaságos gép és mindent tud, ami ahhoz kell, hogy a lélegeztetés folyamatos legyen.

Hogy látod a repülés jövőjét? Mikor lesz – ha egyáltalán – egy gazdaságosabb repülőgép elérhető?

Az egészen biztos, hogy a repülőgép nem marad prémium termék, ahogyan az is, hogy a repülésben is a gazdaságos és környezetbarát üzemeltetés fog megjelenni. Jelenleg is részt veszünk – a Royce Rolls-al közösen – egy teljesen elektromos gép fejlesztésében. Nagyon remélem, hogy belátható időn belül elkészül ez a termék.

Az elektromos hajtás rendszerű repülőgépekre egyre nagyobb igény mutatkozik. A skandináv országok azon is komolyan gondolkodnak, hogy ebben a kategóriában betiltják az egyéb gépeket. Tehát ezekből kiindulva úgy vélem, előbb-utóbb a nagy gépek világában is meg kell jelenjen valamilyen hibrid megoldás.

A környezetvédelem nem csak egy szép, zászlóra tűzhető idézetcsomag forrás, amiből, mint egy szerencsesütis üzenetekkel teli dobozból kihúzzuk az aktuálisan felkapott szlogent. Komolyan foglalkoznunk kell ezzel a problémakörrel és ebből a repülőgépek, a légi ipar sem maradhat ki. Azt gondolom, minden olyan technológiai újítás egyre erősebben kerül most előtérbe, amivel környezetbarátabbá lehet tenni akármit. Abból, hogy ez az alig két hónapnyi szünet mennyit segített a környezetnek, a természetnek ez egyértelműen kiderül, illetve egyértelműen kijelöli az utat.

Hogyan életed meg vezetőként az elmúlt időszakot?

A legnehezebb feladat az volt, hogy fenn tudjam tartani az emberekben is azt a hitet, amit én magam vallottam: ha úgy megyünk most tovább, ahogyan azt elterveztük akkor ebből a válságból akár pozitívan is kijöhetünk. Megtehettem, hogy egy kétórás autóút alatt végig átendegem magam a negatív érzéseimnek, de mikor kiszálltam a kocsiból, azt kellett sugároznom, hogy minden rendben van. Sok pozitív visszajelzést kaptunk a kollégáktól. Rendszeresítettünk a korábbi, havi gyűléseink helyett egy viber csoportot a komplett cég számára, itt jelentették be például a fiúk a lélegeztetőgép sikerét is és itt „tapsolta” őket a teljes csapat. Az a csoport rengeteget adott.



Kapcsolódó cikkek