A fuvarozás a gazdaság hőmérője

A több mint 30 éves vállalkozás 110 gépjárművel végez fuvarozást, 15 ezer négyzetméter raktárral rendelkezik és 150 főt foglalkoztat. Tavaly 4,7 milliárdos árbevételt produkált. A második generációs Olivér nyolc éve vezeti a céget.

„A fuvarozásról úgy szoktak beszélni, mint a gazdaság hőmérőjéről. Szinte kivétel nélkül szoros kapcsolatban vagyunk az összes iparággal.”

A fuvarozás Magyarországon a GDP 6 százalékát adja, és 2000 milliárd forintos piacot jelent. Tavaly 52,6 milliárd árutonna-kilométer (amikor egy tonnányi árut egy kilométerre szállítunk) volt a magyar piacon, ezzel hazánk az uniós átlag első harmadába tartozik. Az EU-ban egyébként a közúti árufuvarozás a logisztika domináns ága. Az európai piacon jelen lévő fuvarbörze, a TIMOCOM minden hónapban megrajzolja a fuvarpiaci barométerét, a 2022 márciusi adat alapján az EU-n belül 80–20 százalékos arányban vannak az áruk és a szabad raktérkapacitás, ami azt jelenti, hogy egy kamionra négy kamionnyi áru jut. Tehát olyan erős a túlkereslet a fuvarozás iránt, ami szinte kezelhetetlen.

„Ez az érték általában 50-50 százalék között mozog. A legfontosabb befolyásoló tényező, ami az egész ellátási láncot fölborította, a Covid volt két évvel ezelőtt. Akkor másfél hónap után visszaállt a forgalom, sőt, azóta folyamatosan érezhető a növekedés. Korábban mindenki csak a megfelelő időben kérte az alapanyagot a termeléséhez, így spórolni tudott az alacsonyabb raktárkészlettel. A közelmúltban kialakult áruhiány miatt a vállalkozások igyekeznek felduzzasztani a készleteiket, erre viszont nincs felkészülve az ellátási lánc egésze.”

A brexit is hatott a közúti árufuvarozásra, lelassította és megnövelte az adminisztrációs terheket, az orosz–ukrán háború miatt pedig sem az Ukrajnába járó teherautókra, sem az árura nem kötnek biztosítást a biztosítók. Emellett az ukrán sofőrök többsége a hadkötelezettség miatt a hazatértük után már nem jöhetnek vissza Magyarországra.

A közúti árufuvarozásra az is hatással van, hogy az Európai Unió elfogadott egy törvénytervezetet, ami arról rendelkezik, hogy a nyugat-európai fuvarozócégek piacát megvédik a kelet-európaiaktól. Ezért bizonyos időközönként haza kell vinni a kamionokat az anyaországba, a gépjárművezetők nem tölthetik a kabinban a hétvégi pihenőidejüket stb., ami jócskán megnehezíti a szállítást végző vállalkozások működését.

Áru- és sofőrhiány, üzemanyagár-ingadozás

„A fuvarozásra teherautó-gyártásban is jelentkező chiphiány is hat, így ma másfél évet kell várni egy új kamionra. Aminek az ára addigra többször változhat, ez pedig bizonytalanná teszi a beszerzéseinket. Mostanában sokat lehetett hallani az AdBlue-hiányról, nem beszélve ennek az adalékanyagnak a többszörös áremelkedéséről, ami szintén befolyásolta a működésünket.

Emellett a folyamatos gázolajár-változás alakítja a piaci árat, amire nekünk is reagálnunk kell.” Érdemes megvizsgálni a fuvarozás humánerőforrás-oldalát is. A legnagyobb hiány jelenleg targoncásból és gépjárművezetőből van. A gépjárművezetőknél jelenleg 55 év az átlagéletkor, és minden évben többen mennek nyugdíjba, mint ahány új belépő van a munkaerőpiacra.

Ma egy CE kategóriás jogosítvány megszerzése másfél millió forintba kerül, de csak akkor tehet vizsgát a jelentkező, ha már rendelkezik valamilyen szakmával. Ezt az összeget nem mindenki tudja előteremteni. Pedig belföldön egy gépjárművezető ma átlagosan nettó 450 ezer forintot keres, a nemzetközi gépjárművezető viszont mintegy nettó 700 ezer forintot visz haza. A sofőrök 98%-a ma is férfi.

„A női vezetők sokkal precízebbek és pontosabbak, mint a férfiak, ezért szívesen foglalkoztatjuk őket.”

“A sofőrhiányra egyelőre megoldást jelentenek a külföldi munkavállalók, mi ukrán, illetve a Fülöp-szigetekről érkezett gépjárművezetőket is alkalmazunk. Nagyon jó munkaerők.”

Ma szinte napról napra emelkedik az üzemanyag ára, amely a fuvarköltségekben is visszatükröződik. Ezért Olivér szerint a szállítást megrendelőknek érdemes tanulmányozniuk a Közúti Fuvarozási Árindexet (KFX), amely azt tartalmazza, hogy a különböző összetevők által mennyivel nőttek a belföldi, illetve a nemzetközi fuvardíjak. Ezt azért hasznos követni, mert ha a fuvarozópartner a KFX-nél magasabb mértékben akar árat emelni, jó hivatkozási alap lehet. 2023-ban várhatóan mindenhol bevezetik a digitális fuvarlevelet, az eCMR-t, ami jelentősen felgyorsítja a számlázást és a cashflow-t, Olivér szerint érdemes élni ennek a lehetőségével. Mivel a fuvarozás iránti igények várhatóan növekszenek, az erőforrások azonban szűkülnek, azt ajánlja a szakember, hogy legalább kettő, de háromnál nem több fuvarozócéggel dolgozzanak a vállalkozások. Így megmarad a megrendelő exkluzivitása, amely a fuvarozópartnerek részéről fokozott odafigyelést jelent.

Amikor a fuvarárakról tárgyalnak, akkor érdemes használni a KFX indexet, illetve az üzemanyag-klauzulát. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szerződéskötés időpontjában rögzítik az üzemanyagárat, ami alapján megállapították a fuvardíjat, és ha az üzemanyagdíj felfelé vagy lefelé változik, az magával húzza a fuvardíjat. Ez a fuvarozónak és a megrendelőnek is biztonságot nyújt.

Fuvarozói megoldások: személyre szabott kommunikáció, családbarát munkahely, cashflowtervezési fegyelem

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a belföldi árufuvarozást végző GégényTransz vezetője, tulajdonosa, Gégény Tamás, valamint a tengerentúli szállítmányozásban érdekelt UTC Overseas Kft. vezetője, tulajdonosa, Csépán István is részt vett.

Gégény Tamás (G. T.): „Azt gondolom, ma már nem elég csak az üzemanyagot beletenni a klauzulába, amikor áremelésről van szó, hiszen az AdBlue ára, a sofőrbérek is elképesztő mértékben emelkednek. A gépkocsivezetők évente kétszer-háromszor is elvárják, hogy növeljük a bérüket, mert különben elmennek Ausztriába, Németországba, Svájcba, Angliába dolgozni, ahol háromszor annyit kereshetnek. 50–55 év közötti sofőrből jelenleg 20 ezer, 55–60 év közötti sofőrből 15 ezer dolgozik jelenleg.

“Tehát öt éven belül nagyon nagy baj lesz, ha nem képzünk ki évente 4–5000 gépkocsivezetőt.”

Gégény Tamás, GégényTransz

Happ Olivér (H. O.): „Sokan áldozunk a gépjárművezető szakma népszerűsítésére. Alapvető probléma, hogy a jogosítvány megszerzésének nagyon magas a költsége. A vállalkozásunknál működik egy olyan program, hogy finanszírozzuk a jogosítvány megszerzését, cserébe a munkavállaló két éves szerződést köt velünk.”

Csépán István (Cs. I.): „A nemzetközi kereskedelemben, illetve a nemzetközi szállításban az üzemanyagdíjak mellett az árfolyamrögzítésre is szükség van. Sok hajós társaság dollár alapon jegyzi a díjat, de euróban számláz, mire lerakodják az árut és kiszámlázzák a szolgáltatást, kétszer-háromszor váltanak a különböző pénznemek között. Hatalmas különbségek vannak. A Covid idején volt olyan időszak, és ez kimondottan a légi szállítmányozásra, a légifuvarozásra volt jellemző, hogy az üzletkötési, ajánlati ár egészen addig változhatott, amíg rá nem csukták a repülőgép ajtaját a raklapra.

“Mi, szállítmányozók vagyunk középen a megrendelő és a társaságok között, ezért egy nagyon erős mediátori szerepet is be kell töltenünk.”

Csépán István, UTC Overseas Kft.

G. T.: „Az utóbbi időben nem volt olyan hét, amikor nem történt valami változás. Az üzemanyag-áremelkedés és az ellátási korlátozás után felmentek a szervizköltségek, majd a pánikszerű vásárlások miatt nem tudtunk annyi autót kiállítani, mint amennyi kellett volna… És mégis nagyon nehéz árat emelni, mert kevésbé tájékozottak a megbízók. Úgy nőnek a költségek, hogy mire elérjük a 15-20%-os fuvardíj-emelést, addigra újra kénytelenek vagyunk emelni. Ezért már csak negyedévre merünk kiadni fuvardíjat.”

Cs. I.: “Fontos, hogy az ügyfél minden pillanatban tudja, hol van az áruja és mire számíthat. Hosszú idő, amire egy üzleti kapcsolat eljut odáig, hogy szinte vakon megbíznak a szolgáltatóban.”

„Szerintem az őszinte és a kifejezetten a személyre szabott kommunikáció lehet a megoldás. Tehát nagyon erős bizalmi alapra kell helyezni az együttműködéseket.”

Csépán István, UTC Overseas Kft.

H. O.: „Úgy tudunk rentábilisak maradni, hogy nem kötünk éves fuvardíjakat. Inkább a féléves díjak vagy az annál rövidebbek jellemzők, de azt gondolom, hogy ez nem marad örökké így. Szerintem most nem az a jó taktika, ami egyébként rövid távon lehet nyerő, hogy húsz fuvarozócéget versenyeztetünk minden egyes fuvarunkra, inkább az, hogy építsünk ki bizalmi kapcsolatot, és ha van két-három partnered, akkor tudod kontrollálni, hogy ezek nagyjából pariban legyenek egymással.

“Ha megvan a bizalmi kapcsolat, akkor számíthatsz arra, hogy a fuvarozópartnered felelősséget érez érted és ki fog szolgálni.”

Happ Olivér, HAPP Kft.

G. T.: „Mi abban változtattunk a kollégáinkkal való kapcsolatban, hogy családbarát módon amit csak lehet, mindent megteszünk a dolgozókért. Programokat szervezünk, hétvégére mindig hazahozzuk őket, és látják, ha partnerként bánunk velük, akkor még inkább lesz kedvük dolgozni. Esetleg a gyerekeik vagy a barátaik is kamionsofőrök lesznek.”

“Az a legjobb és legolcsóbb reklám, ha a saját dolgozónk reklámoz minket. Emellett szóltam a sofőröknek, hogy hozzanak új dolgozót, ezért megjutalmazom őket.”

