Wolf András: Az IT egy cross-industry szektor, mindig annyira működik jól, amennyire az ügyfelei

Wolf Andrással a hazai IT piac átalakulásáról beszélgettünk. Mennyire érintette ezt a szektort a válsághelyzet, hogyan tudtak alkalmazkodni az IT cégek, mennyiben változott meg az IT szakemberek munkavállalói attitűdje, mit látni jelenleg úgy általában erről a területről. Kis magyar IT-körép.

A BlackBelt Technology idén hét éves és az elmúlt években évi 30-35%-os növekedést produkált. András és csapata 2020-ra is hasonló mutatókkal terveztek, de a piac másképp döntött. A cég alapvetően egyedi alkalmazásfejlesztéssel és IT erőforrások biztosításával foglalkozik, ügyfeleik a telekom és a banki multik szektorából kerülnek ki elsősorban.

Milyen volt az év első fele?

Repülőrajttal vettük a januárt, februárt és elég komoly növekedéssel számoltunk, de azt, ami márciustól zajlik nem lehetett kiszámolni. Szerencsére gyorsan megoldottuk az átállást, március 16-a óta home officeból dolgozunk. Mi alapvetően nem is magunkért, hanem az ügyfeleinkért aggódtunk, hiszen észrevettük, őket milyen különböző, esetenként drasztikus módon érintette a Covid. 

“Úgy látom, hogy a következő időszakot illetően nem kell aggódnunk. Merem állítani, hogy a hazai IT cégek nagy része problémamentesen megoldotta az átállást.”

Mennyire érintte az IT piacot a Covid-helyzet emberállományban, gazdaságilag, bérekben?

Elsősorban a szolgáltató szekotorról tudok nyilatkozni, azaz olyan cégekről, akik mondjuk egy speciális online termékkel mentek. Nekik ebben a pillanatban felível a pályájuk. Akik szolgáltatással foglalkoztak és a vendéglátóiparral vagy a turizmussal kapcsolódtak, ők a skála másik végén helyezkednek el, ahol bizony leállítottak projekteket. Azonban az IT egy rugalmas terület, ha egyszer már jelen vannak a kereskedelemi vérkeringésben, találhattak maguknak másik szektorban munkát.

Korábban azt hallhattuk, hogy az IT szektor munkavállalói elég válogatósak. Változott ez, lejjebb adtak az igényeikből? Milyen most az álláskeresési folyamat az IT piacon?

Drámai változások nem történtek. Arra számítottam, hogy a mostani helyzetben nagyon nehéz lesz szakértőket elhozni addigi munkahelyeikről, de a mozgások nagyjából ugyanakkorák, mint eddig.

Akad olyan versenytárs, aki elküldte az embereit, de mi már nem találtuk őket az adatbázisban, ami azt jelenti, hogy pillanatok alatt felszívta őket a piac.

 Ami változást észrevettünk, hogy míg az elmúlt években nem volt jellemző, hogy hirdetésekre fussanak be jelentkezők, addig most egyre több önéletrajz érkezik ilyen úton. A szakértők nagyon sokat gondolkodnak a váltáson és előtte azt is meggondolják, vállalják-e azt a kockázatot, hogy új céghez menjenek. Mi sok szenior szakemberrel dolgozunk, akiknek ez nem jelent gondot, hiszen már megvan a szakmai önbizalmuk egy ilyen döntéshez.

Mi jelenthet versenyelőnyt egy cégnél és mi egy álláskeresőnél?

Cégként azt kell figyelembe venni, milyen élményt kap a szakértő adott munkáltatótól. Rengeteg információt kell közölnünk különböző platformokon és fontos odafigyelnünk arra, mit mutatunk magunkból, amikor már kapcsolatba léptünk a jelölttel. Értek ez alatt egy profi szakmai interjút például. Egy szakértőnek nagy élmény, mikor elgondolkodtató kérdést kap.

Az álláskereső szemszögét kevésbé látom, mi is kutatjuk, mi jelenthet számukra előnyt. Azt gondolom, egy nagyon jó projekt, téma, új fejlesztés, termék, technológia… Ezek az előrelépés élményét adhatják. A környezet most kevésbé releváns, hiszen úgy tűnik, – főleg az IT szektorban – a home office tartósan megmarad.

