Hitel, vagy kockázati tőke? Ezt a kérdést bizony időről-időre fel kell tennie egy KKV ügyvezetőnek akkor, amikor finanszírozási formát készül választani.
A Business Talks Best Practice rovatában a kérdésre adható válaszokról beszélgettünk Szántó Károllyal, a MandoLab alapítójával. Károlyék ugyanis KKV-kat és startupokat készítenek fel tőkebevonásra, ezért komoly jártassággal rendelkezik a kérdéskört illetően.
Mi az alapvető különbség a hitelek, illetve kockázati tőke között – mikor melyik jelent optimális megoldást?
A kockázati tőkebevonás lehetőségében alapvetően a startupok gondolkodnak ma Magyarországon, a KKV finanszírozás jellemzően a banki hitelek, pályázatok és támogatások formájában szokott megvalósulni.
A hitel és tőkebefektetés között egyrészt a fedezet vonatkozásában mutatkozik eltérés. Egy banki hitelnél egyszerűen muszáj fedezetet biztosítani, ellenben kockázati tőkéhez nem kell fedezet.
Ennélfogva a tőkebevonás a KKV szektor azon szereplői számára mindenképp ideális választást jelenthet a finanszírozáshoz, ahol a fedezet nem feltétlenül áll rendelkezésre. Példának okáért új piacra való belépésnél, vagy komolyabb beruházás előtt.
A tőkebevonás és a banki hitelek közti egyéb különbségek
A kétféle finanszírozási forma keretei között más lesz a forgatókönyv, ha a KKV nem tud törleszteni. Ilyenkor egy pénzintézet a fedezethez nyúl, akár a KKV tulajdonos vagyontárgyait is érintve.
Ellenben kockázati tőkénél a befektető egy hajóban evez velünk, sokkal inkább partnerkapcsolat alakul ki a felek között. Kevésbé a cégbe, inkább az alapítóba fektet a kockázati tőkebefektető.
Ami a hozam elvárásokat illeti, banki termékeknél meghatározott kamatot vár el a bank. Bizonyos szempontból a kockázati tőke ennél drágább, viszont kevesebb garanciát is kér az együttműködésért cserébe, hiszen ő valóban kockázatot vállal.
Mikor célszerű egy KKV-nak kockázati tőkebevonásban gondolkodnia?
Mindenképp kedvező hír ennek vonatkozásában, hogy az utóbbi években olyan befektetők is megjelentek a piacon, akik tipikusan a KKV-kra specializálták a tevékenységüket.
Egy KKV számára akkor ideális lépés a tőkebevonás, ha egy komolyabb szintlépés előtt állva megéri úgymond a részesedés egy nagyobb százalékát a befektetőnek adni. Vagyis egy-egy beruházásban, fejlesztésben akkora növekedési potenciál rejtőzik, ami miatt ez a racionális lépés.
Például ha egy gépgyártással foglalkozó KKV újabb gépeket szeretne a piacra dobni, komoly növekedési potenciálra szert téve így. Egy banki kölcsönhöz nincs meg a szükséges fedezete, viszont kockázati tőkével nagyot növekedhet.
Furcsa mód a megvalósítás szűk keresztmetszete általában nem gazdasági vagy jogi kérdés, sokkal inkább mentális tényezők és gondolkodásbéli nehézségek. Aki nulláról épít vállalkozást, az sokszor nehezen tud külsős szereplőt beengedni a vállalkozásába. Sokszor ennek az áthidalásában is segítünk.