Gégény Tamás, GégényTransz

Cs. I.: „Most sok olyan dolgot kell csinálnunk, amibe korábban vagy belekényelmesedtünk, vagy éppen nem volt szükség rá. A Covid beállta előtt már kezdtek hangosan gondolkozni a fiatalok a home office-szal kapcsolatban, ma is a motiváló, ha az irodai munkát heti egy-két nap home office-ban lehet végezni. Az ügyfelek tekintetében a cashflow-menedzsment szempontjából komoly szabályokat kellett életbe léptetni, mert szállítmányozóként finanszírozunk is. Van, hogy egy-egy nagyobb megbízó 75-90-100-120 napos fizetési feltétellel teljesít. Ez megfelelő pénzügyi stabilitás, illetve cashflowtervezési fegyelem nélkül nem megy.”

A szállítmányozásban megjelent egy új fogalom, a multimodalitás, ami a környezetbarát, hatékony és biztonságos fuvarozás felé való törekvést jelenti – erről is szó esett a rendezvényen. Csépán István szerint a szakma csúcsa az ún. projektszállítmányozás, amikor több száz tonnákat mozgatnak akár egyetlen darabra vonatkozóan. Ezek a szállítások mindenféleképpen közúton indulnak, majd érdemes vasútra, vízi vagy légi útra terelni. Ez nyilván felkészültségben összetettebb feladatot, illetve hosszabb időt jelent. „A multimodalitás tekintetében tehát minél szélesebb a felelősségi kör, annál több tudást, gyakorlatot, odafigyelést és pontosságot igényel a fuvarozás.”

Az üzemanyagár-változás, az infláció, az ellátási láncokban bekövetkező változások tehát a fuvarozási szolgáltatást is átalakították. Mivel kevés a sofőr és sok az áru, ahhoz, hogy mind a fuvarozócég, mind a megrendelő igénye teljesüljön, a rendszeres szállítást igénylő vállalkozásoknak érdemes 2-3 fuvarozótársasággal szerződniük, és ezekkel törekedni a bizalmi kapcsolat kiépítésére. A fuvarárakról való tárgyaláskor hasznos, ha használják a KFX indexet, illetve beépítik a szerződésbe az üzemanyag-klauzulát. Ez mindkét fél számára biztosítékot jelent, hogy a piaci árnak megfelelő árszinten történik a szolgáltatás.

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

The post Drága az üzemanyag, nincs elég sofőr – holnap ki és mennyiért fuvaroz? appeared first on Bizalmi Kör blog.

Üzemanyaghiány és -áremelkedés, hatékony digitális megoldások és kommunikáció

„Mint közúti fuvarozást végző vállalkozást alapjaiban érintett bennünket a március közepén előálló átmeneti üzemanyaghiány, majd a benzinárstop. Az ellátás hiánya mellett a mai napig azzal is szembe kell néznünk, hogy a nagykereskedelmi ár, amin az az üzemanyagot vesszük, magasabb, mint a közforgalmi kutaknál, így az árainkban nekünk is érvényesítenünk kell a többletköltséget.”

“Hatékony kommunikációval és személyre szabott áremeléssel kezeltük a helyzetet.”

– tudjuk meg Suhajda Tamástól, a Ferro Sped 2000 Kft. ügyvezetőjétől.

Az üzemanyag árának emelkedését az is tetézte, hogy a kamionok működéséhez nélkülözhetetlen adblue ára az elmúlt másfél évben többször megduplázódott, így ezt a költséget is kénytelen volt továbbhárítani a vállalkozás az ügyfeleinek. „Kihívást jelentett számunkra, hogy miként kommunikáljuk az ügyfeleinknek a változásokat, ráadásul a lehető leggyorsabban, de a Covid alatt felépített kontrollingrendszerünkre támaszkodva képes voltam kimutatni, hogy ügyfelenként milyen mértékű áremelés indokolt, így hatékonyan és gyorsan tudtunk lépni.”

Tamás azt is fontosnak tartotta, hogy a cég vezetőivel, döntéshozóival is egyeztessen az egységes kommunikációról, hogy mindenki tisztában legyen mind a globálisan, mind a cégben zajló folyamatokkal. Ehhez a pandémia ideje alatt használatban vett digitális platformok nagy segítségükre voltak.

„A koronavírus-járvány ideje alatt jelentős és rendkívül hasznos digitális fejlesztést hajtottunk végre a cégben, ennek az eredményét ma is élvezzük. A kommunikációnk jelentős része az online térben zajlik, így akár azonnal tudunk reagálni a változásokra. Új kontrollingrendszerünkkel kiválóan tudjuk követni a költségek alakulását, a vállalatirányítási rendszerünk a napi működésünket tette hatékonyabbá.

” A gyors reagálás képességéhez elengedhetetlen a megfelelő időben érkező információ is, Tamásék még a benzinárstop bevezetése előtt értesültek erről, így valamennyire fel tudtak készülni rá.

Emellett a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportjának tagjaként is hozzájut olyan információkhoz, ismeretekhez, amelyek hasznosak a mindennapi működésben. „Szinte minden találkozó után át tudok ültetni valamit a cégemre, roppant hasznosnak tartom ezt a tapasztalatcserét. Az online közös csoportunkban is bármikor megoszthatok információt vagy kérhetek segítséget a többiektől. Engem is többen kérdeztek az üzemanyag-helyzettel kapcsolatban, mert ebben a témában én vagyok a legnaprakészebb. Más cégvezető meg másban.”

Drasztikus áremelkedés, alapanyaghiány, új beszállítók felkutatása

„A növényvédőszereknél mintegy 15-20%-os áremelkedéssel számolhatunk – bár itt is van egy totális gyomirtó, aminek megnégyszereződött az ára –, a műtrágyát viszont a gázárnövekedés miatt már a háborút megelőző egy évben is a korábbi 3-4-szereséért lehetett megvenni.

A nitrogén alapú műtrágyák gyártásához gázra van szükség, és mivel a gáz elképesztő módon megdrágult, a magyarországi és az európai gyárak nagy része leállt, így alapanyaghiány is kialakult.”

“Most már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy lesz-e.”

– foglalja össze röviden a Sprinter Agroport Kft. tulajdonosa, Szabó Lehel Szilveszter.

A vállalkozás eddig Oroszországból és Lengyelországból szerezte be a műtrágyát, innen kiugró mennyiséget tudott behozni. Ám az orosz-ukrán konfliktus következtében teljesen megszűnt az oroszországi vonal, a lengyel beszállítók pedig többségében inkább a saját hazai piacukon értékesítik a portékájukat. A magyar termelők annak hírére, hogy csökkent a kínálat ebben a termékkörben, elkezdték keresni a műtrágyát, ami a cégvezetőt is új lelőhelyek felkutatására ösztönözte. 

„A bejövő külföldi műtrágya 90 százalékát nagykereskedőknek adom el, de az eddigi mennyiség mintegy tíz százaléka érkezik be az országba. Ezért elkezdtem más forrásokat felkutatni, körbeutaztam az európai országokat, még Dubaiba is kimentem, hamarosan pedig Tel Avivba indulok.” Mint Lehel mondja, már egy évvel ezelőtt is érezhető volt, hogy fennakadások lesznek, ezért tavaly fokozta a szántóföldi műtrágyák értékesítését. Az egyensúlyra azonban mindig figyel, hogy amennyi pénzt árura fordít, azt a mennyiséget mindig el is tudja adni. Ezért mindössze mintegy kétheti forgalma esett ki a szántóföldi szezonból, ami egyelőre úgy néz ki, nem okoz komoly problémát a vállalkozásának.

A Covid alatt megszerzett tapasztalatok ugyan a jelenlegi helyzetben is jól hasznosíthatók, viszont most az akkori hirtelen megnőtt árakkal szemben a mennyiségi hiánnyal is szembe kell nézni. „Ha az ember odafigyel a piaci információkra, akkor jól ki lehet jönni a helyzetből, de ha nem követi a piacot, akkor nagyon meglepődhet, hogy mi történik egy-két hét alatt.”

Emellett a Bizalmi Kör mastermind-csoportja is rengeteg ötletet ad a jó megoldás megtalálásához. „A többiek segítségével találtunk két olyan vonalat, amellyel tovább tudok lépni és új beszállítókra lelhetek. Rengeteg inspirációt merítek egy-egy ilyen találkozóból.”  

Áremelkedés, várható keresletcsökkenés, brutális kommunikáció

„Az infláció, az energia- és az alapanyagár-emelkedés sajnos egyaránt növelik a költségeinket. Azzal igyekszünk mérsékelni a negatív hatást, hogy energiahatékony megoldásokat választunk és javítjuk a működésünk hatékonyságát.”

“Emellett fokozzuk a PR- és marketingtevékenységünket, ilyenkor brutális kommunikációra van szükség.”

– összegzi az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó Mapei Kft. intézkedéseit Markovich Béla ügyvezető.

Aki szerint a rendkívül változó gazdasági környezet negatív hatásait csak úgy lehet enyhíteni, ha kompenzáljuk a nem tervezett pluszköltségeket. Ám a takarékoskodás nem érintheti a marketingtevékenységet, a piac felé a kommunikációt vagy az értékesítést, sem a munkatársakat. Béla szerint az is fontos, hogy hozzáigazítsák az árakat a változásokhoz, ehhez pedig szükség van némi bátorságra is. „Igyekszünk olyan áron értékesíteni a termékeinket, amiért még megéri nekünk. Ez nem a harácsolás ideje, viszont veszteséget sem szeretnénk termelni, mert az hosszú távon ellehetetleníti a cég működését.” 

A Mapei pillanatnyilag nem érzi a bevételben a negatív gazdasági hatást, de kormányzati lakásépítési és -felújítási támogatások év végi kifutásával valószínűleg náluk is csökken majd a kereslet az építőanyagok iránt. Ezért, ahogy az elmúlt 20 évben is tették, folyamatosan azon igyekeznek, hogy minél többen akarjanak velük dolgozni.

A marketing és a PR megerősítése mellett a „húzóterületeket” fejlesztik, gyorsítják a folyamataikat és növelik a cégen belül hatékonyságot. Mindemellett sok energiát fordítanak a munkatársak képzésére, hiszen „minél jobban képzett egy munkatárs, annál hatékonyabb”. Ugyan a pandémia a mostanitól eltérő kihívásokat állított a cég elé, mégis elindultak a korábban külföldről beszerzett alapanyagok hazaival való kiváltásának irányába. „Új beszállítókat kerestünk, idén ezt azzal fejeltük meg, hogy amíg normalizálódik az alapanyag-ellátás, addig az indokoltnál sokkal nagyobb készletet tartunk. Most különösen fontos, hogy tudjunk gyártani, hogy legyen mit eladni.” Béláék folyamatosan figyelik a piac változásait, és igyekeznek minél gyorsabban reagálni ezekre.

Hogy mit, abban sokat segít neki a Bizalmi Kör mastermind-csoportja, ahol „valós, élő helyzeteket és témákat tárgyalunk meg. Rengeteget tanulunk egymástól, hogy ki hogyan kezeli, miként készül fel az adott helyzetre. A más iparágakban bevált technikákat is át tudjuk ültetni a saját vállalkozásunkra.”

Nyersanyag- és alapanyag-áremelkedés, hatékonyság- és árukészlet-növelés

„A textilipart, azon belül a lakástextilipart ugyanúgy érintik a kedvezőtlen gazdasági hatások, mint bármely más szegmenst. Az energiaköltségek növekedése azonban – mint könnyűipar – nem befolyásolja olyan drasztikusan a gyártásunkat, így idén biztosan tudjuk kezelni az energiaárakat a vállalkozásunkban.

Az alapanyagárak, illetve az ellátási lánccal kapcsolatos nehézségek, amik már jellemezték a tavalyi évet, az ukrán–orosz konfliktus hatására még intenzívebbé váltak, ezeket egy több elemből álló stratégiával próbáljuk kezelni.”

