Mikor és hogyan indulhat újra a magyar gazdaság?

Mikor sorakozhatunk fel végre ismét a startvonalhoz, mikor vethetjük bele magunkat végre ismét a munkába, és mikor indulhat újra a gazdaság? Mindenki tűkön ül már arra várva, hogy végre feltűrhessük az ingujjunkat, és teljes erővel dolgozhassunk.

Ausztria, Csehország és Szlovákia is bejelentette már a korlátozó intézkedések bevezetését, így talán mi is bizakodhatunk. Az újbóli indulás várható részleteiről Kölber Ferencet, a CROWE Magyarország elsőszámú vezetőjét kérdeztük:

Röviden összefoglalod kérlek, hogy személy szerint milyen bíztató jeleket látsz, ha a gazdasági kilátásokat nézzük?

Bíztató és óvatos jelek elnevezéssel keresztelném el őket. Több fórumon is látjuk, hogy a nagy multinacionális konszerneknek előre menekülési útvonalat kell választaniuk, és természetesen senki sem szeretne csődbe menni.

Azt tudjuk, hogy globális értékláncok vannak. Egy magyar gyár például lehet beszállítója egy németországi, amerikai vagy egyéb nagy gyárnak, a beszerzéseit pedig intézheti akár Kínából is, tehát globális összefüggések állnak a háttérben.

Kína újbóli indulásával úgymond a sor elején keletkezett űr elkezdett betöltődni. A supply chain-ben korábban egymás után álltak meg a szereplők, most viszont a dominók elkezdtek újra felállni.

A konszernek előre menekülése kapcsán fontos, hogy nagyon sok olyan beragadt megrendelés van, amelyeket ki kell szolgálni. A lánc végén pedig a végfelhasználók, vagyis a fogyasztók állnak.

A globalizációnak most egy kicsit a negatív hatásait tapasztaljuk, egyrészt a vírus terjedése, másrészt az összetett ellátási láncok kapcsán. Ezek a globális rendszerek rendkívül sérülékenyek és a végletekig ki vannak hegyezve a költséghatékonyságra. A válság most olyan kockázatokat hozott be, amely ezeknek a cégeknek az életében eddig még nem fordult elő.

Amilyen gyorsan dőlt be úgymond a dominó, hasonlóan egyszerre kell majd mindennek talpra állnia?

A folyamatot nem nevezném szimmetrikusnak, tehát nem várható, hogy ugyanolyan ütemben induljon újra minden. Külső tényezőként ugyanis jelen vannak a kormányzatok, valamint a biztonságos életvitelt szolgáló intézkedések.

Ha nem is hirtelen, de szép óvatosan minden el fog indulni. Ennek itthon is tapasztalhatók a jelei, elég csak többek között a Denso vagy az Audi újbóli termelését megemlíteni. A járvány sokak által rebesgetett második hullámát viszont akkor tudjuk elkerülni, ha mindenki ésszel és óvatosan, az egészségügyi előírásokat betartva lép előre.

Az újraindulás lassabb ütemét jelzi előre egyébként a fogyasztók óvatosabb költési hajlandósága is, most ugyanis alapvetően kivárás tapasztalható a piacokon.

Hallottál-e a Csehország által nyilvánosságra hozott, egészen konkrét ütemtervről az újraindulással kapcsolatban?

Sajnos hozzám nem jutott el a hír. Azt tudom mondani Magyarország szempontjából, hogy minket a német autóipar és gépgyártás háttérországaként szokás emlegetni, tehát erősen függünk a helyzetüktől.

Ahogy a németek elindulnak, úgy el kell indulnia a magyar gyáraknak is. Ennek kapcsán pedig országon belül is beszélhetünk egy láncolatról, így azok a kisebb beszállítók is elindulhatnak, akiket a német megállás érintett közvetve.

Miként látod a magyar modellt az újraindulásra? Mik indulhatnak be szép sorban?

A válság kapcsán erősen érintett iparágak, mint a turizmus és vendéglátás, a szállodaipar, vagy a szórakozóhelyek újraindulása erősen függ attól, hogy a kormány mit fog lépni. Csehország, Szlovákia, Horvátország vagy Szerbia a járvány tekintetében nagyjából hozzánk hasonló pályát futott be az elmúlt hónapokban.

Tehát ha a cseheknél elindul egyfajta lazítás, akkor várhatóan nálunk is. Persze ez egy kétélű dolog, mert a járványnak lehet egy második hulláma is. Ezért az egészségügyi óvintézkedéseket betartva érdemes tehát feloldani a korlátozásokat, személy szerint én erre is számítok.

A legnagyobb kockázatot hordozó tevékenységek, mint például a tömegrendezvények, vagy a közösségi terek utoljára fognak utoljára engedélyt kapni, ebben biztos vagyok. A magyar emberek szerencsére fegyelmezettek a biztonsági korlátozások betartásában, ez bizakodásra adhat okot.

Egy szubjektív kérdés hozzád: mit gondolsz Donald Trump azon kijelentéséről, miszerint most már sokkal inkább a munkájukat vesztett emberek sorsa miatt aggódik a járvány mellett?

Speciális helyzetben vagyok, mivel a testvérem kint él az Egyesült Államokban, és rendszeresen kapom tőle a linkeket a kinti fontosabb hírcsatornákhoz. Amerika teljesen más világ Magyarországhoz képest.

Ők a legborzasztóbb helyzetben is képesek csak az üzletre figyelni. Egy dolgot megtanultam, amikor Los Angelesben dolgoztam: ha valaki meghív Téged egy kávéra, azt nem pusztán jófejségből teszi, hanem biztosan van mögötte valami.

Mindezt fejben tartva Donald Trump mondatainak persze van igazságtartalma, de vastagon benne van a közelgő választási kampány is. Ha a globális ellátási láncot nézzük, akkor Amerika legtöbbször az érkezési oldalon foglal helyet. Azt is látni kell, hogy a világ megállítása gyakorlatilag fenntarthatatlan.

Hogy látod? A járvány helyzet enyhülése eredményezheti-e azt, hogy a gazdasági helyzet akár egy éven belül elérheti a konjunktúra idején tapasztalt volument?

Azt látom, hogy a világ rendkívüli módon fel van gyorsulva. Az idő faktort rengeteg most még ismeretlen tényező fogja befolyásolni. Amennyiben hamarabb érkezik a vakcina, akkor minden sokkal gyorsabban állhat majd vissza.

Valamennyi szereplő közös érdeke egyébként, hogy minél gyorsabban működjenek a dolgok. Az óvatosság pedig az egészségügyi helyzet miatt indokolt, hiszen nem áll még rendelkezésre a megfelelő gyógymód, illetve vakcina.

Záró kérdésként hogy látod a magyar gazdaság helyzetét, illetve a gazdaságélénkítő program eddig napvilágot látott részleteit?

Erősen szegmentáltak a kormány intézkedései. A Nemzeti Bank monetáris oldalról kifejezetten jó lépéseket tett, amelyek ráadásul gyorsak és kifejezetten hatékonyak voltak. Forrás, idő és pénz lett tehát biztosítva azoknak, akiknek erre szüksége van.

Kormányzati oldalról erős hezitálást lehet érzékelni. Rendszerint jó döntéseket szokott hozni a gazdasági terület, tehát annak biztosan megvan az oka, hogy Magyarországon miért nem történt drasztikusabb beavatkozás ahhoz képest, ahogyan a környező országokban például.