A munkahelyi betegség-költségek és azok csökkentésének lehetőségei

Dr. Habil Polereczki Zsolt PhD, vezérigazgató, Nutrimed Zrt.

1. Bevezetés

A cikk célja, hogy a vonatkozó szakirodalmak áttekintésével megtaláljuk a választ arra kérdésre, hogy létezik-e kapcsolat a munkavállalók egészsége és munkahelyi teljesítménye között. Mindezt egy rövid makro szintű áttekintésen keresztül, a vállalati szinten megjelenő problémákig és megoldási javaslatokig. 

A vizsgálat kiinduló pontja az egészségi állapot és a GDP közötti összefüggés vizsgálata. Második lépéskánt az egészségi állapot és a munkateljesítmény közötti kapcsolatot tekintjük át. Így mind makro, mind mikro szinten tudjuk értelmezni az egészség, az egészséges munkavállaló és ezek közvetlen gazdasági összefüggéseit. 

Ezt követően áttekintjük az egészség-fejlesztés érdekeltjeit, és a különböző egyészségügyi költségviselők egészség költésekből való részesedését. Ennek célja annak feltárása, hogy vajon kinek az érdeke az egészség költségek csökkentése. 

Összességében tehát négy kérdésre keressük a választ:

  • Milyen kapcsolatban van a gazdaságok teljesítő képessége az egészségi állapottal?
  • Milyen hatással van a munkavállalók egészségi állapota a munkavégzési hatékonyságukra?
  • A jelenlegi hazai egészség költési struktúrában kik az érdekeltek az egészségi állapot javításában?
  • Milyen lépésekkel csökkenthető a betegség-költség vállalaton belül?

2. Vezetői összefoglaló

A munkáltatóknak világszerte jelenleg óriási kihívásokkal kell szembenézniük: a COVID világjárvány, elszálló energia költségek, közelgő globális gazdasági válság, egyre gyorsuló üzleti környezet, növekvő igények a termelékenység növelésére és nem utolsó sorban az elöregedés és látszólag egészségtelen munkaerő. Mivel a krónikus betegségek száma folyamatosan emelkedik, pl. szívbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, rák, a munkavállalók általánosan egyre kevésbé egészségesek, emiatt kevésbé termelékenyek. A jövőben a munkavállalók egyre idősebbek lesznek, több lesz a hosszú távú betegséggel küzdő munkavállaló is. 

A munkavállalók egészsége emiatt gyorsan kulcsfontosságú üzleti tényezővé vált, mind költség-, mind eszköz szempontból. Az egészségügyi költségek csökkentése a munkáltatók oldaláról az egyik legmagasabb prioritás a termelékenység növelésére irányuló igények közül, azonban egyre inkább nyilvánvaló, hogy a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi rendszerek elégtelenek. A betegszabadság hatalmas problémává válik, már 20 évvel ezelőtt is 600 millió munkanap veszett el betegszabadságok miatt Európában [1]. Az okok sokrétűek: a népesség elöregedése, a munkával kapcsolatos stressz és az egészségtelen magatartás (ezen belül pedig a nem megfelelő táplálkozás, mint vezető rizikó-tényező) a fő okozói ezen jelenségnek.

Amennyiben összevetjük az európai országok GDP rangsorát az ezen állalmok különböző egészség paramétereivel, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy szoros, pozitív kapcsolat áll fenn a kettő között. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a lakosság egészségi állapota pozitívan befolyásolja egy adott ország GDP termelő képességét. Értelemszerűen ez a megállapítás fordítva is megállja a helyét, vagyis a magasabb GDP-vel rendelkező országok jobb egészségi állapotú lakossággal rendelkeznek. Az összefüggés azonban komplexebb. Nem csak arról van szó, hogy a két tényező szoros, pozitív korrelációban van, hanem arról, hogy az egészség-költések struktúrája is más. Az magasabb GDP-vel rendelkező országokban diverzebb, a prevencióra nagyobb hangsúlyt fektető egészség költési struktúra figyelhető meg. Tovább árnyalja a képet, hogy az egészségügyi állapot lakossági szinten jól fejleszthető, kiváló példái ennek a Finnek. Nagyjából két évtizede a hazaihoz hasonló lakossági egészségi állapotot lehetett tapasztalni a különböző területeken. Ma Finnország az egyik legjobb egészségi állapotú lakossággal rendelkező ország, míg hazán továbbra is igazoltan a sereghajtók egyike. 

