Dr. Habil Polereczki Zsolt PhD, vezérigazgató, Nutrimed Zrt.

1. Bevezetés

A cikk célja, hogy a vonatkozó szakirodalmak áttekintésével megtaláljuk a választ arra kérdésre, hogy létezik-e kapcsolat a munkavállalók egészsége és munkahelyi teljesítménye között. Mindezt egy rövid makro szintű áttekintésen keresztül, a vállalati szinten megjelenő problémákig és megoldási javaslatokig. 

A vizsgálat kiinduló pontja az egészségi állapot és a GDP közötti összefüggés vizsgálata. Második lépéskánt az egészségi állapot és a munkateljesítmény közötti kapcsolatot tekintjük át. Így mind makro, mind mikro szinten tudjuk értelmezni az egészség, az egészséges munkavállaló és ezek közvetlen gazdasági összefüggéseit. 

Ezt követően áttekintjük az egészség-fejlesztés érdekeltjeit, és a különböző egyészségügyi költségviselők egészség költésekből való részesedését. Ennek célja annak feltárása, hogy vajon kinek az érdeke az egészség költségek csökkentése. 

Összességében tehát négy kérdésre keressük a választ:

• Milyen kapcsolatban van a gazdaságok teljesítő képessége az egészségi állapottal?
• Milyen hatással van a munkavállalók egészségi állapota a munkavégzési hatékonyságukra?
• A jelenlegi hazai egészség költési struktúrában kik az érdekeltek az egészségi állapot javításában?
• Milyen lépésekkel csökkenthető a betegség-költség vállalaton belül?

2. Vezetői összefoglaló

A munkáltatóknak világszerte jelenleg óriási kihívásokkal kell szembenézniük: a COVID világjárvány, elszálló energia költségek, közelgő globális gazdasági válság, egyre gyorsuló üzleti környezet, növekvő igények a termelékenység növelésére és nem utolsó sorban az elöregedés és látszólag egészségtelen munkaerő. Mivel a krónikus betegségek száma folyamatosan emelkedik, pl. szívbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, rák, a munkavállalók általánosan egyre kevésbé egészségesek, emiatt kevésbé termelékenyek. A jövőben a munkavállalók egyre idősebbek lesznek, több lesz a hosszú távú betegséggel küzdő munkavállaló is. 

A munkavállalók egészsége emiatt gyorsan kulcsfontosságú üzleti tényezővé vált, mind költség-, mind eszköz szempontból. Az egészségügyi költségek csökkentése a munkáltatók oldaláról az egyik legmagasabb prioritás a termelékenység növelésére irányuló igények közül, azonban egyre inkább nyilvánvaló, hogy a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi rendszerek elégtelenek. A betegszabadság hatalmas problémává válik, már 20 évvel ezelőtt is 600 millió munkanap veszett el betegszabadságok miatt Európában [1]. Az okok sokrétűek: a népesség elöregedése, a munkával kapcsolatos stressz és az egészségtelen magatartás (ezen belül pedig a nem megfelelő táplálkozás, mint vezető rizikó-tényező) a fő okozói ezen jelenségnek.

Amennyiben összevetjük az európai országok GDP rangsorát az ezen állalmok különböző egészség paramétereivel, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy szoros, pozitív kapcsolat áll fenn a kettő között. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a lakosság egészségi állapota pozitívan befolyásolja egy adott ország GDP termelő képességét. Értelemszerűen ez a megállapítás fordítva is megállja a helyét, vagyis a magasabb GDP-vel rendelkező országok jobb egészségi állapotú lakossággal rendelkeznek. Az összefüggés azonban komplexebb. Nem csak arról van szó, hogy a két tényező szoros, pozitív korrelációban van, hanem arról, hogy az egészség-költések struktúrája is más. Az magasabb GDP-vel rendelkező országokban diverzebb, a prevencióra nagyobb hangsúlyt fektető egészség költési struktúra figyelhető meg. Tovább árnyalja a képet, hogy az egészségügyi állapot lakossági szinten jól fejleszthető, kiváló példái ennek a Finnek. Nagyjából két évtizede a hazaihoz hasonló lakossági egészségi állapotot lehetett tapasztalni a különböző területeken. Ma Finnország az egyik legjobb egészségi állapotú lakossággal rendelkező ország, míg hazán továbbra is igazoltan a sereghajtók egyike. 

A munkavállalói egészség, vállalati hatékonyság kérdéskörben az egyik jellemző megközelítés a prezenteeizmus oldaláról közelíti a kérdést. Ezen felfogás szerint a munkahelyeken dolgozók egészségromlása nem minden esetben éri el azt a szintet, ami a munkavégzéstől való távolmaradást eredményezi. Ez azért fontos, mert a klasszikus vállalatökonómiai megközelítésben a munkavégzéstől való távolmaradás költsége értelmezhető, mérhető. A prezenteeizmus oldaláról viszont azt állítjuk, hogy a munkahelyen jelen lévő, valamilyen, a munkavégzés szempontjából nem kritikus és távolmaradást nem eredményező egészség romlás is költségekkel jár, mivel a csökkent munkavégzési képességnek köszönhetően az optimális egészségi állapot 100%-os munkavégzési hatékonyságától elmarad valamilyen mértékben. A prezenteeizmus megközelítése ezt az ideális, 100%-tól elmaradó hatékonyságvesztés költségét méri. 

A munkavállalói egészség és termelési hatékonyság vizsgálatának másik tipikus megközelítési iránya a nemzetközi szakirodalomban productivity cost-nak nevezett kategória. Ez nem jelent mást, mint hogy a munkavállaló egészségi állapotának függvényében eltérő termelési hatékonysággal képes dolgozni. Az optimális testi-lelki egészség állapotában 100%-nak tekinthető munkatermelékenység az egyes nem kívánatos betegség állapotokban rontja ezt a termelési hatékonyságot. Az alapján, hogy az egyes betegségek milyen mértékben és gyakorisággal érik el a munkavállalót eltérő mértékben csökkentik a hatékonyságot, a 100%-os optimum alá. minél nagyobb ez az eltérés, annál magasabb az adott betegség termelékenységi költsége. 

A cikkben hivatkozott tudományos eredmények bizonyítékul szolgálnak, hogy lehetséges a munkahelyi eredményesség, különösen a betegszabadság befolyásolása az egészséges életmódon, kiemelten a táplálkozást célzó programokon keresztül. Az olyan munkahelyi egészségfejlesztő erőfeszítések, amelyek a munkaképesség javítására irányulnak a munkavállaló egészségi állapotának javításán vagy a munkahelyi fizikai munkakörnyezet- és a szervezeti struktúra átalakításán keresztül, hosszú távon kifizetődnek.

3. Egészség-költség

3.1. Egészségi állapot Európában és Magyarországon GDP összevetésben

Az Európai bizottság évről évre részletes, a teljes EU-t lefedő jelentésben tekinti át az európai országok egészség helyzetét (15). Ebben egészség-területenként vizsgálja az egyes országok rangsorát. Ezekből néhányat kiemelve látszok jó a helyzet, amely szerint Magyarország rendre az utolsó negyedben végez ezen összehasonlításokban. Ez a hazai lakosság állaptáról meglehetős kedvezőtlen képet fest. 

A születéskor várható élettartam tekintetében (1. ábra) az EU átlagtól messze elmaradva 76,2 évvel állunk. 

1. ábra: A születéskor várható élettartam az EU országaiban. (15)

A 2. ábra a szív-érrendszeri betegségekből eredő halálozások arányát mutatja. Jól látható, hogy e tekintetben vezetjük az európai statisztikákat. 

2. ábra: Szív- érrendszeri betegségek 100 ezer főre vetített mortalitási aránya ez EU országaiban. (15)

Nem sokkal kedvezőbb a kép a rák esetében sem (3. ábra). A különböző rákos betegségek összevont megjelenési gyakoriságát tekintve ugyan leszorulunk a képzeletbeli dobogóról, ugyanakkor ezen a diagnosztizált betegségek mortalitási statisztikáit EU szinten vezetjük. 

3. ábra: Daganatos megbetegedések előfordulása és mortalitása az egyes EU országokban. (2)

Hasonló eredményeket láthatunk szinte minden betegség területen az elmúlt egy évtizedből, mind a fizikai, mind a mentális egészségi állapot terén. 

Ha összevetjük ezzel a GDP rangsorokban elfoglalt helyünket, akkor szembeszökő a hasonlóság (1. táblázat).