– mondja Gellért Ákos, a Naturtex Kft. egyik ügyvezetője.

Az egyik ilyen elem a készletszint növelése, a vállalkozás igyekezett egy olyan többletkészletet felhalmozni, amivel a megrendelőik felé akkor is garantálni tudják a folyamatos biztonságos gyártást és szállítást, amikor jelentős késések állnak be a szállítmányozásban vagy drasztikusan elszaladnak az alapanyagárak. Emellett intenzíven tárgyalják a partnereikkel az áremeléseket, hiszen a megnövekedett költségeket csak hatékonysággal nem lehet kompenzálni. „Természetesen igyekszünk még hatékonyabbá tenni a folyamatainkat, de ez nem mehet a végtelenségig, szükség van az árak emelésére. Ám a mi termékeink nem napi fogyasztási szükséglethez kötöttek, így a vevőink érdekeit is szem előtt kell tartanunk.”

Már a Covid-járvány előtt elindult egy olyan trend a textiliparban, hogy az ázsiai gyártást egyre inkább igyekeznek logisztikai szempontból biztonságosabb területre, azaz Európába visszahozni. Az elmúlt másfél évben módfelett felgyorsult a folyamat, ami az európai gyártók számára közép- és hosszú távon nagy lehetőségeket rejt.

„A mi törekvésünk is ugyanez, cégünk is keresi a közelebbi beszerzési forrásokat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gazdaságban bekövetkező változásokat, hogy előre tudjunk gondolkodni, de hogy az infláció, a lakossági energiaárak stb. a közeljövőben hogyan fogják befolyásolni a vásárlói magatartásokat, azt nagyon nehéz ma megjósolni.”

Ákos is tagja a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportjának, ahol számos, a vállalkozásokat érintő problémát megvitatnak, meghallgatják a többiek hatékony megoldásait, amiket akár a saját folyamataikba is be tudnak építeni.

Áremelkedés, kapacitáshiány, a gyors reagálási képesség megtartása

„Az alapanyag-drágulás, a chiphiány, a gyártási és logisztikai problémák, valamint az árfolyamingadozás alapjaiban érinti a vállalkozásunkat, az Ázsiából vásárolt termékekkel kapcsolatban a kiszámíthatatlanság, a hosszú szállítási idő és a folyamatos alapanyagár-emelkedés napi problémákat szül. A rendezvénytechnikai szolgáltatási területünkön a megemelkedett munkabérekkel és a kapacitáshiánnyal kell szembenéznünk.

Egyelőre nem konkrét intézkedésekben gondolkodunk, inkább figyeljük a piacot és a trendeket, most az elsődleges stratégiánk a gyors reagálási képességünk megtartása.”

– összegzi a Visual Europe Group Zrt. jelenlegi kihívásait Botond Szabolcs tulajdonos-vezérigazgató.

Mivel a rendezvénypiacon jelenleg kapacitáshiány lépett fel, a szolgáltatók nem érdekeltek abban, hogy árverseny alakuljon ki, ez pedig tovább emeli az árakat. „Beláthatatlan, hogy hova vezetnek ezek a folyamatok. Ami nem is a jelen működésünket érinti, sokkal inkább a tervezésünket, a leendő beruházásainkat, így igyekszünk egy konzervatívabb politikát folytatni: aminek látjuk a megtérülését és a piacát, azt megvesszük, de speciális beruházásokba most nem kezdünk.”

“Az óvatosságra a Covid is ráirányította a figyelmet, amikor egyik napról a másikra szűnt meg a piacuk 98%-a, és kezelnünk kellett a kialakult helyzetet.”

Mivel az élet alapjaiban képes átírni a terveket, ezért a vállalkozás vezetői úgy alakították ki a szervezetet, hogy képesek legyenek nagyon gyorsan reagálni a történésekre. A Visual Europe elsődleges stratégiája a gyors reagálási képesség megtartása lett. „Amire lehet, arra próbálunk forgatókönyvet gyártani, ezért is figyeljük állandóan a piacot meg a trendeket. Egyelőre nem vezettünk be konkrét preventív intézkedést, de a hitelfelvételben azért óvatosak vagyunk.” Szabolcs szerint nem akkor tud jól működni egy szervezet, ha több stratégiája van, hanem akkor, ha pillanatok alatt tud reagálni a gyors változásokra. Ezért elengedhetetlen a túlélés kulcsát jelentő adaptációs képesség fenntartása, fejlesztése.

Ebben remek segítséget jelent a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportja, ahol a különböző területen dolgozó cégvezetők támogatják egymást. „Mindenki kiváló gondolkodásmóddal bír, és abban a világban, ahol ennyire turbulens a környezet, nagyon sokat segít, ha akár stratégiai kérdéseket, akár konkrét üzleti problémákat meg tudunk beszélni egymással. Van olyan téma, amiben a mastermind-üléseken kívül is folyamatos a kommunikáció. Ez jelentősen segíti a működést, a döntéshozatalt, az orientációt.”

A cikkben megkérdezett cégvezetők mindegyike a megoldásban és a gyors cselekvésben hisz, és bár vannak olyan külső körülmények, amelyekre nincs ráhatásuk (lásd alapanyaghiány vagy infláció), igyekeznek a megmaradt lehetőségekből a lehető legtöbbet kihozni. Ugyan a saját vállalkozásukat vezetik, de mindannyian tudják: nincsenek egyedül, a Bizalmi Kör tagjaival való kapcsolódás a nehezebb helyzeteken is átsegít. Hol egy aktuális információval, hol egy jól használható megoldással vagy új inspirációval. Mert megoldás minden helyzetben van. 

Érdekesség: A magas inflációra heti, napi árazással válaszolnak a cégvezetők

Nemrégiben feltettünk két kérdést a Bizalmi Kör tagjai számára az inflációval kapcsolatban, ezekre a következő válaszok érkeztek:

– Milyen mértékű inflációra számítasz az idei évben?

A válaszadók kétharmada 10–15%-os, 16%-a 7–10%-os, 14%-a 15%-nál magasabb inflációt vár ebben az évben. Csupán egyvalaki remél 5–7% közötti inflációt, és senki sem gondolja úgy, hogy az emelkedés mértéke 5% alatt marad.

– Milyen intézkedésekkel készülsz az inflációra?

A visszajelzést adók fele heti/napi árazást vezet(ne) be, 27%-uk áttér eurós elszámolásra. 13% nem készül az inflációra, egyvalaki válaszolta azt, hogy likviden tartja a pénzét és szintén egy válaszoló gondolta úgy, hogy várja, keresi az új lehetőségeket.

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

The post Így készülnek a gazdasági kihívásokra a hazai cégvezetők – Alapanyaghiány, elszabaduló energiaárak, infláció appeared first on Bizalmi Kör blog.

Munkával, szállással és ügyintézéssel

„Eddig ők adtak nekünk, most rajtunk van a sor.”

– foglalja össze a Menton Jobs Kft. társtulajdonos-ügyvezetője, Stasztny Viktor, miért érzett hívást az ukrajnai háborús helyzet elől menekülők megsegítésére.

A vállalkozás mintegy 800 munkavállaló foglalkoztatásáról gondoskodik, ebből 500 fő ukrán nemzetiségű, így a cégvezetés számára nem volt kérdés az azonnali cselekvés. Először a már náluk dolgozók családtagjai számára ajánlották fel, hogy szálláshelyet biztosítanak, illetve saját kisbuszaikkal a határtól való szállításukban is segítettek. Aki munkaképes volt és szeretett volna dolgozni, annak munkahelyet ajánlottak, ugyanolyan piaci feltételekkel, mint bárki másnak.

Mivel a háború elől menekülők általában csak néhány ruhával és használati tárggyal érkeznek, az új életük elkezdéséhez sok holmira van szükségük, ezért Viktorék a mai napig célzott gyűjtéssel igyekeznek kielégíteni a személyes igényeket.

„Mára gyakorlatilag megteltek az általunk felajánlott szállások, de folyamatosan egyeztetünk a partnereinkkel, hogy még ki milyen anyagi forrást tud elkülöníteni további családok befogadására. Jelenleg száz fő szállását finanszírozzuk panzióban vagy kulturált munkásszálláson való elhelyezéssel. Ha valaki itt képzeli el a jövőjét, annak az egzisztenciája megteremtésében további segítséget tudunk nyújtani.” 

A Menton Jobs az ukrán munkavállalók által érte el a jelenlegi méretét, a gazdasági sikereit. „Eddig ők adtak nekünk, most rajtunk van a sor” – mondja Viktor. Azt, hogy miként segítsenek, az élet hozta. A háború kitörésekor a munkavállalóik kérdezték, hogy nem tudnának-e szálláslehetőséget biztosítani a hozzátartozóiknak, így indultak el ebbe az irányba. Ahol egy településen nagyobb létszámot sikerült elhelyezniük, hamar megjelentek helyben is a támogatók. „Jó volt látni, hogy olyan emberek is segítenek, akik korábban azért nem tették, mert nem tudták, hová jut el az adományuk. Most maguk is láthatták, hogy a legjobb helyre.”

Adományátvevő pontokkal, logisztikával, szállítással

„Több fordulónyi segélyszállítmánnyal alapvető élelmiszereket, kötszereket, egészségügyi termékeket, tisztálkodószereket, és ilyen helyzetben létfontosságú adományokat vittünk Kárpátaljára, elsősorban az egészségügyi intézményeket célozva. A magyarok lakta térségekben ugyan jelenleg nincs tényleges harc, de a háború következtében ezekben a körzetekben is súlyos hiány lépett fel kórházi eszközökből is.”

– foglalja össze Juhász Attila, az újHÁZ Centrum Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke, hogy miként segítettek az ukrajnai válság elszenvedőinek. 

„Érzékenyek vagyunk a körülöttünk lévő világra. Az elmúlt években újHÁZ szinten számtalan módon és formában igyekeztünk a jó ügyek mellé állva segíteni. Gyakran a nagyobb szeretetszolgálatokat támogatva vagy azokkal együttműködve végezzük ezt a munkát, így a háború kitörésekor is először velük egyeztettünk a segítség legjobb módjáról.” A segélyszállítmányok kapcsán a logisztika jelenti a legnagyobb kihívást, ezért az újHÁZ Centrum országos kereskedőhálózatának tagjai együttműködésével húsz tároló- és raktárkapacitással bíró adományátvevő pontot hoztak létre, illetve a hálózat teherautó-flottájának jelentős részét is a segélyszállítmányok célba juttatásának szolgálatába állították.

Hogy a felajánlott adományok ne csak odakerüljenek, ahová szánják őket, hanem ott is maradjanak, felvették a kapcsolatot a Magyar Görögkatolikus Egyház kárpátaljai testvérszervezetével. Attila az akció keretein túl is személyes küldetésének érzi a segítségnyújtást, így mintegy tíz többgyermekes ukrán család gödi elhelyezését is megszervezte. 

„Többek között egy olyan négygyermekes családot is segítünk, ahol az édesanya zenetanár, és a férjével, a gyerekekkel, valamint a két nagyszülővel együtt az ukrajnai településük kórusának tagjai voltak. Számukra hihetetlen lelki táplálékot jelentett, hogy a helyi baptista közösség gyülekezetében ukránul énekelhettek. Leírhatatlan élmény volt hallani őket.” Attila természetesen tisztában van vele, hogy az adakozási kedv illékony, ezért a segélyszervezetekkel karöltve tovább végzik segítő munkájukat. Nemcsak a saját munkatársai, hanem 8-10 gödi civil is folyamatosan azon dolgozik, hogy szortírozzák és elszállítsák a megfelelő helyekre a beérkező adományokat. 