A munkavállalói egészség, vállalati hatékonyság kérdéskörben az egyik jellemző megközelítés a prezenteeizmus oldaláról közelíti a kérdést. Ezen felfogás szerint a munkahelyeken dolgozók egészségromlása nem minden esetben éri el azt a szintet, ami a munkavégzéstől való távolmaradást eredményezi. Ez azért fontos, mert a klasszikus vállalatökonómiai megközelítésben a munkavégzéstől való távolmaradás költsége értelmezhető, mérhető. A prezenteeizmus oldaláról viszont azt állítjuk, hogy a munkahelyen jelen lévő, valamilyen, a munkavégzés szempontjából nem kritikus és távolmaradást nem eredményező egészség romlás is költségekkel jár, mivel a csökkent munkavégzési képességnek köszönhetően az optimális egészségi állapot 100%-os munkavégzési hatékonyságától elmarad valamilyen mértékben. A prezenteeizmus megközelítése ezt az ideális, 100%-tól elmaradó hatékonyságvesztés költségét méri

A munkavállalói egészség és termelési hatékonyság vizsgálatának másik tipikus megközelítési iránya a nemzetközi szakirodalomban productivity cost-nak nevezett kategória. Ez nem jelent mást, mint hogy a munkavállaló egészségi állapotának függvényében eltérő termelési hatékonysággal képes dolgozni. Az optimális testi-lelki egészség állapotában 100%-nak tekinthető munkatermelékenység az egyes nem kívánatos betegség állapotokban rontja ezt a termelési hatékonyságot. Az alapján, hogy az egyes betegségek milyen mértékben és gyakorisággal érik el a munkavállalót eltérő mértékben csökkentik a hatékonyságot, a 100%-os optimum alá. minél nagyobb ez az eltérés, annál magasabb az adott betegség termelékenységi költsége

A cikkben hivatkozott tudományos eredmények bizonyítékul szolgálnak, hogy lehetséges a munkahelyi eredményesség, különösen a betegszabadság befolyásolása az egészséges életmódon, kiemelten a táplálkozást célzó programokon keresztül. Az olyan munkahelyi egészségfejlesztő erőfeszítések, amelyek a munkaképesség javítására irányulnak a munkavállaló egészségi állapotának javításán vagy a munkahelyi fizikai munkakörnyezet- és a szervezeti struktúra átalakításán keresztül, hosszú távon kifizetődnek.

3. Egészség-költség

3.1. Egészségi állapot Európában és Magyarországon GDP összevetésben

Az Európai bizottság évről évre részletes, a teljes EU-t lefedő jelentésben tekinti át az európai országok egészség helyzetét (15). Ebben egészség-területenként vizsgálja az egyes országok rangsorát. Ezekből néhányat kiemelve látszok jó a helyzet, amely szerint Magyarország rendre az utolsó negyedben végez ezen összehasonlításokban. Ez a hazai lakosság állaptáról meglehetős kedvezőtlen képet fest. 

A születéskor várható élettartam tekintetében (1. ábra) az EU átlagtól messze elmaradva 76,2 évvel állunk. 

1. ábra: A születéskor várható élettartam az EU országaiban. (15)

A 2. ábra a szív-érrendszeri betegségekből eredő halálozások arányát mutatja. Jól látható, hogy e tekintetben vezetjük az európai statisztikákat. 

2. ábra: Szív- érrendszeri betegségek 100 ezer főre vetített mortalitási aránya ez EU országaiban. (15)

Nem sokkal kedvezőbb a kép a rák esetében sem (3. ábra). A különböző rákos betegségek összevont megjelenési gyakoriságát tekintve ugyan leszorulunk a képzeletbeli dobogóról, ugyanakkor ezen a diagnosztizált betegségek mortalitási statisztikáit EU szinten vezetjük. 

3. ábra: Daganatos megbetegedések előfordulása és mortalitása az egyes EU országokban. (2)

Hasonló eredményeket láthatunk szinte minden betegség területen az elmúlt egy évtizedből, mind a fizikai, mind a mentális egészségi állapot terén. 

Ha összevetjük ezzel a GDP rangsorokban elfoglalt helyünket, akkor szembeszökő a hasonlóság (1. táblázat).

CountryGDP/capita (EUR)
Luxembourg82 250
Norway68 590
Ireland62 980
Switzerland60 820
Denmark48 150
Sweden42 570
Netherlands40 160
Finland36 050
Iceland36 030
Austria35 390
Germany (until 1990 former territory of the FRG)34 310
Belgium33 880
France30 610
Euro area – 19 countries  (from 2015)29 290
European Union – 27 countries (from 2020)26 380
Italy24 900
Cyprus23 770
Spain22 350
Malta20 410
Slovenia19 720
Czechia17 340
Portugal17 070
Greece16 170
Slovakia15 180
Estonia15 010
Lithuania14 030
Poland12 700
Hungary12 680
Latvia12 150
Croatia11 720
Turkey11 600
Romania8 830
Bulgaria6 380
Montenegro5 490
Serbia5 440

1. táblázat: Az egyes EU országok egy főre jutó GDP-je Euróban kifejezve 2020-ban. (3)

Jól látszik tehát, hogy az egészség-statisztikákban elfoglalt helyek, valamint az egyfőre eső GDP rangsorok igen szoros összefüggést mutatnak. Ez a kapcsolat oda-vissza irányban hat, tehát a magasabb egy főre eső GDP kedvezőbb egészségügyi paramétereket eredményez, illetve a kedvezőbb egészsági állapot magasabb GDP termelő képességet eredményez. 