Country	GDP/capita (EUR)
Luxembourg	82 250
Norway	68 590
Ireland	62 980
Switzerland	60 820
Denmark	48 150
Sweden	42 570
Netherlands	40 160
Finland	36 050
Iceland	36 030
Austria	35 390
Germany (until 1990 former territory of the FRG)	34 310
Belgium	33 880
France	30 610
Euro area – 19 countries  (from 2015)	29 290
European Union – 27 countries (from 2020)	26 380
Italy	24 900
Cyprus	23 770
Spain	22 350
Malta	20 410
Slovenia	19 720
Czechia	17 340
Portugal	17 070
Greece	16 170
Slovakia	15 180
Estonia	15 010
Lithuania	14 030
Poland	12 700
Hungary	12 680
Latvia	12 150
Croatia	11 720
Turkey	11 600
Romania	8 830
Bulgaria	6 380
Montenegro	5 490
Serbia	5 440

1. táblázat: Az egyes EU országok egy főre jutó GDP-je Euróban kifejezve 2020-ban. (3)

Jól látszik tehát, hogy az egészség-statisztikákban elfoglalt helyek, valamint az egyfőre eső GDP rangsorok igen szoros összefüggést mutatnak. Ez a kapcsolat oda-vissza irányban hat, tehát a magasabb egy főre eső GDP kedvezőbb egészségügyi paramétereket eredményez, illetve a kedvezőbb egészsági állapot magasabb GDP termelő képességet eredményez. 

Ezt a társadalmi szinten jól látható hatást képes mérni az SROI (Social Return on Investment), ami a vállalati ROI megközelítésből indulva méri a különböző társadalmi befektetések megtérülését. 

A költség-haszon elemzésből kifejlődött társadalmi megtérülés (Social Return on Investment – SROI) az egészségügyi programok össztársadalmi hatását igyekszik megragadni (4), elsősorban pénzbeli méréssel. Miközben a ROI-szemlélet kizárólag a vállalatot vizsgálja, a VOI (Value on Investment )-megközelítés pedig emellett az egyént és a vállalati munkaközösséget is, az SROI a befogadó társadalom minden érintettjét bevonja a vizsgálatba. E szemlélet alkalmazása elsősorban a közegészségügyi programoknál elterjedt, s használatának legnagyobb kihívását az érintettek körének megfelelő lehatárolása mellett, az alkalmazandó időtáv helyes megválasztása jelenti. Bizonyos szempontból e megközelítés leszűkítése a VOI, amikor csak a hasznokból közvetlenül részesülő egyéneket és munkáltatójukat vizsgáljuk, ugyanakkor a pénzbeli mérésre törekvés a VOI-nál szűkebb lehetőségeket kínál. Az SROI az egészségügy hagyományos teljesítmény mutatóival szemben azért jelent előrelépést, mert nem csupán az egészségügyi hozamokat fedi le, hanem kiterjed valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti előnyre is. Az SROI jól alkalmas tehát pl a közegészségügyi programok hatását közvetlenül, számszerűsíthető módon értékelni. 

Nemzetgazdasági szinten tehát jó befektetés a lakosság egészségi állapotának javítása, mivel szoros kapcsolatot mutat az egy főre eső GDP szintjével. 

3.2. Az egészségi állapot és a munkatermelékenység kapcsolata

A makro szintű áttekintést követően a mikro szintű munkavállalói egészség-vállalati termelési hatékonyság kapcsolatokat tekintjük át. A fejezet célja, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy vajon eredményesebben termel-e az egészségesebb munkavállaló?

3.2.1. A munkahelyi jelenlét hatékonysága

A fizikai inaktivitás és az egészségtelen táplálkozási magatartás számos jelentős gazdasági teherért felelős, azonban a cikk fókusza a produktivitás csökkenése. Ez két forrásból fakad: hiányzásból (betegség vagy rokkantság miatt munkavégzésben való akadályozottság) és a prezenteeizmus nevű jelenségből, amelynek nincs magyar kifejezése (csökkent termelékenység munka közben) [5–8]. 

A munkahely az egyik legmegfelelőbb környezet az egészségtudatos magatartás erősítésére és terjesztésére, hiszen itt az információ egyszerre sok, közös céllal rendelkező egyénhez jut el. A fizikai aktivitás elősegítése és az egészséges táplálkozási magatartás ezért ideális esetben a munkahelyen integrált kezdeményezés, amely javítja a munkavállalók egészségét és a gazdasági teljesítményt [9]. 

A modern szakirodalom szerint a munkahelyi testmozgás, egészséges táplálkozás, tanácsadások, oktatások olyan tevékenységek melyekkel jelentős pozitív hatás érhető el az alkalmazottak viselkedésében, testi és lelki egészségében. A hatások az egészségügyi költségek csökkentésében is jelentkeznek, csökken például a betegszabadságok átlagos száma [10–12]. 

A mai napig számos kutatás vizsgálta ezt az összefüggést [9, 11–13], azonban ezen áttekintések többsége az egészséggel kapcsolatos eredményekre fókuszál, csak néhány vizsgál gazdasági mutatókat [11, 13–16]. Ezen kutatások eredményeinek ismerete nagy hatással lehet a munkáltatók gazdasági döntéseire, és ideális esetben a fizikai aktivitásba való befektetések és táplálkozási stratégiák további ösztönzésre kerülnek [17].

A jelenlegi hazai egészség finanszírozási struktúrát áttekintve megállapítható, hogy pénzügyi oldalról közelítve a nem túl kedvező hazai egészséghelyzet változtatásának legfőbb motiváltja az egyén. Rögtön ezt követi a munkáltató, majd harmadik helyen az állam. Észszerűnek tűnik tehát az egyéni egészség-költések elköltésének hatékonyabbá tételét biztosító rendszerek támogatása, a munkáltatói egészég programok feltételrendszerének kedvezőbb irányba történő átalakítása, támogatása. 

A tanulmányok eredményei alapján látható, hogy az egészségügyi állapot negatív hatása elsősorban csökkent munkaképességben jelentkezik, nem a távollétben. Az alkalmazottak átlagosan 1,8%-os távollétet és 6,6%-os prezenteizmust jelentettek egészségügyi okokból származtathatóan. Ez egy átlagos 160 órás munkahónap esetén munkavállalónként havi 172 perc betegszabadságot és 633 perc prezenteeizmust, azaz csökkent munkaképességet jelent. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy az egészségügyi kockázatok száma és típusa másként hat a két jelenségre. A legnagyobb egészségügyi kockázatokkal terhelt munkavállaló és a legkisebb egészségügyi kockázatokkal terhelt munkavállaló között heti 9,2 óra prezenteeizmusbeli különbség figyelhető meg. A csökkent termelőképességet eredményező problémák közül a magas stressz a legjellemzőbb, míg a távollét a cukorbetegségben szenvedők körében a legmagasabb.

3.2.2. Work performance, avagy a kedvezőtlen egészségi állapot hatása a munkatermelékenységre

Azt viszonylag régóta tudjuk, hogy a fizikai aktivitás javítása kedvező élettani hatású. Ennek munkahelyi vonatozásaira vonatkozóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban Health and development through physical activity and sport címmel kiadott dokumentumában megállapította, hogy minden egyes dollár, melyet fizikai aktivitásba, sportba fektetnek, 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben. Ezért is fordít egyre nagyobb figyelmet és pénzügyi forrásokat az Európai Unió az egészségfejlesztésre irányuló programokra. 

Az egészségfejlesztésre irányuló programok egyik prioritása a ‒ mozgásszegény életmódból is fakadó ‒ munkahelyi stressz, amely kihat a tagországok munkavállalóinak teljesítményére, gyakran hiányzással jár és komoly pénzügyi hatást eredményez. A munkahelyi stressz Franciaországban 2‒3 milliárd eurós kiesést okoz, míg Nagy-Britanniában átlagosan 26,2 napot hiányoztak emiatt évente a munkahelyükről, Ausztriában pedig sokan ezért vonulnak korábban nyugdíjba.

Az Eurobarométer 2014-es adatai szerint a magyar munkáltatóknak is sokba kerül saját munkavállalóik stresszes életmódja, a kieső munkanapok több mint felének a stressz az oka (18). A mentális egészségügyi problémák (például a stressz) évente 440 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar cégeknek. 

A vállalat munkavállalóinak egészsége tehát közvetlenül hat a munkavégzésük hatékonyságára, így a vállalat eredményességére is. A nemzetközi szakirodalomban elsősorban a productivity cost oldalról közelítik a kérdést. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló egészségi állapotának romlása miatt bekövetkező munkavégzési hatékonyság csökkenés mekkora költséget jelent a vállaltnak. 

A munkavállalói egészség és munkahatékonyság kapcsán végezte vizsgálatait Street és Lacey (19). eredményeik szerint 1000 munkavállalóra vetítve a 7,95 és 22,15 millió ausztrál dollárra teszik a romló egészségállapot miatti munkahatékonyság csökkenésből fakadó veszteséget. A veszteség mértéke iparág függően széles sávban változhat. 

Egy másik kutatásban (20) az USA-ban 374.799 munkavállaló termelékenységi adatait és egészség statisztikáját összevetve igyekeztek a szerzők megállapítani, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek a legtöbb költséget jelentik a vállaltoknak. Ebben megállapították, hogy egyértelműen beazonosítható 10 olyan egészségi probléma, amely a teljes vállalati betegség költségért felelősségre vonható. 

