Szerződések és jogi kérdések a koronavírus árnyékában

Mi fog történni az elkövetkezendő időszakban az irodákkal, éttermekkel, rendezvény helyszínekkel?  Milyen lehetőség állhat fenn a bérleti díjak teljesítése kapcsán? Vis maior helyzetnek minősül-e a koronavírus járvány gazdaságra gyakorolt hatása? Többek között ezekre a jogi kérdésekre kértünk választ Szabó Gergely Ügyvéd Úrtól.

Gangel Péter: Számos étterem esetében óriási bérleti díjakról és komoly befektetett pénzekről beszélhetünk. Mi a helyzet velük?

Szabó Gergely: Hosszú távú szerződés megléte esetén érdemes első körben a bérbe adóval egyeztetni a kialakult helyzet lehetséges kezeléséről. Fontos, hogy igyekezzünk együttműködni a partnereinkkel. Felmerülhet kérdésként, hogy a koronavírus következtében fennálló szituáció vis maior helyzetnek minősül-e?

A Polgári törvénykönyv állásfoglalása alapján ha a szerződés nem teljesítését az érintett fél ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan, kényszerítő jellegű, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy az ezáltal okozott kárt elhárítsa, akkor vis maior helyzet áll fenn. 

Mivel a természeti csapások mellett a járványok is ebbe a kategóriába esnek, ezért a koronavírus következtében fellépő körülmények mentesülést jelenthet a szerződésszegés alól. Ettől függetlenül kiemelten fontos megnézni a vis maior helyzetre szóló rendelkezéseket a felek által megkötött szerződésben.

G.P: Mi a helyzet az újonnan kötött szerződésekkel?

Sz.G: Mivel új szerződéseknél már nem beszélhetünk előre nem látható körülményről, ezért az esetükben már nem lesz érvényesíthető a vis maior. Ha most kötünk szerződést, akkor már nem tudunk vis maiorra hivatkozni.

G.P: Miként lehet eljárni, ha a két fél ellenérdekeltté válik, és egyikük nem fogadja el a vis maiort?

Sz.G: Ha olyan körülmények állnak elő, amelyek következtében ellehetetlenül a szerződés teljesítése, akkor ezt a körülményt vagy okot minél előbb közölni kell a partnerrel. Ennek értelmében a szerződés megszűnik, a felek pedig kötelesek elszámolni az addigiakkal.

Fontos elkülöníteni a téma kapcsán két külön fogalmat. Vagyis egyértelműen el kell határolni, hogy kizárólag fizetési késedelmet okoz-e a kialakult helyzet, és van-e reális esélye a szerződés folytatásának, vagy olyannyira súlyosbodik a helyzet, hogy a szerződés folytatása nem lehetséges. Az első esetben a vis maiorra, utóbbi kapcsán pedig az ellehetetlenülésre kell hivatkozni, lehetőség szerint minél hamarabb.

Mindenképpen javasolt a korábban megkötött szerződéseket A-tól Z-ig átolvasni, szükség esetén pedig jogi képviselő segítségét igénybe venni. Az érintettek részéről az alapvető együttműködési szándék elvárható a jelenlegi helyzetben.

G.P: Mit lehet tenni, hogyha a termeléshez szükséges alapanyag a koronavírus következtében nem érkezik meg külföldről, ezért elmarad a teljesítés?

Sz.G: Amennyiben kizárólag egy forrásból van lehetőség az alapanyag beszerzésére, illetve a más forrásból történő beszerzés rendkívüli erőfeszítéseket igényel, akkor a fennálló helyzet szintén ellehetetlenülésnek minősül.

Hogyha többszörösére drágul az alapanyag, akkor a gazdasági érdekbéli lehetetlenülés esete áll fenn. Amennyiben nem várható el az adott féltől hogy a saját kárára beszerezze az anyagot, akkor igenis hivatkozhat a lehetetlenülésre. Vagyis le kell zárni a szerződést, és el kell számolni egymás között.

G.P: Mit tehet az a vállalkozó, aki a korábban aláírt szerződések tömeges visszamondásával szembesül?

Sz.G: Első körben a szerződés rendelkezéseit érdemes megvizsgálni abból a szempontból, hogy a lemondás – felmondás jogcíme megállja-e a helyét. Ha semmilyen rendelkezés nem található a szerződésben, akkor kizárólag a felek kommunikációján múlik majd az ügyek rendezése.

G.P: Várható, hogy sokan várni fognak a szerződéskötéssel, méghozzá „folytassuk májustól” címszóval. Addig miként mehet tovább az üzleti élet?

Sz.G: Érdemes egy átmeneti időre szóló szerződéssel rendezni ezt a nehéz helyzetet. Egyúttal arra is fel kell készülni, hogy a teljesítés tudjon tovább menni.

G.P: Mi az, ami a szerződéses összefüggéseket illetően még fontos lehet?

Sz.G: A jelenlegi helyzetben a cégek meg fogják gondolni más beszerzési lehetőségek igénybevételét. Az online kereskedelem és az online szolgáltatások fellendülést hozhatja az előttünk álló időszak. 

Véleményem szerint érdemes erre lehetőség szerint minél inkább felkészülni. Vagyis célszerű megfelelően ellátni a szolgáltatásokat marketing tartalommal, illetve tényleges tartalommal. Vásárlói szempontból pedig javasolt lesz körültekintően eljárni, valamint a fogyasztói jogokkal tisztában lenni.

G.P: A bizonytalan helyzetben fennáll a veszélye a nem valós webshopok megjelenésének. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy elkerüljük őket?

Sz.G: Célszerű vásárlás előtt ellenőrizni, hogy milyen reputációja van a webshopnak. Nézzük meg a social proofokat, értékeléseket, vásárlói visszajelzéseket. Szintén javasolt ellenőrizni, hogy milyen tényleges termékeik vannak, illetve az ÁSZF megfelelően fel van-e tüntetve.

Új webshopból rendelve csakis utólag érdemes fizetni, mikor megérkezett hozzánk a termék. Egyúttal a vásárlást megelőzően próbáljunk meg kapcsolatba lépni velük, hogy kiderüljön, valódi webáruházzal van-e dolgunk. Mindezek mellett célszerű a termékek árát több helyen is összehasonlítani.

Köszönjük szépen Gergelynek a fontosabb információk megosztását! Ha további kérdéseid merülnek fel, akkor Gergely elérhetőségét ide kattintva találhatod meg: https://www.facebook.com/szgglaw/?ref=br_rs