Ezt a társadalmi szinten jól látható hatást képes mérni az SROI (Social Return on Investment), ami a vállalati ROI megközelítésből indulva méri a különböző társadalmi befektetések megtérülését. 

A költség-haszon elemzésből kifejlődött társadalmi megtérülés (Social Return on Investment – SROI) az egészségügyi programok össztársadalmi hatását igyekszik megragadni (4), elsősorban pénzbeli méréssel. Miközben a ROI-szemlélet kizárólag a vállalatot vizsgálja, a VOI (Value on Investment )-megközelítés pedig emellett az egyént és a vállalati munkaközösséget is, az SROI a befogadó társadalom minden érintettjét bevonja a vizsgálatba. E szemlélet alkalmazása elsősorban a közegészségügyi programoknál elterjedt, s használatának legnagyobb kihívását az érintettek körének megfelelő lehatárolása mellett, az alkalmazandó időtáv helyes megválasztása jelenti. Bizonyos szempontból e megközelítés leszűkítése a VOI, amikor csak a hasznokból közvetlenül részesülő egyéneket és munkáltatójukat vizsgáljuk, ugyanakkor a pénzbeli mérésre törekvés a VOI-nál szűkebb lehetőségeket kínál. Az SROI az egészségügy hagyományos teljesítmény mutatóival szemben azért jelent előrelépést, mert nem csupán az egészségügyi hozamokat fedi le, hanem kiterjed valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti előnyre is. Az SROI jól alkalmas tehát pl a közegészségügyi programok hatását közvetlenül, számszerűsíthető módon értékelni. 

Nemzetgazdasági szinten tehát jó befektetés a lakosság egészségi állapotának javítása, mivel szoros kapcsolatot mutat az egy főre eső GDP szintjével. 

3.2. Az egészségi állapot és a munkatermelékenység kapcsolata

A makro szintű áttekintést követően a mikro szintű munkavállalói egészség-vállalati termelési hatékonyság kapcsolatokat tekintjük át. A fejezet célja, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy vajon eredményesebben termel-e az egészségesebb munkavállaló?

3.2.1. A munkahelyi jelenlét hatékonysága

A fizikai inaktivitás és az egészségtelen táplálkozási magatartás számos jelentős gazdasági teherért felelős, azonban a cikk fókusza a produktivitás csökkenése. Ez két forrásból fakad: hiányzásból (betegség vagy rokkantság miatt munkavégzésben való akadályozottság) és a prezenteeizmus nevű jelenségből, amelynek nincs magyar kifejezése (csökkent termelékenység munka közben) [5–8]. 

A munkahely az egyik legmegfelelőbb környezet az egészségtudatos magatartás erősítésére és terjesztésére, hiszen itt az információ egyszerre sok, közös céllal rendelkező egyénhez jut el. A fizikai aktivitás elősegítése és az egészséges táplálkozási magatartás ezért ideális esetben a munkahelyen integrált kezdeményezés, amely javítja a munkavállalók egészségét és a gazdasági teljesítményt [9]. 

A modern szakirodalom szerint a munkahelyi testmozgás, egészséges táplálkozás, tanácsadások, oktatások olyan tevékenységek melyekkel jelentős pozitív hatás érhető el az alkalmazottak viselkedésében, testi és lelki egészségében. A hatások az egészségügyi költségek csökkentésében is jelentkeznek, csökken például a betegszabadságok átlagos száma [10–12]. 

A mai napig számos kutatás vizsgálta ezt az összefüggést [9, 11–13], azonban ezen áttekintések többsége az egészséggel kapcsolatos eredményekre fókuszál, csak néhány vizsgál gazdasági mutatókat [11, 13–16]. Ezen kutatások eredményeinek ismerete nagy hatással lehet a munkáltatók gazdasági döntéseire, és ideális esetben a fizikai aktivitásba való befektetések és táplálkozási stratégiák további ösztönzésre kerülnek [17].

A jelenlegi hazai egészség finanszírozási struktúrát áttekintve megállapítható, hogy pénzügyi oldalról közelítve a nem túl kedvező hazai egészséghelyzet változtatásának legfőbb motiváltja az egyén. Rögtön ezt követi a munkáltató, majd harmadik helyen az állam. Észszerűnek tűnik tehát az egyéni egészség-költések elköltésének hatékonyabbá tételét biztosító rendszerek támogatása, a munkáltatói egészég programok feltételrendszerének kedvezőbb irányba történő átalakítása, támogatása. 

A tanulmányok eredményei alapján látható, hogy az egészségügyi állapot negatív hatása elsősorban csökkent munkaképességben jelentkezik, nem a távollétben. Az alkalmazottak átlagosan 1,8%-os távollétet és 6,6%-os prezenteizmust jelentettek egészségügyi okokból származtathatóan. Ez egy átlagos 160 órás munkahónap esetén munkavállalónként havi 172 perc betegszabadságot és 633 perc prezenteeizmust, azaz csökkent munkaképességet jelent. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy az egészségügyi kockázatok száma és típusa másként hat a két jelenségre. A legnagyobb egészségügyi kockázatokkal terhelt munkavállaló és a legkisebb egészségügyi kockázatokkal terhelt munkavállaló között heti 9,2 óra prezenteeizmusbeli különbség figyelhető meg. A csökkent termelőképességet eredményező problémák közül a magas stressz a legjellemzőbb, míg a távollét a cukorbetegségben szenvedők körében a legmagasabb.

