A Leader of The Year győztesei nem megélik, hanem megalkotják a jövőt

Idén először rendeztük meg a Leader of The Year versenyt, amelynek díjátadóját a VIII. Bizalom Gálán, a Corinthia Hotel báltermében, december 2-án tartottuk. Az eseményen összesen 8 kiemelkedő vezető részesült az üzleti élet meghatározó elismerésében.  

A cégvezetés rettentően nehéz feladat, a vezetőkön múlik egy vállalat sikere vagy bukása és furcsamód, ez nem jár elegendő elismeréssel. A vezetői léttel járó súlyos döntések terhét kevesen képesek átérezni, magányos szerep.

A cégvezetők azok, akik megállás nélkül, fáradhatatlanul és elszántan dolgoznak egy álomért minden egyes nap. Habár nem a díjak elnyerése a fő motiváció, jól eső elismerés számukra a vezetői magányból kilépve egy építő közösség tagjává válni, valamint a szakma hiteles és kiemelkedő elismerését magukénak tudni.

Győzteseink a díjra pillantva örökre emlékezni fognak a mögöttük álló hosszú útra és bizalommal, de leginkább még elszántabb szívvel tekintenek a jövő felé, a sikeres és a nehezebb pillanatokban egyaránt. A hiteles elismerés mellett szükség van példaképekre, akik teljesítményükkel és gondolkodásmódjukkal inspirációt nyújtanak, akiktől tanulni lehet. Ez volt az a cél, amely miatt megszületett a Leader of The Year, ahol objektív szempontok és egy kiemelkedő szakmai zsűri értékelése alapján szólítottuk színpadra a cégvezetés legjobbjait és ahol az estélyi ruháknál csak a szemek csillogtak jobban.

A Bizalmi Kör alapítója, Gangel Péter

A VIII. Bizalom Gálán közel 500 kiemelkedő cégvezető előtt emelhették magasba győzteseink a Leader of The Year trófeáit. Az esemény megnyitóján Gangel Péter, a Bizalmi Kör alapítója és a díjátadó szervezője kiemelte, a verseny hitelességét elfogulatlan, független és rendkívül kompetens szakmai zsűri garantálta.

„A Leader of The Year győztesei nem megélik, hanem megalkotják a jövőt” – Gangel Péter.

2022. november 21-én, a TOP3 versenyzők személyes meghallgatásán a szakmai zsűri úgy döntött, kezdeményezi a „ Leader of The Year ‘22” díj létrehozását, amelyet a kategóriákon túlmutatva ad át az egész mezőny legjobbjának. Ezt az elismerést Juhász Attila, az újHÁZ Centrum – Piramis Építőház Kft. vezetője nyerte el, mellyel a megmérettetés abszolút győztesévé vált.

Juhász Attila (Leader of The Year ’22 győztes) díjátadójával, Galambos Mártonnal

Juhász Attila elmondta, végtelenül megtisztelő számára, hogy a szakmai zsűri méltónak találta az elismerésre. Azt is elárulta, milyen érzések kavarogtak benne, mielőtt elindult a díjátadóra:

„Azt gondoltam, hogy nagyon erős a mezőny. Nyilván, amikor az ember bekerül a TOP3-ba, akkor már van matematikai esélye annak, hogy díjjal tér haza, azonban minden képzeletemet felülmúlta az, ami velem történt. A mindennapok során hihetetlenül motivált embernek tartom magam, de ez az elismerés üzemanyagot ad ahhoz, hogy a lelkesedésemet fenntartsam. Ezt követően bármilyen helyzet jön, csak rá fogok nézni az irodámban erre a díjra, amely pozitív töltettel lát majd el. A vezetők elég magányosak, nagyon kevés konkrét visszajelzést kapnak. Korábban nem is hallottam ilyen típusú elismerésről, amelynek elnyeréséhez a vezetői gondolkodásmód ennyire széles skáláját megvilágítják és számos nézőpontból hoz döntést egy hiteles zsűri. Így a vezető valóban a kategóriája legjobbjává válhat, ez pedig szenzációs.”

Piros Attila (Nagyvállalat győztes) díjátadójával, Dr. Zolnay Judittal

A „Nagyvállalat” kategóriában Piros Attila, a Saint-Gobain Hungary Kft. vezetője nyerte el az elismerést.

„Mérhetetlenül boldog vagyok, mondanom sem kell. A szakma csúcsai kerültek mellém a TOP3-ba, úgy éreztem, velük egy dobogón állni is fantasztikus. Amikor a szakmai zsűri úgy döntött, hogy ezt a díjat én vihetem haza, boldogság, büszkeség és hála járt át. Megjelent a személyes motiváció, ugyanakkor a legtöbbet azok jelentik, akik velem együtt dolgoztak ezért a sikerért. Nélkülük ez nem történhetett volna meg. Fantasztikus, hogy a Bizalmi Kör létrehozta a Leader of the Year díjat, hiszen mindig elit csapat volt. Ide különleges emberek kerülhetnek be, akik a szakterületük kiemelkedő alakjai. Ehhez hasonló rendezvény, illetve üzleti közösség hazánkban nincs másik.”

Keleti József (Középvállalat győztes) díjátadójával, Jagodics Tamással

A „Középvállalat” kategória legjobbjának Keleti Józsefet, az Ingatlan.com Zrt. vezetőjét választotta a szakmai zsűri. Elmondta, szkeptikus volt, amikor elindult a megmérettetésen.

„Láttam, hogy ebbe rengeteg időt és energiát kell fektetni, azonban maga a folyamat meggyőzőnek tűnt. Amikor jelölték a céget egy ilyen magas szintű szakmai zsűri előtt, akkor úgy éreztem, kötelességem belerakni a szükséges időt és energiát. Úgy gondoltam, meg kell mutatnom, mi mindenen mentem keresztül, illetve azt, hol tart a cég. Mindig álmokért és célokért dolgoztam. Hatalmas örömöt jelentett számomra, hogy a TOP3-ba kerültem, ahol az esélytelenek nyugalmával ültem, hiszen hihetetlenül erős volt a mezőny. Nagyon meglepődtem, amikor megkaptam a díjat, ugyanakkor óriási boldogság van bennem. Egy ilyen zsűritől hitelesnek gondolom az elismerést, örülök, hogy méltónak találtak erre.”

Keleti József azt is elárulta, hogyan tekint a jövőre: „Egy olyan időszak következik, ami sokak számára embert próbáló lehet. Ilyenkor a vezetői szerep felerősödik, hiszen olyan jövő áll előttünk, amilyenek a vezetőink. Fontos, hogy milyen példát mutatnak. A díj még inkább motivál, ugyanakkor nagy felelősséggel jár. Ha az ember kap egy ilyen elismerést, azt követően nem viselkedhet akárhogyan. Az eredmények mellett lényeges, hogy a nap végén a kollégák mosolyogva menjenek haza.”

Bodrogközi László (Kisvállalat győztes) díjátadójával, Boros Györggyel

A „Kisvállalat” kategória nyertese Bodrogközi László, a NEURON Szoftver Számítástechnikai Kft. vezetője lett.

„Annyira jó volt a másik két TOP3-ba jutott tag, hogy teljesen meg voltam győződve arról, hogy közülük kerül ki a győztes. Persze, készültem lélekben arra az esetre is, hogy én veszem át az elismerést, de meglepett, hogy valóban így történt. A díj egy hatalmas megtiszteltetés és egyúttal óriási felelősség. Nem számít, ki kapta volna, mert mindenki értéket képvisel. Ez a kulcs. Értékközösséget hozunk létre, ezt kell tennünk, ebben kell példát mutatni és haladni előre. Az én mottóm az, hogy: Csináljuk? Akkor csináljuk jól! Ha valaki szeret valamit jól csinálni, az vágyik arra, hogy a többiek is elismerjék. Fantasztikus érzés, ha ez megtörténik. Maga a rendezvény szintén órási. A Bizalmi Kör csapata kiválóan képes közel hozni egymáshoz ezeket a sokszor messziről nézett és óriási tiszteletnek örvendő embereket, kiemelkedő cégvezetőket. Szerintem ez a legfontosabb: kapcsolatot teremteni, együtt lenni és jól érezni magunkat.”

Tóth-Czere Péter (Mikrovállalat győztes) díjátadójával, Fetter Istvánnal

A „Mikrovállalat” kategória győztesének Tóth-Czere Pétert, a CoffeeBreak Consulting vezetőjét választotta a szakmai zsűri.

„Már kezd visszaállni a pulzusom az emberileg vállalható határok közé, így a korábbi izgalom helyett megkönnyebbült örömöt és hálát érzek. A díjátadó előtt volt bennem egy kis drukk. Ugyan mutatkozott esélye annak, hogy megkapom az elismerést, azonban volt egy sejtésem arra vonatkozóan, hogy ki lesz a befutó és nem magamra gondolok. Fontos számomra, hogy kaptam visszajelzést olyan emberektől, akiket nagyra tartok és akiknek a véleményére sokat adok. Egy megerősítésnek érzem arra vonatkozóan, hogy megfelelő módon gondolkodom és a helyes irányba próbálom terelni a csapatomat. A rendezvény abban motivált, hogy nézzek mélyebben magamba, hiszen egy vezető akkor lesz eredményes, ha megfelelő önkritikával rendelkezik.”

Horváth Domokos (Az év fiatal cégvezetője) díjátadójával, Endrei-Kiss Judittal

„Az év fiatal cégvezetője” Horváth Domokos, a Greenformatics Solutions Kft. vezetője lett. Elárulta, meglepetésként érte, hogy őt szólították a színpadra, azonban nagyon hálás érte.

„Ugyan én vettem át ezt a díjat, de valójában mindez a csapat munkájának elismerése. Örülök, hogy elmondhatom nekik azt, hogy a cég teljesítményét ilyen módon is értékelték. Reménykedem, hogy ez még inkább inspirálja őket arra, hogy együtt még jobb teljesítményt nyújtsunk. Fontosnak tartom, hogy kapjunk visszajelzéseket, jól esik az, hogy kívülről is érkezik elismerés. Maga a rendezvény és a kiválasztási folyamat alaposan végiggondolt volt, örülök, hogy a részesévé válhattam.”

Ruff Gabriella (Az év női cégvezetője) díjátadójával, Kende-Hofherr Krisztinával

„Az év női cégvezetője” díját Ruff Gabriella, a Karrier Hungária Kft. vezetője vehette át.

„Amikor elindultam ide, nagyon fáradt voltam, mert egész nap dolgoztam, azonban most pozitív érzések vannak bennem. A cégemnek ezt a díjat viszem karácsonyi ajándékként. Nagyon fontos minden visszajelzés, főleg a mai világban, hiszen a vezetők sokszor érezhetik azt, hogy egyedül állnak egy hegy csúcsán, magányosan. Lényeges, hogy ők is kaphassanak elismerést, és ha az egy ilyen kiváló szakmai zsűritől érkezik, az igazán megtisztelő.”

Páva Bernadett (Digitalizációs különdíj győztese) díjátadójával, Csillag Péterrel

A „Digitalizációs különdíj”-at Páva Bernadettnek, az Innofaber Kft. vezetőjének ítélte a szakmai zsűri, aki a díjátadót megelőző megmérettetésről is mesélt.

„Amikor először megláttam a nevem, fogalmam sem volt, hogy mi történik. Akkor úgy éreztem, lehet, hogy elindult valami. Azt követően folyamatosan érkeztek a feladatok és pillanatok alatt jutottam el idáig. Nem is gondoltam, hogy színpadra kerülök, azonban csodálatos élmény. Olyan, mintha ez az elismerés összefoglalná az elmúlt időszakot. Motivál és remek visszajelzés arra vonatkozóan, hogy megéri tenni azért, amit szívből csinálok. Azokat az embereket szeretném inspirálni, akik bizonytalanok abban, hogy amivel szívesen foglalkoznak, azt folytassák-e. Nem számít, hogy mi az, és az sem, hogy ki mit mond. Ha azzal akarsz foglalkozni, akkor tedd!”

Emlékei szerint már gyermekéveiben érezte, hogy vezetőnek teremtették. Erre először egy táborban derült fény, amikor egy feladat során leszervezett egy divatbemutatót.

„Volt nálam rengeteg ruha és mondtam, hogy gyerekek, mi most divatbemutatót fogunk tartani. Összeszerveztem a kicsiket, mindenkit felöltöztettem és megcsináltam. Akkor rájöttem, hogy erre születtem. Azóta is úgy alakul az életem, hogy ezt erősítse.”

Azt is elárulta, hogy mit üzenne gyermek énjének: „Higgyen magában, ugyanis nem mindig tette és nagyon sokszor azt gondolta azt, hogy ez nem válhat valóra!”

Külön köszönetet érdemel a Leader of The Year kiemelkedő szakmai zsűrije. Nélkülük biztosan nem lenne a díj olyan hiteles, mint amilyenné az elmúlt hónapok során válhatott:

  • Galambos Márton, Forbes Magyarország
  • Dr. Zolnay Judit, Executive Business Coach
  • Endrei-Kiss Judit, HR vezető, szervezeti- és vezetői coach
  • Csillag Péter, IT vállalkozó és angyalbefektető
  • Kende-Hofherr Krisztina, TMC Group
  • Boros György, Dun & Bradstreet
  • Györkő Zoltán, Balabit ex-CEO és angyalbefektető

A Leader of The Year díjátadó show-t (videó) Freddie színesítette, azt követően pedig ízletes vacsorával, majd nyitótánccal vártuk a résztvevőket a VIII. Bizalom Gálán, akik értékes és kiemelkedő társaságban ünnepelhettek.

A vendégek nem csupán kaptak, lehetőségük adódott adni is, ugyanis a Bizalom Gálán minden évben figyelmet fordítunk a jótékonyságra. Idén az eseményen megvásárolható tombolákból származó bevételt, összesen 2.342.000 forintot a fogyatékossággal élők támogatását segítő Lámpás ’92 Közhasznú Alapítványnak ajánlottuk fel egy otthon korszerűsítésére. Ezt ezúton is köszönjük minden egyes résztvevőnknek.

A VIII. Bizalom Gálát business party zárta, ahol a Vegas Show Band biztosította a színvonalas szórakozást. Bízunk benne, hogy jövőre is találkozunk a IX. Bizalom Gálán!

Szerző: Balatoni Kitti


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív vezetői értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


A munkahelyi betegség-költségek és azok csökkentésének lehetőségei

Dr. Habil Polereczki Zsolt PhD, vezérigazgató, Nutrimed Zrt.

1. Bevezetés

A cikk célja, hogy a vonatkozó szakirodalmak áttekintésével megtaláljuk a választ arra kérdésre, hogy létezik-e kapcsolat a munkavállalók egészsége és munkahelyi teljesítménye között. Mindezt egy rövid makro szintű áttekintésen keresztül, a vállalati szinten megjelenő problémákig és megoldási javaslatokig. 

A vizsgálat kiinduló pontja az egészségi állapot és a GDP közötti összefüggés vizsgálata. Második lépéskánt az egészségi állapot és a munkateljesítmény közötti kapcsolatot tekintjük át. Így mind makro, mind mikro szinten tudjuk értelmezni az egészség, az egészséges munkavállaló és ezek közvetlen gazdasági összefüggéseit. 

Ezt követően áttekintjük az egészség-fejlesztés érdekeltjeit, és a különböző egyészségügyi költségviselők egészség költésekből való részesedését. Ennek célja annak feltárása, hogy vajon kinek az érdeke az egészség költségek csökkentése. 

Összességében tehát négy kérdésre keressük a választ:

  • Milyen kapcsolatban van a gazdaságok teljesítő képessége az egészségi állapottal?
  • Milyen hatással van a munkavállalók egészségi állapota a munkavégzési hatékonyságukra?
  • A jelenlegi hazai egészség költési struktúrában kik az érdekeltek az egészségi állapot javításában?
  • Milyen lépésekkel csökkenthető a betegség-költség vállalaton belül?

2. Vezetői összefoglaló

A munkáltatóknak világszerte jelenleg óriási kihívásokkal kell szembenézniük: a COVID világjárvány, elszálló energia költségek, közelgő globális gazdasági válság, egyre gyorsuló üzleti környezet, növekvő igények a termelékenység növelésére és nem utolsó sorban az elöregedés és látszólag egészségtelen munkaerő. Mivel a krónikus betegségek száma folyamatosan emelkedik, pl. szívbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, rák, a munkavállalók általánosan egyre kevésbé egészségesek, emiatt kevésbé termelékenyek. A jövőben a munkavállalók egyre idősebbek lesznek, több lesz a hosszú távú betegséggel küzdő munkavállaló is. 

