Az alábbi cikk a tavaszi Bizalmi Kör Magazinban jelent volna meg. Nem szeretnénk, ha ezek az értékes gondolatok elvesznének, így most blogunkon olvashatjátok.
Miként érdemes felkészülni egy esetleges gazdasági visszaesésre? Mi az a két-három kulcsfontosságú terület, amit érdemes megerősítenünk a konjunktúra alatt? Milyen módon játszhat szerepet a kapcsolati háló bővítése és erősítése a felkészülés terén?
Ezeket a kérdéseket tettük fel néhány Bizalmi Kör klubtagnak.
„Nincs olyan, hogy csakis felfelé megyünk”
„Recesszió mindig lesz, egész egyszerűen nincs olyan, hogy csakis felfelé megyünk. Pontosan ezért célszerű időben elkezdeni a cégstruktúra megerősítését, ami a vezetőknél kezdődik. Egy vállalkozás ugyanis akkor mehet jól, ha a vezetők mentálisan, illetve egészségügyileg is rendben vannak”
-válaszolta az első kérdésünkre Bányai Norbert (F-ACT Interiors Kft.).
A cégünk felépítését tekintve nálunk megvan a mag, az úgynevezett core team. Vagyis azok az emberek, akik feltétlenül kellenek a cég zavartalan működéséhez. Megvan a forgatókönyvünk, egy esetleges visszaesésnél tudjuk, mihez kell nyúlni, miként kell átalakítani a rendszert.
A pénzügyeket tekintve minimum 2-3 havi tartalék kell, hogy legyen a cégben. Fontos, hogy tisztában legyünk a havi költségekkel. milyen szolgáltatásokra fizetünk elő, mik a havi és negyedéves költségeink, így előre tudunk tervezni. Természetesen fontosnak tartom a kapcsolati háló erősítését, elvégre recesszió esetén sem áll meg az élet.
Mindezek mellett egy recesszióban az tud talpon maradni, akinek a legrelevánsabb és a leginkább széleskörű a szolgáltatása. A recesszióálló cég tisztában van a piacon elfoglalt helyével, és tudja, hogy miként működik.
„Ha az ember egy kicsit is körbe néz, hamar a Bizalmi Körnél köt ki”
Informatikai területen dolgozunk, ott pedig folyamatosan érkeznek az újabbnál újabb trendek és technológiák
-ezek már Juhász Viktor (iSolutions Informatikai Kft.) szavai.
Ezek az innovatív megoldások nagyságrendekkel hatékonyabbá tudják tenni egy cég belső folyamatait, a kommunikációját, a termelést, az átlátását. Viszont egy új technológiát bevezetni sok időt, pénzt és energiát igényel.
Szerintem praktikus ezeket a technológiákat most megnézni, amikor konjunktúra van. Vagyis érdemes már most elkezdeni az átállást, hogy a dekonjunktúra időszakára már jól bejáratott és hatékony folyamatok jellemezzék a vállalat működését.
Példának okáért egy felhő alapú technológiára átállni többlet költséget és energiát igényel, és néhány évet igénybe is vesz. A kezdeti többlet befektetés azonban busásan megtérül, és a fenntartás díja lemegy az eredeti szint alá. Tehát megfelelő felkészüléssel a válság alatt alacsonyabb informatikai költségen tudunk működni anélkül, hogy az alkalmazott megoldásokat tekintve átmennénk gagyiba.
Jelen pillanatban a felhő alapú megoldások, valamint a kontrolling rendszerek elterjedésének a trendjét látom. Mindkettő esetében időbe telik az átállás és a betanulás, ugyanakkor a működés lényegesen egyszerűbbé válik általuk.
Ami a kapcsolatépítést illeti, arra recessziótól függetlenül mindig célszerű energiát fordítani. Hideg megkereséseket folytatni, vagy szakmai konferenciákon ismeretségeket kötni drága és kevésbé hatékony. Szóval, ha az ember egy kicsit is körbe néz, hamar a Bizalmi Körnél fog kikötni.