3.2.2. Work performance, avagy a kedvezőtlen egészségi állapot hatása a munkatermelékenységre

Azt viszonylag régóta tudjuk, hogy a fizikai aktivitás javítása kedvező élettani hatású. Ennek munkahelyi vonatozásaira vonatkozóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban Health and development through physical activity and sport címmel kiadott dokumentumában megállapította, hogy minden egyes dollár, melyet fizikai aktivitásba, sportba fektetnek, 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben. Ezért is fordít egyre nagyobb figyelmet és pénzügyi forrásokat az Európai Unió az egészségfejlesztésre irányuló programokra. 

Az egészségfejlesztésre irányuló programok egyik prioritása a ‒ mozgásszegény életmódból is fakadó ‒ munkahelyi stressz, amely kihat a tagországok munkavállalóinak teljesítményére, gyakran hiányzással jár és komoly pénzügyi hatást eredményez. A munkahelyi stressz Franciaországban 2‒3 milliárd eurós kiesést okoz, míg Nagy-Britanniában átlagosan 26,2 napot hiányoztak emiatt évente a munkahelyükről, Ausztriában pedig sokan ezért vonulnak korábban nyugdíjba.

Az Eurobarométer 2014-es adatai szerint a magyar munkáltatóknak is sokba kerül saját munkavállalóik stresszes életmódja, a kieső munkanapok több mint felének a stressz az oka (18). A mentális egészségügyi problémák (például a stressz) évente 440 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar cégeknek. 

A vállalat munkavállalóinak egészsége tehát közvetlenül hat a munkavégzésük hatékonyságára, így a vállalat eredményességére is. A nemzetközi szakirodalomban elsősorban a productivity cost oldalról közelítik a kérdést. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló egészségi állapotának romlása miatt bekövetkező munkavégzési hatékonyság csökkenés mekkora költséget jelent a vállaltnak. 

A munkavállalói egészség és munkahatékonyság kapcsán végezte vizsgálatait Street és Lacey (19). eredményeik szerint 1000 munkavállalóra vetítve a 7,95 és 22,15 millió ausztrál dollárra teszik a romló egészségállapot miatti munkahatékonyság csökkenésből fakadó veszteséget. A veszteség mértéke iparág függően széles sávban változhat. 

Egy másik kutatásban (20) az USA-ban 374.799 munkavállaló termelékenységi adatait és egészség statisztikáját összevetve igyekeztek a szerzők megállapítani, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek a legtöbb költséget jelentik a vállaltoknak. Ebben megállapították, hogy egyértelműen beazonosítható 10 olyan egészségi probléma, amely a teljes vállalati betegség költségért felelősségre vonható. 

A témakör tudományos vizsgálatát megalapozó egyik vizsgálatot 2007-ben végezték az USA-ban 15.380 munkavállaló bevonásával (21). Itt szintén a munkatermelékenységi adatokat és az egészség statisztikákat vizsgálták. Ebben a kutatásban használták teljes körűen a korábban már ismert HPQ (Health and Work Performance Questionnaire) módszertant. Ezen kutatás eredményeként is egyértelműen be tudták azonosítani az egyes betegségekhez kapcsolódó work performance cost-ot. A kutatás érdekessége, hogy már egységesen, 1000 FTE-re vetítve vizsgálták az egyes egészségügyi problémák kapcsán felmerülő vállalati veszteséget. Eredményeik szerint a 3 legköltségesebb betegség a nyak/hátfájdalom, a depresszió és a kimerültség. Ebben a vizsgálatban elemezték együtt a munkahatékonyság csökkenéséből fakadó költségeket, a korábban bemutatott presenteeizmus, és a munkáltatóra eső kezelési költségeket. Ez a megközelítés, vagyis hogy a HPQ alapon, a work performance, prezenteeizmus és a kezelési költségek elkülönített vizsgálata, a későbbiekben a munkavállalói hatékonyságcsökkenésből fakadó költségek és a betegségek relációjában végzett vizsgálatok alapjaiul szolgált. 

A 2000-es évek közepe óta számos, az előző bekezdésben leírt módszertanon alapuló vizsgálat történt a világ számos országában (22., 23., 24., 25., 26.). Ezek sorra arra a következtetésre jutottak, hogy a munkavállaló egészségi állapota, annak termelési hatékonysága szoros összefüggést mutat. Az, hogy a termelési hatékonyság csökkenése mekkora költségszintet jelent, igen tág határok között mozoghat. Függ a betegség típusától, az ágazattól, a betöltött munkakörtől, a vállalkozás által megtermelt hozzáadott érték nagyságrendjétől. 