A munkavállalók egészsége emiatt gyorsan kulcsfontosságú üzleti tényezővé vált, mind költség-, mind eszköz szempontból. Az egészségügyi költségek csökkentése a munkáltatók oldaláról az egyik legmagasabb prioritás a termelékenység növelésére irányuló igények közül, azonban egyre inkább nyilvánvaló, hogy a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi rendszerek elégtelenek. A betegszabadság hatalmas problémává válik, már 20 évvel ezelőtt is 600 millió munkanap veszett el betegszabadságok miatt Európában [1]. Az okok sokrétűek: a népesség elöregedése, a munkával kapcsolatos stressz és az egészségtelen magatartás (ezen belül pedig a nem megfelelő táplálkozás, mint vezető rizikó-tényező) a fő okozói ezen jelenségnek.

Amennyiben összevetjük az európai országok GDP rangsorát az ezen állalmok különböző egészség paramétereivel, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy szoros, pozitív kapcsolat áll fenn a kettő között. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a lakosság egészségi állapota pozitívan befolyásolja egy adott ország GDP termelő képességét. Értelemszerűen ez a megállapítás fordítva is megállja a helyét, vagyis a magasabb GDP-vel rendelkező országok jobb egészségi állapotú lakossággal rendelkeznek. Az összefüggés azonban komplexebb. Nem csak arról van szó, hogy a két tényező szoros, pozitív korrelációban van, hanem arról, hogy az egészség-költések struktúrája is más. Az magasabb GDP-vel rendelkező országokban diverzebb, a prevencióra nagyobb hangsúlyt fektető egészség költési struktúra figyelhető meg. Tovább árnyalja a képet, hogy az egészségügyi állapot lakossági szinten jól fejleszthető, kiváló példái ennek a Finnek. Nagyjából két évtizede a hazaihoz hasonló lakossági egészségi állapotot lehetett tapasztalni a különböző területeken. Ma Finnország az egyik legjobb egészségi állapotú lakossággal rendelkező ország, míg hazán továbbra is igazoltan a sereghajtók egyike. 

A munkavállalói egészség, vállalati hatékonyság kérdéskörben az egyik jellemző megközelítés a prezenteeizmus oldaláról közelíti a kérdést. Ezen felfogás szerint a munkahelyeken dolgozók egészségromlása nem minden esetben éri el azt a szintet, ami a munkavégzéstől való távolmaradást eredményezi. Ez azért fontos, mert a klasszikus vállalatökonómiai megközelítésben a munkavégzéstől való távolmaradás költsége értelmezhető, mérhető. A prezenteeizmus oldaláról viszont azt állítjuk, hogy a munkahelyen jelen lévő, valamilyen, a munkavégzés szempontjából nem kritikus és távolmaradást nem eredményező egészség romlás is költségekkel jár, mivel a csökkent munkavégzési képességnek köszönhetően az optimális egészségi állapot 100%-os munkavégzési hatékonyságától elmarad valamilyen mértékben. A prezenteeizmus megközelítése ezt az ideális, 100%-tól elmaradó hatékonyságvesztés költségét méri

A munkavállalói egészség és termelési hatékonyság vizsgálatának másik tipikus megközelítési iránya a nemzetközi szakirodalomban productivity cost-nak nevezett kategória. Ez nem jelent mást, mint hogy a munkavállaló egészségi állapotának függvényében eltérő termelési hatékonysággal képes dolgozni. Az optimális testi-lelki egészség állapotában 100%-nak tekinthető munkatermelékenység az egyes nem kívánatos betegség állapotokban rontja ezt a termelési hatékonyságot. Az alapján, hogy az egyes betegségek milyen mértékben és gyakorisággal érik el a munkavállalót eltérő mértékben csökkentik a hatékonyságot, a 100%-os optimum alá. minél nagyobb ez az eltérés, annál magasabb az adott betegség termelékenységi költsége

A cikkben hivatkozott tudományos eredmények bizonyítékul szolgálnak, hogy lehetséges a munkahelyi eredményesség, különösen a betegszabadság befolyásolása az egészséges életmódon, kiemelten a táplálkozást célzó programokon keresztül. Az olyan munkahelyi egészségfejlesztő erőfeszítések, amelyek a munkaképesség javítására irányulnak a munkavállaló egészségi állapotának javításán vagy a munkahelyi fizikai munkakörnyezet- és a szervezeti struktúra átalakításán keresztül, hosszú távon kifizetődnek.

3. Egészség-költség

3.1. Egészségi állapot Európában és Magyarországon GDP összevetésben

Az Európai bizottság évről évre részletes, a teljes EU-t lefedő jelentésben tekinti át az európai országok egészség helyzetét (15). Ebben egészség-területenként vizsgálja az egyes országok rangsorát. Ezekből néhányat kiemelve látszok jó a helyzet, amely szerint Magyarország rendre az utolsó negyedben végez ezen összehasonlításokban. Ez a hazai lakosság állaptáról meglehetős kedvezőtlen képet fest. 

A születéskor várható élettartam tekintetében (1. ábra) az EU átlagtól messze elmaradva 76,2 évvel állunk. 

1. ábra: A születéskor várható élettartam az EU országaiban. (15)

A 2. ábra a szív-érrendszeri betegségekből eredő halálozások arányát mutatja. Jól látható, hogy e tekintetben vezetjük az európai statisztikákat. 

2. ábra: Szív- érrendszeri betegségek 100 ezer főre vetített mortalitási aránya ez EU országaiban. (15)

Nem sokkal kedvezőbb a kép a rák esetében sem (3. ábra). A különböző rákos betegségek összevont megjelenési gyakoriságát tekintve ugyan leszorulunk a képzeletbeli dobogóról, ugyanakkor ezen a diagnosztizált betegségek mortalitási statisztikáit EU szinten vezetjük. 

3. ábra: Daganatos megbetegedések előfordulása és mortalitása az egyes EU országokban. (2)

Hasonló eredményeket láthatunk szinte minden betegség területen az elmúlt egy évtizedből, mind a fizikai, mind a mentális egészségi állapot terén. 

Ha összevetjük ezzel a GDP rangsorokban elfoglalt helyünket, akkor szembeszökő a hasonlóság (1. táblázat).

CountryGDP/capita (EUR)
Luxembourg82 250
Norway68 590
Ireland62 980
Switzerland60 820
Denmark48 150
Sweden42 570
Netherlands40 160
Finland36 050
Iceland36 030
Austria35 390
Germany (until 1990 former territory of the FRG)34 310
Belgium33 880
France30 610
Euro area – 19 countries  (from 2015)29 290
European Union – 27 countries (from 2020)26 380
Italy24 900
Cyprus23 770
Spain22 350
Malta20 410
Slovenia19 720
Czechia17 340
Portugal17 070
Greece16 170
Slovakia15 180
Estonia15 010
Lithuania14 030
Poland12 700
Hungary12 680
Latvia12 150
Croatia11 720
Turkey11 600
Romania8 830
Bulgaria6 380
Montenegro5 490
Serbia5 440

1. táblázat: Az egyes EU országok egy főre jutó GDP-je Euróban kifejezve 2020-ban. (3)

Jól látszik tehát, hogy az egészség-statisztikákban elfoglalt helyek, valamint az egyfőre eső GDP rangsorok igen szoros összefüggést mutatnak. Ez a kapcsolat oda-vissza irányban hat, tehát a magasabb egy főre eső GDP kedvezőbb egészségügyi paramétereket eredményez, illetve a kedvezőbb egészsági állapot magasabb GDP termelő képességet eredményez. 

Ezt a társadalmi szinten jól látható hatást képes mérni az SROI (Social Return on Investment), ami a vállalati ROI megközelítésből indulva méri a különböző társadalmi befektetések megtérülését. 

A költség-haszon elemzésből kifejlődött társadalmi megtérülés (Social Return on Investment – SROI) az egészségügyi programok össztársadalmi hatását igyekszik megragadni (4), elsősorban pénzbeli méréssel. Miközben a ROI-szemlélet kizárólag a vállalatot vizsgálja, a VOI (Value on Investment )-megközelítés pedig emellett az egyént és a vállalati munkaközösséget is, az SROI a befogadó társadalom minden érintettjét bevonja a vizsgálatba. E szemlélet alkalmazása elsősorban a közegészségügyi programoknál elterjedt, s használatának legnagyobb kihívását az érintettek körének megfelelő lehatárolása mellett, az alkalmazandó időtáv helyes megválasztása jelenti. Bizonyos szempontból e megközelítés leszűkítése a VOI, amikor csak a hasznokból közvetlenül részesülő egyéneket és munkáltatójukat vizsgáljuk, ugyanakkor a pénzbeli mérésre törekvés a VOI-nál szűkebb lehetőségeket kínál. Az SROI az egészségügy hagyományos teljesítmény mutatóival szemben azért jelent előrelépést, mert nem csupán az egészségügyi hozamokat fedi le, hanem kiterjed valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti előnyre is. Az SROI jól alkalmas tehát pl a közegészségügyi programok hatását közvetlenül, számszerűsíthető módon értékelni. 

Nemzetgazdasági szinten tehát jó befektetés a lakosság egészségi állapotának javítása, mivel szoros kapcsolatot mutat az egy főre eső GDP szintjével. 

3.2. Az egészségi állapot és a munkatermelékenység kapcsolata

A makro szintű áttekintést követően a mikro szintű munkavállalói egészség-vállalati termelési hatékonyság kapcsolatokat tekintjük át. A fejezet célja, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy vajon eredményesebben termel-e az egészségesebb munkavállaló?

3.2.1. A munkahelyi jelenlét hatékonysága

A fizikai inaktivitás és az egészségtelen táplálkozási magatartás számos jelentős gazdasági teherért felelős, azonban a cikk fókusza a produktivitás csökkenése. Ez két forrásból fakad: hiányzásból (betegség vagy rokkantság miatt munkavégzésben való akadályozottság) és a prezenteeizmus nevű jelenségből, amelynek nincs magyar kifejezése (csökkent termelékenység munka közben) [5–8]. 

A munkahely az egyik legmegfelelőbb környezet az egészségtudatos magatartás erősítésére és terjesztésére, hiszen itt az információ egyszerre sok, közös céllal rendelkező egyénhez jut el. A fizikai aktivitás elősegítése és az egészséges táplálkozási magatartás ezért ideális esetben a munkahelyen integrált kezdeményezés, amely javítja a munkavállalók egészségét és a gazdasági teljesítményt [9]. 

A modern szakirodalom szerint a munkahelyi testmozgás, egészséges táplálkozás, tanácsadások, oktatások olyan tevékenységek melyekkel jelentős pozitív hatás érhető el az alkalmazottak viselkedésében, testi és lelki egészségében. A hatások az egészségügyi költségek csökkentésében is jelentkeznek, csökken például a betegszabadságok átlagos száma [10–12]. 

A mai napig számos kutatás vizsgálta ezt az összefüggést [9, 11–13], azonban ezen áttekintések többsége az egészséggel kapcsolatos eredményekre fókuszál, csak néhány vizsgál gazdasági mutatókat [11, 13–16]. Ezen kutatások eredményeinek ismerete nagy hatással lehet a munkáltatók gazdasági döntéseire, és ideális esetben a fizikai aktivitásba való befektetések és táplálkozási stratégiák további ösztönzésre kerülnek [17].

A jelenlegi hazai egészség finanszírozási struktúrát áttekintve megállapítható, hogy pénzügyi oldalról közelítve a nem túl kedvező hazai egészséghelyzet változtatásának legfőbb motiváltja az egyén. Rögtön ezt követi a munkáltató, majd harmadik helyen az állam. Észszerűnek tűnik tehát az egyéni egészség-költések elköltésének hatékonyabbá tételét biztosító rendszerek támogatása, a munkáltatói egészég programok feltételrendszerének kedvezőbb irányba történő átalakítása, támogatása. 

A tanulmányok eredményei alapján látható, hogy az egészségügyi állapot negatív hatása elsősorban csökkent munkaképességben jelentkezik, nem a távollétben. Az alkalmazottak átlagosan 1,8%-os távollétet és 6,6%-os prezenteizmust jelentettek egészségügyi okokból származtathatóan. Ez egy átlagos 160 órás munkahónap esetén munkavállalónként havi 172 perc betegszabadságot és 633 perc prezenteeizmust, azaz csökkent munkaképességet jelent. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy az egészségügyi kockázatok száma és típusa másként hat a két jelenségre. A legnagyobb egészségügyi kockázatokkal terhelt munkavállaló és a legkisebb egészségügyi kockázatokkal terhelt munkavállaló között heti 9,2 óra prezenteeizmusbeli különbség figyelhető meg. A csökkent termelőképességet eredményező problémák közül a magas stressz a legjellemzőbb, míg a távollét a cukorbetegségben szenvedők körében a legmagasabb.

3.2.2. Work performance, avagy a kedvezőtlen egészségi állapot hatása a munkatermelékenységre

Azt viszonylag régóta tudjuk, hogy a fizikai aktivitás javítása kedvező élettani hatású. Ennek munkahelyi vonatozásaira vonatkozóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban Health and development through physical activity and sport címmel kiadott dokumentumában megállapította, hogy minden egyes dollár, melyet fizikai aktivitásba, sportba fektetnek, 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben. Ezért is fordít egyre nagyobb figyelmet és pénzügyi forrásokat az Európai Unió az egészségfejlesztésre irányuló programokra. 

Az egészségfejlesztésre irányuló programok egyik prioritása a ‒ mozgásszegény életmódból is fakadó ‒ munkahelyi stressz, amely kihat a tagországok munkavállalóinak teljesítményére, gyakran hiányzással jár és komoly pénzügyi hatást eredményez. A munkahelyi stressz Franciaországban 2‒3 milliárd eurós kiesést okoz, míg Nagy-Britanniában átlagosan 26,2 napot hiányoztak emiatt évente a munkahelyükről, Ausztriában pedig sokan ezért vonulnak korábban nyugdíjba.

Az Eurobarométer 2014-es adatai szerint a magyar munkáltatóknak is sokba kerül saját munkavállalóik stresszes életmódja, a kieső munkanapok több mint felének a stressz az oka (18). A mentális egészségügyi problémák (például a stressz) évente 440 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar cégeknek. 

A vállalat munkavállalóinak egészsége tehát közvetlenül hat a munkavégzésük hatékonyságára, így a vállalat eredményességére is. A nemzetközi szakirodalomban elsősorban a productivity cost oldalról közelítik a kérdést. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló egészségi állapotának romlása miatt bekövetkező munkavégzési hatékonyság csökkenés mekkora költséget jelent a vállaltnak. 

A munkavállalói egészség és munkahatékonyság kapcsán végezte vizsgálatait Street és Lacey (19). eredményeik szerint 1000 munkavállalóra vetítve a 7,95 és 22,15 millió ausztrál dollárra teszik a romló egészségállapot miatti munkahatékonyság csökkenésből fakadó veszteséget. A veszteség mértéke iparág függően széles sávban változhat. 

Egy másik kutatásban (20) az USA-ban 374.799 munkavállaló termelékenységi adatait és egészség statisztikáját összevetve igyekeztek a szerzők megállapítani, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek a legtöbb költséget jelentik a vállaltoknak. Ebben megállapították, hogy egyértelműen beazonosítható 10 olyan egészségi probléma, amely a teljes vállalati betegség költségért felelősségre vonható. 

A témakör tudományos vizsgálatát megalapozó egyik vizsgálatot 2007-ben végezték az USA-ban 15.380 munkavállaló bevonásával (21). Itt szintén a munkatermelékenységi adatokat és az egészség statisztikákat vizsgálták. Ebben a kutatásban használták teljes körűen a korábban már ismert HPQ (Health and Work Performance Questionnaire) módszertant. Ezen kutatás eredményeként is egyértelműen be tudták azonosítani az egyes betegségekhez kapcsolódó work performance cost-ot. A kutatás érdekessége, hogy már egységesen, 1000 FTE-re vetítve vizsgálták az egyes egészségügyi problémák kapcsán felmerülő vállalati veszteséget. Eredményeik szerint a 3 legköltségesebb betegség a nyak/hátfájdalom, a depresszió és a kimerültség. Ebben a vizsgálatban elemezték együtt a munkahatékonyság csökkenéséből fakadó költségeket, a korábban bemutatott presenteeizmus, és a munkáltatóra eső kezelési költségeket. Ez a megközelítés, vagyis hogy a HPQ alapon, a work performance, prezenteeizmus és a kezelési költségek elkülönített vizsgálata, a későbbiekben a munkavállalói hatékonyságcsökkenésből fakadó költségek és a betegségek relációjában végzett vizsgálatok alapjaiul szolgált. 