Most, hogy hosszútávú home office munkarenddel kell számolnunk az IT szektorban, mennyire van jelentősége az iroda milyenségének? Mi a helyzet a kiüresedő irodákkal?

Nehéz erről érzelemmentesen beszélni, hiszen nekünk is van 1700 + 800m2-ünk, ami jelenleg üresen áll. Eredetileg azt terveztük, még ez sem lesz elég, de az elmúlt időszakban kiderült, hogy 10-15 szakértő és a menedzsment látogatja csak a területet. Egyelőre úgy tűnik, a kollégáink nagy része nem szeretne visszajönni, pedig az irodánk igen népszerű volt. A felmérésekből az derült ki, hogy körülbeül 2,4 napot töltenének odabenn, a többit pedig otthon. Mi is szeretnénk ehhez alkalmazkodni, de a bérbeadókkal még meg kell egyeznünk…

Kimondható, hogy már tendencia az irodában töltött idő drasztikus csökkenése?

Remélem, hiszen az irodaköltségek elég magasak és ez megjelenik az árainkban. Ha ezeknek a kiadásoknak egy részétől meg tudunk szabadulni, azzal versenyelőnyhöz juthatunk. 

“Az a helyzet, hogy az IT nem feltétlen egy másik IT céggel versenyzik. Ebben a szektorban inkább országok országokkal, földrészek földrészekkel konkurálnak.”

Meddig tudjuk tartani – ha még egyáltalán – a lépést az ázsiai fejlesztői óradíjakkal?

Ez a játék már lejátszott. Azokkal az árakkal, amikkel ők dolgoznak, nem tudunk versenyezni. Inkább az a kérdés, hogy mi a mögöttes tartalom. Ázsiába többnyire a repetitív munkákat szervezik ki, a területet a cégek kifejezetten skálázásra használják, hiszen mi az, amit Európa nem tud biztosítani? Egyszerre 1000-1500 embert, akik mondjuk, gyógyszeradatokat dolgoznak fel alacsony óradíjakkal.

A mi nagy előnyünk Ázsiával szemben, hogy utazási szempontból elérhetőbbek vagyunk és az időzónáink közt vagy nincs, vagy minimális az eltérés, valamint rendkívül képzett és sokoldalú szakértőkkel rendelkezünk. Emiatt a versenyképességünk is nagy, azaz, ha árakban nem is, de tudásban bőven fel tudjuk venni a versenyt Ázsiával. Épp ezért nekünk elsősorban a környező országok jelentik a konkurenciát.

Milyen válságálló szakterületek voltak az IT piacon?

Az IT egy cross-industry, azaz mindig csak annyira megy jól, amennyire az ügyfele. Ha nem a piacról beszélünk, akkor elmondható, hogy a szoftverfejlesztésen belül vannak öregedő technológiák. Azt már kevésbé merem állítani, hogy bizonyos nyelvek elöregedtek, hiszen például a java még mindig népszerű.

Az a kérdés, hogy meddig fejleszt az ember maga, milyen platformok támogatják magát a fejlesztői munkát és mikortól kezdenek működni a szoftver robotok.

A jelenleg Ázsiába kiszervezett munkákat a robottechnológiák, automatizációk nagyon „levámolják” majd. Úgy vélem, a jövő a komponensekből építkezésben van. IT termékekről pedig nem igazán tudok nyilatkozni, hiszen ezek többnyire nagyon egyediek.

Ha már egyedi alkalmazásfejlesztés, akkor egy ilyen egyedi fejlesztés egy nagyvállalatnál mennyire tudja kiszolgálni a célt, amire eredetileg tervezték? 

Ha az a kérdés, hogy a 100%-osan elérte-e a sikerét, a kitűzött célokat, ez egy sokkal kisebb szám lesz, mintha azt néznénk, hogy egy vállalat átgondolta-e az érdekeit és egy hamarabb üzembe állítható szoftver mellett döntött, az agilitást tartva szem előtt. A világban ugyanis ez az agilis metodológia uralkodik most. Hosszú, nagyköltségvetésű projektekben ritkábban gondolkodnak az ügyfelek, hiszen tudják, hogy ugyanazon a funkcionalitáson két napot és három hónapot is dolgozhatnak a fejlesztők. Mi a fontosabb? A fejlesztés működőképessége vagy, hogy még ezt-azt ráaggassunk. Ez az agilitás.