A témakör tudományos vizsgálatát megalapozó egyik vizsgálatot 2007-ben végezték az USA-ban 15.380 munkavállaló bevonásával (21). Itt szintén a munkatermelékenységi adatokat és az egészség statisztikákat vizsgálták. Ebben a kutatásban használták teljes körűen a korábban már ismert HPQ (Health and Work Performance Questionnaire) módszertant. Ezen kutatás eredményeként is egyértelműen be tudták azonosítani az egyes betegségekhez kapcsolódó work performance cost-ot. A kutatás érdekessége, hogy már egységesen, 1000 FTE-re vetítve vizsgálták az egyes egészségügyi problémák kapcsán felmerülő vállalati veszteséget. Eredményeik szerint a 3 legköltségesebb betegség a nyak/hátfájdalom, a depresszió és a kimerültség. Ebben a vizsgálatban elemezték együtt a munkahatékonyság csökkenéséből fakadó költségeket, a korábban bemutatott presenteeizmus, és a munkáltatóra eső kezelési költségeket. Ez a megközelítés, vagyis hogy a HPQ alapon, a work performance, prezenteeizmus és a kezelési költségek elkülönített vizsgálata, a későbbiekben a munkavállalói hatékonyságcsökkenésből fakadó költségek és a betegségek relációjában végzett vizsgálatok alapjaiul szolgált. 

A 2000-es évek közepe óta számos, az előző bekezdésben leírt módszertanon alapuló vizsgálat történt a világ számos országában (22., 23., 24., 25., 26.). Ezek sorra arra a következtetésre jutottak, hogy a munkavállaló egészségi állapota, annak termelési hatékonysága szoros összefüggést mutat. Az, hogy a termelési hatékonyság csökkenése mekkora költségszintet jelent, igen tág határok között mozoghat. Függ a betegség típusától, az ágazattól, a betöltött munkakörtől, a vállalkozás által megtermelt hozzáadott érték nagyságrendjétől. 

3.3. Egészség finaszírozók

Magyarországon az EU átlagnál lényegesen kevesebb a háztartások egészségügyi ellátásokra, ezen belül prevencióra, fordított kiadása, akár az egy főre eső kiadást, akár a GDP-hez viszonyított arányt nézzük. Ez a tény számos területen fejti ki hatását. A megelőzhető elhalálozások arányában dobogósak vagyunk, a születéskor várható élettartam 5 évvel alacsonyabb az EU átlaghoz viszonyítva, és folyamatosan növeljük „előnyünket” a legjelentősebb rizikótényezők (dohányzás, elhízottság) tekintetében. A lakosság közvetlen hozzájárulása a kiadásokhoz az EU-ban tapasztalható arány (15,8%) közel duplája (26,9%). Emellett az elmúlt 10 évben (2009-2019) az egy főre jutó egészségügyi kiadások 191.100 Ft-ról 308.800 Ft-ra emelkedtek.

Ha válaszolni szeretnénk karra kérdésre, hogy kik finanszírozzák a hazai lakosság betegség-költségét, akkor érdemes megnéznünk, hogy az egészségügy finanszírozását. Három nagy finanszírozó alrendszerről beszélhetünk: kormányzati, önkéntes egészségügy finanszírozás és a háztartások. Ezek együtt összesen 3017,8 Mrd Ft-al (2019) járultak hozzá az egészségügy finanszírozásához. Ugyanezen 10 éves időtávon az állami kiadások 57,6%-al, az önkéntes egészségügyi pénztárak 2,0%-al, míg a háztartások 68,9%-al növelték kiadásaikat. Vagyis a teherviselő képességeiket is figyelembe véve, a háztartások kiadásnövekedésében csapódott le leginkább az egészségtudatosság kedvezőtlen helyzete.

A háztartások kiadásainak 5,1%-a fordítódik valamilyen egészség célú költésre, míg az államháztartás kiadási oldalának 15,89%-át teszik ki az Egészségbiztosítási Alapon keresztül történő kifizetések. Mielőtt kijelentenénk, hogy ez alapján az állam a leginkább érdekelt abban, hogy javuljon a hazai egészségtudatosság, érdemes megjegyezni, hogy az államháztartás bevételi oldalát 68,5%-ban a gazdálkodó szervezetek befizetései, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, valamint a lakosság befizetései teszik ki, vagyis a cégek és magánszemélyek adóforintjai. Más szóval a teljes kiadások 15,89%-át kitevő egészségügyi finanszírozás 68,5%-át is a háztartások és a gazdálkodó szervezetek finanszírozzák.

Ez utóbbi tükrében már inkább úgy áll a helyzet, hogy a hazai lakosság egészségtudatosságának javítása elsősorban egyéni, lakossági érdek, valamint a foglalkoztató cégek érdeke. És itt még csak a pénzügyi érdekeltségről beszéltünk. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az egyéni egészség leginkább az adott egyénnek jó, az egészséges munkavállaló pedig egyértelmű vállalati érdek, akkor mindezeket mérlegre téve, nagyon úgy áll, hogy az egészségtudatosság javítása leginkább az egyén és a munkáltató érdeke.

Tegyük fel, elfogadjuk ezt a logikát, hogy egészségesnek lenni elsősorban az egyén érdeke, másodsorban pedig a munkáltatóé. Felmerül a kérdés, hogy ha a munkáltató is akar tenni a munkavállaló jól-létéért, akkor ezt milyen területeken érdemes megtennie, mely területeken érdemes fejleszteni ezt a tudatosságot?

A kérdés megválaszolását elsősorban pénzügyi oldalról közelítjük. Két nézőpontot érdemes lehet megvizsgálni: az első, hogy melyek a legnagyobb egészségrizikó területek, a másik, hogy a lakossági egészség kiadási oldalon mely területek jelentik a legnagyobb költségtételeket.

Az összes hazai betegség kialakulásáért felelős legjelentősebb rizikóterületek a táplálkozásból fakadó kockázatok (28%), a dohányzás (21%), a magas alkoholfogyasztás (10%) és a mozgásszegény életmód (4%). Nem mellesleg, mind a négy területen jelentősen felette vagyunk az EU átlagnak. Mindezeknek köszönhetően (együtt az alacsony egészségügyi intézményi hatékonysággal) Magyarország, Lettország és Litvánia a megelőzhető halálozások tekintetében hosszú ideje elfoglalja a képzeletbeli dobogó első három helyét.

Ha a kiadásokat tekintjük, elmondható, hogy mind a köz-, mind a magán egészségügyi kiadások folyamatos növekedést mutattak az elmúlt 10 évben és a magánkiadások aránya fokozatosan növekedett a teljes kiadáson belül. Vagyis egyre nagyobb arányban a lakosság saját zsebből finanszírozta egészségügyi kiadásait. Legtöbbet a járóbeteg ellátásra, gyógyszer vásárlásra, gyógyászati segédeszközre és (stagnáló ütemben) prevencióra fordítanak a hazai háztartások.

Azzal az érdekes ellentmondással állunk tehát szemben, hogy a legjelentősebb egészség-rizikó területeken folyamatosan növeljük az „előnyünket” Európával szemben, ezzel szemben a prevencióra a háztartások az egészség költéseik csökkenő arányát fordítják (hiszen a teljes költés nő, míg ezen belül a prevencióra fordított összeg stagnál). Ezek a folyamatok egy önmagát erősítő negatív trendet vetítenek előre: ha nem javul az egészség-kockázati tényezők jelenléte, akkor a jelenleg belátható jövedelmi trendek mellett az össz hazai magán egészségügyi kiadáson belül a már kialakult betegségek kezelésére fordított összegek aránya nő, ami a prevencióra fordított kiadások arányának további csökkenését vetíti előre. A prevenció háttérbe szorulása erősíti a betegségek kialakulásának kockázatát, ami tovább fokozza a kezelésükre fordított lakossági kiadási arány emelkedését. És így tovább…

Ezen negatív spirál megfordítására két szcenárió lehetséges. Az egyik, hogy az egészségügy klasszikus 3 finanszírozója alapvetően változtatja meg a finanszírozási struktúrát és célokat, nagyobb hangsúlyt helyezve a prevencióra. A második verzió, hogy a 3 finanszírozási pillér mellé belép egy, vagy több új szereplő. Az első szcenárióban legnagyobb szerepe az állami kiadások átalakításának lehet (tekintve, hogy az össz finanszírozás több, mint 2/3-át az állam adja) a legnagobb impaktja a finanszírozás struktúrájára. Ismerve az elmúlt 10 év trendjeit és az egészségügyi finanszírozásával kapcsolatos közgondolkodás irányait, ennek a szcenáriónak a valószínűsége alacsony.

A második szcenárió esetében felmerül a kérdés, hogy ki lehet az új szereplő, akinek érdekében állhat belépni ebbe a rendszerbe? A cikk első felében igazoltuk, hogy az egyén mellett a munkáltató a leginkább érdekelt az egyéni egészségtudatosság és prevenció javításában. Ennek kapcsán jelentős dilemmát okoz, hogy a munkáltatók már jelenleg is nagy arányban finanszírozói az egészség-piacnak állami befizetéseiken keresztül. Ugyanakkor látható, hogy az intézményi rendszer hatékonytalansága miatt ezen befizetések felhasználása is hatékonytalan és végső sorban nem érik el azokat a célokat (betegszabadságok csökkenése, megelőzhető halálesetek csökkenése, egészségben eltöltött életévek arányának javulása, stb.), amelyek mind egyéni, mind munkáltatói szinten kívánatosak lennének. Marad tehát a munkavállalók hatékonyabb, közvetlen finanszírozása.