A 2000-es évek közepe óta számos, az előző bekezdésben leírt módszertanon alapuló vizsgálat történt a világ számos országában (22., 23., 24., 25., 26.). Ezek sorra arra a következtetésre jutottak, hogy a munkavállaló egészségi állapota, annak termelési hatékonysága szoros összefüggést mutat. Az, hogy a termelési hatékonyság csökkenése mekkora költségszintet jelent, igen tág határok között mozoghat. Függ a betegség típusától, az ágazattól, a betöltött munkakörtől, a vállalkozás által megtermelt hozzáadott érték nagyságrendjétől. 

3.3. Egészség finaszírozók

Magyarországon az EU átlagnál lényegesen kevesebb a háztartások egészségügyi ellátásokra, ezen belül prevencióra, fordított kiadása, akár az egy főre eső kiadást, akár a GDP-hez viszonyított arányt nézzük. Ez a tény számos területen fejti ki hatását. A megelőzhető elhalálozások arányában dobogósak vagyunk, a születéskor várható élettartam 5 évvel alacsonyabb az EU átlaghoz viszonyítva, és folyamatosan növeljük „előnyünket” a legjelentősebb rizikótényezők (dohányzás, elhízottság) tekintetében. A lakosság közvetlen hozzájárulása a kiadásokhoz az EU-ban tapasztalható arány (15,8%) közel duplája (26,9%). Emellett az elmúlt 10 évben (2009-2019) az egy főre jutó egészségügyi kiadások 191.100 Ft-ról 308.800 Ft-ra emelkedtek.

Ha válaszolni szeretnénk karra kérdésre, hogy kik finanszírozzák a hazai lakosság betegség-költségét, akkor érdemes megnéznünk, hogy az egészségügy finanszírozását. Három nagy finanszírozó alrendszerről beszélhetünk: kormányzati, önkéntes egészségügy finanszírozás és a háztartások. Ezek együtt összesen 3017,8 Mrd Ft-al (2019) járultak hozzá az egészségügy finanszírozásához. Ugyanezen 10 éves időtávon az állami kiadások 57,6%-al, az önkéntes egészségügyi pénztárak 2,0%-al, míg a háztartások 68,9%-al növelték kiadásaikat. Vagyis a teherviselő képességeiket is figyelembe véve, a háztartások kiadásnövekedésében csapódott le leginkább az egészségtudatosság kedvezőtlen helyzete.

A háztartások kiadásainak 5,1%-a fordítódik valamilyen egészség célú költésre, míg az államháztartás kiadási oldalának 15,89%-át teszik ki az Egészségbiztosítási Alapon keresztül történő kifizetések. Mielőtt kijelentenénk, hogy ez alapján az állam a leginkább érdekelt abban, hogy javuljon a hazai egészségtudatosság, érdemes megjegyezni, hogy az államháztartás bevételi oldalát 68,5%-ban a gazdálkodó szervezetek befizetései, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, valamint a lakosság befizetései teszik ki, vagyis a cégek és magánszemélyek adóforintjai. Más szóval a teljes kiadások 15,89%-át kitevő egészségügyi finanszírozás 68,5%-át is a háztartások és a gazdálkodó szervezetek finanszírozzák.

Ez utóbbi tükrében már inkább úgy áll a helyzet, hogy a hazai lakosság egészségtudatosságának javítása elsősorban egyéni, lakossági érdek, valamint a foglalkoztató cégek érdeke. És itt még csak a pénzügyi érdekeltségről beszéltünk. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az egyéni egészség leginkább az adott egyénnek jó, az egészséges munkavállaló pedig egyértelmű vállalati érdek, akkor mindezeket mérlegre téve, nagyon úgy áll, hogy az egészségtudatosság javítása leginkább az egyén és a munkáltató érdeke.

Tegyük fel, elfogadjuk ezt a logikát, hogy egészségesnek lenni elsősorban az egyén érdeke, másodsorban pedig a munkáltatóé. Felmerül a kérdés, hogy ha a munkáltató is akar tenni a munkavállaló jól-létéért, akkor ezt milyen területeken érdemes megtennie, mely területeken érdemes fejleszteni ezt a tudatosságot?

A kérdés megválaszolását elsősorban pénzügyi oldalról közelítjük. Két nézőpontot érdemes lehet megvizsgálni: az első, hogy melyek a legnagyobb egészségrizikó területek, a másik, hogy a lakossági egészség kiadási oldalon mely területek jelentik a legnagyobb költségtételeket.

Az összes hazai betegség kialakulásáért felelős legjelentősebb rizikóterületek a táplálkozásból fakadó kockázatok (28%), a dohányzás (21%), a magas alkoholfogyasztás (10%) és a mozgásszegény életmód (4%). Nem mellesleg, mind a négy területen jelentősen felette vagyunk az EU átlagnak. Mindezeknek köszönhetően (együtt az alacsony egészségügyi intézményi hatékonysággal) Magyarország, Lettország és Litvánia a megelőzhető halálozások tekintetében hosszú ideje elfoglalja a képzeletbeli dobogó első három helyét.

Ha a kiadásokat tekintjük, elmondható, hogy mind a köz-, mind a magán egészségügyi kiadások folyamatos növekedést mutattak az elmúlt 10 évben és a magánkiadások aránya fokozatosan növekedett a teljes kiadáson belül. Vagyis egyre nagyobb arányban a lakosság saját zsebből finanszírozta egészségügyi kiadásait. Legtöbbet a járóbeteg ellátásra, gyógyszer vásárlásra, gyógyászati segédeszközre és (stagnáló ütemben) prevencióra fordítanak a hazai háztartások.

Azzal az érdekes ellentmondással állunk tehát szemben, hogy a legjelentősebb egészség-rizikó területeken folyamatosan növeljük az „előnyünket” Európával szemben, ezzel szemben a prevencióra a háztartások az egészség költéseik csökkenő arányát fordítják (hiszen a teljes költés nő, míg ezen belül a prevencióra fordított összeg stagnál). Ezek a folyamatok egy önmagát erősítő negatív trendet vetítenek előre: ha nem javul az egészség-kockázati tényezők jelenléte, akkor a jelenleg belátható jövedelmi trendek mellett az össz hazai magán egészségügyi kiadáson belül a már kialakult betegségek kezelésére fordított összegek aránya nő, ami a prevencióra fordított kiadások arányának további csökkenését vetíti előre. A prevenció háttérbe szorulása erősíti a betegségek kialakulásának kockázatát, ami tovább fokozza a kezelésükre fordított lakossági kiadási arány emelkedését. És így tovább…

Ezen negatív spirál megfordítására két szcenárió lehetséges. Az egyik, hogy az egészségügy klasszikus 3 finanszírozója alapvetően változtatja meg a finanszírozási struktúrát és célokat, nagyobb hangsúlyt helyezve a prevencióra. A második verzió, hogy a 3 finanszírozási pillér mellé belép egy, vagy több új szereplő. Az első szcenárióban legnagyobb szerepe az állami kiadások átalakításának lehet (tekintve, hogy az össz finanszírozás több, mint 2/3-át az állam adja) a legnagobb impaktja a finanszírozás struktúrájára. Ismerve az elmúlt 10 év trendjeit és az egészségügyi finanszírozásával kapcsolatos közgondolkodás irányait, ennek a szcenáriónak a valószínűsége alacsony.

A második szcenárió esetében felmerül a kérdés, hogy ki lehet az új szereplő, akinek érdekében állhat belépni ebbe a rendszerbe? A cikk első felében igazoltuk, hogy az egyén mellett a munkáltató a leginkább érdekelt az egyéni egészségtudatosság és prevenció javításában. Ennek kapcsán jelentős dilemmát okoz, hogy a munkáltatók már jelenleg is nagy arányban finanszírozói az egészség-piacnak állami befizetéseiken keresztül. Ugyanakkor látható, hogy az intézményi rendszer hatékonytalansága miatt ezen befizetések felhasználása is hatékonytalan és végső sorban nem érik el azokat a célokat (betegszabadságok csökkenése, megelőzhető halálesetek csökkenése, egészségben eltöltött életévek arányának javulása, stb.), amelyek mind egyéni, mind munkáltatói szinten kívánatosak lennének. Marad tehát a munkavállalók hatékonyabb, közvetlen finanszírozása.

Eredeti formájában a cafeteria rendszer erre részben alkalmas volt, ugyanakkor jelenlegi struktúrája már nem teszi alkalmassá a korábban bemutatott rizikó területeken történő beavatkozásra. Jó hír ugyanakkor, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben adott annak lehetősége, hogy a munkáltatók munkavállalóik számára egészség-edukációs programokkal egybekötve finanszírozzák egészség és wellbeing jellegű költéseiket, minden olyan területen, ami prevenciónak tekinthető és egyben érinti a legjelentősebb egészség-rizikó területeket. Ezen megoldások hátránya, hogy a hazai vállalkozások nem, vagy igen minimális tapasztalatokkal rendelkeznek ilyen rendszerek alkalmazásában, másrészt pedig az erre alapuló szolgáltatói piac és üzleti modellek sem igazán alakultak ki még Magyarországon. A cselekvő, aktív és munkatársaik egészség prevenciójára odafigyelni kívánó vállalkozások számára tehát adott a lehetőség, ugyanakkor ez mind az ő részükről, mind az őket kiszolgálni kívánó szolgáltatók részéről jelentős előrelépéseket kíván.

Összefoglalva tehát a munkáltató a legnagyobb rizikó területekre (a táplálkozásból fakadó kockázatok, a dohányzás, a magas alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód) fókuszáló programokkal lehet a legnagyobb hatással a saját közvetlen és közvetett betegség-költség szintjére. Ezen programjaikon keresztül a magánegészségügyi ellátáshoz való hozzájáruláson keresztül javíthatják a betegség finanszírozásra fordított költségeik hatékonyabb hasznosulását, cégen belüli programokkal pedig célzottan fókuszálhatnak a legjelentősebb rizikó területekre. 

4. Rendben, mit érdemes tennem?

A bevezetőben megfogalmazott célkitűzés alapján 4 fő kérdésre fókuszálva vizsgáltuk a munkavállalói egészséget és annak gazdasági következményeit:

  1. Milyen kapcsolatban van a gazdaságok teljesítő képessége az egészségi állapottal?

Makro szinten egy adott ország lakosságának egészségi állapota és az országban előállított egy főre jutó GDP között szoros és pozitív korreláció áll fenn. Az egy főre eső GDP javítását célzó közegészségügyi programok eredményét jól lehet mérni az SROI segítségével. 

  1. Milyen hatással van a munkavállalók egészségi állapota a munkavégzési hatékonyságukra?

A munkavállalók egészségi állapota és a munkavégzés hatékonysága között egyértelmű kapcsolatot találtunk. A WHO által kidolgozott HPQ módszertan alapján végzet vizsgálatok számos országban és ágazatban igazolták, hogy a betegségek miatt kialakuló munkaerő hatékonyság csökkenés egyértelmű költségnövekedést jelent a vállaltok számára. Vagyis a munkahelyi egészségjavító programok mind az egyénre, mind az egyén egészségének javításán keresztül a vállalat termelékenységére pozitív hatással vannak. 

  1. A jelenlegi hazai egészség költési struktúrában kik az érdekeltek az egészségi állapot javításában?

A hazai egészség költések fő finanszírozási pillérei (kormányzati, önkéntes egészségügy finanszírozás és a háztartások) közül egyértelműen az egyén kellene, hogy legyen a leginkább érdekelt saját egészségi állapotának javításában. Ezt a munkáltatók, majd az állam követi. Racionális tehát az egyéni költéseket hatékonyabb rendszerben felhasználni, illetve a munkáltatók egészség programokra történő költését szabályozási és közvetlen pénzügyi támogatási eszközökkel támogatni. 

  1. Milyen lépésekkel csökkenthető a betegség-költség vállalaton belül?

A munkáltatók számára a direkt és indirekt betegség költségek optimalizálására a magánegészségügyi rendszerben való szolgáltatás-igénybevételének biztosítása, valamint a legjelentősebb rizikó területeket célzó (a táplálkozásból fakadó kockázatok, a dohányzás, a magas alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód) edukációs és kedvezményes vásárlási programok elindítása lehet megoldás. 

Dr. habil Polereczki Zsolt PhD, a NutriMed Étrendkiegészítő Zrt. vezérigazgatójának felajánlásából, a Bizalmi Kör tagok közül az első 15 jelentkezőnek ingyenesen biztosítanak egy konzultációs lehetőséget, amelynek során felmérik a cégben jelen lévő direkt és indirekt betegség költség-szintet. A konzultáció végén egy rövid jelentésben összefoglalják ennek a 15 cégnek a tapasztalatokat, ami alapján konkrét intézkedéseket tehetnek. 

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


5. Irodalomjegyzék

  1. European Agency for Safety and Health at Work: Research on work-related stress. European Communities, Luxembourg. 2000
  2. https://ec.europa.eu/health/system/files/2020-12/2020_healthatglance_rep_en_0.pdf
  3. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_08_10/default/table?lang=en
  4. Banke-Thomas, A. – Madaj, B. – Charles, A. – van den Broek, N. (2015): Social Return on Investment (SROI) methodology to account for value for money of public health interventions: a systematic review. BMC Public
  5. Dohrn M, Kwak L, Oja P, Sjöström M, Hagströmer M. Replacing sedentary time with physical activity: a 15-year follow-up of mortality in a national cohort. Clin Epidemiol. 2018;10:179.
  6. Burton WN, Conti DJ, Chen CY, Schultz AB, Edington DW. The role of health risk factors and disease on worker productivity. J Occup Environ Med. 1999; 41(10):863–77.
  7. Schultz AB, Chen CY, Edington DW. The cost and impact of health conditions on presenteeism to employers: a review of the literature. Pharmacoeconomics. 2009;27(5):365–78. 
  8. Hutchinson AD, Wilson C. Improving nutrition and physical activity in the workplace: a meta-analysis of intervention studies. Health Promot Int. 2011; 27(2):238–49.
  9. Van Dongen JM, Proper KI, Van Wier MF, Van der Beek AJ, Bongers PM, Van Mechelen W, et al. Systematic review on the financial return of worksite health promotion programmes aimed at improving nutrition and/or increasing physical activity. Obes Rev. 2011;12(12):1031–49.
  10. Commissaris DA, Huysmans MA, Mathiassen SE, Srinivasan D, Koppes L, Hendriksen IJ. Interventions to reduce sedentary behavior and increase physical activity during productive work: a systematic review. Scand J Work Environ Health. 2016;42(3):181–91.
  11. Weerasekara YK, Roberts SB, Kahn MA, LaVertu AE, Hoffman B, Das SK. Effectiveness of workplace weight management interventions: a systematic review. Curr Obes Rep. 2016;5(2):298–306.
  12. Pereira MJ, Coombes BK, Comans TA, Johnston V. The impact of onsite workplace health-enhancing physical activity interventions on worker productivity: a systematic review. Occup Environ Med. 2015;72(6):401–12.
  13. Cancelliere C, Cassidy JD, Ammendolia C, Côté P. Are workplace health promotion programs effective at improving presenteeism in workers? A systematic review and best evidence synthesis of the literature. BMC Public Health. 2011;11(1):395.
  14. Odeen M, Magnussen LH, Maeland S, Larun L, Eriksen HR, Tveito TH. Systematic review of active workplace interventions to reduce sickness absence. Occup Med. 2013;63(1):7–16.
  15. Fitzgerald S, Kirby A, Murphy A, Geaney F, Perry IJ. A cost-analysis of complex workplace nutrition education and environmental dietary modification interventions. BMC Public Health. 2017;17(1):49.
  16. Ilmarinen J. Work ability–a comprehensive concept for occupational health research and prevention. Scand J Work Environ Health. 2009;35(1):1–5.
  17. Tompa E, Dolinschi R, de Oliveira C, Amick BC 3rd, Irvin E. A systematic review of workplace ergonomic interventions with economic analyses. J Occup Rehabil. 2010;20(2):220–34.
  18. Eurobarometer 2014. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-300_hu.htm  
  19. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30168878/
  20. https://www.jstor.org/stable/44998030
  21. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.580.7726&rep=rep1&type=pdf
  22. https://www.bdmscmeonline.com/common/documents/Health_&_Productivity_Management_(HPM)/Kessler%20Intro%20WHO%20HPQ%202003.pdf
  23. Ronald C. Kessler, PhD Minnie Ames, PhD Pamela A. Hymel, MD, MPH Ronald Loeppke, MD, MPH David K. McKenas, MD, MPH Dennis E. Richling, MD Paul E. Stang, PhD T. Bedirhan Ustun, MD: Using the World Health Organization Health and Work Performance Questionnaire (HPQ) to Evaluate the Indirect Workplace Costs of Illness. JOEM • Volume 46, Number 6 suppl S23-S37. 
  24. Rawan AlHeresh, PhD, Michael P. LaValley, PhD, Wendy Coster, PhD, and Julie J. Keysor, PhD CONSTRUCT VALIDITY AND SCORING METHODS OF THE WORLD HEALTH ORGANIZATION- HEALTH AND WORK PERFORMANCE QUESTIONNAIRE AMONG WORKERS WITH ARTHRITIS AND RHEUMATOLOGICAL CONDITIONS
  25. de Campos, Marziale., Santos.: Cross-cultural adaptation and validation of the World Health Or ganization Health and Work Performance Questionnaire to Brazilian nurses. https://doi.org/10.1590/S0080-623420130000600013 
  26. Ron Z. Goetzel, PhD Arlene M. Guindon, MPH I. Jeffrey Turshen, PhD Ronald J. Ozminkowski, PhD : Health and Productivity Management: Establishing Key Performance Measures, Benchmarks, and Best Practices, JOEM • Volume 43, Number 1. 10-17. 
  27. https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2019/egeszsegugy_finanszirozasa20190628.pdf?ctid=1271
  28. https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf
  29. https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0002.html
  30. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qse007f.html?down=0.800000011920929
  31. https://www.gki.hu/wp-content/uploads/2019/05/GKI-Az-eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy-helyzete-20190409.pdf
  32. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3937/1/VT_2019n2p59.pdf

Új díj, gyárlátogatások – izgalmas ősz vár a Bizalmi Kör tagokra!