Étkeztetéssel, ételkiszállítással, adománygyűjtéssel

„Túléltük a Covidot, szerintünk illik visszaadni azt, hogy bennünket is támogattak. Ez a fajta szolgálat a csapatunkat is összetartóbbá tette.”

– fogalmaz Semsei Rudolf, a VakVarjú éttermek és a Budapest Party Service Kft. tulajdonosa.

A háború kitörése után szinte azonnal elkezdtek tartós élelmiszert gyűjteni, amibe a saját dolgozóikat is bevonták, így hamar három-négy raklapnyi tartós élelmiszer halmozódott fel. Az adományt a Mathias Corvinus Kollégiumba juttatták el, ahonnan Kárpátaljára került. A vállalkozás egyik étterme egy újbudai ukrán menekülteket fogadó intézménybe szállított meleg ételeket naponta mintegy 20–50 fő számára, ez a küldetésük a mai napig is megmaradt. Több alkalommal csoportos étkezést is biztosítottak a háború elől érkezőknek, emellett a rendezvények végén rendszeresen elszállítják a megmaradt ételeket a Máltai Szeretetszolgálathoz. Ez esetenként akár 100 adagot is jelent. A napokban pedig egy akciójuk indult az összes VakVarjú étteremben: az aktuális „séf ajánlatából” választók 100 forinttal támogatják a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot. 

“A Covid alatt hatalmas segítség volt számunkra, hogy a törzsvendégeink nem hagytak magunkra bennünket, ezt a gesztust most szeretnénk visszaadni. Viszont azt is megtanultuk, hogy nem könnyű jól segíteni. Ezért az első és legfontosabb tájékozódni, hogy hol és mire van szükség.”

Semsei Rudolfék több szervezettel is kapcsolatba léptek, de folyamatosan megkeresik őket a civil szerveződések, hogy segítsenek. Szerencsére a vendégeik hozzáállása is támogató, ezt már több korábbi akciójuk sikere is igazolja. „Talán nem is az a legfontosabb, hogy mennyi ételt vagy tartós élelmiszert tudunk összegyűjteni, sokkal inkább az, hogy a vendégeinkkel, a kollégákkal beszéljünk a helyzetről, az összefogásról.”

“A jó szándék is nagyon fontos, de az is, hogy valóban okosan segítsünk.”

Szállítással, adományfutárral, koordinálással

„Ott volt egy probléma, oda kellett mennem. Ez most történelmileg is egy komoly pillanat, és meghatározó, hogy mi, magyarok milyen módon tudunk segíteni a szomszédunkban élő nehéz helyzetű embereknek.”

– vélekedik a 24H Parcel Zrt. vezetője, Szabados Tamás, aki azt is hozzáteszi: emberileg rendkívüli tapasztalatot jelentett számára, hogy a veszélyben, a nehézségben mennyire jól össze tudtak fogni egymással az emberek.

A háború kitörése után föltett a Facebook-oldalára egy bejegyzést, hogy szívesen segítene a bajba jutottaknak. Rengeteg visszajelzést kapott, a kollégái is rögtön mellé álltak. Azok a futárok, akik egész héten reggeltől estig szállítják a csomagokat, jelezték, hogy szívesen vinnének szállítmányt Kárpátaljára. De egy másik szálon is elindultak az események. „Megkeresett egy teljesen idegen ember, aki szintén elkezdett számára ismeretlenekkel összefogni, így kialakult egy néhány fős csoport, amelynek tagjai látatlanban megbíztak egymásban. Megkérdezték, hogy szállítanék-e nekik, azt feleltem, hogy hét közben dolgozunk, de hétvégén szívesen. Az első fuvar alkalmával ajándékba kapott ágyakat kellett vinnünk egy olyan valakinek, aki a saját ingatlanját rendezte be átmeneti szállónak. De voltam egy segélyszállítmánnyal Kárpátalján is, civil emberek adományait juttattam el egy intézménybe.” 

Tamásék első lépése az volt, hogy létrehozták az Adományfutár közösséget a Facebookon, és már készül az adományfutár.hu weboldal is. Ezeken a felületeken folyamatosan megosztanak információkat arról, hogy mikor mivel lehet segíteni. Tamáshoz csatlakozott egy önkéntes is, aki a szállításokkal kapcsolatos szervezési, koordinálási munkát végzi.

„A civilek korábban személyautóval vitték át az adományokat, mi most a teherautóinkkal tesszük ezt, így gyorsabban és nagyobb mennyiséget tudunk célba juttatni.” Tamás maga is rácsodálkozott arra a fantasztikus összefogásra, amire a magyarság képes. „Amikor adott egy veszély, egy nehézség, akkor megszűnik a bizalmatlanság, az aggodalom, és mindenki nyitottan, a saját lehetőségeit felülmúlva vesz részt a segítésben.” Jelenleg rossz körülmények között élő árvaházi gyerekek számára kezdtek személyre szóló ajándékokat gyűjteni.

Adománygyűjtéssel, önkénteskedéssel, raktárpakolással

„Ha valaki bajban van, az nem hagy hidegen. Amikor egy konkrét cél érdekében megmozdulunk és a fizikai valónkkal részt veszünk a folyamatokban, megtapasztalhatjuk a közösség erejét. Ilyenkor nem csak én adok, én is legalább annyit kapok vissza – ez nem valósulhat meg otthon a kanapén ülve.”

– összegzi tapasztalatait Gangel Lilla, a Szelfi Múzeum Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Ahogy mondja, a cselekvésben hisz, ezért közzétett egy Facebook-posztot arról, hogy szívesen segítene és akinek van kedve, csatlakozzon hozzá. Több ismerőse is megkereste, végül egy csapattal egy kárpátaljai árvákat istápoló projekt számára indítottak gyűjtést. Lilla számára fontos volt, hogy az adományuk olyan szervezethez jusson el, amely hiteles és valódi segítséget nyújt, így esett a választásuk a KEGYES-re (Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése).

„Számomra elengedhetetlen, hogy azoknak, akik csatlakoztak hozzám, mert bíznak bennem, pontosan be tudjak számolni arról, hogy hova juttatjuk a pénzt. Sokan szívesebben adományoznak, ha lehetőségük van az adományuk útját követni.” Ezt a szervezetet folyamatosan támogatják, az adakozók ma is havi szinten utalnak és gyűjtik a szükséges holmikat. 

Lilla emellett önkéntesnek is jelentkezett a Református Szeretetszolgálathoz, ahol az adományraktárban, illetve a repülőtéren teljesített szolgálatot. „Éjjel 1 órakor négy felnőtt nő meg egy kisfiú érkezett nagyon fáradtan, de már sehol nem tudtunk szállást adni nekik. Szerettünk volna segíteni, így az irodában fellelt vastag kartondobozokból és néhány pokrócból alakítottunk ki nekik fekvőhelyet. Szégyelltem magamat, hogy csak ennyit tudtunk adni, de ezért is roppant hálásak voltak. Akkor láttam, hogy ez a kicsi is mennyit számít!” 

Lilla a lehetőségeihez mérten továbbra is végez önkéntes munkát, mert mint mondja: „azáltal, hogy adsz, rengeteget vissza is kapsz, és ezzel mindenki nyer”.

The post A gyűjtéstől a szállításon át a foglalkoztatásig – hazai cégvezetők az ukrán menekültekért appeared first on Bizalmi Kör blog.

És most, két évvel később ismét egy krízishelyzet közelében vagyunk. Lassan megszokjuk, ez válik normálissá. Cégvezetőként ismét rajtunk a világ szeme, előttünk a feladat, jó döntéseket kell hozni, hiszen családok sorsa múlik a döntéseinken. Nincs recept, nincsenek klisék, bevált módszerek. Alapelvek, hozzáállás van, ami a következő időszakban cégek életéről vagy épp haláláról dönt. 

Az alábbiakban megmutatom, én hogy állok az egészhez cégvezetőként, remélve, hogy valamit tudsz belőle hasznosítani: 

Törekszem a higgadt helyzetértékelésre:

60 kilométerre a délszláv háború mellett nőttem fel (Pécs, 1990-1992). Semmi bajunk nem lett. Ez számomra fontos viszonyítási pont. Persze sok különbség van a két helyzet között, de az egyik legnagyobb, hogy akkor nem mosta az agyunkat ilyen brutális erővel a média. Nem volt ekkora félelemkeltés. Gazdaságilag valószínű, hogy jönnek extrém helyzetek, de a háború nem a határainkon belül zajlik. Rengeteg dolog van, amire van ráhatásom, ezekkel törődöm, és igyekszem olyan új szempontokat is figyelembe venni, amelyek segítenek abban, hogy extrém helyzetekben is stabilak maradjunk. 

Törekszem a mentális nyomás csökkentésére:

Egyik napról a másikra a média 98%-a az orosz-ukrán háborúról szól. A véglegekig polarizált világunkban a média kiválasztja helyettünk, hogy ki a jó és ki a rossz (ezért propaganda), és dübörög a propaganda. Hozzánk most éppen a nyugati propaganda ér el, ami mögé a világ nagyrésze felsorakozott. A SBERBANK megmutatta, hogy hiába van a határ túloldalán a háború, közvetlen hatással is tud lenni ránk. Cégvezetőként éppen túl vagyunk egy fárasztó COVID időszakon, végre működni kezdtek a dolgok, és most újra vihar jön. A média ráadásul óriási mentális nyomást tesz a kollégáinkra is.

A COVID alatt megtanultuk, hogy ha nem viselsz maszkot, nem maradsz otthon, akkor rossz vagy. Most azt tanuljuk, hogy ha nem adományozol, nem állsz ki egy kommenttel az ukránok mellett, akkor rossz vagy. Nem mintha a komment bármit segítene, túl azon, hogy a médiatúlsúlyt növeli, de ez egy másik téma. Ami viszont fontos, hogy a hírek a jelenleg érzékelhető magyar valóságnál sokkal rosszabb képet festenek. A legjobb, amit tehetünk, hogy kivesszük magunkat ez alól a brutális mentális nyomás alól, és törekszünk arra, hogy a kollégáink is ezt tegyék. Jó megoldás, ha maximum annyi hírt olvasunk, amennyi a minimális tájékozottsághoz szükséges. 

Kommunikálok a kollégáimmal:

A háború nagyobb összefüggéseit úgysem ismerjük, és akár a nyugati, akár a keleti propaganda hatása alatt vagyunk, egyik sem ad tiszta képet. Cégvezetőként a legjobb, amit tehetek, hogy kommunikálok a kollégáimmal. Megmutatom, hogy még mindig 100%-ban a kezünkben van az irányítás, “szelepeket” hozok létre, amin keresztül csökkenthetik a mentális nyomást. Előre igyekszem felkészülni arra, hogy ha szélsőséges helyzet jön, hogyan reagálunk, de nem vizionálok szélsőséges helyzeteket. Eddig is sokat kommunikáltunk, de most még többet kell. Emellett a csapatot felkészítem arra, hogy az ügyfelekkel való kommunikációban milyen fókuszpontokat használjanak. 