Eredeti formájában a cafeteria rendszer erre részben alkalmas volt, ugyanakkor jelenlegi struktúrája már nem teszi alkalmassá a korábban bemutatott rizikó területeken történő beavatkozásra. Jó hír ugyanakkor, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben adott annak lehetősége, hogy a munkáltatók munkavállalóik számára egészség-edukációs programokkal egybekötve finanszírozzák egészség és wellbeing jellegű költéseiket, minden olyan területen, ami prevenciónak tekinthető és egyben érinti a legjelentősebb egészség-rizikó területeket. Ezen megoldások hátránya, hogy a hazai vállalkozások nem, vagy igen minimális tapasztalatokkal rendelkeznek ilyen rendszerek alkalmazásában, másrészt pedig az erre alapuló szolgáltatói piac és üzleti modellek sem igazán alakultak ki még Magyarországon. A cselekvő, aktív és munkatársaik egészség prevenciójára odafigyelni kívánó vállalkozások számára tehát adott a lehetőség, ugyanakkor ez mind az ő részükről, mind az őket kiszolgálni kívánó szolgáltatók részéről jelentős előrelépéseket kíván.

Összefoglalva tehát a munkáltató a legnagyobb rizikó területekre (a táplálkozásból fakadó kockázatok, a dohányzás, a magas alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód) fókuszáló programokkal lehet a legnagyobb hatással a saját közvetlen és közvetett betegség-költség szintjére. Ezen programjaikon keresztül a magánegészségügyi ellátáshoz való hozzájáruláson keresztül javíthatják a betegség finanszírozásra fordított költségeik hatékonyabb hasznosulását, cégen belüli programokkal pedig célzottan fókuszálhatnak a legjelentősebb rizikó területekre. 

4. Rendben, mit érdemes tennem?

A bevezetőben megfogalmazott célkitűzés alapján 4 fő kérdésre fókuszálva vizsgáltuk a munkavállalói egészséget és annak gazdasági következményeit:

1. Milyen kapcsolatban van a gazdaságok teljesítő képessége az egészségi állapottal?

Makro szinten egy adott ország lakosságának egészségi állapota és az országban előállított egy főre jutó GDP között szoros és pozitív korreláció áll fenn. Az egy főre eső GDP javítását célzó közegészségügyi programok eredményét jól lehet mérni az SROI segítségével. 

2. Milyen hatással van a munkavállalók egészségi állapota a munkavégzési hatékonyságukra?

A munkavállalók egészségi állapota és a munkavégzés hatékonysága között egyértelmű kapcsolatot találtunk. A WHO által kidolgozott HPQ módszertan alapján végzet vizsgálatok számos országban és ágazatban igazolták, hogy a betegségek miatt kialakuló munkaerő hatékonyság csökkenés egyértelmű költségnövekedést jelent a vállaltok számára. Vagyis a munkahelyi egészségjavító programok mind az egyénre, mind az egyén egészségének javításán keresztül a vállalat termelékenységére pozitív hatással vannak. 

3. A jelenlegi hazai egészség költési struktúrában kik az érdekeltek az egészségi állapot javításában?

A hazai egészség költések fő finanszírozási pillérei (kormányzati, önkéntes egészségügy finanszírozás és a háztartások) közül egyértelműen az egyén kellene, hogy legyen a leginkább érdekelt saját egészségi állapotának javításában. Ezt a munkáltatók, majd az állam követi. Racionális tehát az egyéni költéseket hatékonyabb rendszerben felhasználni, illetve a munkáltatók egészség programokra történő költését szabályozási és közvetlen pénzügyi támogatási eszközökkel támogatni. 

4. Milyen lépésekkel csökkenthető a betegség-költség vállalaton belül?

A munkáltatók számára a direkt és indirekt betegség költségek optimalizálására a magánegészségügyi rendszerben való szolgáltatás-igénybevételének biztosítása, valamint a legjelentősebb rizikó területeket célzó (a táplálkozásból fakadó kockázatok, a dohányzás, a magas alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód) edukációs és kedvezményes vásárlási programok elindítása lehet megoldás. 

Dr. habil Polereczki Zsolt PhD, a NutriMed Étrendkiegészítő Zrt. vezérigazgatójának felajánlásából, a Bizalmi Kör tagok közül az első 15 jelentkezőnek ingyenesen biztosítanak egy konzultációs lehetőséget, amelynek során felmérik a cégben jelen lévő direkt és indirekt betegség költség-szintet. A konzultáció végén egy rövid jelentésben összefoglalják ennek a 15 cégnek a tapasztalatokat, ami alapján konkrét intézkedéseket tehetnek. 

---

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

---

5. Irodalomjegyzék

1. European Agency for Safety and Health at Work: Research on work-related stress. European Communities, Luxembourg. 2000
2. https://ec.europa.eu/health/system/files/2020-12/2020_healthatglance_rep_en_0.pdf
3. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_08_10/default/table?lang=en
4. Banke-Thomas, A. – Madaj, B. – Charles, A. – van den Broek, N. (2015): Social Return on Investment (SROI) methodology to account for value for money of public health interventions: a systematic review. BMC Public
5. Dohrn M, Kwak L, Oja P, Sjöström M, Hagströmer M. Replacing sedentary time with physical activity: a 15-year follow-up of mortality in a national cohort. Clin Epidemiol. 2018;10:179.
6. Burton WN, Conti DJ, Chen CY, Schultz AB, Edington DW. The role of health risk factors and disease on worker productivity. J Occup Environ Med. 1999; 41(10):863–77.
7. Schultz AB, Chen CY, Edington DW. The cost and impact of health conditions on presenteeism to employers: a review of the literature. Pharmacoeconomics. 2009;27(5):365–78. 
8. Hutchinson AD, Wilson C. Improving nutrition and physical activity in the workplace: a meta-analysis of intervention studies. Health Promot Int. 2011; 27(2):238–49.
9. Van Dongen JM, Proper KI, Van Wier MF, Van der Beek AJ, Bongers PM, Van Mechelen W, et al. Systematic review on the financial return of worksite health promotion programmes aimed at improving nutrition and/or increasing physical activity. Obes Rev. 2011;12(12):1031–49.
10. Commissaris DA, Huysmans MA, Mathiassen SE, Srinivasan D, Koppes L, Hendriksen IJ. Interventions to reduce sedentary behavior and increase physical activity during productive work: a systematic review. Scand J Work Environ Health. 2016;42(3):181–91.
11. Weerasekara YK, Roberts SB, Kahn MA, LaVertu AE, Hoffman B, Das SK. Effectiveness of workplace weight management interventions: a systematic review. Curr Obes Rep. 2016;5(2):298–306.
12. Pereira MJ, Coombes BK, Comans TA, Johnston V. The impact of onsite workplace health-enhancing physical activity interventions on worker productivity: a systematic review. Occup Environ Med. 2015;72(6):401–12.
13. Cancelliere C, Cassidy JD, Ammendolia C, Côté P. Are workplace health promotion programs effective at improving presenteeism in workers? A systematic review and best evidence synthesis of the literature. BMC Public Health. 2011;11(1):395.
14. Odeen M, Magnussen LH, Maeland S, Larun L, Eriksen HR, Tveito TH. Systematic review of active workplace interventions to reduce sickness absence. Occup Med. 2013;63(1):7–16.
15. Fitzgerald S, Kirby A, Murphy A, Geaney F, Perry IJ. A cost-analysis of complex workplace nutrition education and environmental dietary modification interventions. BMC Public Health. 2017;17(1):49.
16. Ilmarinen J. Work ability–a comprehensive concept for occupational health research and prevention. Scand J Work Environ Health. 2009;35(1):1–5.
17. Tompa E, Dolinschi R, de Oliveira C, Amick BC 3rd, Irvin E. A systematic review of workplace ergonomic interventions with economic analyses. J Occup Rehabil. 2010;20(2):220–34.
18. Eurobarometer 2014. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-300_hu.htm  
19. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30168878/
20. https://www.jstor.org/stable/44998030
21. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.580.7726&rep=rep1&type=pdf
22. https://www.bdmscmeonline.com/common/documents/Health_&_Productivity_Management_(HPM)/Kessler%20Intro%20WHO%20HPQ%202003.pdf
23. Ronald C. Kessler, PhD Minnie Ames, PhD Pamela A. Hymel, MD, MPH Ronald Loeppke, MD, MPH David K. McKenas, MD, MPH Dennis E. Richling, MD Paul E. Stang, PhD T. Bedirhan Ustun, MD: Using the World Health Organization Health and Work Performance Questionnaire (HPQ) to Evaluate the Indirect Workplace Costs of Illness. JOEM • Volume 46, Number 6 suppl S23-S37. 
24. Rawan AlHeresh, PhD, Michael P. LaValley, PhD, Wendy Coster, PhD, and Julie J. Keysor, PhD CONSTRUCT VALIDITY AND SCORING METHODS OF THE WORLD HEALTH ORGANIZATION- HEALTH AND WORK PERFORMANCE QUESTIONNAIRE AMONG WORKERS WITH ARTHRITIS AND RHEUMATOLOGICAL CONDITIONS
25. de Campos, Marziale., Santos.: Cross-cultural adaptation and validation of the World Health Or ganization Health and Work Performance Questionnaire to Brazilian nurses. https://doi.org/10.1590/S0080-623420130000600013 
26. Ron Z. Goetzel, PhD Arlene M. Guindon, MPH I. Jeffrey Turshen, PhD Ronald J. Ozminkowski, PhD : Health and Productivity Management: Establishing Key Performance Measures, Benchmarks, and Best Practices, JOEM • Volume 43, Number 1. 10-17. 
27. https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2019/egeszsegugy_finanszirozasa20190628.pdf?ctid=1271
28. https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf
29. https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0002.html
30. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qse007f.html?down=0.800000011920929
31. https://www.gki.hu/wp-content/uploads/2019/05/GKI-Az-eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy-helyzete-20190409.pdf
32. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3937/1/VT_2019n2p59.pdf