A Bizalmi Körben hagyományosan rendkívül nagy hangsúlyt kap az ősz. Idén különösen érezzük a felelősséget, hiszen az előttünk álló gazdasági válság előtt óriási jelentősége van a kapcsolatok megerősítésének. Éppen ezért nagytakarítást tartottunk a Bizalmi Kör világában! Új klubvacsora formátum, gyárlátogatások, folyamatosan fejlődő applikáció vár ránk. De mi lesz a legjobb ügyfélélmény díjjal?

Úgy indultunk neki a nyárnak, hogy semmi különös. Sima, nyugodt ősz vár ránk. Aztán ahogy jöttek az újabb és újabb hírek, azt éreztük, hogy nehéz ősz vár a cégvezetőkre, és nekünk többet kell adni ahhoz, hogy valódi támogatást jelentsünk az előttünk álló nehéz időkben. A gondolatainkat az vezérelte, hogy vélhetően az elkövetkező időszakban nagyobb szükségünk lesz egymásra, mint valaha volt. Egy jó kapcsolat, egymásból merített inspiráció, egy jó megoldás, vagy csak az érzés, hogy vezetőként nem vagyunk egyedül, felbecsülhetetlen értéket jelent. 

Ennek szellemiségében gondoltuk újra, miben tudunk mi többet adni. Fogadjátok szeretettel: 

Applikáció

Az applikáció folyamatosan fejlődik. Októbertől kizárólag az applikációban lehet bejelentkezni eseményre, de nem ez a legnagyobb hír. Az applikáció célja, hogy könnyedén, 0-24-ben kapcsolatba tudjatok lépni egymással.

Ezen cél elérése érdekében a BIX profilok beköltöztek az applikációba. Ezeken a profilokon tudtok többet mutatni a cégetekből, és ezáltal váltok elérhetővé. Amint kitöltitek őket, könnyen és pontosan kereshetővé váltok a klubtagok számára, így egy-egy igény esetén könnyű lesz felvenni veletek a kapcsolatot. 

A teljes klubtagság névvel, képpel, céggel, elérhetőségekkel már korábban is elérhető volt, de most több újdonság is elkészült, ahogy láthattátok már a Facebook-csoportban is a kisvideót.

  • Eseményjelentkezés

Mostantól az applikációba költözött az eseményjelentkezés! Itt megtalálod a következő események részleteit, a programot, helyszínt, sőt, azt is meg tudod nézni, kik vesznek részt az eseményen.

Visszajelzésedet egészen egyszerűen megadhatod az “ott leszek” vagy a “Nem leszek ott” megnyomásával. Azokat az eseményeket, amelyekre már jelentkeztél, a “Jelentkezéseim” lapon találod. (Hamarosan a mastermind találkozók is ide költöznek majd.)

  • Profilszerkesztés

Egy profilkép mellett további képeket is fel tudtok tölteni, amivel átfogóbb képet kaphatnak rólatok és tevékenységetekről a klubtagok.

Címkék megadásával a legfontosabb paramétereket állíthatjátok be, javasoljuk a legfontosabb tevékenységek, szolgáltatások és hobbik/sportok feltöltését. A címkék hamarosan kereshetővé válnak, érdemes mihamarabb feltölteni őket.

Elérhetővé vált egy “Fordulj hozzám, ha” szakasz, ahol megírhatjátok, miben vagytok a legjobbak és miben tudtok másoknak segíteni.

  • Kezelt cégek

Újdonságként már az applikáción keresztül is kezelhetőek a cégprofilok, nem kell hozzá a BIX ügyfélkapu felületre számítógépen csatlakozni. Itt vehetitek fel a további cégeket is, igényeljétek meg az összes saját cégprofilt!

  • Elérhetőségek

A nyitóképernyőn a teljes klubtagság elérhető, de külön fülön tudjátok böngészni a saját klubotok tagjait, illetve a mastermind csoport tagjait is. Így még könnyebben fel tudjátok venni egymással a kapcsolatot. A saját profilon meghatározhatod, hogy elérhetőségeidet ki láthatja: minden klubtag, csak a saját klub, csak a mastermind csoport.

  • Elakadtál?

Az applikációval kapcsolatban ügyfélszolgálatunk tud segítséget nyújtani a klub@bizalmikor.hu címen. Csak írd meg, milyen készüléken és pontosan mit tapasztaltál!

Új klubvacsora formátum

Az elmúlt időszakban sok visszajelzést kaptunk arra, hogy szívesebben jönnétek klubvacsorákra, ha a hivatalos program rövidebb lenne, és több idő nyílna a kapcsolódásokra. Ennek szellemében újítottuk meg a klubvacsorák programjait. Mostantól az egész program 1 óra 40 perc lesz, melynek része két kerekasztal beszélgetés, így azok, akik a kapcsolati hálójukat szeretnék bővíteni, biztosan többet kapnak majd. 

Az elmúlt hetekben számos gazdasági szakértővel vettük fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy a klubvacsorákon valós válaszokat adjanak nektek a “mi vár ránk?” kérdésre. Ezek az elemzők, szakértők egész ősszel velünk lesznek, és segítenek a válaszokban. 

A klubvacsoráknak mostantól igazán nagy tétje van, hiszen:

  • Több időt teremtünk networkingre, hiszen a jelen- és elkövetkezendő időszakban minden egyes kapcsolat életet menthet. Tudnod kell mikor, mivel, kit és hol keress.
  • Kizárólag az előttünk álló kihívások legégetőbb kérdéseire keressük a választ, a legaktuálisabb témákat érintjük szakértői előadásainkban, amelyek tudata a fennmaradásról dönthet.
  • Kétkörös kerekasztal-beszélgetések lesznek, így pedig 15-20 hozzád hasonló cégvezető tapasztalataiból és szemléletmódjából inspirálódhatsz, alakíthatsz ki velük gyümölcsöző kapcsolatot.

Természetesen októberben is az új klubvacsora formátummal találkozhattok! Ezt már láthatjátok az applikációban, sőt, meg is kérünk titeket, hogy jelezzetek vissza, számíthatunk-e rátok. Októberben is egy elismert elemző érkezik hozzánk, hogy megtudjuk tőle, mire számíthatunk a jövőben. Szóval mindenképpen érdemes az előadó és a társaság miatt is eljönnötök.

Gyárlátogatások

Novemberben, a klubvacsorák helyett 13 gyárlátogatáson vehetnek részt a klubtagok. A gyárlátogatások után a vendéglátó cégvezető néhány best practice-t fog megosztani a látogatókkal, így nem csak megnézzük a gyárat, hanem picit “bennfentessé” is válunk a működésében. Hiszünk abban, hogy ez lesz a leginspirálóbb eseménysorozatunk hosszú idő óta. 

Egy-egy gyárlátogatáson 3 mastermind csoport tud részt venni. Elképesztően izgalmasnak ígérkeznek ezek a látogatások!

Megszűnik a “Legjobb Ügyfélélmény Díj”. De mi lesz helyette?

Számunkra minden év megkoronázása a Bizalom Gála. Az ünneplés és az elismerés helyszíne. Idén a gála is teljesen új fókuszpontot kap, hiszen az elmúlt években átadott “Legjobb Ügyfélélmény” díjak helyett idén a Leader of The Year díjakat adjuk át 7 kategóriában.

Hogy miért volt szükség a változtatásra? Az előttünk álló időszakban minden eddiginél nagyobb felelősség és hangsúly kerül a vezetőkre. Szerettünk volna egy olyan díjat, amely a vezetői minőséget helyezi középpontba, illetve a díjat megelőző verseny által minden nevező inspirációt jelent a többi cégvezető számára. Vezetői klub vagyunk, azt hisszük, hogy ezzel a díjjal egy fontos puzzle darab került a helyére. A díjjal kapcsolatos kérdések véglegesítése ezekben a napokban zajlik. A nevezés / jelölés október 1.-én indul. 

Izgalmas ősz vár ránk. A Bizalmi Kör csapatának célja, hogy olyan vezetői kapcsolati hálót varázsoljunk a klubtagok köré, amely bármilyen helyzetben megtart. Reméljük a legújabb fejlesztéseink elégedettséggel töltenek majd el minden klubtagot!


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


Flottakezelés iparágelemzés

Ha egy cég flottakezelés szolgáltatást keres, jó eséllyel a Googleben  is megnézi a lehetőségeit. Ha nem te vagy a Google találati lista élén, akkor a konkurenciádat találja meg, vele veszi majd fel a kapcsolatot és ezáltal elveszíthetsz egy potenciális ügyfelet.

Szeretnéd tudni, hogy mit csinálnak jobban a versenytársaid, miért tudnak megelőzni a találati listában? Versenytárselemzéssel megtudhatod, hogy mi teszi őket sikeressé az online térben. A BP Digital által készített tanulmányban bemutatjuk, hogy melyek a legkeresettebb kulcsszavak a flottakezelés / autó lízing témakörében, és hogy jelenleg kik a top szereplők a fontosabb SEO mutatók alapján.

TIPP: a cikkben bemutatott módszertan és lépések bármilyen iparágra alkalmazhatóak. A Tiedre is. 🙂

Miért kifizetődő részletes konkurencia elemzéssel belevágni bármilyen online marketing tevékenységbe?

  • Pontosan megismered az iparágadban érvényes erőviszonyokat. Akár egy újonnan induló vagy meglévő weboldalról beszélünk, először is látnod kell a konkurens vállalkozások számát és teljesítményét. Minél jobban ismered a versenytársaid SEO képességeit és eredményeit, annál könnyebben meghatározhatod, hogy kikkel és hogyan veheted fel reálisan a harcot a jó helyezés megszerzéséért.
  • Célzottan készíthetsz a tartalmakat. A versenytársak tartalmainak feltérképezésével számos olyan kulcsszót találhatsz, amelyekre keresőbarát tartalmak készítésével előnyösebb pozícióban rangsorolhatsz a Google-ben. Így az összes landing page, blogbejegyzés és termék- vagy kategórialeírás is konkrét, releváns forgalmat hozó kulcsszavakra optimalizálható.
  • Tudatosan javíthatod pozícióidat. A versenytárselemzés lényege, hogy a konkurencia erősségeit és gyengeségeit megismerve olyan keresőoptimalizálási stratégiát készíts, amely technikai és tartalomgyártási téren egyaránt tudatos SEO terveket fektet le az organikus forgalom növeléséhez.

SEO versenytárselemzés lépései

Nézzük, hogyan célravezető felmérni a konkurencia erejét:

1. Versenytársak kiválasztása

Online nem ugyanazokkal versenyzel, mint offline. Az interneten akár teljesen új konkurenciával találhatod szembe magad, ezért először is az online térben dolgozó versenytársakról tanácsos listát készítened. Így a későbbi elemzés során pontosan azokat a weboldalakat veheted górcső alá, akikkel a SEO versenyben meg kell küzdened.

2. Technikai SEO ellenőrzése

SEO szempontból a weboldalak technikai erőssége legalább olyan fontos, mint a profi tartalomkészítés. Egy versenyképes weboldal mobilbarát, gyorsan betölt és megfelel a mai UX- és Google-elveknek. A konkurens oldalak technikai erősségének ellenőrzésekor olyan SEO hiányosságokat és hibákat találhatsz, amelyeket kihasználva előnybe kerülhetsz a Google találati listáján.

3. Organikus forgalom feltérképezése

A konkurens oldalak organikus forgalma az egyik legegyértelműbb SEO mutató. Minél magasabb és relevánsabb forgalommal rendelkezik egy rivális weboldal, annál nagyobb munkát igényel a megelőzése az igazán fontos, fő kulcsszavakra. Az ingyenesen érkező forgalom mértéke egyúttal a piacban rejlő lehetőségeket is előrevetíti.

4. Domain hitelesség lekérdezése

A versenytársak domain hitelességi pontszáma szintén egyszerűen, de jól megmutatja a versenytársak SEO versenyképességét. A Moz keresőoptimalizálási szoftverrel lekérdezheted a Domain Authority (DA) számokat, hogy tudd, mekkora fába vágod a fejszéd, ha az iparágadban lévő szereplőket le szeretnéd nyomni a SEO versenyben.

5. Backlinkek számának meghatározása

Végül jöhet a harmadik, konkrét számokban kifejezhető mutató. A Google kereső organikus találati között élen járó weboldalak a mennyiséget és a minőséget tekintve is kielégítő backlinkekkel rendelkeznek – ezekkel az oldalakkal pedig csakis profi SEO stratégiával veheted fel a versenyt a TOP helyezésekért.

TIPP: Ha nem használsz rendszeresen különböző online marketing szoftvereket és szeretnél saját iparágadra vonatkozó konkrét számokat látni, akkor vedd fel a kapcsolatot Szesztay Péterrel, a BP Digital SEO ügynökség tulajdonosával. Péter felajánlotta, hogy az első 9 Bizalmi Kör tagnak ingyenesen készítenek egy átfogó versenytárselemzést. Mi is kaptunk már ilyen prezentációt és Letenovics Roli első reakciója az volt, hogy: “wow! 🤩” Keresd Pétert nyugodtan a hello@bpdigital.hu email címen.

Kik hasítanak a Google-ben a flottakezelés iparágában?

DomainKulcsszavakHavi organikus forgalomDomain hitelességHivatkozó oldalak
merkantil.hu3,41415,38745166
euroleasing.hu1,1677,95250114
eurofleet.hu2,1736,4962882
autotartosberlet.hu3602,0711529
flottaman.hu4421,5312660
leasingland.hu5781,075017
flottakezeles.hu41867834127
nelsonflotta.hu4415121936

A Merkantil közel 3.500 kulcsszóra rangsorol, és a havi 15.000-es organikus forgalma több mint kétszer magasabb a mindössze 2.200 kulcsszóra rangsoroló Eurofleet flottakezelőnél. Ugyan a hivatkozó oldalak temérdek mennyisége önmagában még nem garancia a sikerre, de kétségtelen, hogy a Merkantil Bank ebben is élen jár a versenytársaival szemben.

Melyek a legfőbb SEO mutatók?

A SEO versenytárselemzés kapcsán használt fontosabb metrikák:

  • Kulcsszavak száma.
    Minél több releváns kulcsszóra rangsorol egy weboldal, annál nagyobb organikus forgalomra számíthat. A releváns kulcsszavakat a SEO szakemberek kulcsszókutatás segítségével térképezik fel, az adott kifejezések keresési mennyiségét és relevanciáját is figyelembe véve.
  • Havi organikus forgalom.
    Az organikus – azaz a keresőmotorból ingyenesen érkező – forgalom mennyisége az egyik legegyértelműbb mutatója a konkurencia erősségének. A versenytársak havi látogatottsági forgalmát szintén SEO szoftverek használatával ismerheted meg.
  • Domain hitelesség.
    A domain hitelesség (Domain Authority) pontszáma jelzi az adott oldal SEO versenyképességét. Ezt az 1-től 100-ig terjedő pontozási rendszert a Moz fejlesztette ki, és ugyan nem számít hivatalos Google értékelésnek, ennek ellenére mégis remek iránymutató.
  • Hivatkozó oldalak.
    A backlinkek, azaz a weboldalra mutató linkek száma és hitelessége nagymértékben befolyásolja a SEO eredményeket. Minél nagyobb számban és minél hitelesebb források hivatkoznak egy weboldalra, az annál megbízhatóbbá válik a Google szemében – ez pedig a számokat tekintve is látványos eredményeket hoz. Linképítés során azonban fontos figyelned arra, hogy minőségi, dofollow linkek hivatkozzanak az oldaladra.