A karantén-helyzet villámcsapásszerű volt. Az esetleges következő hullámokra készülve dolgoznak a cégek tudatos stratégiákon?

Nem vagyok orákulum, így én csak közelebbre tudok gondolkodni. Abban bízom, hogy az IT szektorban is optimalizálnak, javítanak. Ez az időszak az összes vállalatnál rámutatott a nehézségekre, hiányosságokra. Kulcsnak látom, hogy több lábon kell tudni állni. Ha egy szektorban vagyunk csak jelen, ha arra specializálódtunk az elég nehéz helyzetet eredményezhet. A teljesen felesleges költségeket le kell vágni, nem kell az irodát tovább finanszírozni. 

“Abban reménykedem, hogy a cégek átgondolják a működésüket a következő időszakban.”

Lehet valahogyan szűrni, hogy ki alkalmas home officera?

Jó kérdés. Bevallom, nem ismerem a mi kérdéssorunkat, de azt tapasztalom, hogy az elmúlt időszakban minden kollegánk teljesítménye kiváló és minden ügyfelünk elégedett a szolgáltatásunkkal. Tehát ha valami, akkor inkább a dolgozóink eredménye mérhető. Ma már alap, hogy az informatikusok szeretnek otthonról dolgozni, mi ezt mindig is támogattuk.

Az, hogy XY alkalmas-e, egészen más kérdés, mint hogy meg tudja-e valósítani gyakorlatban.

Az is kérdés, hogy mi tudunk-e alkalmazkodni a kollégához. Ez az időszak megmutatta, hogy haladnunk kell a korral, nem kell feltétlenül bent tartani a munkatársainkat ahhoz, hogy komoly teljesítményt érjenek el.

Mit gondolsz a home office lelki oldaláról? Az utóbbi időben többektől hallottam, hogy a csapategység miatt szeretnék fenntartani az irodát, hogy elkerüljék a kollégák elidegenedését.

Abból indulok ki, hogy ha haza is megyünk, érdemes időről-időre visszatérni az irodába, mert a monotonitás hatással van a teljesítményre és a home office éppúgy monoton egy idő után, mint az állandó irodában ülés. Azt gondolom, mindenki szeretne jól dolgozni, és ha a kollégánk úgy érzi, otthonról jobban tudna teljesíteni, akkor érdemes erre lehetőséget adni neki.

A másik oldala ennek a történetnek, hogy muszáj professzionálisan csinálni! Senki ne gondolja, hogy a hazaküldött kollégákkal, nem kommunikálunk a szakmán kívül. A HR-nek intenzíven be kell vetnie magát: több közös program, azoknak a lehetőségeknek a megtalálása, amikkel össze tudjuk tartani a csapatunkat.

Találkoztam olyan tapasztalattal is, hogy de jó volt végre bemenni, de nem ülhettünk egymás mellé. Vagyis, ha a munkatársaink bemennek az irodába, de ugyanúgy egyedül kell lenniük, akkor az egésznek semmi értelme, sőt talán még károsabb is. Sok minden van még hátra ahhoz, hogy a helyzet kezelhetővé váljon. 

“Idén kevés visszarendeződésre számítok és úgy látom, hosszabb távon esélytelen is a teljes visszarendeződés.”

Hogy látod 2020 második felét az IT piacon? 

Nem vagyok jó az efféle predikciókban, de szerintem az a természetes, hogy minden cég a túlélést tartja legfontosabbnak. Azt gondolom, a cégek mostanra képeztek tartalékot maguknak. Aki ezt nem tudta megtenni, az mostmár nem is fogja és a megfelelő tartalék hiánya egy második hullám esetében végzetes lehet. Az én ismeretségi körömben nem igazán volt visszaesés és külföldi terjeszkedésekben is nagy lehetőségek nyíltak, nyílhatnak a következőkben. Nem feltétlenül kell utazni ahhoz, hogy külföldre tudjunk dolgozni! Nekünk például eddig is voltak külföldi klienseink, így én mindig hangsúlyozom, hogy külföldben is érdemes gondolkodni.

“Mindenki igyekszik a nehézségek ellenére egyre többet invesztálni a saját piacába. Az emberek nem szokták feladni.”


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


Recommended Posts