Biztonság és lehetőség:

Már most megnőttek bizonyos kockázatok. Mi nem vagyunk Sberbank ügyfelek a bank szektor kétségtelenül érintett a kialakult helyzetben. Számítok arra, hogy nem ez az utolsó ilyen. Egyrészt törekszem arra, hogy felesleges kockázatnak ne legyünk kitéve, másrészt olyan pozíciókat építek, amik lehetővé teszik, hogy később, amikor a gazdasági hatások közelebb jönnek, gyorsan és rugalmasan tudjak reagálni, gondolkodni. Ebben a helyzetben a biztonság és a likviditás játszanak óriási szerepet a döntéseimben. 

Figyelem a lehetőségeket:

Pontosan tudom, hogy minden változás lehetőségeket is teremt. Már most úgy állítom be a gondolkodásmódomat vezetőként, hogy észrevegyem a lehetőségeket, és e szerint legyek képes cselekedni.   

Az elkövetkező időszak mindenki számára új helyzeteket teremt majd. Egyedül túl lassúak vagyunk, szükség lesz arra, hogy más cégvezetők tapasztalataihoz, információihoz hozzá tudjak férni. Ez lehetőséget teremt jobb döntésekre, amik pedig a cég jövőjét, ezáltal családok megélhetését biztosítják.

Ma még rengeteg eszköz van a kezünkben a cselekvésre. Ha ezeket jól használjuk, később is így marad! 

Most pedig újra felállunk a kapitányi hídra, mert viharban van a legnagyobb szükség a kapitányra!

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

The post Cégvezetők: viharban van a legnagyobb szükség a kapitányra! appeared first on Bizalmi Kör blog.

Most pedig a Bizalmi Kör klubtagsággal kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük annak apropóján, hogy nemrégiben hosszabbított nálunk:

„Bő egy éve vagyok Bizalmi Kör klubtag, és kifejezetten jó tapasztalatokról tudok beszámolni. Még annak ellenére is, hogy a Covid-19 helyzet és a családi dolgok miatt nem jutottam el akár a golfozásra, akár a nagy születésnapi rendezvényre.

Ugyanakkor a klubvacsorák rendre kiválóak voltak. Külön hasznosnak találtam az érdekfeszítő és komoly hozzáadott értékkel bíró előadásokat, amelyek csak pluszt adtak az egyébként is remek társasághoz.”

Ákos külön kiemelte, hogy a számára abszolút releváns építőipari szférából is sok vállalkozóval találkozhatott a klubvacsorák alkalmával:

„Kellemes meglepetésként ért a bizalmi környezet, benne viszonylag sok építőiparban érdekelt vállalkozóval. Tartószerkezet-tervezéssel foglalkozó vállalkozást vezetve extra előnyként jelentkezett a hasonló területen érdekelt vállalkozó társasága.

Méghozzá olyan környezetben, ahol válogatott „normális” emberek vesznek körül, ahol bízhatunk egymásban. Szintén meglepetésként ért, hogy egyre többször futottam össze olyan klubtagokkal, akikkel egy kapcsolatépítő szervezetből már ismertük egymást.” 

Bár az első évben Ákos nem volt tagja egyik mesterelme csoportunknak sem, tagságának meghosszabbításakor úgy döntött, hogy ideje változtatni ezen a téren:

„Pozitívak voltak a tapasztalataim a klubvacsorákon, a mastermind alkalmakról pedig még több jót hallottam. Úgyhogy arra a döntésre jutottam a hosszabbításnál, hogy a mesterelme csoportot is vegyük bele úgymond a csomagba.

Merthogy egyértelműen jelentkezett annak a pozitív hozadéka, ahogy egy év leforgása alatt értékes kapcsolatok, itt-ott barátságok jöttek létre, jótékonyan hatva az üzlet alakulására. Szuper dolognak tartom ezt. 

Ha pedig már a bizalom mint kulcsszó felmerült, szeretném kiemelni azt a törődést és odafigyelést, amit Gangel Peti beletesz a csoportok mindegyikének dinamikájába. Számomra egyelőre az a benyomás, hogy ez neki inkább szól az értékteremtésről, mintsem a pénzről.”

Ráadásul a felsoroltakon túl Ákos még az önfejlesztés szempontjából is olyan extra lehetőséget talált a Bizalmi Körön belül, amit saját maga is hasznosítani tudott:

„Már első hallásra megtetszett Homor Fatima angol nyelvtanítós applikációja. Számomra ugyanis hozzáadott értéket jelent, hogy bárhol és bármikor foglalkozhassak a nyelvtanulás kérdésével.

Ezzel a megoldással pedig kellő hatékonysággal, ugyanakkor személyre szabottan lehet idegennyelveket tanulni. Gyanítom, hogy a Bizalmi Kör nélkül ezzel a lehetőséggel nem találkoztam volna.”

Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!

The post „Kellemes meglepetésként ért a bizalmi környezet, benne viszonylag sok építőiparban érdekelt vállalkozóval” appeared first on Bizalmi Kör blog.

„A CooperVision egy amerikai cég, világviszonylatban a második, Európában pedig a legnagyobb kontaktlencse gyártónak számít. B2B cégként működve Magyarországon is piacvezetők vagyunk 60%-os részesedéssel.

Több, mint 900 optikát szolgálunk ki, közöttük olyan optikákat, mint például az Ofotért, a Vision Express, Opticnet, Opticworld vagy az eOptika és lencsek.hu. Gyártunk és forgalmazunk, a piacon egyedüliként csakis kontaktlencsével foglalkozva. Amíg a versenytársaink legtöbbje gyógyszercég, nekünk mondhatni a kontaktlencse az életünk és halálunk.”

Melinda mesélt nekünk arról is, milyen formában szolgálják ki a megrendelőket:

„Amikor megnyílik egy optika, akkor a szortimentben a kontaktlencse is szerepel többnyire. Mi ilyenkor felvesszük velük a kapcsolatot, ők pedig regisztrálnak a felhasználóbarát online rendelési felületünkre.

Innentől kezdve szabadon vásárolhatnak és rendelhetnek, mi pedig egyenesen házhoz visszük a megrendelt kontaktlencséket. Itthon is van gyáregységünk, a gyáli üzemünkben történik a kontaktlencsék gyártása nemcsak a hazai piacra, hanem a környező országokba is.

A csapatom létszáma 18 fő, benne sales, marketing, pénzügyi és ügyfélszolgálati munkát végző kollégákkal.”

Köszönhetően az online értékesítés lehetőségének, Melinda és a csapata a pandémiás időszakban is képes volt növelni az eladásokat:

„Az éves forgalmunk mostanra elérte a 3,3 milliárd forintot. Mivel nálunk a pandémiát megelőzően is flottul működött az online rendelés, ezért a Covid-19 helyzetből is pozitívan tudtunk kijönni.

Gyorsan hozzá kell tennem persze, hogy példaértékű volt a magyar csapat teljesítménye. A tavalyi évünk volt az egyik legsikeresebb, és CooperVision szinten mi voltunk az egyetlen ország, akik hozták a tervet, és még növekedni is tudtak. Persze emiatt nagy tervet kaptunk az idei évre, de szépen állunk most is.”

Melinda elmondása szerint azért akad kihívás is, méghozzá egy rendszer átállás miatt:

„Vállalati szinten pilot országként SAP-ról az Oracle rendszerének a használatára kellett átállnunk tavaly decemberben, ráadásul ezt remote kellett megcsinálni. Habár sikeres volt az átállás, de a csapatszintű morálra nem feltétlenül gyakorolt kedvező hatást.

Az új rendszert még mi is tanuljuk, ezért nehezebb és lassabb még az adminisztráció. Nagy kihívás most kezelni a dolgozói frusztrációt, egyben tartani a csapatot, az újonnan érkező munkatársakat pedig hatékonyan beintegrálni.” 

18 év gyógyszeripari tapasztalat után Melinda egy fejvadász cég invitálására mondott igent és csatlakozott a CooperVision csapatához:

„A gyógyszeriparban dolgoztam az elmúlt 18 évben. Mindig is gyógyszerekkel foglalkoztam, legutóbb az Egis kötelékében dolgoztam, amikor egy fejvadász cég megkeresett. Szeretem a munkám, hiszen Magyarország mellett a Szlovéniában folytatott értékesítésért is felelek, miközben a céljaink hatékony eléréséhez szükséges mozgástér is rendelkezésemre áll.

Számomra ideális egyébként a multi környezet. A férjem német,  benne van a pakliban a külföldre költözés lehetősége. Marketing és közgazdász végzettséggel rendelkezem egyébként, amihez remekül passzol a country manager feladatkör.”

Melinda nemcsak a szabadidős elfoglaltságokról, hanem a különféle szerepekben való helytállásról is mondott néhány érdekes gondolatot:

„A két iker gyerkőcünk mellett nagy kutya barátként két kutyus gazdái vagyunk, a szabadidőm pedig általában róluk szól. Szeretünk utazni és kirándulni. A kutyák miatt a tengerparti lokációk helyett inkább Ausztriába, vagy hozzá hasonló helyekre.

Mostanában kezdtem el egyébként meditációval foglalkozni. Rendszerint este lefekvés előtt hallgatok pozitív megerősítéseket, kikapcsolva és ellazulva kicsit.

Számomra egyébként fontos kérdés, hogy családanyaként a munkát egyeztetni tudjam a magánélettel. Tudatosan figyelek rá, hogy ne essek szét, avagy mindennek legyen meg az ideje.

Úgyhogy nemcsak vezetőként, hanem otthon is szívesen delegálok. Kiszámoltam, hogy a nekünk főző bejárónő anyagi szempontból és időben is kedvezőbb megoldást jelent, mintha folyton rendelnénk vagy én futnék el bevásárolni és töltenék órákat a konyhában, habár szeretek főzni.

Hiszek abban, hogy attól még nem kell megbélyegezni a nőket, mert karriert építenek. Igenis összeegyeztethetők a különféle szerepek, csak tudatos tervezés kell ehhez.”

Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!

The post Kontaktlencse forgalmazás a Covid-19 helyzet alatt is kiemelkedő eredményességgel appeared first on Bizalmi Kör blog.

2020-ban mindannyiunkat korábban ismeretlen kihívások elé állította a járvány. Olyan helyzetbe kerültünk, amiben nem halogathattuk tovább értékeink, szolgáltatásaink, termékeink, működéseink újrafogalmazását. És persze az sem mindegy, hogy ha belefogunk az újragondolásba, milyen értékek mentén tegyük ezt? Mit használunk fogódzkodónak, milyen előrejelzésekre hagyatkozhatunk? Farkas Bálint segítségével megvizsgáltunk pár tényezőt, amik megoldókulcsként segíthetnek a folyamatban!

„Kereskedőként kiemelten fontos, hogy rálássunk vásárlóink szokásaira. A 2020-as évet jó ideig egész biztosan nem felejtjük el, hiszen ezeket a szokásokat, a hozzájuk köthető – de a tőlük függetlent is – alapvető értékrendeket és a gondolkodási utakat mélyrehatóan változtatta meg.”

– Fazekas Bálint

Trendek és értékek #afterCovid

Az eldobható, olcsóbb, instant termékek felől várhatóan tehát a tartósabbak felé mozdulunk majd, még akkor is, ha ezek drágábbak, tehetjük fel a kérdést. Kovácsolhatunk vajon sikeres növekedési stratégiát termékünk tartósságának növelésére építve? És, hogyan függ össze mindez az egészségtudatossággal?