3.3. Egészség finaszírozók

Magyarországon az EU átlagnál lényegesen kevesebb a háztartások egészségügyi ellátásokra, ezen belül prevencióra, fordított kiadása, akár az egy főre eső kiadást, akár a GDP-hez viszonyított arányt nézzük. Ez a tény számos területen fejti ki hatását. A megelőzhető elhalálozások arányában dobogósak vagyunk, a születéskor várható élettartam 5 évvel alacsonyabb az EU átlaghoz viszonyítva, és folyamatosan növeljük „előnyünket” a legjelentősebb rizikótényezők (dohányzás, elhízottság) tekintetében. A lakosság közvetlen hozzájárulása a kiadásokhoz az EU-ban tapasztalható arány (15,8%) közel duplája (26,9%). Emellett az elmúlt 10 évben (2009-2019) az egy főre jutó egészségügyi kiadások 191.100 Ft-ról 308.800 Ft-ra emelkedtek.

Ha válaszolni szeretnénk karra kérdésre, hogy kik finanszírozzák a hazai lakosság betegség-költségét, akkor érdemes megnéznünk, hogy az egészségügy finanszírozását. Három nagy finanszírozó alrendszerről beszélhetünk: kormányzati, önkéntes egészségügy finanszírozás és a háztartások. Ezek együtt összesen 3017,8 Mrd Ft-al (2019) járultak hozzá az egészségügy finanszírozásához. Ugyanezen 10 éves időtávon az állami kiadások 57,6%-al, az önkéntes egészségügyi pénztárak 2,0%-al, míg a háztartások 68,9%-al növelték kiadásaikat. Vagyis a teherviselő képességeiket is figyelembe véve, a háztartások kiadásnövekedésében csapódott le leginkább az egészségtudatosság kedvezőtlen helyzete.

A háztartások kiadásainak 5,1%-a fordítódik valamilyen egészség célú költésre, míg az államháztartás kiadási oldalának 15,89%-át teszik ki az Egészségbiztosítási Alapon keresztül történő kifizetések. Mielőtt kijelentenénk, hogy ez alapján az állam a leginkább érdekelt abban, hogy javuljon a hazai egészségtudatosság, érdemes megjegyezni, hogy az államháztartás bevételi oldalát 68,5%-ban a gazdálkodó szervezetek befizetései, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, valamint a lakosság befizetései teszik ki, vagyis a cégek és magánszemélyek adóforintjai. Más szóval a teljes kiadások 15,89%-át kitevő egészségügyi finanszírozás 68,5%-át is a háztartások és a gazdálkodó szervezetek finanszírozzák.

Ez utóbbi tükrében már inkább úgy áll a helyzet, hogy a hazai lakosság egészségtudatosságának javítása elsősorban egyéni, lakossági érdek, valamint a foglalkoztató cégek érdeke. És itt még csak a pénzügyi érdekeltségről beszéltünk. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az egyéni egészség leginkább az adott egyénnek jó, az egészséges munkavállaló pedig egyértelmű vállalati érdek, akkor mindezeket mérlegre téve, nagyon úgy áll, hogy az egészségtudatosság javítása leginkább az egyén és a munkáltató érdeke.

Tegyük fel, elfogadjuk ezt a logikát, hogy egészségesnek lenni elsősorban az egyén érdeke, másodsorban pedig a munkáltatóé. Felmerül a kérdés, hogy ha a munkáltató is akar tenni a munkavállaló jól-létéért, akkor ezt milyen területeken érdemes megtennie, mely területeken érdemes fejleszteni ezt a tudatosságot?

A kérdés megválaszolását elsősorban pénzügyi oldalról közelítjük. Két nézőpontot érdemes lehet megvizsgálni: az első, hogy melyek a legnagyobb egészségrizikó területek, a másik, hogy a lakossági egészség kiadási oldalon mely területek jelentik a legnagyobb költségtételeket.

Az összes hazai betegség kialakulásáért felelős legjelentősebb rizikóterületek a táplálkozásból fakadó kockázatok (28%), a dohányzás (21%), a magas alkoholfogyasztás (10%) és a mozgásszegény életmód (4%). Nem mellesleg, mind a négy területen jelentősen felette vagyunk az EU átlagnak. Mindezeknek köszönhetően (együtt az alacsony egészségügyi intézményi hatékonysággal) Magyarország, Lettország és Litvánia a megelőzhető halálozások tekintetében hosszú ideje elfoglalja a képzeletbeli dobogó első három helyét.

Ha a kiadásokat tekintjük, elmondható, hogy mind a köz-, mind a magán egészségügyi kiadások folyamatos növekedést mutattak az elmúlt 10 évben és a magánkiadások aránya fokozatosan növekedett a teljes kiadáson belül. Vagyis egyre nagyobb arányban a lakosság saját zsebből finanszírozta egészségügyi kiadásait. Legtöbbet a járóbeteg ellátásra, gyógyszer vásárlásra, gyógyászati segédeszközre és (stagnáló ütemben) prevencióra fordítanak a hazai háztartások.