Ha egy cég flottakezelés szolgáltatást keres, jó eséllyel a Googleben  is megnézi a lehetőségeit. Ha nem te vagy a Google találati lista élén, akkor a konkurenciádat találja meg, vele veszi majd fel a kapcsolatot és ezáltal elveszíthetsz egy potenciális ügyfelet.

Szeretnéd tudni, hogy mit csinálnak jobban a versenytársaid, miért tudnak megelőzni a találati listában? Versenytárselemzéssel megtudhatod, hogy mi teszi őket sikeressé az online térben. A BP Digital által készített tanulmányban bemutatjuk, hogy melyek a legkeresettebb kulcsszavak a flottakezelés / autó lízing témakörében, és hogy jelenleg kik a top szereplők a fontosabb SEO mutatók alapján.

TIPP: a cikkben bemutatott módszertan és lépések bármilyen iparágra alkalmazhatóak. A Tiedre is. 🙂

Miért kifizetődő részletes konkurencia elemzéssel belevágni bármilyen online marketing tevékenységbe?

• Pontosan megismered az iparágadban érvényes erőviszonyokat. Akár egy újonnan induló vagy meglévő weboldalról beszélünk, először is látnod kell a konkurens vállalkozások számát és teljesítményét. Minél jobban ismered a versenytársaid SEO képességeit és eredményeit, annál könnyebben meghatározhatod, hogy kikkel és hogyan veheted fel reálisan a harcot a jó helyezés megszerzéséért.
• Célzottan készíthetsz a tartalmakat. A versenytársak tartalmainak feltérképezésével számos olyan kulcsszót találhatsz, amelyekre keresőbarát tartalmak készítésével előnyösebb pozícióban rangsorolhatsz a Google-ben. Így az összes landing page, blogbejegyzés és termék- vagy kategórialeírás is konkrét, releváns forgalmat hozó kulcsszavakra optimalizálható.
• Tudatosan javíthatod pozícióidat. A versenytárselemzés lényege, hogy a konkurencia erősségeit és gyengeségeit megismerve olyan keresőoptimalizálási stratégiát készíts, amely technikai és tartalomgyártási téren egyaránt tudatos SEO terveket fektet le az organikus forgalom növeléséhez.

SEO versenytárselemzés lépései

Nézzük, hogyan célravezető felmérni a konkurencia erejét:

1. Versenytársak kiválasztása

Online nem ugyanazokkal versenyzel, mint offline. Az interneten akár teljesen új konkurenciával találhatod szembe magad, ezért először is az online térben dolgozó versenytársakról tanácsos listát készítened. Így a későbbi elemzés során pontosan azokat a weboldalakat veheted górcső alá, akikkel a SEO versenyben meg kell küzdened.

2. Technikai SEO ellenőrzése

SEO szempontból a weboldalak technikai erőssége legalább olyan fontos, mint a profi tartalomkészítés. Egy versenyképes weboldal mobilbarát, gyorsan betölt és megfelel a mai UX- és Google-elveknek. A konkurens oldalak technikai erősségének ellenőrzésekor olyan SEO hiányosságokat és hibákat találhatsz, amelyeket kihasználva előnybe kerülhetsz a Google találati listáján.

3. Organikus forgalom feltérképezése

A konkurens oldalak organikus forgalma az egyik legegyértelműbb SEO mutató. Minél magasabb és relevánsabb forgalommal rendelkezik egy rivális weboldal, annál nagyobb munkát igényel a megelőzése az igazán fontos, fő kulcsszavakra. Az ingyenesen érkező forgalom mértéke egyúttal a piacban rejlő lehetőségeket is előrevetíti.

4. Domain hitelesség lekérdezése

A versenytársak domain hitelességi pontszáma szintén egyszerűen, de jól megmutatja a versenytársak SEO versenyképességét. A Moz keresőoptimalizálási szoftverrel lekérdezheted a Domain Authority (DA) számokat, hogy tudd, mekkora fába vágod a fejszéd, ha az iparágadban lévő szereplőket le szeretnéd nyomni a SEO versenyben.

5. Backlinkek számának meghatározása

Végül jöhet a harmadik, konkrét számokban kifejezhető mutató. A Google kereső organikus találati között élen járó weboldalak a mennyiséget és a minőséget tekintve is kielégítő backlinkekkel rendelkeznek – ezekkel az oldalakkal pedig csakis profi SEO stratégiával veheted fel a versenyt a TOP helyezésekért.

TIPP: Ha nem használsz rendszeresen különböző online marketing szoftvereket és szeretnél saját iparágadra vonatkozó konkrét számokat látni, akkor vedd fel a kapcsolatot Szesztay Péterrel, a BP Digital SEO ügynökség tulajdonosával. Péter felajánlotta, hogy az első 9 Bizalmi Kör tagnak ingyenesen készítenek egy átfogó versenytárselemzést. Mi is kaptunk már ilyen prezentációt és Letenovics Roli első reakciója az volt, hogy: “wow! 🤩” Keresd Pétert nyugodtan a hello@bpdigital.hu email címen.

Kik hasítanak a Google-ben a flottakezelés iparágában?

Domain	Kulcsszavak	Havi organikus forgalom	Domain hitelesség	Hivatkozó oldalak
merkantil.hu	3,414	15,387	45	166
euroleasing.hu	1,167	7,952	50	114
eurofleet.hu	2,173	6,496	28	82
autotartosberlet.hu	360	2,071	15	29
flottaman.hu	442	1,531	26	60
leasingland.hu	578	1,075	0	17
flottakezeles.hu	418	678	34	127
nelsonflotta.hu	441	512	19	36

A Merkantil közel 3.500 kulcsszóra rangsorol, és a havi 15.000-es organikus forgalma több mint kétszer magasabb a mindössze 2.200 kulcsszóra rangsoroló Eurofleet flottakezelőnél. Ugyan a hivatkozó oldalak temérdek mennyisége önmagában még nem garancia a sikerre, de kétségtelen, hogy a Merkantil Bank ebben is élen jár a versenytársaival szemben.

Melyek a legfőbb SEO mutatók?

A SEO versenytárselemzés kapcsán használt fontosabb metrikák:

• Kulcsszavak száma.
  Minél több releváns kulcsszóra rangsorol egy weboldal, annál nagyobb organikus forgalomra számíthat. A releváns kulcsszavakat a SEO szakemberek kulcsszókutatás segítségével térképezik fel, az adott kifejezések keresési mennyiségét és relevanciáját is figyelembe véve.
• Havi organikus forgalom.
  Az organikus – azaz a keresőmotorból ingyenesen érkező – forgalom mennyisége az egyik legegyértelműbb mutatója a konkurencia erősségének. A versenytársak havi látogatottsági forgalmát szintén SEO szoftverek használatával ismerheted meg.
• Domain hitelesség.
  A domain hitelesség (Domain Authority) pontszáma jelzi az adott oldal SEO versenyképességét. Ezt az 1-től 100-ig terjedő pontozási rendszert a Moz fejlesztette ki, és ugyan nem számít hivatalos Google értékelésnek, ennek ellenére mégis remek iránymutató.
• Hivatkozó oldalak.
  A backlinkek, azaz a weboldalra mutató linkek száma és hitelessége nagymértékben befolyásolja a SEO eredményeket. Minél nagyobb számban és minél hitelesebb források hivatkoznak egy weboldalra, az annál megbízhatóbbá válik a Google szemében – ez pedig a számokat tekintve is látványos eredményeket hoz. Linképítés során azonban fontos figyelned arra, hogy minőségi, dofollow linkek hivatkozzanak az oldaladra.

Miért nem árul el mindent a hivatkozó oldalak magas száma?