Miért nem árul el mindent a hivatkozó oldalak magas száma?

  • 1 minőségi link építése többet ér, mint 100 hivatkozás szerzése alacsony hitelességű weboldalakról. A linképítés és a konkurencia elemzés során sem érdemes tehát abba a hibába esni, hogy csakis a hivatkozó oldalak mennyiségét veszed alapul.

Miért szerezhet az Euroleasing 1.200 kulcsszóra történő rangsorolással nagyobb organikus forgalmat, mint az Eurofleet  majdnem 2.200-zal?

  • Jobb 5 kifejezetten keresett kulcsszóra a TOP 10-ben szerepelni, mint 50 alig keresett kifejezésre az élen rangsorolni. Melyek azok a keresett kulcsszavak, amelyeket érdemes megcélozni? Erre a kérdésre egy részletes kulcsszókutatás adhat választ. Ebből egy kis ízelítő:

Melyek a legkeresettebb kulcsszavak a flottakezelés témakörében?

KulcsszóHavi keresési mennyiség
tartós bérlet1700
villanyautók1500
német rendszám1400
nyílt végű lízing1100
flottakezelő600
flottakezelés450
nyílt végű pénzügyi lízing350
külföldről behozott autó350
használt flotta autók250
autófinanszírozás200
gépjármű használati szerződés német magyar150
céges autó használata150
tartós bérlet hátrányai70
tartós bérlet könyvelése40

A fenti kulcsszavakra egyedi, SEO-barát tartalmak készítésével rangsorolhat a Google első oldalán egy flottakezeléssel foglalkozó vállalkozás.

Nézzük meg a fontos kulcsszavakat és a rangsoroló domaineket közelebbről is!

“tartós bérlet” kulcsszó TOP 5 találat:

Havi keresések száma: 1.100

Nem meglepő módon az Autotartosberlet.hu domain az első helyet foglalja el a találati listán, azonban a Merkantil Bank még csak a TOP10-ben sincs benne. A Leasing Land pedig az 5. helyre kúszott fel, ami igencsak remek teljesítmény, hiszen a konkurenciához képest jóval gyengébb SEO mutatókkal és forgalommal rendelkezik a weboldaluk – konkrét számokkal kifejezve a domain hitelességük (DA) jelenleg 0, és csupán 17 hivatkozó oldallal rendelkeznek.

“tartós bérlet” kulcsszó találati lista alakulás az elmúlt évben:

“flottakezelés” kulcsszó TOP 5 találat:

Havi keresések száma: 450

Az Eurofleet stabilan stabilan tartja 2. helyezést, de a Duna Autó és a Flottaman is top helyezések között vannak, akik – az alábbi ábrán is jól látható módon – meglehetősen felkapaszkodtak az elmúlt 10-12 hónapban a találati lista TOP szereplői közé. Habár a Schiller is jó munkát végzett, hiszen 1 évvel ezelőtt még ők sem voltak a TOP 5-ben, de az előbb említett versenytársakhoz képest gyengébb SEO teljesítményt tettek le az asztalra.

“flottakezelés” kulcsszó találati lista alakulása az elmúlt évben:

“céges autó lízing” kulcsszó TOP 5 találat:

Havi keresések száma: 390

A Business Lease átvette a vezetést a Flottaman-nel szemben, a HR Portál pedig néhány hónapnyi kiesés után ismét felkerült a dobogó harmadik fokára. A HR portál kivételével itt is a korábban felsorolt piaci szereplők érvényesülnek a keresőoptimalizálás világában. Az Autotartosberlet.hu a Duna Autó Lízinggel küzd szorosan a 4-5. helyért, a helyezéseik ingadozása az alábbi grafikonon is szembeötlő.

Céges autó lízing kulcsszó találati lista alakulása az elmúlt évben:

Top szereplők összehasonlítása a legfőbb SEO mutatók alapján:

DomainKulcsszavakHavi organikus forgalomDomain hitelességHivatkozó oldalak
leaseplan.com184,347942,446766,339
dunaauto.hu11,91383,91452449
schiller.hu8,42458,79936230
audi.hu4,51052,27558978
pappas.hu8,03039,79551223
carnet.hu6,74916,13236249
merkantil.hu3,41415,38745166
euroleasing.hu1,1677,95250115
eurofleet.hu2,1736,4962883
businesslease.hu1,6864,88720101
netlizing.hu2,6814,069135
autotartosberlet.hu3602,0711529
porschefinance.hu2,0391,81938130
flottaman.hu4421,5312660
aldautomotive.hu7641,2642149
leasingland.hu5781,075017
leaseplan.com/en-hu/97781764
flottakezeles.hu41867834127
nelsonflotta.hu4415121936
cerent.hu50831414

Összességében elmondható, hogy keresőoptimalizált tartalmak készítésével és minőségi linkek építésével a flottakezelés iparágában tevékenykedő bármelyik piaci szereplő feljebb tornázhatja magát a Google organikus találati listáján. Ahogyan a fenti ábrákon is látható, a SEO nem a leggyorsabb forgalamszerző technika, de szakértői munkával hosszú távon látványos eredményeket hoz.

A tanulmány szerzője:

Szesztay Péter
BP Digital SEO ügynökség alapító-tulajdonosa
peter@bpdigital.hu

Ha szeretnél a saját iparágadra vonatkozó versenytárselemzést kapni, akkor vedd fel a kapcsolatot Szesztay Péterrel, a BP Digital SEO ügynökség tulajdonosával. Péter felajánlotta, hogy az első 9 Bizalmi Kör tagnak ingyenesen készítenek egy átfogó versenytárselemzést. Mi is kaptunk már ilyen prezentációt és Letenovics Roli első reakciója az volt, hogy: “wow! 🤩”


Keresd Pétert nyugodtan a hello@bpdigital.hu email címen.

Válságálló vállalkozás 5 lépésben: így éld túl a gazdasági válságot

A legtöbb vállalkozót ma az foglalkoztatja, miként lehet egy vállalkozás válságálló. Ez a cikk azért született, hogy erre a kérdésre te is könnyen megtaláld a választ.

Ebben az útmutatóban Pongor-Juhász Attila tapasztalatainak és meglátásainak segítségével megmutatjuk azokat a területeket, amelyeket egy cégtulajdonos vállalkozónak fejlesztenie kell a saját cégén, ha túl akarja élni a válságot – esetleg profitálni is szeretne belőle.

(Módszerek, eszközök, tudnivalók, amelyek kedvezőtlen gazdasági helyzetben alapfeltételei a pénzügyi stabilitás megteremtésének.)

Lássuk a legfontosabb lépéseket.

Mi okozhat gazdasági válságot?

Pontosan sosem tudhatjuk, mi okozza a következő válságot, de a korábbi tapasztalatok alapján a járvány, a háborúk vagy épp az elszabaduló energiaárak a fő okok között vannak. Bár minden válság más, de vannak bizonyos állandó elemek. (Ennek köszönhetően fel tudunk készülni a közelgő krízisre is.)

Most pedig lássuk, mi a válságálló vállalkozások sikerreceptje.

A válságálló cég 3 fő jellemzője

Sok dolog együttállása szükséges ahhoz, hogy egy cégnek ne kelljen bedobnia a törölközőt krízis idején.

Van azonban 3 dolog, ami közös ezekben a cégekben.

  1. Tudatos tervezés hosszú távra
  2. Tartalékképzés
  3. Képesség állandó és gyors változásra

Az 5 lépéses válságálló koncepció

Az alábbiakban bemutatjuk, mi az az 5 lépés, amivel válságállóvá teheted a céged. 

1. Helyzetfelismerés és mentális felkészültség

Ezek alapvetően is a sikeres vállalkozó fő tulajdonságai, de válság idején még inkább.

Ha megfigyeled az emberek (különösen a vállalkozók) reakcióit a COVID-19 járvány korai szakaszában, feltűnhet, hogy a legtöbben megpróbálták figyelmen kívül hagyni. Úgy gondolták, Európában nem lesz nagy hatása a járványnak.

Néhányan pánikoltak és emiatt nem tudták, merre tovább.

És akadt néhány vállalkozó, akik elkezdték még a pandémia magyarországi megjelenése előtt átalakítani a tevékenységeiket. Maszkok és higiéniai szerek beszerzésébe kezdtek, esetleg elkezdték lefektetni az otthoni munkavégzés és az online szolgáltatás biztosításának alapjait.

Vagy épp felismerve, hogy a jelenlegi termékeik és szolgáltatásaik a pandémia során még kelendőbbek lesznek, tovább növelték a marketing- és termékfejlesztési erőfeszítéseiket. (Gondoljunk csak az ételszállító és futárcégekre.)

Felismerték ugyanis a helyzet adta lehetőségeket.

Az első és legfontosabb tehát, hogy a krízis beköszöntével is tudd megőrizni a nyugalmad és a fókuszáltságod.

Ehhez azonban nem elég, ha jó vállalkozó vagy. A magánéletedben is mindennek rendben kell lennie.

Most különösen fontos a családtagjaiddal, barátaiddal való kapcsolat. Az egészséges életmód, a változatos étrend és a rendszeres testmozgás.

És az önbizalom – ami részben a fentiekből is táplálkozik.

Elcsépeltnek hat, de igaz: el kell hinned, hogy képes vagy a legnagyobb vihar idején is biztonságos vizekre kormányozni a cég hajóját.

2. Pénzügyi kontroll megteremtése

Bár az önbizalom belülről fakad, van néhány módszer, amivel megtámogathatjuk. Ilyen például a pénzügyi kontroll és stabilitás megteremtése.

Ehhez vedd végig, belülről kifelé (a családi kasszától a cég széfjéig), hogy mennyi tartalék áll rendelkezésre.

Azok a cégvezetők, akik otthon és a cégben is rendelkeznek 3-6 hónap megtakarítással, sokkal nagyobb nyugalommal várhatják a válságot, mint azok, akik nem képeztek tartalékot az elmúlt években.

De itt még nincs vége.

Válság idején még inkább igaz a mondás: Cash is King (vagyis a készpénz a király). Ez azt jelenti, hogy a pénz (készpénz) értékesebb, mint bármely más befektetési eszköz, például részvények vagy kötvények.

És ha ez így van, a cashflow a királyné.

Mi a cashflow?

A vállalkozások egyszerre termelnek kiadást és bevételt. Ezt nevezzük pénzáramlásnak. A cashflow pedig nem más, mint a cég pénzállományának változása, amely megmutatja, hogy az adott pillanatban mennyi felhasználható pénze van a vállalkozásnak.

Ha ez megvan, sokkal könnyebb alkalmazkodni a váratlan eseményekhez is.

3. Értékes munkatársak felismerése és megtartása

Bár a válságot sokan a tömeges elbocsátással azonosítják, a kettőnek nem kell kéz a kézben járnia.

Persze, számtalan esettel nem számolhatunk előre, de a legtöbbször azok a cégek kezdik tucatjával elbocsátani a munkatársakat, akik a válság előtt nem fordítottak kellő figyelmet a munkatársaik teljesítményének figyelésére és a kiemelkedő munkatársak megtartására.

Egy jól működő szervezetben a munkatársak mind hozzájárulnak a cég fejlődéséhez – ezzel garantálva maguk számára is a stabil, biztonságos munkakörnyezetet.

(Az egyre népszerűbb „job hopper” jelenséget most hagyjuk, mert válság idején a munkavállalók is szívesebben maradnak egy helyben, többek között épp a krízis okozta csökkenő munkaerő-kereslet miatt.)

Érdemes tehát a munkatársak teljesítményét is mérni. És ha azt látod, hogy egyes kollégák nem hozzák a várt eredményeket, még akkor sem kell azonnal elbocsátani.

Ilyenkor szükséges átgondolni, hogy, hogyan tudod segíteni őket a fejlődésben, javíthatsz-e a jutalmazási rendszereden, és hogy munkavállalói motiváció terén is minden rendben van-e a cégedben.

Sok esetben ugyanis nem azért nem tudja kihozni magából a maximumot egy munkatárs, mert a hozzáállásával vagy a képességeivel gond lenne. Hanem azért, mert a rendszer, amiben teljesítenie kell, nem elég következetes.

4. Vevőszerzés optimalizálása

A következő kérdés, hogy megfelelő-e az új vevők megszerzésére és a meglévők megtartására fordított erőforrásuk aránya.

Rengetegen helyezik fókuszba az újvevő-szerzést, az ügyfélmegtartás kárára. Ez hiba.

Ha ugyanis végiggondoljuk, az új vevők megszerzése mindig komolyabb erőfeszítés és költség.

Arról nem is beszélve, hogy az elégedett vevőid szívesen ajánlják a terméked, szolgáltatásod másoknak. (És ez gyakorlatilag ingyen van, de legalábbis nagyságrendekkel olcsóbb, mint új vevőt szerezni.)

Fontos azonban megjegyezni, hogy bizonyos iparágakban (pl. szervizek) sokkal nehezebb dolgunk van, amikor ügyfélmegtartásról beszélünk. (A használati tárgyaink ugyanis bár kiszámítható időközönként, de ad hoc jelleggel hibásodnak meg.)

Az ilyen piaci helyzet természetesen korlátozza a lehetőségeinket. Ugyanis a pénzügyi stabilitás fenntartásához folyamatosan új vevőket kell behoznunk.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy hűség- és ajánlói programokkal ne növelhetnénk a visszatérő és az ajánlásra érkező ügyfelek arányát. Ezzel is csökkentve a vevőszerzési költségeinket.

És van még valami, amire érdemes figyelni.

Meg kell vizsgálnod, hogy jelenleg a bevételeid hány százaléka származik egyetlen tevékenységből, terméktípusból vagy ügyféltől.

Ha ugyanis a bevételed több, mint felét egyetlen szolgáltatás vagy termék értékesítése, esetleg egyetlen vevő hozza, jó eséllyel túl nagy a kitettséged. Hiszen az erre irányuló kereslet csökkenésével a bevételeid is drasztikusan csökkenhetnek.

És itt jön a képbe az utolsó lépés, amivel egy vállalat válságálló lehet.

5. A biznisz újragondolása

A gazdasági válság, amellett, hogy sokak számára komoly kockázatot jelent, néhányak számára a kiemelkedés lehetőségét is magában foglalja.

De csak azok számára, akik készen állnak rá.

Hogy ez pontosan mit jelent? Azt, hogy megújulásra, innovációra van szükség.

Emlékszel még a bevezetőben felhozott példára a maszkokat és fertőtlenítő termékeket árusító vállalkozásokról vagy a futárcégekről? Vagy azokra a cégekre, akik a fizikai térből az online világba vezették át a szolgáltatásaikat?

Ők mind gyorsan és jól reagáltak az adott helyzetben és képesek voltak megújulni.

A következő időszakban neked is erre kell koncentrálnod.

A feladat, hogy modellezd, majd optimalizáld a meglévő profit- és üzleti modelled, majd tisztázd az új céges folyamatokat, amelyek a megváltozott piaci körülmények között is bevételt hoznak a cégednek.

És mi a helyzet a hitelek terén?

Sok cégvezető gondolja, hogy a hitelek biztos védelmet nyújtanak válság idején.

Bár a hitel valóban jó opció lehet, de egyrészt közel sem az egyetlen (és pláne nem a legjobb) megoldás. Másrészt pedig nem is minden vállalkozás engedheti meg magának a hitelfelvételt.

Mindenképp fontos megfontoltan dönteni és hitelfelvétel esetén nem bedőlni a forró pénz ígéretének. 

Ha viszont a fennmaradáshoz, tartalékképzéshez vagy újpiac-nyeréshez van szükség pénzre, jó ötlet lehet a hitelfelvétel.

Összegzés

Összességében tehát elmondható, hogy bár minden válság valamiképpen más, mégis van néhány közös vonás, amelyek mentén fel tudunk készülni a következőre.

Az a vállalkozás fogja túlélni – sőt, akár felemelkedéssel zárni – a válságot, amelyik:

  • magabiztos, stabil háttérrel rendelkező, tudatos vezetőt tudhat magáénak;
  • pénzügyileg stabil és vannak tartalékai;
  • következetes, jól működő rendszerekben dolgozó, motivált munkatársakkal rendelkezik;
  • megfelelő arányban épít az új és a meglévő vevőkre, és emellett nincs túl nagy kitettsége egyetlen vevő, ügyfél, termék- vagy szolgáltatástípus felé.