„A konjunktúra időszakában a kapcsolati hálót inkább bizalmi alapon kell építeni.”
Azt gondolom, hogy a konjunktúra időszakában érdemes az embernek megnézni a cégét, hol érdemes azt átszervezni. Vagyis ilyenkor kell fordítani fejlesztésekre, marketingre, továbbá kapcsolatépítésre.
–Krnács Péter (ÉSK Innovációs Kft.)
Tapasztalatom szerint, amikor elkezdődik akár egy cég életében, akár közgazdasági szinten egy válság, akkor a kapkodás lesz úrrá, a felsorolt fejlesztésekre és átalakításokra pedig nem marad forrás.
A konjunktúra időszakát arra kell fordítani, hogy befektetéseket eszközöljünk a saját cégünkbe. Mindezt tanácsadókkal, átszervezéssel, illetve folyamatok újraszervezésével tudjuk megoldani. Erős gazdasági körülmények mellett ehhez idő és energia is rendelkezésre áll, a pénzügyi források mellett.
A konjunktúra időszakában a kapcsolati hálót inkább bizalmi alapon kell építeni. Az esetleges válságot ezáltal könnyebben át lehet hidalni. Nemcsak az ügyfelek tekintetében működik mindez, hanem tökéletesen igaz a beszállítókra is.
„Mindenképpen a stabilitásra érdemes törekedni”
Véleményem szerint fontos, hogy legyen tartalék egy cégben. Tartalék alatt a megfelelő emberekre gondolok. Fontos, hogy olyan emberekkel dolgozzunk, akikre számíthatunk.
-kezdte válaszát Banga Ildikó (Avanzo-Trade Kft. – The Body Shop).
A válságálló cégnek van stratégiája, tudja hová akar eljutni, ezt a tervet pedig következetesen véghezviszi. Hogyha egy kicsit meg is billen a forgalom, akkor készen áll rá, hogy újabb marketing stratégiát dobjon be, illetve elég rugalmas legyen a változtatáshoz.
Azt gondolom, hogy a recesszióra nem lehet felkészülni, hanem sokkal inkább a stabilitásra érdemes törekedni. Ha számíthatunk azokra, akikkel együtt dolgozunk, és mindenki odateszi magát, akkor átmegyünk a nehezebb időszakon is.
Ami a kapcsolati hálót illeti, szerintem a világot is kapcsolatok mozgatják. Inspiráljuk egymást, segítünk egymásnak, emellett pedig sokszor egy beszélgetésből is sokat lehet profitálni. Az élet minden területén számítanak a minőségi kapcsolatok, vagyis a recesszióra való felkészülésben is kiemelt szerepük van.
„A kapcsolati háló erősítése a szenzorok számának növekedésével egyenértékű”
Meg kell állapítani hogy a gazdasági visszaesés melyik szolgáltatásokban jelenhet meg először
–Nabil Atiyeh (Rackforest Kft.)
Véleményem szerint ezekre a területekre célszerű figyelni, egyúttal akcióterveket készíteni az esetleges negatív hatás minimalizálásának érdekében. Fontosnak tartom, hogy technikai, beszállítói, valamint HR szempontból is felkészültek legyünk a lehetséges változásokra. Képesnek kell lennünk modulárisan, könnyen skálázhatóan kezelni a felsorolt szempontok mindegyikét.
A kapcsolati hálót illetően gyakorlatilag a szenzorok számának növekedésével egyenértékű a kapcsolatok erősítése és bővítése. Amennyiben ezt sikerül hatékonyan kivitelezni, úgy vélhetően jobban és gyorsabban tudunk reagálni a bejövő impulzusokra.
Illetve minél szélesebb kapcsolati hálóról beszélünk, annál nagyobb lesz a diverzifikáltsága. Ez pedig egyértelműen kockázatcsökkentő tényezőnek minősül.