• 1 minőségi link építése többet ér, mint 100 hivatkozás szerzése alacsony hitelességű weboldalakról. A linképítés és a konkurencia elemzés során sem érdemes tehát abba a hibába esni, hogy csakis a hivatkozó oldalak mennyiségét veszed alapul.

Miért szerezhet az Euroleasing 1.200 kulcsszóra történő rangsorolással nagyobb organikus forgalmat, mint az Eurofleet  majdnem 2.200-zal?

• Jobb 5 kifejezetten keresett kulcsszóra a TOP 10-ben szerepelni, mint 50 alig keresett kifejezésre az élen rangsorolni. Melyek azok a keresett kulcsszavak, amelyeket érdemes megcélozni? Erre a kérdésre egy részletes kulcsszókutatás adhat választ. Ebből egy kis ízelítő:

Melyek a legkeresettebb kulcsszavak a flottakezelés témakörében?

Kulcsszó	Havi keresési mennyiség
tartós bérlet	1700
villanyautók	1500
német rendszám	1400
nyílt végű lízing	1100
flottakezelő	600
flottakezelés	450
nyílt végű pénzügyi lízing	350
külföldről behozott autó	350
használt flotta autók	250
autófinanszírozás	200
gépjármű használati szerződés német magyar	150
céges autó használata	150
tartós bérlet hátrányai	70
tartós bérlet könyvelése	40

A fenti kulcsszavakra egyedi, SEO-barát tartalmak készítésével rangsorolhat a Google első oldalán egy flottakezeléssel foglalkozó vállalkozás.

Nézzük meg a fontos kulcsszavakat és a rangsoroló domaineket közelebbről is!

“tartós bérlet” kulcsszó TOP 5 találat:

Havi keresések száma: 1.100

Nem meglepő módon az Autotartosberlet.hu domain az első helyet foglalja el a találati listán, azonban a Merkantil Bank még csak a TOP10-ben sincs benne. A Leasing Land pedig az 5. helyre kúszott fel, ami igencsak remek teljesítmény, hiszen a konkurenciához képest jóval gyengébb SEO mutatókkal és forgalommal rendelkezik a weboldaluk – konkrét számokkal kifejezve a domain hitelességük (DA) jelenleg 0, és csupán 17 hivatkozó oldallal rendelkeznek.

“tartós bérlet” kulcsszó találati lista alakulás az elmúlt évben:

“flottakezelés” kulcsszó TOP 5 találat:

Havi keresések száma: 450

Az Eurofleet stabilan stabilan tartja 2. helyezést, de a Duna Autó és a Flottaman is top helyezések között vannak, akik – az alábbi ábrán is jól látható módon – meglehetősen felkapaszkodtak az elmúlt 10-12 hónapban a találati lista TOP szereplői közé. Habár a Schiller is jó munkát végzett, hiszen 1 évvel ezelőtt még ők sem voltak a TOP 5-ben, de az előbb említett versenytársakhoz képest gyengébb SEO teljesítményt tettek le az asztalra.

“flottakezelés” kulcsszó találati lista alakulása az elmúlt évben:

“céges autó lízing” kulcsszó TOP 5 találat:

Havi keresések száma: 390

A Business Lease átvette a vezetést a Flottaman-nel szemben, a HR Portál pedig néhány hónapnyi kiesés után ismét felkerült a dobogó harmadik fokára. A HR portál kivételével itt is a korábban felsorolt piaci szereplők érvényesülnek a keresőoptimalizálás világában. Az Autotartosberlet.hu a Duna Autó Lízinggel küzd szorosan a 4-5. helyért, a helyezéseik ingadozása az alábbi grafikonon is szembeötlő.

Céges autó lízing kulcsszó találati lista alakulása az elmúlt évben:

Top szereplők összehasonlítása a legfőbb SEO mutatók alapján:

Domain	Kulcsszavak	Havi organikus forgalom	Domain hitelesség	Hivatkozó oldalak
leaseplan.com	184,347	942,446	76	6,339
dunaauto.hu	11,913	83,914	52	449
schiller.hu	8,424	58,799	36	230
audi.hu	4,510	52,275	58	978
pappas.hu	8,030	39,795	51	223
carnet.hu	6,749	16,132	36	249
merkantil.hu	3,414	15,387	45	166
euroleasing.hu	1,167	7,952	50	115
eurofleet.hu	2,173	6,496	28	83
businesslease.hu	1,686	4,887	20	101
netlizing.hu	2,681	4,069	1	35
autotartosberlet.hu	360	2,071	15	29
porschefinance.hu	2,039	1,819	38	130
flottaman.hu	442	1,531	26	60
aldautomotive.hu	764	1,264	21	49
leasingland.hu	578	1,075	0	17
leaseplan.com/en-hu/	97	781	76	4
flottakezeles.hu	418	678	34	127
nelsonflotta.hu	441	512	19	36
cerent.hu	50	83	14	14

Összességében elmondható, hogy keresőoptimalizált tartalmak készítésével és minőségi linkek építésével a flottakezelés iparágában tevékenykedő bármelyik piaci szereplő feljebb tornázhatja magát a Google organikus találati listáján. Ahogyan a fenti ábrákon is látható, a SEO nem a leggyorsabb forgalamszerző technika, de szakértői munkával hosszú távon látványos eredményeket hoz.

A tanulmány szerzője:

Szesztay Péter
BP Digital SEO ügynökség alapító-tulajdonosa
peter@bpdigital.hu

Ha szeretnél a saját iparágadra vonatkozó versenytárselemzést kapni, akkor vedd fel a kapcsolatot Szesztay Péterrel, a BP Digital SEO ügynökség tulajdonosával. Péter felajánlotta, hogy az első 9 Bizalmi Kör tagnak ingyenesen készítenek egy átfogó versenytárselemzést. Mi is kaptunk már ilyen prezentációt és Letenovics Roli első reakciója az volt, hogy: “wow! 🤩”

Keresd Pétert nyugodtan a hello@bpdigital.hu email címen.

Kemény hetünk van. A KATA-s vállalkozók, akik cégeknek szolgáltattak úgy érezhetik, kihúzták a lábuk alól a talajt. A cégvezetők egy újabb megoldandó helyzettel néznek szembe, ha segíteni szeretnék a KATA-s alvállalkozóikat. Egy dolog biztos: volt élet a KATA előtt, és lesz utána is. Most már fókuszáljunk a megoldásra. 

180 fokot fordult néhány nap alatt a világ a katás adózású vállalkozók életében. Egyik nap benyújtották a Parlamentbe e vállalkozási forma alapjait megváltoztató törvényjavaslatot, amelyet másnap el is fogadott az országgyűlés. Egyes adatok szerint több százezer katás egyéni, bt.-s és kkt.-s vállalkozást érint a szeptember 1-étől érvénybe lépő változás, amelynek fő kitételei: kisadózó csak főállású egyéni vállalkozó lehet, így cégek nem választhatják ezt az adónemet. A katás nem számlázhat kifizetőhelyeknek, csak a lakosság számára, az új katatörvény-javaslat szerinti bevételi értékhatárt pedig évi 18 millió forintban állapították meg. Mindez alól kivételt képeznek a taxis szolgáltatók, akik továbbra is választhatják a kata szerinti adózást. Hogyan értékelhető ez a rapid módon megszavazott törvénymódosítás, milyen hatása lesz a változásnak a gazdaságra? A Bizalmi Kör milyen segítséget tud adni a tagjainak? – ezekről kérdeztük Gangel Pétert, a Bizalmi Kör vezetőjét.

– Azt gondolom, hogy nem maga a változás a baj, hiszen a katával kapcsolatos változás sok szempontból indokolt volt. A probléma sokkal inkább azzal van, hogy valós párbeszéd nélkül, igen rövid idő alatt változtatnak meg egy roppant széles réteget mélyen érintő gazdasági környezetet. Ennek pedig az az üzenete mind a magyar vállalkozók, mind a nemzetközi piac számára, hogy Magyarországon alapvetően kiszámíthatatlan a gazdaság működése, a folyamatokat a kormány pillanatnyi döntései befolyásolják, és ez bizonytalanságot ébreszt. És az elmúlt napokban történtek, azaz egy rossz koncepció elképesztően rövid idő alatt, erőből való érvényre juttatásának legnegatívabb következménye egyáltalán nem kedvez a gazdaság fejlődésének. 

A kata innovatív adónem

– Esetleg van pozitív hozadéka is törvénymódosításnak?

– Igen, több is. Maga a kata mindez idáig egy innovatív adónem volt, hatalmas munkavállalói tömegek életmódszerűen rendezkedtek be rá, hiszen a segítségével kényelmesen tudtak több cégnek szolgáltatni, így értéket teremteni. Erre az adónemre egy konkrét mikrovállalkozói réteg jött létre, ami azért is izgalmas, mert tagjai nem munkavállalóként kívántak élni, hanem önállóan értékesíteni a tudásukat. Nekünk is, és még nagyon sok más cégvezetőnek mindez idáig egy tiszta, korrekt gazdasági együttműködést tett lehetővé. 