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


KATA kisokos – Határidők, lehetőségek, kalkulációk, könyvelési szükségletek

A Magyar Parlament megszavazta az új KATA törvényt, melyet a köztársasági elnök 2022. július 18.-án aláírt és a magyar közlönyben az elfogadott és aláírt törvény 2022.07.18.-án megjelent.
Mindezekre tekintettel a KATA-sokra vonatkozó törvény hatása miatt, a Qualitas System Kft. vezetőjének, Kiss-Orosz Lászlónak a mélyebb tanulmányával szeretnénk segíteni a vállalkozókat, cégvezetőket ebben a cikkben:

A törvény 2022.08.01.-jei hatállyal lép életbe, az abban foglaltakat 2022.09.01.-től kötelező alkalmazni.

A törvénynek a legfontosabb változásai a következők:

KATA tevékenységet csak főállásban lehet folytatni, ennek következtében a mellékállásban, nyugdíjasként illetve főiskolai hallgatóként folytatott KATA-s vállalkozói tevékenység megszűnik.

Az új törvény szerint a főállású KATA-s vállalkozások csak és kizárólag magánszemélyek felé bocsájthatnak ki számlát. Ennek következtében eddig a vállalkozások számára (egyéni vállalkozások, Bt, Kft, Zrt, stb.) felé történő számlázási lehetőség megszűnik. Mindazok, akik vállalkozások számára számláztak az eddigiekben, azoknak 2022.09.01.-től megszűnik ez az értékesítési és számlázási lehetősége.

A törvénynek az egyetlen pozitívuma, hogy a 12 milliós bevételi értékhatárt megemelték 18 millióra.

Az egyes választási lehetőségekre vonatkozó kalkuláció a tájékoztató végén található (megnyitható és letölthető).

A fentiek alapján szeptember 1. után csak azok folytathatnak KATA-s tevékenységet, akik főállású egyéni vállalkozók és csak magánszemélyek felé számláznak. Ennek következtében a jelenleg mintegy 480.000 KATA-s vállalkozásból 80-90 % nem fog megfelelni az új KATA törvényi feltételeknek.

A fentiek alapján a KKt-k, Bt-k, KATA alanyisága megszűnik, így a KATA keretében folytatható tevékenységét is meg kell szüntetni. A törvény olvasata szerint jogszabály előírja, hogy akinek a KATA-s tevékenysége megszűnik 2022.08.31.-án annak választania kell, hogy milyen adónemre kíván áttérni.

Választási lehetőségek az egyéni vállalkozások számára:

– átalányadózás
– tételes költségelszámolás
– társasági adózás
– KIVA adózás.

Aki a fenti választások közül egyiket sem jelenti be, annak az adóhatóság automatikusan 2022.szeptember 1.-től a tételes költségelszámolásra való áttérést állítja be a NAV rendszerébe. Aki pedig meg szeretné szüntetni, nem kívánja tovább folytatni a vállalkozói tevékenységét az a KATA vállalkozását megszüntetheti, amelynek a bejelentését 2022.08.31.-ig kell megtenni.

A megszűntetés esetén egyéni vállalkozónál vállalkozó igazolvány „visszaadásával”, az adószám lezárásával történhet. Elvileg van olyan lehetőség, hogy az egyéni vállalkozó 2022.08.31.-e előtt bejelenti a tevékenységének a szüneteltetését, majd amikor a szüneteltetést visszavonja, akkor kell megtenni a választása alapján történő áttérést.

A KATA-s Bt-k és Kkt-k esetében nincs mód szüneteltetésre és átalány adó választására sem. Ennek következtében számukra a következő lehetőségeik vannak:

– társasági adó alapján történő adózás választása
– KIVA alapján történő adózás választása

Azon Bt-k és Kkt-k, akik nem kívánják tovább folytatni a vállalkozási tevékenységüket a KATA megszűnése miatt, azok dönthetnek a vállalkozási tevékenységük befejezése és végelszámolással történő megszűntetése mellett. A KATA-ból a végelszámolással történő megszűnés esetén nincs szükség az egyszeres könyvvitel szabályai alóli áttérésre a kettős könyvviteli szabályok alá.

Minden egyéb esetben amikor a társasági adóra vagy KIVA-ra való átállás történik, akkor a bevételi nyilvántartásról a társaságoknak kettős könyvvitel szerinti könyvelésre kell átállni és ez ebben az esetben könyvvizsgálati kötelezettséget von maga után. Ennek díja a könyvvizsgálók által megadottak szerint változhat. Az előzetes adatok szerint 50eft és 200eft között változhat a társaságban található könyvelési, főkönyvi adatok ellenőrzendő mennyiségének függvényében.

Azok a Kkt-k és Bt-k, akik a könyvelésüket a kettős könyvvitel szabályai szerint végezték a KATA-s tevékenységük folytatása alatt, azoknál nem merül fel könyvvizsgálati kötelezettség.

Határidők

Az új KATA törvényre való átállást azon főállású egyéni vállalkozók esetében, akik a továbbiakban csak magánszemélyek felé kívánnak számlázni, 2022.szeptember 25.-ig kell megtenniük a bejelentést. A bejelentés 2022.szeptember 1.-ig visszamenőleges hatállyal lép életbe. 

Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság felé a választásról 2022.szeptember 25.-ig kell nyilatkozni.

Azon vállalkozások esetében, akik az új KATA törvényben foglalt feltételeknek már nem felelnek meg és nem kívánják folytatni a vállalkozási tevékenységet (megszűntetik a vállalkozást) azok számára az (eddigi információk alapján) 2022. augusztus 31.-ig kell nyilatkozniuk.

Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság felé a választásról 2022. augusztus 31.-ig kell nyilatkozni.

Azon vállalkozások pedig, akik az átalány adózóként kívánják folytatni a vállalkozásukat, azok számára ezen választásukat 2022.október 31.ig kell bejelenteni.

Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság felé a választásról 2022. október 31.-ig kell nyilatkozni.

Az adóhatóság a választásra vonatkozó feltételeket 2022.augusztus 15.-ig köteles közzétenni a honlapján. Ennek következtében ezen időpontig a megszűntetésre, az áttérésre, bejelentésekre vonatkozó gyakorlati végrehajtási szabályok nem ismertek, ezért csak a NAV tájékoztató közzétételét követően tudnak a könyvelők is segítséget nyújtani partnereink részére a bejelentésekre vonatkozóan.

A NAV tájékoztatásáig azon tudnak előzetesen elgondolkodni, hogy kívánják e tovább folytatni a vállalkozást vagy sem.

A törvényi változáshoz sok kalkulációs tábla van fenn az interneten is. Az általunk elkészített összehasonlító Excel táblázat a KATA-s vállalkozásoknak segít abban, hogy választani tudjanak

  • KATA szabályok szerint adózásban maradnak vagy
  • az általányadó alapján megállapított jövedelem, vagy
  • a tételes költségelszámolással megállapított egyéni vállalkozói jövedelem, vagy
  • a társasági adóra vonatkozó szabályok szerint megállapított nyereség, vagy a
  • KIVA-ra vonatkozóan szabályok szerint megállapított nyereség közül melyiket választják.

Amennyiben egyéni kalkulációt szeretnétek a Qualitas System Kft.-től, a kalkuláció elvégzéséhez előzetesen meg kell adnotok számukra az elmúlt év és a következő év várható bevételi és költség adatait, melyek alapján el tudjuk végezni a lehetőségek közötti választás kidolgozását. A megadott adatok alapján tudják eldönteni, hogy a szóba jöhető lehetőségek közül melyik az, amely a legkedvezőbb lehet számotokra.

Ötletek

  1. Jelenlegi ismereteink alapján a jogszabályi változás is lehetővé teszi azt, hogy a KATA-s vállalkozók 2022.08.31.-ig (bankba vagy pénztárba) befolyt bevételek alapján előlegszámlát állítson ki a 2022.09-12. hónapokra vonatkozó feladatainak ellátására. A 2022.08.31.-ig a vállalkozóhoz beérkezett pénzek esetében a jelenlegi információk alapján még a KATA-s időszak alatt megszerzett bevételnek minősül, így a KATA keretbe beszámít azzal a kitétellel, hogy a társaság tovább folytatja a vállalkozási tevékenységét 2022.09.01. után is.
  2. Ha a KATA-s egyéni vállalkozó bejelenti a tevékenységének a szüneteltetést 2022.08.30.-ig, akkor a különbféle adózási választásokra vonatkozó döntését el tudja halasztani a tevékenység szüneteltetésének a végéig, de maximum 3 évre.

Végezetül pedig jöjjenek a várva-várt kalkulációk:


INGYENES online KATA szakértői villámkonferencia a legfontosabb kérdésekben, lehetőségekről és megoldásokról!

JELENTKEZÉS


Ezek a lehetőségek állnak előtted KATA-sként (egyszerűen, tömören) – Adózási alternatívák, számítások

Alapjaiban változik meg a KATA törvény szeptembertől, amely több, mint 400 ezer kisadózó életére lesz hatással. Éppen ezért fontos tisztában lennünk a lehetőségeinkkel, amelyek átfogó tanulmányát a Crowe FST Consulting Kft. munkatársainak és vezetőjének, Kölber Ferencnek köszönhetünk:

Melyek a legfontosabb változások?

  • Csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet KATA-s
  • A KATA összege egységesen havi 50 ezer forint (jelenleg van 25, illetve 75 ezer forintos havi adóösszeg is)
  • A KATA bevételi határa a jelenlegi éves 12 millió forintról éves 18 millió forintra nő
  • KATA-s adóalany nem szerezhet bevételt kifizetőtől (nem magánszemélytől)

Kik esnek ki a KATA-ból?

  • Főállás mellett vállalkozók
  • Egyéb ellátásban részesülők (nyugdíjas, rokkantnyugdíjas stb.)
  • Az alábbi cégformák: egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda
  • Akik bevételt szereznek kifizetőtől (nem magánszemélytől) – ez alól a taxi szolgáltatók kivételt jelentenek

Mit tegyen, aki továbbra is KATA szerint fog tudni adózni?

  • Aki továbbra is maradhat KATA-s (fenti feltételeknek megfelel), annak szeptember elsejéig nyilatkoznia kell, hogy továbbra is KATA szerint szeretne adózni

Mit tehet az az egyéni vállalkozó, aki nem lehet KATA-s szeptember elseje után?

  • Az az egyéni vállalkozó, aki kiesik a KATA-ból szeptember elseje után továbbra is tevékenykedhet egyéni vállalkozóként
  • Az egyéni vállalkozóknak október 31-ig van lehetősége bejelenti, hogy szeptember elsejétől SZJA szerinti átalányadózásra térnek át, bejelentés hiányában főszabály szerint fognak adózni (vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adózás szerint)

Mi az átalányadózás lényege? Kinek éri meg áttérni rá? Kinek nem?

  • Az átalányadózás lényege az az egyszerűsítés, hogy a költségeket nem tételenként kell elszámolni, hanem a törvény a végzett tevékenység alapján egy adott költséghányadot elfogad – ez a legtöbb esetben 40%, azonban van, akire 90%-os költséghányad (jellemzően kereskedők) vagy 80%-os költséghányad (néhány ritka eset pl. javítás, fényképészet stb.) vonatkozik
  • Átalányadózás szerint azok az egyéni vállalkozók adózhatnak, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a minimálbér tizenkétszeresét – jelenleg 24 millió forintot
  • Az átalányadózás első sorban azon egyéni vállalkozóknak éri meg, akiknek a rájuk vonatkozó költséghányadnál alacsonyabb a tényleges költséghányada (pl. magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtók, informatikusok, tanácsadók)
  • Az átalányadózás továbbá megéri a kisebb bevétellel rendelkező egyéni vállalkozóknak, mivel az éves minimálbér feléig – jelenleg évi 1,2 millió forint – adómentességet biztosít
  • Az átalányadózás azoknak az egyéni vállalkozóknak nem éri meg, akiknek jelentősen magasabbak a valós költségeik, mint az átalányadó szerinti költséghányaduk

Mekkora a tényleges adóterhelés az SZJA szabályai szerint átalányadózás esetén?

  • Bevétel és költséghányad függő, de körülbelül a bevétel 20-25%-át teszik ki az adók (SZJA, TBJ, SZOCHO) összesen. 500 ezer forintos havi bevétel és 40%-os költséghányad mellett 20% körüli az összesített adóteher (azaz összesen kb. havi 100 ezer forint közterhet kell fizetni), míg 1 millió forintos havi bevétel és 40%-os költséghányad mellett már 25% körül alakul az adóterhelés (azaz összesen kb. havi 250 ezer forint közterhet kell fizetni).

Mit tehetnek, akik nem egyéni vállalkozóként voltak KATA alanyok?

  • Azok a jogi személyek, akik nem egyéni vállalkozóként voltak a KATA alanyai (egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda), azok alapesetben szeptember elseje után automatikusan a társasági adó (TAO) törvény hatálya alá fognak kerülni annak összes kötelezettségével (pl. könnyvezetési, beszámoló készítési kötelezettség)
  • Amennyiben ezen jogi személyek nem szeretnének a társasági adó hatálya alá kerülni, alternatíva lehet a kisvállalati adó (KIVA) is, az erre való áttérést célszerű szeptember elseje előtt megtenni, mielőtt TAO hatálya alá kerülnének
  • A kisebb bevétellel rendelkező adózóknak alternatíva lehet a társaság megszűntetése és egyéni vállalkozás indítása
  • A TAO és KIVA szabályai jóval bonyolultabbak az SZJA szabályainál, így javasoljuk a téma jobban körüljárását könyvelővel vagy adótanácsadóval

* A számítások egyszerűsítéseket tartalmaznak!


INGYENES online KATA szakértői villámkonferencia a legfontosabb kérdésekben, lehetőségekről és megoldásokról!

JELENTKEZÉS


A mód bicskanyitogató, a megoldás félrement, de már időszerű volt a KATA módosítása

Kemény hetünk van. A KATA-s vállalkozók, akik cégeknek szolgáltattak úgy érezhetik, kihúzták a lábuk alól a talajt. A cégvezetők egy újabb megoldandó helyzettel néznek szembe, ha segíteni szeretnék a KATA-s alvállalkozóikat. Egy dolog biztos: volt élet a KATA előtt, és lesz utána is. Most már fókuszáljunk a megoldásra. 

180 fokot fordult néhány nap alatt a világ a katás adózású vállalkozók életében. Egyik nap benyújtották a Parlamentbe e vállalkozási forma alapjait megváltoztató törvényjavaslatot, amelyet másnap el is fogadott az országgyűlés. Egyes adatok szerint több százezer katás egyéni, bt.-s és kkt.-s vállalkozást érint a szeptember 1-étől érvénybe lépő változás, amelynek fő kitételei: kisadózó csak főállású egyéni vállalkozó lehet, így cégek nem választhatják ezt az adónemet. A katás nem számlázhat kifizetőhelyeknek, csak a lakosság számára, az új katatörvény-javaslat szerinti bevételi értékhatárt pedig évi 18 millió forintban állapították meg. Mindez alól kivételt képeznek a taxis szolgáltatók, akik továbbra is választhatják a kata szerinti adózást. Hogyan értékelhető ez a rapid módon megszavazott törvénymódosítás, milyen hatása lesz a változásnak a gazdaságra? A Bizalmi Kör milyen segítséget tud adni a tagjainak? – ezekről kérdeztük Gangel Pétert, a Bizalmi Kör vezetőjét.

Gangel Péter, a Bizalmi Kör alapító-tulajdonosa

– Azt gondolom, hogy nem maga a változás a baj, hiszen a katával kapcsolatos változás sok szempontból indokolt volt. A probléma sokkal inkább azzal van, hogy valós párbeszéd nélkül, igen rövid idő alatt változtatnak meg egy roppant széles réteget mélyen érintő gazdasági környezetet. Ennek pedig az az üzenete mind a magyar vállalkozók, mind a nemzetközi piac számára, hogy Magyarországon alapvetően kiszámíthatatlan a gazdaság működése, a folyamatokat a kormány pillanatnyi döntései befolyásolják, és ez bizonytalanságot ébreszt. És az elmúlt napokban történtek, azaz egy rossz koncepció elképesztően rövid idő alatt, erőből való érvényre juttatásának legnegatívabb következménye egyáltalán nem kedvez a gazdaság fejlődésének. 

A kata innovatív adónem

– Esetleg van pozitív hozadéka is törvénymódosításnak?