Azzal az érdekes ellentmondással állunk tehát szemben, hogy a legjelentősebb egészség-rizikó területeken folyamatosan növeljük az „előnyünket” Európával szemben, ezzel szemben a prevencióra a háztartások az egészség költéseik csökkenő arányát fordítják (hiszen a teljes költés nő, míg ezen belül a prevencióra fordított összeg stagnál). Ezek a folyamatok egy önmagát erősítő negatív trendet vetítenek előre: ha nem javul az egészség-kockázati tényezők jelenléte, akkor a jelenleg belátható jövedelmi trendek mellett az össz hazai magán egészségügyi kiadáson belül a már kialakult betegségek kezelésére fordított összegek aránya nő, ami a prevencióra fordított kiadások arányának további csökkenését vetíti előre. A prevenció háttérbe szorulása erősíti a betegségek kialakulásának kockázatát, ami tovább fokozza a kezelésükre fordított lakossági kiadási arány emelkedését. És így tovább…

Ezen negatív spirál megfordítására két szcenárió lehetséges. Az egyik, hogy az egészségügy klasszikus 3 finanszírozója alapvetően változtatja meg a finanszírozási struktúrát és célokat, nagyobb hangsúlyt helyezve a prevencióra. A második verzió, hogy a 3 finanszírozási pillér mellé belép egy, vagy több új szereplő. Az első szcenárióban legnagyobb szerepe az állami kiadások átalakításának lehet (tekintve, hogy az össz finanszírozás több, mint 2/3-át az állam adja) a legnagobb impaktja a finanszírozás struktúrájára. Ismerve az elmúlt 10 év trendjeit és az egészségügyi finanszírozásával kapcsolatos közgondolkodás irányait, ennek a szcenáriónak a valószínűsége alacsony.

A második szcenárió esetében felmerül a kérdés, hogy ki lehet az új szereplő, akinek érdekében állhat belépni ebbe a rendszerbe? A cikk első felében igazoltuk, hogy az egyén mellett a munkáltató a leginkább érdekelt az egyéni egészségtudatosság és prevenció javításában. Ennek kapcsán jelentős dilemmát okoz, hogy a munkáltatók már jelenleg is nagy arányban finanszírozói az egészség-piacnak állami befizetéseiken keresztül. Ugyanakkor látható, hogy az intézményi rendszer hatékonytalansága miatt ezen befizetések felhasználása is hatékonytalan és végső sorban nem érik el azokat a célokat (betegszabadságok csökkenése, megelőzhető halálesetek csökkenése, egészségben eltöltött életévek arányának javulása, stb.), amelyek mind egyéni, mind munkáltatói szinten kívánatosak lennének. Marad tehát a munkavállalók hatékonyabb, közvetlen finanszírozása.

Eredeti formájában a cafeteria rendszer erre részben alkalmas volt, ugyanakkor jelenlegi struktúrája már nem teszi alkalmassá a korábban bemutatott rizikó területeken történő beavatkozásra. Jó hír ugyanakkor, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben adott annak lehetősége, hogy a munkáltatók munkavállalóik számára egészség-edukációs programokkal egybekötve finanszírozzák egészség és wellbeing jellegű költéseiket, minden olyan területen, ami prevenciónak tekinthető és egyben érinti a legjelentősebb egészség-rizikó területeket. Ezen megoldások hátránya, hogy a hazai vállalkozások nem, vagy igen minimális tapasztalatokkal rendelkeznek ilyen rendszerek alkalmazásában, másrészt pedig az erre alapuló szolgáltatói piac és üzleti modellek sem igazán alakultak ki még Magyarországon. A cselekvő, aktív és munkatársaik egészség prevenciójára odafigyelni kívánó vállalkozások számára tehát adott a lehetőség, ugyanakkor ez mind az ő részükről, mind az őket kiszolgálni kívánó szolgáltatók részéről jelentős előrelépéseket kíván.

Összefoglalva tehát a munkáltató a legnagyobb rizikó területekre (a táplálkozásból fakadó kockázatok, a dohányzás, a magas alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód) fókuszáló programokkal lehet a legnagyobb hatással a saját közvetlen és közvetett betegség-költség szintjére. Ezen programjaikon keresztül a magánegészségügyi ellátáshoz való hozzájáruláson keresztül javíthatják a betegség finanszírozásra fordított költségeik hatékonyabb hasznosulását, cégen belüli programokkal pedig célzottan fókuszálhatnak a legjelentősebb rizikó területekre. 

4. Rendben, mit érdemes tennem?

A bevezetőben megfogalmazott célkitűzés alapján 4 fő kérdésre fókuszálva vizsgáltuk a munkavállalói egészséget és annak gazdasági következményeit:

  1. Milyen kapcsolatban van a gazdaságok teljesítő képessége az egészségi állapottal?

Makro szinten egy adott ország lakosságának egészségi állapota és az országban előállított egy főre jutó GDP között szoros és pozitív korreláció áll fenn. Az egy főre eső GDP javítását célzó közegészségügyi programok eredményét jól lehet mérni az SROI segítségével. 