Akik maradhatnak

Alapvetően azt gondolom, hogy három réteget érdemes megnevezni a kisadózók között. Az egyik – és sajnos nincs adatom, hogy a katások mekkora részét képezik – az, amely eddig is katázhatott, és ezután is megteheti: ők azok a mikrovállalkozók, akik a lakosságnak szolgáltatnak. Számukra továbbra is jó lehetőség a kata. Fontos megemlíteni, hogy ez az adónem irreálisan alacsony adóterhet ró az ezt választókra, ami azt jelenti, hogy óriási versenytorzító hatása van. Éppen ezért nem támogatom a felső határ 18 millió forintra történő megemelését, legalábbis abban a formában nem, hogy vele együtt nem emelik kétszeresére vagy háromszorosára a tételes adó mértékét. Véleményem szerint nem szerencsés, hogy tíz éve nem változott az adó mértéke, ehhez már sokkal korábban hozzá kellett volna nyúlni, nem pedig a jogosultak körét ilyen drasztikusan csökkenteni. 

A kárvallottak, akik váltani kényszerülnek

A katások másik körébe sorolom azokat, akik alapvetően olyan tevékenységet folytatnak, amit cégeknek tudnak értékesíteni, legyen ez webfejlesztés, grafikai munka vagy hirdetésszervezés. Számos szolgáltatásra nincs szükség napi 8 órában egy cégnél, ugyanakkor a kata lehetővé tette, hogy egyéni vállalkozók végezzék ezeket. Ők a jelen helyzetnek a kárvallottjai, és vélhetően ők vannak a legtöbben ebben a körben. A nézőpontjukat képviselve gondolom azt, hogy ez egy roppant elhibázott és dilettáns döntés, ami miatt a kormány nemcsak szavazatokat fog veszíteni, hanem éppen azt az innovatív réteget, amely már digitális nomádként él. Ezt az új fajta munkavállalási módszert épp a kata tette lehetővé. Tehát a törvénymódosítás az adónem innovatív mivoltából fakadó, új módon gondolkodó réteget lehetetleníti el, amely a gazdaság számára értékteremtő, a cégek számára pedig roppant értékes szereplőként van jelen. A most zajló folyamat következménye meglátásom szerint a gazdaság szürkülése lehet. Az elmúlt 10 év egyik legnagyobb érdeme éppen az volt, hogy a gazdaság jelentősen kifehéredett, most jó esély van arra, hogy elinduljon a szürkülés irányába. Ezek a szakemberek szeptember 1-től vagy beállnak egy céghez munkavállalónak, és az eddig megrendelőként fellépő cégek elveszítik ezt a fajta különleges réteget, vagy azt választják, hogy valódi vállalkozóvá válnak. Ezt majd megmutatja az idő.

A „visszaélők”, akik jó, hogy eltűnnek

A harmadik réteget pedig azok képezik, akik visszaéltek e kedvező adónem nyújtotta lehetőségekkel, és néhány százalékos adóteherrel tudtak legálisan pénzt kivenni a vállalkozásukból. Ők úgy tudtak élni EV-ként, mint egy cégvezető, aki óriási energiát tett a cége felépéítésébe, pusztán azért, mert az Ő bevételeiken nem volt adóteher. Sokan hozták magukat pozícióba a munkaerőpiacon a kata szabályozatlanságával visszaélve, és szinte főállásúként dolgoznak egy-egy cégnél, számlát adva a munkabérükről. Még arra is gondolhatunk, mintha őmiattuk büntetné a kormány az összes többi katás vállalkozót. Vélhetően ők képezik a kisadózók kisebb hányadát, becslésem szerint 15–20% lehet az arányuk. Azt gondolom, hogy óriási versenytorzító hatása volt az elmúlt időszakban az ő működésüknek. Egy katás bújtatott munkaviszony és egy valós munkaviszony adóterhe között tízszeres a különbség, ami óriási versenytorzító hatással bír. E harmadik réteg számára most véget ér a kegyelmi időszak, ami eddig előnyt jelentett. Ennek előbb-utóbb be kellett fejeződnie, és a változás már abból is érezhető volt, hogy korábban 3 millió forintra csökkentették az egy cég felé a számlázási korlátot. Ezzel egy méltatlan helyzet ér véget, hiszen az a munkavállalókkal szemben nem fair, hogy ők 50-80%-os adóteherrel jutnak a fizetésükhöz, míg mások 5%-kal. 

Lettek volna megoldások a kata megtartására

– Véleményed szerint mi jelenthetett volna megoldást a katás adózás megtartására?

– Nem érzem szerencsésnek, hogy felemelték 18 millióra a felső határt, ám ugyanannyi maradt az adó mértéke. Érdemes lett volna sávokat kialakítani, és mondjuk megkezdett 6 millió forintonként 50 ezer forint megfizetésére kötelezni az adóalanyt. A most kieső rétegeknél, azt gondolom, szerencsés megoldás lett volna, ha 1-2 millió forintra csökkentik az egy cégnek számlázható összeget, de megmaradt volna a cégnek való számlázás lehetősége, hiszen a hatások között rengeteg, a gazdaság számára fontos szereplő van. Persze, bizonyára más ötletek is felmerültek volna egy olyan párbeszéd során, amit a valós érintettekkel való egyeztetés érdekében szerveznek meg.  Végre lett volna egy Nemzeti Konzultáció aminek van értelme….

A Bizalmi Kör e témában is segítséget nyújt

– A Bizalmi Kört érinti ez a változás? Bizonyára ti is dolgoztok katás beszállítókkal.  

– Közvetett módon igen, hiszen külsős partnereink között webfejlesztő, tesztelő, szövegíró és még jó néhány szakember megtalálható. Ők heti, havi néhány órában támogatják a működésünket, nem életszerű, hogy főállásban, akár részmunkaidőben foglalkoztassuk őket. Velük szükséges lesz egyeztetni a további együttműködést, hogy milyen feltételekkel vállalják vagy nem vállalják a munkát. Remélem, megtalálják a nekik való legkedvezőbb adózási módot, és tovább tudják működtetni a vállalkozásukat. 

– A törvényváltozás következménye lehet az eddigi szolgáltatások árának emelkedése, hiszen ha magasabb adót kell fizetniük a vállalkozóknak, ez a többlet az áraikban is megjelenhet?

– Véleményem szerint ezt majd a kereslet fogja meghatározni. A gazdaság bizonyos területein egyébként is várható kereslet-visszaesés, úgyhogy nem gondolom, hogy ez a helyzet feltétlenül áremelkedéssel fog járni. Az biztos, hogy aki eddig katázott, annak több adóterhet kell vállalnia a jövőben és ez így fair. Az 5%-os adóteher nem fenntartható és nem fair a gazdaság többi szereplőjével szemben. Emiatt azt gondolom, hogy az adóemelkedés nem feltétlenül jelenik majd meg az árakban. 

– Miként tudjátok segíteni a Bizalmi Kör tagságát a katás változásokkal kapcsolatban? 

– Azzal mindenképpen, hogy napirenden tartjuk a témát. Folyamatosan figyeljük a helyzet alakulását, illetve azt, hogy melyik tagunk milyen megoldást hoz, és törekszünk arra, hogy gyorsan át tudják venni egymástól a cégek a legjobb ötleteket. A Bizalmi Kör tagjai cégvezetők, meggyőződésem, hogy az kerül előnybe, aki tud segíteni a KATA-s partnereinek valamilyen módon. A nálunk működtetett mastermind-csoportokban biztosan többször téma lesz a katás törvénymódosítás következtében előállt helyzet. 

Ezen felül haladéktalanul szervezünk egy félnapos online konferenciát, hogy nagyon gyorsan megtaláljuk a jó megoldásokat. 

Véleményem szerint még időre van szükség, hogy tisztuljon a kép. Bennem él némi optimizmus, amit az táplál, hogy szeptemberig van még lehetőség a módosításra. Ehhez mindenképp valódi párbeszédre lenne szükség az érintettekkel vagy azok valós képviselőivel. Na meg persze arra, hogy az ellenzéki politikusok ne próbáljanak meg tőkét kovácsolni maguknak a helyzetből, mert akkor a kormány biztosan nem fog engedni. 

Vitán felül áll, hogy szükség van egy egyszerű, tételes adónemre, ami egy széles réteget terel a fehér gazdaságba. Talán a törvényhozók is kellően bölcsek lesznek ahhoz, hogy amit egyébként egy jó eszközként odaadtak a piacnak, azt nem szüntetik meg, azaz nem öntik ki a fürdővízzel együtt a gyereket is, hanem mérlegelnek, hogy valóban a legjobb megoldást találták-e meg. 

Bízom benne, hogy érkezhet még módosítás a törvényhez. 