– Igen, több is. Maga a kata mindez idáig egy innovatív adónem volt, hatalmas munkavállalói tömegek életmódszerűen rendezkedtek be rá, hiszen a segítségével kényelmesen tudtak több cégnek szolgáltatni, így értéket teremteni. Erre az adónemre egy konkrét mikrovállalkozói réteg jött létre, ami azért is izgalmas, mert tagjai nem munkavállalóként kívántak élni, hanem önállóan értékesíteni a tudásukat. Nekünk is, és még nagyon sok más cégvezetőnek mindez idáig egy tiszta, korrekt gazdasági együttműködést tett lehetővé. 

Akik maradhatnak

Alapvetően azt gondolom, hogy három réteget érdemes megnevezni a kisadózók között. Az egyik – és sajnos nincs adatom, hogy a katások mekkora részét képezik – az, amely eddig is katázhatott, és ezután is megteheti: ők azok a mikrovállalkozók, akik a lakosságnak szolgáltatnak. Számukra továbbra is jó lehetőség a kata. Fontos megemlíteni, hogy ez az adónem irreálisan alacsony adóterhet ró az ezt választókra, ami azt jelenti, hogy óriási versenytorzító hatása van. Éppen ezért nem támogatom a felső határ 18 millió forintra történő megemelését, legalábbis abban a formában nem, hogy vele együtt nem emelik kétszeresére vagy háromszorosára a tételes adó mértékét. Véleményem szerint nem szerencsés, hogy tíz éve nem változott az adó mértéke, ehhez már sokkal korábban hozzá kellett volna nyúlni, nem pedig a jogosultak körét ilyen drasztikusan csökkenteni. 

A kárvallottak, akik váltani kényszerülnek

A katások másik körébe sorolom azokat, akik alapvetően olyan tevékenységet folytatnak, amit cégeknek tudnak értékesíteni, legyen ez webfejlesztés, grafikai munka vagy hirdetésszervezés. Számos szolgáltatásra nincs szükség napi 8 órában egy cégnél, ugyanakkor a kata lehetővé tette, hogy egyéni vállalkozók végezzék ezeket. Ők a jelen helyzetnek a kárvallottjai, és vélhetően ők vannak a legtöbben ebben a körben. A nézőpontjukat képviselve gondolom azt, hogy ez egy roppant elhibázott és dilettáns döntés, ami miatt a kormány nemcsak szavazatokat fog veszíteni, hanem éppen azt az innovatív réteget, amely már digitális nomádként él. Ezt az új fajta munkavállalási módszert épp a kata tette lehetővé. Tehát a törvénymódosítás az adónem innovatív mivoltából fakadó, új módon gondolkodó réteget lehetetleníti el, amely a gazdaság számára értékteremtő, a cégek számára pedig roppant értékes szereplőként van jelen. A most zajló folyamat következménye meglátásom szerint a gazdaság szürkülése lehet. Az elmúlt 10 év egyik legnagyobb érdeme éppen az volt, hogy a gazdaság jelentősen kifehéredett, most jó esély van arra, hogy elinduljon a szürkülés irányába. Ezek a szakemberek szeptember 1-től vagy beállnak egy céghez munkavállalónak, és az eddig megrendelőként fellépő cégek elveszítik ezt a fajta különleges réteget, vagy azt választják, hogy valódi vállalkozóvá válnak. Ezt majd megmutatja az idő.

A „visszaélők”, akik jó, hogy eltűnnek

A harmadik réteget pedig azok képezik, akik visszaéltek e kedvező adónem nyújtotta lehetőségekkel, és néhány százalékos adóteherrel tudtak legálisan pénzt kivenni a vállalkozásukból. Ők úgy tudtak élni EV-ként, mint egy cégvezető, aki óriási energiát tett a cége felépéítésébe, pusztán azért, mert az Ő bevételeiken nem volt adóteher. Sokan hozták magukat pozícióba a munkaerőpiacon a kata szabályozatlanságával visszaélve, és szinte főállásúként dolgoznak egy-egy cégnél, számlát adva a munkabérükről. Még arra is gondolhatunk, mintha őmiattuk büntetné a kormány az összes többi katás vállalkozót. Vélhetően ők képezik a kisadózók kisebb hányadát, becslésem szerint 15–20% lehet az arányuk. Azt gondolom, hogy óriási versenytorzító hatása volt az elmúlt időszakban az ő működésüknek. Egy katás bújtatott munkaviszony és egy valós munkaviszony adóterhe között tízszeres a különbség, ami óriási versenytorzító hatással bír. E harmadik réteg számára most véget ér a kegyelmi időszak, ami eddig előnyt jelentett. Ennek előbb-utóbb be kellett fejeződnie, és a változás már abból is érezhető volt, hogy korábban 3 millió forintra csökkentették az egy cég felé a számlázási korlátot. Ezzel egy méltatlan helyzet ér véget, hiszen az a munkavállalókkal szemben nem fair, hogy ők 50-80%-os adóteherrel jutnak a fizetésükhöz, míg mások 5%-kal. 

Lettek volna megoldások a kata megtartására

– Véleményed szerint mi jelenthetett volna megoldást a katás adózás megtartására?

– Nem érzem szerencsésnek, hogy felemelték 18 millióra a felső határt, ám ugyanannyi maradt az adó mértéke. Érdemes lett volna sávokat kialakítani, és mondjuk megkezdett 6 millió forintonként 50 ezer forint megfizetésére kötelezni az adóalanyt. A most kieső rétegeknél, azt gondolom, szerencsés megoldás lett volna, ha 1-2 millió forintra csökkentik az egy cégnek számlázható összeget, de megmaradt volna a cégnek való számlázás lehetősége, hiszen a hatások között rengeteg, a gazdaság számára fontos szereplő van. Persze, bizonyára más ötletek is felmerültek volna egy olyan párbeszéd során, amit a valós érintettekkel való egyeztetés érdekében szerveznek meg.  Végre lett volna egy Nemzeti Konzultáció aminek van értelme….

A Bizalmi Kör e témában is segítséget nyújt

– A Bizalmi Kört érinti ez a változás? Bizonyára ti is dolgoztok katás beszállítókkal.  

– Közvetett módon igen, hiszen külsős partnereink között webfejlesztő, tesztelő, szövegíró és még jó néhány szakember megtalálható. Ők heti, havi néhány órában támogatják a működésünket, nem életszerű, hogy főállásban, akár részmunkaidőben foglalkoztassuk őket. Velük szükséges lesz egyeztetni a további együttműködést, hogy milyen feltételekkel vállalják vagy nem vállalják a munkát. Remélem, megtalálják a nekik való legkedvezőbb adózási módot, és tovább tudják működtetni a vállalkozásukat. 

– A törvényváltozás következménye lehet az eddigi szolgáltatások árának emelkedése, hiszen ha magasabb adót kell fizetniük a vállalkozóknak, ez a többlet az áraikban is megjelenhet?

– Véleményem szerint ezt majd a kereslet fogja meghatározni. A gazdaság bizonyos területein egyébként is várható kereslet-visszaesés, úgyhogy nem gondolom, hogy ez a helyzet feltétlenül áremelkedéssel fog járni. Az biztos, hogy aki eddig katázott, annak több adóterhet kell vállalnia a jövőben és ez így fair. Az 5%-os adóteher nem fenntartható és nem fair a gazdaság többi szereplőjével szemben. Emiatt azt gondolom, hogy az adóemelkedés nem feltétlenül jelenik majd meg az árakban. 

– Miként tudjátok segíteni a Bizalmi Kör tagságát a katás változásokkal kapcsolatban? 

– Azzal mindenképpen, hogy napirenden tartjuk a témát. Folyamatosan figyeljük a helyzet alakulását, illetve azt, hogy melyik tagunk milyen megoldást hoz, és törekszünk arra, hogy gyorsan át tudják venni egymástól a cégek a legjobb ötleteket. A Bizalmi Kör tagjai cégvezetők, meggyőződésem, hogy az kerül előnybe, aki tud segíteni a KATA-s partnereinek valamilyen módon. A nálunk működtetett mastermind-csoportokban biztosan többször téma lesz a katás törvénymódosítás következtében előállt helyzet. 

Ezen felül haladéktalanul szervezünk egy félnapos online konferenciát, hogy nagyon gyorsan megtaláljuk a jó megoldásokat. 

Véleményem szerint még időre van szükség, hogy tisztuljon a kép. Bennem él némi optimizmus, amit az táplál, hogy szeptemberig van még lehetőség a módosításra. Ehhez mindenképp valódi párbeszédre lenne szükség az érintettekkel vagy azok valós képviselőivel. Na meg persze arra, hogy az ellenzéki politikusok ne próbáljanak meg tőkét kovácsolni maguknak a helyzetből, mert akkor a kormány biztosan nem fog engedni. 

Vitán felül áll, hogy szükség van egy egyszerű, tételes adónemre, ami egy széles réteget terel a fehér gazdaságba. Talán a törvényhozók is kellően bölcsek lesznek ahhoz, hogy amit egyébként egy jó eszközként odaadtak a piacnak, azt nem szüntetik meg, azaz nem öntik ki a fürdővízzel együtt a gyereket is, hanem mérlegelnek, hogy valóban a legjobb megoldást találták-e meg. 

Bízom benne, hogy érkezhet még módosítás a törvényhez. 


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


Mit tesznek a cégek KATA-s beszállítók nélkül szeptembertől?

Hatalmas vihart kavart a 2022. július 11-én benyújtott törvényjavaslat a KATA-törvény módosításáról, ugyanis elfogadták, így pedig roppant nehéz helyzetbe kerülnek azok a cégek, amelyek az ezt az adónemet választották, vagy ilyen adózású alvállalkozókkal, beszállítókkal dolgoznak. A törvényjavaslat szerint kisadózó a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást jogszerűen választó egyéni vállalkozó, így kizárólag egyéni vállalkozóként lehet KATA-zni, a Bt.-ket, az egyéni ügyvédeket és az egyéni állatorvosokat kizárták a körből.

A javaslat másik legmeghatározóbb pontja az, hogy a KATA-s vállalkozó kizárólag magánszemélynek számlázhat, ha ugyanis az Art. szerinti kifizetőnek számláz, a bevétel megszerzését megelőző nappal kiesik a KATA-ból. Ez alól csak a taxis személyszállításból származó bevétel, valamint a bankszámlán jóváírt kamatbevétel képez kivételt. Ugyan a tételes adó mértéke továbbra is 50 000 Ft/hó lesz, a keretösszeg azonban évi 18 millió Ft-ra változik, azzal a kitétellel, hogy az értékhatárt meghaladó bevételrész után 40 %-os különadót kell fizetni.

Mindez azt jelenti, hogy az eddig a cégeknek, intézményeknek dolgozó KATA-s vállalkozók az eddigi módon nem adhatnak számlát a törvény hatályba lépését követően. Rengeteg olyan tevékenységi kör van (szövegíró, grafikus, virtuális asszisztens, marketinges stb.), amely képviselői szinte 100 %-ban B2B piacra dolgoznak, és ettől nem is tudnak eltérni. Mi lesz velük?

Vagy más adózási formát választanak vagy megszüntetik a vállalkozásukat? Ha továbbra is dolgoznak, az új vállalkozási formára való áttérés magasabb költségeket eredményez náluk, emiatt árat emelnek, ami jelentősen kihat az őket alkalmazó vállalkozásokra. A költségnövekedésre az ő szolgáltatásukat igénybe vevő vállalkozásoknak is reagálniuk kell.

Mit gondolnak erről a cégvezetők, hogyan készülnek a KATA-sokat érintő változásokra? Erről kérdeztünk meg cégvezetőket.

Az alvállalkozókat nem tudjuk foglalkoztatni

Vállalkozásunkat érzékenyen érinti a törvényváltozás. Tanácsadási szolgáltatást nyújtunk, és ügynökségi modellben dolgozunk. Gyakorlatilag a tanácsadói partnereink freelancerek, tulajdonképpen úgy működünk, mint egy alkuszcég, az adott szakmai feladatra keressük meg a megfelelő szakértőket.

Ezek a szakértők az esetek döntő többségében valamilyen egyéni vállalkozói formában dolgoznak, minimum 80 %-uk KATA-s egyéni vállalkozó. Gyakorlatilag az ő oldalukon megszűnik ez a fajta adózási mód.

– tájékoztat Orosz Adrián, a tanácsadással foglalkozó Carsongrey Üzletfejlesztő Kft. ügyvezetője.

Jellemzően olyan szakértőkről beszélünk, akik akár főállásban valamilyen vezetői pozíciót töltenek be egy cégnél, és emellett nyújtanak szakértői szolgáltatást, vagy már kipörögtek egy vállalat vezetői szintjéről és egyéni tanácsadói formában kamatoztatják a megszerzett tudásukat, tapasztalatukat. Miután a mi esetünkben nem indokolt, hogy teljes vagy akár részmunkaidőben foglalkoztassuk őket, hiszen mindig az ügyfeleink kihívásához keressük meg a szakértőket, nem tudunk állandó megbízást biztosítani mindenki számára, ez nem is célunk, ezért mi vállalkozói kapcsolatokkal működünk – ez a piacon bevett forma.

Orosz Adrián, a Carsongrey Üzletfejlesztő Kft. vezetője

Úgyhogy minket ez a jogszabályváltozás a közvetlen működés szempontjából kellemetlenül érint, egyelőre annyira friss a dolog, hogy még keressük a megoldást. Egészen biztos, hogy jelentős költségemelkedéssel számolhatunk, hiszen minden egyéb alternatíva drágább lesz az alvállalkozóink oldalán.

Beszállítói oldalon például a marketingügynökségeket is rendkívüli módon érinti ez a változás, hiszen a szövegíróik, a grafikusaik, az IT-szakembereik, akik a honlapokat szerkesztik, mind-mind jellemzően KATA-s egyéni vállalkozók. A szolgáltatásaikat ennek megfelelően árazták be.

Ha más adónemet választanak, mivel megnövekszik a költségük, ők is magasabb áron fognak dolgozni. Például igénybe vesszük virtuális asszisztens szolgáltatását, ő sem fog tudni működni ebben a formációban szeptembertől. Pedig a virtuális asszisztencia eddig roppant hatékony megoldást jelentett nem csak a mi vállalkozásunk számára.  

Esetleg szóba jöhet-e, hogy akik eddig beszállítóként dolgoztak, a jövőben akár részmunkaidőben foglalkoztassák őket?

Általában pontszerűen vesszük igénybe a szolgáltatásukat, ezért nem opció a foglalkoztatás. A teljes üzleti modellünket felborítaná, ha állandó alkalmazásban lennének, és mi sem tudnánk azt az értéket nyújtani az ügyfeleinknek, amit most.

Mindig az egyénre, az adott cégre szabott szakértői gárdát tudjuk összeállítani, enélkül nem tudnánk hitelesek lenni, úgyhogy a tanácsadói portfóliónkban nem életszerű megoldás a foglalkoztatás. Adminisztratív oldalon egészen biztos, hogy plusz alkalmazottal vagy részmunkaidős kollégával kell számolni az év utolsó negyedévétől.

A marketingügynökség oldalán, amely az operatív marketinget viszi, egyelőre nem látom, hogy miként fogják megoldani a helyzetet. Nekünk szolgáltatót kell igénybe vennünk a marketingfeladatok ellátására, nem életszerű, hogy házon belül egy komplett marketingszervezetet építsünk ki, hiszen nincs annyi feladat a cég marketingjével kapcsolatban.

Számítanak lemorzsolódásra? Hogy valaki nem tér át más adózási formára és megszünteti az ilyenfajta tevékenységét vagy vállalkozását?

A tanácsadói oldalon előfordulhat, különösen azoknál a tanácsadóknál, ahol nem túl stabil a megrendelési állomány, és inkább elhelyezkednek alkalmazottként. Hiszen az eddigi 50 ezer forinttal szemben minimum dupla, de akár négyszeres adóemelkedéssel is lehet számolni egy új adózási formánál. Ezt sokan nem tudják vállalni. Hiszen ők is folyamatosan képzik magukat, aminek költségvonzata van, ezzel is számolni kell.

Magam előtt látok számos olyan iparágat, ami ezzel a változtatással veszélybe kerül. Nem mindenkinél opció az, hogy foglalkoztatotti formában folytassa. Az biztos, hogy mindenhol jelentős költséggel lehet számolni, és ez az árakban is meg fog mutatkozni.

Számítunk az áremelésre

A nekünk dolgozók mintegy 95 %-a saját munkavállaló, a fennmaradó 5 %-ban az alvállalkozóink között lehetnek KATA-s vállalkozások.

– mondja az adótanácsadással, könyvvizsgálattal foglalkozó Crowe FST Consulting Kft. ügyvezetője, Kölber Ferenc.