  1. Milyen hatással van a munkavállalók egészségi állapota a munkavégzési hatékonyságukra?

A munkavállalók egészségi állapota és a munkavégzés hatékonysága között egyértelmű kapcsolatot találtunk. A WHO által kidolgozott HPQ módszertan alapján végzet vizsgálatok számos országban és ágazatban igazolták, hogy a betegségek miatt kialakuló munkaerő hatékonyság csökkenés egyértelmű költségnövekedést jelent a vállaltok számára. Vagyis a munkahelyi egészségjavító programok mind az egyénre, mind az egyén egészségének javításán keresztül a vállalat termelékenységére pozitív hatással vannak. 

  1. A jelenlegi hazai egészség költési struktúrában kik az érdekeltek az egészségi állapot javításában?

A hazai egészség költések fő finanszírozási pillérei (kormányzati, önkéntes egészségügy finanszírozás és a háztartások) közül egyértelműen az egyén kellene, hogy legyen a leginkább érdekelt saját egészségi állapotának javításában. Ezt a munkáltatók, majd az állam követi. Racionális tehát az egyéni költéseket hatékonyabb rendszerben felhasználni, illetve a munkáltatók egészség programokra történő költését szabályozási és közvetlen pénzügyi támogatási eszközökkel támogatni. 

  1. Milyen lépésekkel csökkenthető a betegség-költség vállalaton belül?

A munkáltatók számára a direkt és indirekt betegség költségek optimalizálására a magánegészségügyi rendszerben való szolgáltatás-igénybevételének biztosítása, valamint a legjelentősebb rizikó területeket célzó (a táplálkozásból fakadó kockázatok, a dohányzás, a magas alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód) edukációs és kedvezményes vásárlási programok elindítása lehet megoldás. 

Dr. habil Polereczki Zsolt PhD, a NutriMed Étrendkiegészítő Zrt. vezérigazgatójának felajánlásából, a Bizalmi Kör tagok közül az első 15 jelentkezőnek ingyenesen biztosítanak egy konzultációs lehetőséget, amelynek során felmérik a cégben jelen lévő direkt és indirekt betegség költség-szintet. A konzultáció végén egy rövid jelentésben összefoglalják ennek a 15 cégnek a tapasztalatokat, ami alapján konkrét intézkedéseket tehetnek. 