• A fenntarthatóság már a COVID járvány előtt is egy erős növekedést mutató trend volt. Ma, ha lehet méginkább érdemes ezt a trendet követni!
• Fontos látni, hogy a home office és a karanténos időszakok eredményeképp mindenki hatványozottan többet foglalkozik szűk környezetével, életterével, ennek szépítésével, javításával.
• Megnövekedett az ár-érték arány szempont jelentősége a mindenkori vásárlások alkalmával. 2020 után már nem lehet kérdés, hogy a vevőink a legkisebb mértékben sem akarják „átverve” érezni magukat például egy túl hamar szervízt igénylő termék miatt. A kényesebb anyagi helyzet következtében a tolerancia a minimumra csökkent a fogyasztókban.
• Többen fizikai szinten félnek attól, hogy elkap(hat)ják a vírust. Kerüljük el, hogy ezt a félelmet bármi módon hozzánk vagy a termékünkhöz kapcsolja a vásárló! Közvetítsük felé, hogy ha nálunk költi el a pénzét, az egészségügyileg is megéri neki. 

„Egyre több a szépkorú ember, akik életminőségének javítására, a fiatalabb kori életminőségük fenntartására számos szolgáltatás épül. Mára ennek és az ülőmunka terjedésének köszönhetően trendi a jóga, a pilates. És, ha egészségről beszélünk, meg kell említenünk, hogy növekszik a különböző ételallergiáktól szenvedők száma és sosem látott méreteket ölt a kiégés is.

Ha mindezt összevetjük, látható, hogy az egészség területen „valami történik”. Erre reagálnak a nagy tech cégek, a beauty ipar és számtalan egyéb piaci szereplő, amikor alvást segítő appokat, meditációs vagy mindfullness alkalmazásokat fejlesztenek, hogy csak egy példát hozzak.” – mondja Fazekas Bálint.

“Tehát, a járvány után kiemelten fontos lesz, hogy aki csak tudja és teheti, építse bele, kapcsolja valahogyan az egészségtudatosságot a termékéhez, szolgáltatásához!”

Vajon mi alapján hoznak majd vásárlási döntéseket a válság után az emberek?

2008 óta, a nagy gazdasági világválság után gyakorlatilag töretlen volt a gazdasági növekedés mind hazai, mind nemzetközi viszonylatokban. Mondhatjuk, hogy emiatt mindenki magabiztosnak érezte magát, hiszen minden pénzügyi mutató pozitív volt a jövőt illetően. És akkor jött ez a válság, ami megingatta az egész világot, amire senki nem számított és legelőször épp a gazdasági, pénzügyi biztonságérzetünk tűnt el.

Ennek ismeretében a vállalkozásoknak különösképp érdemes arra fókuszálniuk, hogy értéket adjanak vásárlóiknak, éreztessék velük, hogy ha náluk költik el a pénzüket, az jó befektetés, okos döntés, hogy adott termék hosszútávon is hozzáad majd a biztonságérzetükhöz. Mára javában zajlik az a folyamat, amiben az elromlott termékek javítása egyfajta hobbivá lépett elő.

A vásárlóinknak most még többet számít, hogy amit megvettek nálunk, azt ténylegesen évekig használhassák. A mi stratégiánk szerves részét képezi, hogy a jelenleg fejlesztett, saját márkás termékünk az egészséges életmód vonatkozásában is képviseljen hozzáadott értéket. Ilyen fejlesztésekre bíztatok mindenkit! Emellett pedig, ahogyan korábban is, prioritást élvez nálunk, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban vásárolhassanak az emberek vagy, hogy magasminőségű ügyfélszolgálat fogadja őket bármilyen felületen, térben.

Egészen új helyzet az a típusú magány, amit 2020 óta élnek át rengetegen.

Mindenki a társas médiával kel és fekszik, szó szerint egyetlen üzenetváltásnyira vagyunk csupán mindenkitől, mégis a kényszerű szociális távolságtartás miatt nehézzé vált a személyes kapcsolatok ápolása, ez pedig ráerősít(het) szorongásainkra. Az otthon felértékelődött azok számára is, akik korábban sokat jártak el. Ebben a krízisben tehát még inkább keressük a biztos pontokat és azokat, akik kiutat mutathatnak nekünk a bizonytalanságból.

„Sokan országuk vezetőire tekintettek, tőlük várták a megoldást, de a COVID-ra nem volt általános protokoll, minden ország másképp reagált, így a rövidtávú eredmények is igen eltérőek, a hosszútávúakról pedig jelenleg nem tudunk semmi biztosat. Emiatt rendkívül fontos, hogy a cégek ne veszítsék el vásárlóik bizalmát, sőt, ha képesek rá, erősítsék meg! Hogyan? Közösségi élmény teremtésével. Ha most képesek vagyunk megadni vásárlóközönségünknek azt a közösségi élményt, ami megtartó erővel bír(hat) érzelmi, mentális szinteken, olyan bizalmi hálót alakíthatunk ki, mely nagyban határozza majd meg jövőbeli sikerességünket, megmaradásunkat.”

– Fazekas Bálint

A COVID és a digitális átállás

Káli György, a Humanize társalapítója a service design, azaz szolgáltatás tervezés területének szakértője. Véleménye szerint most, hogy rákényszerültek a digitális átállásra azok is, akik korábban húzódoztak a digitalizációtól, egyből számos új problémával találták szembe magukat a tömeges digitális bevándorlás miatt.

• A COVID okán megvalósult kényszer-digitalizáció felkészületlenül érte a vállalkozókat, de a felhasználókat is. Hatalmas tömeg találta magát hirtelen az online térben, hogy itt intézze napi ügyeit, ez pedig azt eredményezte, hogy más felhasználói szokások, útvonalak és természetesen problémák merültek fel a szolgáltatások használatakor. Aki ma sikeresen szolgálja ki ezeket az új igényeket, megfelelő válaszokat ad az új kérdésekre, az mindenképp maga is sikeressé válik.
• Ma már megkerülhetetlen, hogy fejlesszük elhanyagolt webshopjainkat, hiszen előfordulhat, hogy ez maradt az egyetlen út ügyfeleinkhez.
• Az új online vásárlók közt többen tapasztalatlanok, nehezen boldogulnak a webes felületekkel. Ha meg akarjuk tartani őket, elengedhetetlen, hogy online fejlesztésekben is gondolkozzunk!
• Hogyan leszünk piacképesebbek? Ne csak a vezető szempontjából legyen működőképes a rendszer, amit fejlesztünk, de a fogyasztóéból is! Ismerjük meg vásárlóink igényeit, mire vágynak, mik a fájdalompontjaik. Csak akkor konvertálhatjuk sikeres szolgáltatássá, termékké azt, amit kínálunk, ha ezekkel tisztában vagyunk. Csak akkor nyújthatunk a piacon is versenyképes, minket akár versenyelőnyhöz juttató ügyfélélményt!

„Kijelenthető, hogy a jövő – legalábbis egyik – kulcsa a digitalizáció komolyanvételében rejlik. A COVID egyfajta időgép volt számunkra, ami eltranszportált mindannyiunkat a digitálisan működő világba. Ebből egyszerűen muszáj tanulnia a cégeknek. Ahogyan a piac globalizálódik, úgy kerül be egyre több és több külföldi megaszereplő (pl.: Amazon) a magyar piacra is. Ezek pedig ijesztő gyorsasággal és hatalmas marketing büdzsével nyomják le azokat a kis magyar KKV-kat, akiknek nem sikerül időben megugraniuk egy lojális közösség kialakításának kihívását.”

– Káli György

KKV-k, akik azt hiszik, hogy nem engedhetik meg maguknak

A digitalizációba, mint eszközrendszerbe belépni úgy tűnik, egyre magasabb korlát megugrását igényli a kis- és középvállalkozóktól. De valóban így van?

• A KKV-k esetében többször okoz gondot az átállás során, ha a belső munkavégzési folyamatok nincsenek optimalizálva. A vezető/főnök központú céges működés, amiben a cégvezető reggel ad hoc feladatokat oszt ki, majd mindenki neki referál, nem tervezett, nem jól transzformálható. Egy ilyen, hatványozottan a személyességre épülő működést időbe telik átkonvertálni a digitális térbe.
• Segíthetnek az átállásban az ingyenesen elérhető, kipróbálható online eszközök, trial verziók! Például a CRM rendszerekhez több ingyenek szoftver is elérhető.
• Volt, aki 2020-ban „pecázott”. Bedobálta a csalikat és figyelte, hogy mire harapnak. Ez természetesen időigényes folyamat, de hatásos, hiszen előbbre haladni csak kis lépésekben lehet, bármennyire is szorít az idő. Sőt, mikor szorít, akkor még fontosabb, hogy jól lássuk, mi az, ami valóban működik a cégünk számára. 
• Érdemes fókuszt váltani, vagy legalábbis állítani a fókuszon. Sok KKV gondolja, hogy a digitalizáció indokolatlanul növeli a költségeket, holott hosszútávon épphogy csökkentheti azokat!

Az ügyfelek igényeinek azonosítása – JÓL. Hogyan lehetséges?

„Arra ne számítsunk, hogy jön egy service designer vagy egy belsős marketinges és tökéletes válaszokat ad nekünk – kezdi György – A legfontosabb, hogy képesek legyünk empatizálni a vásárlóinkkal, hogy megértsük, meglássuk a motivációikat, vásárlói karakterüket. Ha kell, vizsgáljuk meg a teljes vásárlói életútjukat, szánjuk rá az időt, hogy rájöjjünk nekünk mi a szerepünk, mi hol vagyunk az ő folyamatukban. Erre a legalkalmasabb, ha valódi beszélgetéseket kezdeményezünk, ha vállalati vezetőként beülünk a call centerbe vagy a kasszasorra. Miután a valóságban is találkoztunk a fogyasztóinkkal, garantáltan megváltozik a vezetői döntés folyamata.”

Eszközök, melyek rendelkezésünkre állnak

• mélyinterjúzás a cégünkhöz szorosan kapcsolódókkal (partenerek, kollégák…)
• online interjúk
• adatelemzés (Google Analytics)
• social kutatás – kulcsszó kereséssel
• kérdőívezés
• vásárlóink megfigyelése vásárlási szituációban – majd mindezek összesítése. 

„Miután a szerzett információkat, adatokat összefésültük és elkezdődött a megértés folyamata, már felhasználóközpontúbban indulhatunk neki az újratervezésnek. A kulcskérdés az, hogy adott vállalat képes lesz-e felzárkózni a megváltozott értékekehez, értékrendekhez, képes lesz-e termékeit, szolgáltatását felzárkóztatni mindahhoz, amit 2020 generált körülöttünk.”

– Káli György

Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!

The post A COVID egy időgép, ami eltranszformált minket a digitális világba appeared first on Bizalmi Kör blog.

A Bizalmi Kör értékrendszerének központjában a VEZETŐ áll, akinek az egészsége a legfontosabb számunkra!

Ahogy az első hullámban is tapasztaltuk, a TAPASZTALATMEGOSZTÁS és a VEZETŐI KAPCSOLATI HÁLÓ jelentősége és értéke krízishelyzetben extrém módon megnő, így amíg a jogszabályok azt nem korlátozzák, addig folyamatosan szolgáltatunk, azaz megtartunk minden rendezvényt, ami a tervezett eseménynaptár része, beleértve a klubvacsorákat, a mastermind találkozókat és a Bizalom Gálát is. 

Egészségvédelmi intézkedések a rendezvényeinken: 

• Minden rendezvény előtt fertőtlenítünk minden asztalt és minden olyan eszközt, amihez többen hozzáérnek. 

• Minden rendezvényen a bejáratban ingyenesen elérhetővé teszünk maszkokat és kézfertőtlenítőt. 