Mindig arra törekedtünk, hogy csak kis számban foglalkoztassunk külsősöket, így KATA-s alvállalkozókat. Az látható, hogy a KATA-s adózás bevezetésével az volt a kormány egyik szándéka, hogy fehérítse a gazdaságot. Az adónem kialakításával megjelent körülbelül 200 ezer új adózó az adóhatóság radarján. A következő lépés pedig várhatóan az lesz, hogy ki fogják vezetni a KATA-t. Most egy hatalmas lépést tettek abba az irányba, hogy szűkítsék a KATA-s adózói kört. Jelenleg körülbelül olyan félmillió a KATA-s vállalkozók száma.

Kölber Ferenc, a Crowe FST Consulting Kft. vezetője

Számít-e arra, hogy a KATA-s adózású partnerei közül esetleg valaki kiesik a jövőben?

Feltehetően először megpróbálnak árat emelni és ha ezt a vevő elfogadja, akkor a KATA-ról átállnak más adózásra. Lehet, hogy átalányadózásra, lehet, hogy alanyi adómentességet választják. Van több opció, ami közül választhat egy mostani KATA-s. Nyilvánvalóan ez egy költségemelkedést fog jelenteni, mert a költségeket mindenki áthárítja, ami valahol érthető is. Ha ezt a vevő nem fogadja el, akkor az együttműködés is meghiúsul.

Mint cégvezetőben milyen a fogadókészség egy esetleges áremeléssel kapcsolatban?

Akikkel eddig együttműködtünk, szívesen dolgozunk a továbbiakban is. Konstruktívan állunk hozzá, leülünk és megbeszéljük a jövőbeni feltételeket. Sok adótanácsadó, könyvelő, pénzügyi szakember dolgozik nálunk házon belül, biztosan meg tudjuk találni a járható utat, a megoldást. Még akkor is, hogyha valamilyen szintű költségnövekedést hoz magával.

Szerző: Kis Tünde


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


Új lehetőségek, a munkaerő megtartása, digitalizáció: ez a cégvezetők válasza a gazdasági kihívásokra

Szinte nincs olyan vállalkozás Magyarországon, amelynek ne kellene szembenéznie a Covid, az ukrán–orosz háborús konfliktus, az alapanyag- és munkaerőhiány, az elszálló infláció okozta helyzet, a gazdasági visszaesés és egy esetleges válság következményeivel.

E folyamatok kételyeket, kérdéseket és félelmet ébresztenek a cégvezetők többségében, mégis magabiztosan állnak a kihívások elé. Többek között ez is kiderült az ország első számú vállalatvezetőit tömörítő Bizalmi Kör által szervezett Trust Summiton, amely elsősorban tapasztalatmegosztással, a vezetői munkába azonnal beépíthető megoldásokkal támogatta a kétnapos gazdasági konferencia résztvevőit.

A fókusz a jövő kihívásain, de a most megoldásain volt, többek között arra keresték a választ, hogy milyen lesz a jövő vezetője és csapata, hogyan alakul a jövő kereskedelme és marketingje, milyen trendek határozzák meg a cégvezetői sikereket. Egyvalami markánsan megfogalmazódott a 600 vállalatvezetőt befogadó rendezvényen: a közösséghez való tartozás, a mesterelme-csoportok nyújtotta szakmai támogatás megsokszorozza a vezetői hatékonyságot.

Milyen eszközei, lehetőségei vannak a helyzet megoldására, egyedül kell-e megbirkóznia a feladatokkal, esetleg számíthat-e segítségre? Első számú vezetőknek tettük fel ezeket a kérdéseket a Trust Summiton.

Agilitás, gyorsaság, őszinteség – most nincs időnk másra – Balogh Petya angyalbefektető, cápa

Balogh Petya angyalbefektető, cápa szerint a gazdasági életben jelenleg a legnagyobb probléma a változékonyság, a kiszámíthatatlanság, és a várhatóan elszálló (tartósan 10% felett maradó) infláció, a Covid utórengései, illetve a háború hatásai összeadódva egy gazdasági válságot fognak elindítani a világban. Ezért a cégvezetőknek „óvatosnak kell lenniük, figyeljenek arra, hogy legyen elég tartalékuk, szigorúan ügyeljenek a költségek alakulására. Igen gyorsan kell lekövetni a piac változását, mert megint kiszámíthatatlan időszak jön.”

Balogh Petya “Tanulás életre – halálra” című előadása a Trust Summit JÖVŐ. MOST.-on

Az agilitás (azaz nagyon közel kell lennünk a történésekhez), a gyorsaság és az őszinteség – ezekre lesz szükségük a következő időszakban a cégvezetőknek ahhoz, hogy szinten tartsák cégük működését, Balogh Petya szerint „most nincs időnk másra”. Az a meglátása, hogy a startupok extrán kiszolgáltatott helyzetben vannak, úgyhogy nekik fokozottan óvatosnak kell lenniük és a korábbinál sokkal átgondoltabban kell bánniuk a pénzükkel, illetve egyre fontosabbá válik, hogy mielőbb növeljék a rövidtávú árbevételeiket. Befektetőként úgy prognosztizálja, hogy „valószínűleg nem a következő két évben lesznek a nagy exitek, azaz cégeladások, ezek inkább a következő gazdasági fellendülés idejére tolódnak el. Úgyhogy időben egy kicsit hosszabbra nyúlik a pálya, mint amire tervezett bármelyik befektető.” 

 A munkaerőpiaci helyzet vonatkozásában szerinte már most látszanak a változások: egyrészt még mindig jelentős szerepet töltenek be a hiányszakmák, ám már érződik az ukrán válság, illetve a most alakuló globális gazdasági válság hatása. Munkahelyek szűnnek meg, így felszabadul bizonyos mennyiségű munkaerő, az is elképzelhető, hogy ismét lesz elérhető szakember, csak kevés lesz a munka vagy a jól fizető munka.

„Szerintem a Covidnál cégvezetőként már mindannyian megtanultuk, hogy nincsenek hosszú távon stabil és kiszámítható rendszerek körülöttünk, minden képes meginogni. Úgyhogy szerintem az utóbbi két év nagy tanulsága, hogy oda kell figyelni, közvetlenül kell tudni irányítani a cégünket, nem érünk rá meghozni a nagy döntéseket, hanem ahogy változik a világ, arra gyorsan reagálnunk kell.”

Balogh Petya, Trust Summit 2022

Petya a tudásmegosztásban, a tapasztalatmegosztásban hisz, példaként említi a Bizalmi Kör mesterelme-csoportjait, ahol intim környezetben, szigorú titoktartás mellett segítik egymást a cégvezetők abban, hogy miként tudnák még jobbá tenni, továbbépíteni a vállalkozásukat. 

Gyors reakcióidő, inspiratív légkör, folyamatos tanulás – Tibor Dávid, Masterplast Nyrt.

„Válságok sorozatáról beszélhetünk, amelynek következményeként egyfajta recessziós környezet irányába megyünk.”

– véli Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke.

Az építőiparban érdekelt vállalat vezetője egy lassuló, kicsit fékező, újlakás-építési és új épületpiacra számít, de egy felpörgő felújítási piacra is, így a vállalkozás számára e folyamatoknak összességében pozitív az összhatásuk. Egyrészt gyors reakcióidővel lehet alkalmazkodni az ilyen előálló helyzetekhez, amikor akár hetek alatt alakulhatnak ki érdemi változások a jövőképben vagy az inflációs gazdasági előrejelzésekben. „Azt is jól kell tudni fölmérni, hogy melyek azok a területek, amikre a megváltozott környezetben is várhatóan jelentős igény lesz. A vállalatok többségének van olyan működési területe, amit nem olyan súlyosan vagy egyáltalán nem érint a recesszió. Ezt kell tudni jól megtalálni és abba az irányba fejleszteni” – mondja Tibor Dávid. 

Tibor Dávid “A reakcióidő, mint versenyelőny” című előadása a Trust Summit JÖVŐ. MOST.-on

A Materplast is szembesül a munkaerőpiac kihívásaival, a nagyvállalat a már meglévő munkatársak megtartását tartja elsődlegesnek. „Arra fókuszálunk, hogy minél inspiratívabb, jobb legyen a vállalati légkör, minél inkább szeressenek itt dolgozni a kollégák, ne csak a megfelelő anyagi kompenzációs csomag miatt, sokkal inkább a csapatszellem, a közös élmény miatt és azért, mert élvezik, szeretik, amit csinálnak. Amellett, hogy tisztességesen meg kell fizetni a munkavállalóinkat, lényeges szempont, hogy jól érzik-e magukat a munkahelyen, olyan munkát végeznek-e, amit szeretnek, ezért arra koncentrálunk, hogy minél szervezettebb legyen a vállalat, minél inkább a helyükön legyenek a kollégák. Ha megvan ez a fajta elégedettség, az csökkenti a fluktuációt, és jó hírnevet jelent a jövőbeni kollégák számára.”

Első számú vezetőként Tibor Dávid fontosnak tartja, hogy legyenek olyan támogatók körülötte, akik független véleményt mondanak és hitelesek. A Masterplastnál a kollégák is elmondhatják a véleményüket, a kritikájukat, de – tőzsdei cég lévén – az igazgatótanács is jelentős segítséget nyújt a döntésekben, a jövő irányának meghatározásában. „Nagyon sok olyan jó ismerősöm, barátom van, akinek meghallgatom és meg is hallom a véleményét. Egy vezető életében fontos, hogy ne szűküljön be a maga döntéshozatali világába, hanem nyitottan figyeljen arra, mások mit gondolnak akár a vállalatáról, akár az ő vezetői módszereiről. Ezt a fajta tanulási folyamatot soha nem szabad abbahagyni” – véli Tibor Dávid. 

Az áruellátási lánc rövidítése, munkaerő megtartás és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, digitális transzformáció – Balázs Ildikó, Auchan Magyarország Kft.

A jelenlegi gazdasági helyzet erősen befolyásolja a kiskereskedelmet, már a pandémia alatt nagy volt e szektor felelőssége a lakosság élelmiszerellátása miatt, ezért is volt prioritás az áruellátási folyamatok újragondolása. Az Auchan Magyarország Kft. stratégiájában kiemelt szerepet kap az áruellátási lánc minimálisra csökkentésével a direkt beszerzés, a nemzetközi áruházlánc magyar vállalata jelentős mértékben támaszkodik a hazai beszállítóikra. Így nincsenek nagy kitettségek az élelmiszer területén, az utaztatásból, a logisztikából adódóan viszont a nem élelmiszer jellegű termékek esetében náluk is jelentkeztek átmeneti ellátási problémák a pandémia időszaka alatt, bizonyos termékek esetében pl: étolaj a jelenlegi környezetben. Emiatt elsősorban az Európai Unión belüli vagy Európában működő partnereikre támaszkodnak – foglalja össze Balázs Ildikó, az Auchan Magyarország Kft. külső vállalati kapcsolatok igazgatója a cég válaszát a jelen kihívásaira.

A munkaerő szempontjából nem számít a legkeresettebb szektornak a kiskereskedelem, ezért a vállalat jelentős figyelmet fordít a már meglévő munkaerő megtartására. A jövő szakembereiért az iskolába is elmennek, az egyetemekkel, szakképzési intézményekkel ápolt szoros kapcsolataik biztosíthatják az utánpótlást. Emellett külön programot működtetnek a megváltozott munkaképességűek alkalmazására. „Több mint 10 éves tapasztalatunk van megváltozott munkaképességű kollégáink foglalkoztatásában, majdnem 400 kollégánk tartozik ebbe a csoportba. Azt gondoljuk, hogy a munkájuk, a lojalitásuk sokkal erősebb, mint egészséges társaiké. Az ő foglalkoztatásukra a jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk, és az ezzel kapcsolatos tudásunkat a partnereinkkel is megosztjuk.”

Az Auchan a gazdaság kihívásaira a digitalizáció felpörgetésével is válaszol. A vállalat komoly digitális transzformáción megy keresztül, igyekeznek azokat a folyamatokat mind eszközökkel, mind digitális megoldásokkal hatékonyabbá tenni, amiket eddig manuálisan végeztek a kollégák, vagy már nem marad rá humán erőforrásuk. Mint Balázs Ildikó mondja, minden területen a jövő munkahelyének megteremtésén fáradoznak, ehhez pedig jól használható ötleteket nyújtott számára a Trust Summit.

„Kötelességed jól lenni” – Markovich Béla, MAPEI Kft.

„Egy cégben a cégvezető a legfontosabb ember, hiszen rajta múlik, miként megy előre a vállalkozás, hogy hogy érzik magukat a munkatársak, vannak-e vevők és hogy mennyire sikeres a cég. Így ebben a mai “kacifántos” világban mindenképpen szükséges azzal foglalkoznia, hogy mentálisan és fizikailag is jól legyen. Ezért tenni kell, meg kell mozdulni, mert erre az energiára a cégének is szüksége lesz.”

– mondta előadásában Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője, aki a saját jóllétét előidéző módszert is ismertette.

A vállalatvezető nem néz híradót, nem olvas olyan híreket, amelyek érzelmileg lenyomják őt. Ezzel szemben azokat a lehetőségeket keresi, amik felemelik. Nagy hangsúlyt helyez önmaga képzésére, fejlesztésére, amit a cége működtetésében is kamatoztatni tud. Az új ismeretek, a sikerek új lendületet adnak a mindennapokhoz. Béla szerint az is fontos, hogy rendszeresen menjünk ki a természetbe, ami minden esetben feltölt, és mivel a mindennapi gondok, a stressz, a mókuskerék beszűkíti a vezetők figyelmét, a magunkra való fókuszálás helyett inkább nyissunk mások felé. Mindenki saját magát tudja rendbe hozni, de hasznos, ha ehhez van egy szakértő segítsége, például egy coach-a, akinek el tudja mondani az őt nyomasztó problémákat.

Markovich Béla “Kötelességed jól lenni” című előadása a Trust Summit JÖVŐ. MOST.-on

Már az is rengeteg segít, ha csak beszélünk a nehézségeinkről. Béla körül van néhány olyan tanácsadó vagy konzultáns, akitől bármikor megkérdezheti, hogy mit javasol adott helyzetben. Ugyanígy számíthat a Bizalmi Körre, ahol más cégvezetők tapasztalata, a külső nézőpont is megoldást nyújthat. „Nekem is vannak rossz pillanataim, de ezek rövid ideig tartanak. Ilyenkor tudatosan mindig azt keresem, hogy hogy csináljam a dolgokat, nem pedig azt, hogy hogyan ne csináljam.”

Markovich Bélának cégvezetőként már ma szembe kell néznie a jövő kihívásaival, valószínűnek tartja, hogy lesz egy kisebb válság a piacon, ami kereslet- és pénzcsökkenéssel, egyben kintlévőség-növekedéssel jár. Mint mondja, a legfontosabb feladat most a vevők megtartása, számuk növelése, emellett ugyanolyan lényeges a munkatársai jó állapotának megőrzése. Ezért a cégvezetőnek minden nap foglalkoznia kell a munkatársai mentálisan jóllétével, mert csak a lelkes, motivált, jókedvű, lendületes kollégák tudnak megfelelően teljesíteni. A cég működése csapatjáték, mint Markovich Béla mondja, a Mapei sikeréhez jelentős mértékben hozzájárul az is, hogy az ott dolgozók bármikor tehetnek javaslatot a cég fejlesztésére. 

Csak előre van!

A rugalmasság, az alkalmazkodó- és döntésképesség, a racionalizálás, a meglévő munkaerő megtartására irányított fókusz, gondoskodás a munkatársaink és a vezető jóllétéről – többek között ezekre hívták fel a 2022-as Trust Summit előadói a vállalatvezetők figyelmét, mivel felelhetnek meg a napról napra változó és fokozódó kihívásokra.

A rendezvényen megkérdezett cégvezetők többsége úgy véli, nem kell minden feladattal egyedül megbirkózniuk, érdemes megtalálniuk a támogató közegüket. Ebben jelentős szerepet kapnak a szakmai közösségek – mint például a Bizalmi Kör –, amelyek mesterelme-csoportjaiban a tudás- és tapasztalatmegosztás módszerével rengeteget tanulhatnak más vezetőktől, a megszerzett információkat pedig beépíthetik saját vállalkozásuk működésébe. Ahogy az egyik programrésztvevő fogalmazott: „a tanulási folyamatot soha nem szabad abbahagyni”.

* Balázs Ildikó, az Auchan Magyarország Kft. külső vállalatok kapcsolati igazgatójának tartalma jelenleg módosítás alatt áll, hamarosan újra megjelenik a cikkben.

Forrás: Bizalmi Kör cégvezetői felmérés, Trust Summit 2022
Szerző: Kis Tünde


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!