---

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

---

Hatalmas vihart kavart a 2022. július 11-én benyújtott törvényjavaslat a KATA-törvény módosításáról, ugyanis elfogadták, így pedig roppant nehéz helyzetbe kerülnek azok a cégek, amelyek az ezt az adónemet választották, vagy ilyen adózású alvállalkozókkal, beszállítókkal dolgoznak. A törvényjavaslat szerint kisadózó a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást jogszerűen választó egyéni vállalkozó, így kizárólag egyéni vállalkozóként lehet KATA-zni, a Bt.-ket, az egyéni ügyvédeket és az egyéni állatorvosokat kizárták a körből.

A javaslat másik legmeghatározóbb pontja az, hogy a KATA-s vállalkozó kizárólag magánszemélynek számlázhat, ha ugyanis az Art. szerinti kifizetőnek számláz, a bevétel megszerzését megelőző nappal kiesik a KATA-ból. Ez alól csak a taxis személyszállításból származó bevétel, valamint a bankszámlán jóváírt kamatbevétel képez kivételt. Ugyan a tételes adó mértéke továbbra is 50 000 Ft/hó lesz, a keretösszeg azonban évi 18 millió Ft-ra változik, azzal a kitétellel, hogy az értékhatárt meghaladó bevételrész után 40 %-os különadót kell fizetni.

Mindez azt jelenti, hogy az eddig a cégeknek, intézményeknek dolgozó KATA-s vállalkozók az eddigi módon nem adhatnak számlát a törvény hatályba lépését követően. Rengeteg olyan tevékenységi kör van (szövegíró, grafikus, virtuális asszisztens, marketinges stb.), amely képviselői szinte 100 %-ban B2B piacra dolgoznak, és ettől nem is tudnak eltérni. Mi lesz velük?

Vagy más adózási formát választanak vagy megszüntetik a vállalkozásukat? Ha továbbra is dolgoznak, az új vállalkozási formára való áttérés magasabb költségeket eredményez náluk, emiatt árat emelnek, ami jelentősen kihat az őket alkalmazó vállalkozásokra. A költségnövekedésre az ő szolgáltatásukat igénybe vevő vállalkozásoknak is reagálniuk kell.

Mit gondolnak erről a cégvezetők, hogyan készülnek a KATA-sokat érintő változásokra? Erről kérdeztünk meg cégvezetőket.

Az alvállalkozókat nem tudjuk foglalkoztatni

Vállalkozásunkat érzékenyen érinti a törvényváltozás. Tanácsadási szolgáltatást nyújtunk, és ügynökségi modellben dolgozunk. Gyakorlatilag a tanácsadói partnereink freelancerek, tulajdonképpen úgy működünk, mint egy alkuszcég, az adott szakmai feladatra keressük meg a megfelelő szakértőket.

Ezek a szakértők az esetek döntő többségében valamilyen egyéni vállalkozói formában dolgoznak, minimum 80 %-uk KATA-s egyéni vállalkozó. Gyakorlatilag az ő oldalukon megszűnik ez a fajta adózási mód.

– tájékoztat Orosz Adrián, a tanácsadással foglalkozó Carsongrey Üzletfejlesztő Kft. ügyvezetője.

Jellemzően olyan szakértőkről beszélünk, akik akár főállásban valamilyen vezetői pozíciót töltenek be egy cégnél, és emellett nyújtanak szakértői szolgáltatást, vagy már kipörögtek egy vállalat vezetői szintjéről és egyéni tanácsadói formában kamatoztatják a megszerzett tudásukat, tapasztalatukat. Miután a mi esetünkben nem indokolt, hogy teljes vagy akár részmunkaidőben foglalkoztassuk őket, hiszen mindig az ügyfeleink kihívásához keressük meg a szakértőket, nem tudunk állandó megbízást biztosítani mindenki számára, ez nem is célunk, ezért mi vállalkozói kapcsolatokkal működünk – ez a piacon bevett forma.

Úgyhogy minket ez a jogszabályváltozás a közvetlen működés szempontjából kellemetlenül érint, egyelőre annyira friss a dolog, hogy még keressük a megoldást. Egészen biztos, hogy jelentős költségemelkedéssel számolhatunk, hiszen minden egyéb alternatíva drágább lesz az alvállalkozóink oldalán.

Beszállítói oldalon például a marketingügynökségeket is rendkívüli módon érinti ez a változás, hiszen a szövegíróik, a grafikusaik, az IT-szakembereik, akik a honlapokat szerkesztik, mind-mind jellemzően KATA-s egyéni vállalkozók. A szolgáltatásaikat ennek megfelelően árazták be.

Ha más adónemet választanak, mivel megnövekszik a költségük, ők is magasabb áron fognak dolgozni. Például igénybe vesszük virtuális asszisztens szolgáltatását, ő sem fog tudni működni ebben a formációban szeptembertől. Pedig a virtuális asszisztencia eddig roppant hatékony megoldást jelentett nem csak a mi vállalkozásunk számára.  

Esetleg szóba jöhet-e, hogy akik eddig beszállítóként dolgoztak, a jövőben akár részmunkaidőben foglalkoztassák őket?

Általában pontszerűen vesszük igénybe a szolgáltatásukat, ezért nem opció a foglalkoztatás. A teljes üzleti modellünket felborítaná, ha állandó alkalmazásban lennének, és mi sem tudnánk azt az értéket nyújtani az ügyfeleinknek, amit most.

Mindig az egyénre, az adott cégre szabott szakértői gárdát tudjuk összeállítani, enélkül nem tudnánk hitelesek lenni, úgyhogy a tanácsadói portfóliónkban nem életszerű megoldás a foglalkoztatás. Adminisztratív oldalon egészen biztos, hogy plusz alkalmazottal vagy részmunkaidős kollégával kell számolni az év utolsó negyedévétől.

A marketingügynökség oldalán, amely az operatív marketinget viszi, egyelőre nem látom, hogy miként fogják megoldani a helyzetet. Nekünk szolgáltatót kell igénybe vennünk a marketingfeladatok ellátására, nem életszerű, hogy házon belül egy komplett marketingszervezetet építsünk ki, hiszen nincs annyi feladat a cég marketingjével kapcsolatban.

Számítanak lemorzsolódásra? Hogy valaki nem tér át más adózási formára és megszünteti az ilyenfajta tevékenységét vagy vállalkozását?

A tanácsadói oldalon előfordulhat, különösen azoknál a tanácsadóknál, ahol nem túl stabil a megrendelési állomány, és inkább elhelyezkednek alkalmazottként. Hiszen az eddigi 50 ezer forinttal szemben minimum dupla, de akár négyszeres adóemelkedéssel is lehet számolni egy új adózási formánál. Ezt sokan nem tudják vállalni. Hiszen ők is folyamatosan képzik magukat, aminek költségvonzata van, ezzel is számolni kell.

Magam előtt látok számos olyan iparágat, ami ezzel a változtatással veszélybe kerül. Nem mindenkinél opció az, hogy foglalkoztatotti formában folytassa. Az biztos, hogy mindenhol jelentős költséggel lehet számolni, és ez az árakban is meg fog mutatkozni.

Számítunk az áremelésre

A nekünk dolgozók mintegy 95 %-a saját munkavállaló, a fennmaradó 5 %-ban az alvállalkozóink között lehetnek KATA-s vállalkozások.

– mondja az adótanácsadással, könyvvizsgálattal foglalkozó Crowe FST Consulting Kft. ügyvezetője, Kölber Ferenc.

Mindig arra törekedtünk, hogy csak kis számban foglalkoztassunk külsősöket, így KATA-s alvállalkozókat. Az látható, hogy a KATA-s adózás bevezetésével az volt a kormány egyik szándéka, hogy fehérítse a gazdaságot. Az adónem kialakításával megjelent körülbelül 200 ezer új adózó az adóhatóság radarján. A következő lépés pedig várhatóan az lesz, hogy ki fogják vezetni a KATA-t. Most egy hatalmas lépést tettek abba az irányba, hogy szűkítsék a KATA-s adózói kört. Jelenleg körülbelül olyan félmillió a KATA-s vállalkozók száma.

Számít-e arra, hogy a KATA-s adózású partnerei közül esetleg valaki kiesik a jövőben?

Feltehetően először megpróbálnak árat emelni és ha ezt a vevő elfogadja, akkor a KATA-ról átállnak más adózásra. Lehet, hogy átalányadózásra, lehet, hogy alanyi adómentességet választják. Van több opció, ami közül választhat egy mostani KATA-s. Nyilvánvalóan ez egy költségemelkedést fog jelenteni, mert a költségeket mindenki áthárítja, ami valahol érthető is. Ha ezt a vevő nem fogadja el, akkor az együttműködés is meghiúsul.

Mint cégvezetőben milyen a fogadókészség egy esetleges áremeléssel kapcsolatban?

Akikkel eddig együttműködtünk, szívesen dolgozunk a továbbiakban is. Konstruktívan állunk hozzá, leülünk és megbeszéljük a jövőbeni feltételeket. Sok adótanácsadó, könyvelő, pénzügyi szakember dolgozik nálunk házon belül, biztosan meg tudjuk találni a járható utat, a megoldást. Még akkor is, hogyha valamilyen szintű költségnövekedést hoz magával.

Szerző: Kis Tünde

---

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

---