• Rendezvényeinken az aktuális jogszabályokat maximálisan tiszteletben tartjuk. 

• Preferáljuk és javasoljuk a személyes részvételt, a jogszabályok betartása mellett.

• Azok számára, akik bármilyen okból (személyes döntés vagy egészségügyi akadály miatt) nem tudnak személyesen részt venni bármely rendezvényen, biztosítjuk az online részvétel lehetőségét. 

• Bármilyen előre nem látható helyzetet úgy kezelünk, hogy az a lehető legtöbb előnyt biztosítsa partnereink számára. 

Alapvető hozzáállásunk, hogy az egészségmegőrzés a legjobb módja a vírushelyzet kezelésének, így javasoljuk, hogy mindenki erősítse meg az immunrendszerét, sportoljon, szedjen vitamint, táplálkozzon egészségesen. 

Hiszünk abban, hogy együtt a második hullámból is hatékonyabb, jobb céggel jövünk ki! Bármilyen egyéni kérdésben állunk rendelkezésre!

Legjobbakat kívánva, a Bizalmi Kör csapata nevében:

The post COVID-19: Második hullám állásfoglalás appeared first on Bizalmi Kör blog.

A BlackBelt Technology idén hét éves és az elmúlt években évi 30-35%-os növekedést produkált. András és csapata 2020-ra is hasonló mutatókkal terveztek, de a piac másképp döntött. A cég alapvetően egyedi alkalmazásfejlesztéssel és IT erőforrások biztosításával foglalkozik, ügyfeleik a telekom és a banki multik szektorából kerülnek ki elsősorban.

Milyen volt az év első fele?

Repülőrajttal vettük a januárt, februárt és elég komoly növekedéssel számoltunk, de azt, ami márciustól zajlik nem lehetett kiszámolni. Szerencsére gyorsan megoldottuk az átállást, március 16-a óta home officeból dolgozunk. Mi alapvetően nem is magunkért, hanem az ügyfeleinkért aggódtunk, hiszen észrevettük, őket milyen különböző, esetenként drasztikus módon érintette a Covid. 

“Úgy látom, hogy a következő időszakot illetően nem kell aggódnunk. Merem állítani, hogy a hazai IT cégek nagy része problémamentesen megoldotta az átállást.”

Mennyire érintte az IT piacot a Covid-helyzet emberállományban, gazdaságilag, bérekben?

Elsősorban a szolgáltató szekotorról tudok nyilatkozni, azaz olyan cégekről, akik mondjuk egy speciális online termékkel mentek. Nekik ebben a pillanatban felível a pályájuk. Akik szolgáltatással foglalkoztak és a vendéglátóiparral vagy a turizmussal kapcsolódtak, ők a skála másik végén helyezkednek el, ahol bizony leállítottak projekteket. Azonban az IT egy rugalmas terület, ha egyszer már jelen vannak a kereskedelemi vérkeringésben, találhattak maguknak másik szektorban munkát.

Korábban azt hallhattuk, hogy az IT szektor munkavállalói elég válogatósak. Változott ez, lejjebb adtak az igényeikből? Milyen most az álláskeresési folyamat az IT piacon?

Drámai változások nem történtek. Arra számítottam, hogy a mostani helyzetben nagyon nehéz lesz szakértőket elhozni addigi munkahelyeikről, de a mozgások nagyjából ugyanakkorák, mint eddig.

Akad olyan versenytárs, aki elküldte az embereit, de mi már nem találtuk őket az adatbázisban, ami azt jelenti, hogy pillanatok alatt felszívta őket a piac.

 Ami változást észrevettünk, hogy míg az elmúlt években nem volt jellemző, hogy hirdetésekre fussanak be jelentkezők, addig most egyre több önéletrajz érkezik ilyen úton. A szakértők nagyon sokat gondolkodnak a váltáson és előtte azt is meggondolják, vállalják-e azt a kockázatot, hogy új céghez menjenek. Mi sok szenior szakemberrel dolgozunk, akiknek ez nem jelent gondot, hiszen már megvan a szakmai önbizalmuk egy ilyen döntéshez.

Mi jelenthet versenyelőnyt egy cégnél és mi egy álláskeresőnél?

Cégként azt kell figyelembe venni, milyen élményt kap a szakértő adott munkáltatótól. Rengeteg információt kell közölnünk különböző platformokon és fontos odafigyelnünk arra, mit mutatunk magunkból, amikor már kapcsolatba léptünk a jelölttel. Értek ez alatt egy profi szakmai interjút például. Egy szakértőnek nagy élmény, mikor elgondolkodtató kérdést kap.

Az álláskereső szemszögét kevésbé látom, mi is kutatjuk, mi jelenthet számukra előnyt. Azt gondolom, egy nagyon jó projekt, téma, új fejlesztés, termék, technológia… Ezek az előrelépés élményét adhatják. A környezet most kevésbé releváns, hiszen úgy tűnik, – főleg az IT szektorban – a home office tartósan megmarad.

Most, hogy hosszútávú home office munkarenddel kell számolnunk az IT szektorban, mennyire van jelentősége az iroda milyenségének? Mi a helyzet a kiüresedő irodákkal?

Nehéz erről érzelemmentesen beszélni, hiszen nekünk is van 1700 + 800m²-ünk, ami jelenleg üresen áll. Eredetileg azt terveztük, még ez sem lesz elég, de az elmúlt időszakban kiderült, hogy 10-15 szakértő és a menedzsment látogatja csak a területet. Egyelőre úgy tűnik, a kollégáink nagy része nem szeretne visszajönni, pedig az irodánk igen népszerű volt. A felmérésekből az derült ki, hogy körülbeül 2,4 napot töltenének odabenn, a többit pedig otthon. Mi is szeretnénk ehhez alkalmazkodni, de a bérbeadókkal még meg kell egyeznünk…

Kimondható, hogy már tendencia az irodában töltött idő drasztikus csökkenése?

Remélem, hiszen az irodaköltségek elég magasak és ez megjelenik az árainkban. Ha ezeknek a kiadásoknak egy részétől meg tudunk szabadulni, azzal versenyelőnyhöz juthatunk. 

“Az a helyzet, hogy az IT nem feltétlen egy másik IT céggel versenyzik. Ebben a szektorban inkább országok országokkal, földrészek földrészekkel konkurálnak.”

Meddig tudjuk tartani – ha még egyáltalán – a lépést az ázsiai fejlesztői óradíjakkal?

Ez a játék már lejátszott. Azokkal az árakkal, amikkel ők dolgoznak, nem tudunk versenyezni. Inkább az a kérdés, hogy mi a mögöttes tartalom. Ázsiába többnyire a repetitív munkákat szervezik ki, a területet a cégek kifejezetten skálázásra használják, hiszen mi az, amit Európa nem tud biztosítani? Egyszerre 1000-1500 embert, akik mondjuk, gyógyszeradatokat dolgoznak fel alacsony óradíjakkal.

A mi nagy előnyünk Ázsiával szemben, hogy utazási szempontból elérhetőbbek vagyunk és az időzónáink közt vagy nincs, vagy minimális az eltérés, valamint rendkívül képzett és sokoldalú szakértőkkel rendelkezünk. Emiatt a versenyképességünk is nagy, azaz, ha árakban nem is, de tudásban bőven fel tudjuk venni a versenyt Ázsiával. Épp ezért nekünk elsősorban a környező országok jelentik a konkurenciát.

Milyen válságálló szakterületek voltak az IT piacon?

Az IT egy cross-industry, azaz mindig csak annyira megy jól, amennyire az ügyfele. Ha nem a piacról beszélünk, akkor elmondható, hogy a szoftverfejlesztésen belül vannak öregedő technológiák. Azt már kevésbé merem állítani, hogy bizonyos nyelvek elöregedtek, hiszen például a java még mindig népszerű.

Az a kérdés, hogy meddig fejleszt az ember maga, milyen platformok támogatják magát a fejlesztői munkát és mikortól kezdenek működni a szoftver robotok.

A jelenleg Ázsiába kiszervezett munkákat a robottechnológiák, automatizációk nagyon „levámolják” majd. Úgy vélem, a jövő a komponensekből építkezésben van. IT termékekről pedig nem igazán tudok nyilatkozni, hiszen ezek többnyire nagyon egyediek.

Ha már egyedi alkalmazásfejlesztés, akkor egy ilyen egyedi fejlesztés egy nagyvállalatnál mennyire tudja kiszolgálni a célt, amire eredetileg tervezték? 

Ha az a kérdés, hogy a 100%-osan elérte-e a sikerét, a kitűzött célokat, ez egy sokkal kisebb szám lesz, mintha azt néznénk, hogy egy vállalat átgondolta-e az érdekeit és egy hamarabb üzembe állítható szoftver mellett döntött, az agilitást tartva szem előtt. A világban ugyanis ez az agilis metodológia uralkodik most. Hosszú, nagyköltségvetésű projektekben ritkábban gondolkodnak az ügyfelek, hiszen tudják, hogy ugyanazon a funkcionalitáson két napot és három hónapot is dolgozhatnak a fejlesztők. Mi a fontosabb? A fejlesztés működőképessége vagy, hogy még ezt-azt ráaggassunk. Ez az agilitás.

A karantén-helyzet villámcsapásszerű volt. Az esetleges következő hullámokra készülve dolgoznak a cégek tudatos stratégiákon?

Nem vagyok orákulum, így én csak közelebbre tudok gondolkodni. Abban bízom, hogy az IT szektorban is optimalizálnak, javítanak. Ez az időszak az összes vállalatnál rámutatott a nehézségekre, hiányosságokra. Kulcsnak látom, hogy több lábon kell tudni állni. Ha egy szektorban vagyunk csak jelen, ha arra specializálódtunk az elég nehéz helyzetet eredményezhet. A teljesen felesleges költségeket le kell vágni, nem kell az irodát tovább finanszírozni. 

“Abban reménykedem, hogy a cégek átgondolják a működésüket a következő időszakban.”

Lehet valahogyan szűrni, hogy ki alkalmas home officera?

Jó kérdés. Bevallom, nem ismerem a mi kérdéssorunkat, de azt tapasztalom, hogy az elmúlt időszakban minden kollegánk teljesítménye kiváló és minden ügyfelünk elégedett a szolgáltatásunkkal. Tehát ha valami, akkor inkább a dolgozóink eredménye mérhető. Ma már alap, hogy az informatikusok szeretnek otthonról dolgozni, mi ezt mindig is támogattuk.

Az, hogy XY alkalmas-e, egészen más kérdés, mint hogy meg tudja-e valósítani gyakorlatban.

Az is kérdés, hogy mi tudunk-e alkalmazkodni a kollégához. Ez az időszak megmutatta, hogy haladnunk kell a korral, nem kell feltétlenül bent tartani a munkatársainkat ahhoz, hogy komoly teljesítményt érjenek el.

Mit gondolsz a home office lelki oldaláról? Az utóbbi időben többektől hallottam, hogy a csapategység miatt szeretnék fenntartani az irodát, hogy elkerüljék a kollégák elidegenedését.

Abból indulok ki, hogy ha haza is megyünk, érdemes időről-időre visszatérni az irodába, mert a monotonitás hatással van a teljesítményre és a home office éppúgy monoton egy idő után, mint az állandó irodában ülés. Azt gondolom, mindenki szeretne jól dolgozni, és ha a kollégánk úgy érzi, otthonról jobban tudna teljesíteni, akkor érdemes erre lehetőséget adni neki.

A másik oldala ennek a történetnek, hogy muszáj professzionálisan csinálni! Senki ne gondolja, hogy a hazaküldött kollégákkal, nem kommunikálunk a szakmán kívül. A HR-nek intenzíven be kell vetnie magát: több közös program, azoknak a lehetőségeknek a megtalálása, amikkel össze tudjuk tartani a csapatunkat.

Találkoztam olyan tapasztalattal is, hogy de jó volt végre bemenni, de nem ülhettünk egymás mellé. Vagyis, ha a munkatársaink bemennek az irodába, de ugyanúgy egyedül kell lenniük, akkor az egésznek semmi értelme, sőt talán még károsabb is. Sok minden van még hátra ahhoz, hogy a helyzet kezelhetővé váljon. 

“Idén kevés visszarendeződésre számítok és úgy látom, hosszabb távon esélytelen is a teljes visszarendeződés.”

Hogy látod 2020 második felét az IT piacon? 

Nem vagyok jó az efféle predikciókban, de szerintem az a természetes, hogy minden cég a túlélést tartja legfontosabbnak. Azt gondolom, a cégek mostanra képeztek tartalékot maguknak. Aki ezt nem tudta megtenni, az mostmár nem is fogja és a megfelelő tartalék hiánya egy második hullám esetében végzetes lehet. Az én ismeretségi körömben nem igazán volt visszaesés és külföldi terjeszkedésekben is nagy lehetőségek nyíltak, nyílhatnak a következőkben. Nem feltétlenül kell utazni ahhoz, hogy külföldre tudjunk dolgozni! Nekünk például eddig is voltak külföldi klienseink, így én mindig hangsúlyozom, hogy külföldben is érdemes gondolkodni.

“Mindenki igyekszik a nehézségek ellenére egyre többet invesztálni a saját piacába. Az emberek nem szokták feladni.”

Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!

The post Wolf András: Az IT egy cross-industry szektor, mindig annyira működik jól, amennyire az ügyfelei appeared first on Bizalmi Kör blog.

A Yes Travelt 18 évvel ezelőtt kezdte, 7 éve vezeti egyedül, egy nagyszerű csapattal – csupa nővel – Anita, aki lassan 30 éve dolgozik utazási irodában. Azt meséli, színes és változatos volta miatt szereti a mai napig is a szakmát, ugyanakkor örök kíváncsiság és tanulási vágy vezérli, így – többek közt – baristává képezte magát és újabban triatlonozik is. Ma a Széchenyi téren, a Gresham-palotában találhatja meg őt és stábját az, akinek egyedi igényei vannak.

A szakmában eltöltött évek alatt olyan partnerekkel dolgoztak már együtt, mint a SPAR cégcsoport, akinek a nyereményútjait a mai napig is a Yes Travel szervezi. Anita cége főként utazásszervezéssel és közvetítéssel foglalkozik, kiemelt területük az üzleti utaztatás és a rendezvényszervezés. Csapatépítő tréningeket, továbbképzéseket és többszáz fős konferenciákat is szerveznek, bel- és külföldre egyaránt.

Milyen kedvelt desztinációk, milyen utazási szokások voltak jellemzőek a vírus előtt?

Nálunk nincs fő desztináció, alapvetően az egyedi kívánságokat igyekszünk teljesíteni. Pár évvel ezelőtt elkezdtünk tematikus utazásokat szervezni és mivel az egész csapat életében fontos szerepet játszik a sport, már futótáborokat is szervezünk, illetve komplett csoportokat külföldi futóversenyekre. A repülőjegyen és a szálláson túl, belépőjegyeket szerzünk, ha van rá igény: autóversenyre, focimeccsre…, de idegenvezetések megszervezése sem jelent problémát.

Néhány éve már nagy sikerrel működünk együtt a Bortársasággal is. A velük közösen szervezett utakon szakértő kíséri a csoportot és olyan pincészetekbe juthatnak be az utasaink, ahova normál esetben nem.

Hogyan alakította át az iparágatokat a vírushelyzet?

Gyakorlatilag megszűntünk létezni. Tudni kell, hogy február végétől érezhető volt már nálunk, hogy baj lesz, hiszen a cégek leállították az utazásokat. Április közepéig arról szólt az életünk, hogy megpróbáljunk visszatéríteni mindenkinek mindent vagy átszervezni az utakat. Hála istennek az utazóközönségünk abszolút együttműködő volt! Csak az élt a lemondással, akinek muszáj volt, a többiek inkább eltolták az útjaikat. Ugyanakkor volt, aki már a karantén alatt mindenáron utazni akart.

Természetesen segítjük az utasokat, de igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy nem kell mindent bevállalni. A hajlandóság teljesen változó, akad, aki elzárkózik, mert fél, de van, akinek már negyedszer foglaljuk át az útját, annyira menne, de állandóan törlik a járatát. Ugyanez jellemző a cégekre is: van, aki még tartja az utazási tilalmat, de néhányan már külföldre és belföldre is mennek csapatépítőkre.

“Nagyon bízom az őszben! Nehéz ez a helyzet, de vannak bíztató jelek.“

A parlament elfogadta a besorolási zónákat. Ti hogyan kezelitek ezeket, vannak nyilvános kiskapuk, bármilyen bennfentes információ, amit megoszthatsz velünk?

Az utazási irodáknak ez jó nagy rugás, őszintén szólva vannak részek, amiket határozottan nem is értek. Mindenképp muszáj tervezni, anélkül most nem lehet semerre lépni. Épp a héten indultak el a török és tunéziai charterek és a nehéz helyzeteket különböző irodák különböző módon reagálják le. Néhányan törölnek, mert azt vallják, hogy nem kényszeríthetik két hét karanténba az utasaikat, míg más csak meghúzza a vállát, hiszen az utasoknak kell számolniuk a következményekkel. Az utasok pedig nyilván tőlünk várják a „megváltást”.

“Napi szinten változtatják a szabályokat, mi pedig nem tudunk mit csinálni. Én magam nem ajánlom most a foglalást.“

A repjegyek olcsóbbak lettek?

Igen, de nem minden desztinációra. A repüléssel, repülőkkel nem feltétlenül egészségügyi szempontból van gond, hanem a folyamatos járattörlések, összevonások nehezítik meg jelentősen ezt a típusú utazási módot. Mindez pedig a lefoglalt szállásokat is érinti. Ki lehet fogni jó áron jegyeket, de az árfolyam – mint mindig – most is beleszól.

Mennyire vannak kihasználva a hotelek?

Konganak, ahogyan a strandok, az éttermek is. Az emberekben ott a félsz és az új szabályok is megnehezítik a helyzetet. Ha például valaki buszos útra fizet be, de a határon kötelező a teszt, az máris harmincötezer forintos extra költséget jelent, ez pedig igen nagy visszatartó erő. A maszkviseléshez hozzászokunk, de olyan nagyfokú bizonytalanság uralkodik jelenleg, ami sokakat lebénít.

Mi a helyzet a belföldi utakkal? Akár a bortúrákkal?

Belföldre könnyebben mozdulnak az emberek, de nekünk az sem nem igazán forgalom, sem nem piac. A heti nyaralás lefoglalásához nem kell utazási iroda, hiszen nincs nyelvi akadály vagy gond a fizetés körül. Csoportos utakat belföldön nem szerveztünk eddig, hacsak nem zárt csoport keresett meg fix témával. 

Milyen egy jó csapatépítő, milyenek a jó üzleti utak? 

Hogy mennyi szabadprogram fér bele egy ilyen típusú útba – ami alapján sokszor a „jóságukat” határozzuk meg –, az cégfüggő. Többnyire igyekeznek szabaddá tenni az estéket. Attól függ egyébként minden, hogy külföldiekről vagy belföldiekről van-e szó. A szabadulószobától, a hajókázásig sokmindent szerveztünk már, külföldiek esetében egy fürdőt is igyekeznek beszorítani a cégek. 

Mi volt a legnagyobb létszámú út, amit szerveztetek?

Egy háromszáz fős út. Ami komolyabb kihívás, az egy olyan multicég, ahonnan sok országból érkeznek, mondjuk húsz ember, húsz különböző országból. Az igen komoly logisztikát igényel. Előfordult már, hogy háromszáz fős konferenciát szerveztünk külföldön, ahová szintén több különböző országból érkeztek az utasaink. 

Mi a helyzet jelenleg az EU-n kívüli országokkal?

Az USA most sárga zóna. Törökországba, Tunéziába nem lehet menni, de az USA-ba lehetne. Emiatt nagy a felháborodás. Az az igazság, hogyha most valaki megkeres minket egy utazási igénnyel, akkor utánanézünk, hogy adott napon mik a lehetőségek és az aktuális szabályok. Ezek azonban folyamatosan változnak. 

Van olyan sztori vagy példa, amit szívesen megosztanál, ami tanulságos lehet?

Nem egyszer fordult elő, hogy a reptérről hívtak fel, mert lejárt az útlevél. Ilyenkor jönnek a kapcsolatok, amiket az elmúlt harminc év alatt kiépítettünk és próbálunk valamit intézni. Volt, hogy sportcsapat ment Amerikába és az egyik srác nem találta az útlevelét. A kapcsolataink segítségével az utazás előtti este bemehetett új iratot igényelni, mi pedig hajnali háromkor módosítottunk adatokat, igényeltünk új vízumot és végül ennek köszönhetően utazhatott el a csapatával.

Egy másik esetben egyéni utasunk járatát törölték Párizsba és átszállással tudták csak átvinni. Nem volt gyakorlott utazó és sokkot kapott, így a frankfurti átszállás alkalmával megkért bennünket, hogy irányítsuk lépésről-lépésre. Akadnak ilyen kihívások, amik utólag persze már viccesek.

“Az útlevelét mindenki nézze meg indulás előtt, hogy érvényes-e!“

Mit üzensz azoknak, akik még nem utaztak utazási irodával? Mikor érdemes benneteket keresniük?

A mostani időszakban kifejezetten érdemes utazási irodával utazni, mert akkora az információ halmaz, hogy nehéz egyedül szűrni. Nagyobb rálátásunk van, hogy adott szállodáknál, légitársaságoknál mi a helyzet, mik az esélyek a pénzek visszafizetésére, ez pedig most különösen jól jöhet, könnyebbséget jelenthet az utazóknak. Több esetben hálásak voltak az utasaink, hogy nem nekik kellett pereskedni, hanem mi tudtuk visszahozni a pénzt nagyobb szállodáktól vagy épp a Wizz Airtől.

Van személyes kedvenced az úticélok között?

New Yorkba bármikor szívesen utazom, Európán belül pedig a Prosecco vidék az, ahova minden évben visszatérünk. Vietnám és Kambodzsa voltak még nagy hatással rám, de az az igazság, hogy alapvetően imádok utazni és utaztatni.

Hogy látod az utaztatás evolúcióját az irodákon keresztüli utazástól a booking oldalak megjelenéséig?

Régen, mikor még postán kaptuk a prospektusokat, jellemzően irodákhoz fordultak az emberek, a digitális robbanás óta azonban jelentős részük maga oldja meg az utazásait. Sok éve mondta nekem valaki, hogy vége az utazási irodáknak, de láthatjuk, hogy ez szerencsére nem igaz, hiszen még mindig van, aki hozzánk fordul. 

“Ma inkább a kényelemért, korábban az információkért fizettek.“

Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!

The post Szöllősi Anita: Alapvetően imádok utazni és utaztatni appeared first on Bizalmi Kör blog.