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


5. Irodalomjegyzék

  1. European Agency for Safety and Health at Work: Research on work-related stress. European Communities, Luxembourg. 2000
  2. https://ec.europa.eu/health/system/files/2020-12/2020_healthatglance_rep_en_0.pdf
  3. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_08_10/default/table?lang=en
  4. Banke-Thomas, A. – Madaj, B. – Charles, A. – van den Broek, N. (2015): Social Return on Investment (SROI) methodology to account for value for money of public health interventions: a systematic review. BMC Public
  5. Dohrn M, Kwak L, Oja P, Sjöström M, Hagströmer M. Replacing sedentary time with physical activity: a 15-year follow-up of mortality in a national cohort. Clin Epidemiol. 2018;10:179.
  6. Burton WN, Conti DJ, Chen CY, Schultz AB, Edington DW. The role of health risk factors and disease on worker productivity. J Occup Environ Med. 1999; 41(10):863–77.
  7. Schultz AB, Chen CY, Edington DW. The cost and impact of health conditions on presenteeism to employers: a review of the literature. Pharmacoeconomics. 2009;27(5):365–78. 
  8. Hutchinson AD, Wilson C. Improving nutrition and physical activity in the workplace: a meta-analysis of intervention studies. Health Promot Int. 2011; 27(2):238–49.
  9. Van Dongen JM, Proper KI, Van Wier MF, Van der Beek AJ, Bongers PM, Van Mechelen W, et al. Systematic review on the financial return of worksite health promotion programmes aimed at improving nutrition and/or increasing physical activity. Obes Rev. 2011;12(12):1031–49.
  10. Commissaris DA, Huysmans MA, Mathiassen SE, Srinivasan D, Koppes L, Hendriksen IJ. Interventions to reduce sedentary behavior and increase physical activity during productive work: a systematic review. Scand J Work Environ Health. 2016;42(3):181–91.
  11. Weerasekara YK, Roberts SB, Kahn MA, LaVertu AE, Hoffman B, Das SK. Effectiveness of workplace weight management interventions: a systematic review. Curr Obes Rep. 2016;5(2):298–306.
  12. Pereira MJ, Coombes BK, Comans TA, Johnston V. The impact of onsite workplace health-enhancing physical activity interventions on worker productivity: a systematic review. Occup Environ Med. 2015;72(6):401–12.
  13. Cancelliere C, Cassidy JD, Ammendolia C, Côté P. Are workplace health promotion programs effective at improving presenteeism in workers? A systematic review and best evidence synthesis of the literature. BMC Public Health. 2011;11(1):395.
  14. Odeen M, Magnussen LH, Maeland S, Larun L, Eriksen HR, Tveito TH. Systematic review of active workplace interventions to reduce sickness absence. Occup Med. 2013;63(1):7–16.
  15. Fitzgerald S, Kirby A, Murphy A, Geaney F, Perry IJ. A cost-analysis of complex workplace nutrition education and environmental dietary modification interventions. BMC Public Health. 2017;17(1):49.
  16. Ilmarinen J. Work ability–a comprehensive concept for occupational health research and prevention. Scand J Work Environ Health. 2009;35(1):1–5.
  17. Tompa E, Dolinschi R, de Oliveira C, Amick BC 3rd, Irvin E. A systematic review of workplace ergonomic interventions with economic analyses. J Occup Rehabil. 2010;20(2):220–34.
  18. Eurobarometer 2014. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-300_hu.htm  
  19. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30168878/
  20. https://www.jstor.org/stable/44998030
  21. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.580.7726&rep=rep1&type=pdf
  22. https://www.bdmscmeonline.com/common/documents/Health_&_Productivity_Management_(HPM)/Kessler%20Intro%20WHO%20HPQ%202003.pdf
  23. Ronald C. Kessler, PhD Minnie Ames, PhD Pamela A. Hymel, MD, MPH Ronald Loeppke, MD, MPH David K. McKenas, MD, MPH Dennis E. Richling, MD Paul E. Stang, PhD T. Bedirhan Ustun, MD: Using the World Health Organization Health and Work Performance Questionnaire (HPQ) to Evaluate the Indirect Workplace Costs of Illness. JOEM • Volume 46, Number 6 suppl S23-S37. 
  24. Rawan AlHeresh, PhD, Michael P. LaValley, PhD, Wendy Coster, PhD, and Julie J. Keysor, PhD CONSTRUCT VALIDITY AND SCORING METHODS OF THE WORLD HEALTH ORGANIZATION- HEALTH AND WORK PERFORMANCE QUESTIONNAIRE AMONG WORKERS WITH ARTHRITIS AND RHEUMATOLOGICAL CONDITIONS
  25. de Campos, Marziale., Santos.: Cross-cultural adaptation and validation of the World Health Or ganization Health and Work Performance Questionnaire to Brazilian nurses. https://doi.org/10.1590/S0080-623420130000600013 
  26. Ron Z. Goetzel, PhD Arlene M. Guindon, MPH I. Jeffrey Turshen, PhD Ronald J. Ozminkowski, PhD : Health and Productivity Management: Establishing Key Performance Measures, Benchmarks, and Best Practices, JOEM • Volume 43, Number 1. 10-17. 
  27. https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2019/egeszsegugy_finanszirozasa20190628.pdf?ctid=1271
  28. https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf
  29. https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0002.html
  30. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qse007f.html?down=0.800000011920929
  31. https://www.gki.hu/wp-content/uploads/2019/05/GKI-Az-eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy-helyzete-20190409.pdf
  32. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3937/1/VT_2019n2p59.pdf

Flottakezelés iparágelemzés

Ha egy cég flottakezelés szolgáltatást keres, jó eséllyel a Googleben  is megnézi a lehetőségeit. Ha nem te vagy a Google találati lista élén, akkor a konkurenciádat találja meg, vele veszi majd fel a kapcsolatot és ezáltal elveszíthetsz egy potenciális ügyfelet.

Szeretnéd tudni, hogy mit csinálnak jobban a versenytársaid, miért tudnak megelőzni a találati listában? Versenytárselemzéssel megtudhatod, hogy mi teszi őket sikeressé az online térben. A BP Digital által készített tanulmányban bemutatjuk, hogy melyek a legkeresettebb kulcsszavak a flottakezelés / autó lízing témakörében, és hogy jelenleg kik a top szereplők a fontosabb SEO mutatók alapján.

TIPP: a cikkben bemutatott módszertan és lépések bármilyen iparágra alkalmazhatóak. A Tiedre is. 🙂

Miért kifizetődő részletes konkurencia elemzéssel belevágni bármilyen online marketing tevékenységbe?

  • Pontosan megismered az iparágadban érvényes erőviszonyokat. Akár egy újonnan induló vagy meglévő weboldalról beszélünk, először is látnod kell a konkurens vállalkozások számát és teljesítményét. Minél jobban ismered a versenytársaid SEO képességeit és eredményeit, annál könnyebben meghatározhatod, hogy kikkel és hogyan veheted fel reálisan a harcot a jó helyezés megszerzéséért.
  • Célzottan készíthetsz a tartalmakat. A versenytársak tartalmainak feltérképezésével számos olyan kulcsszót találhatsz, amelyekre keresőbarát tartalmak készítésével előnyösebb pozícióban rangsorolhatsz a Google-ben. Így az összes landing page, blogbejegyzés és termék- vagy kategórialeírás is konkrét, releváns forgalmat hozó kulcsszavakra optimalizálható.
  • Tudatosan javíthatod pozícióidat. A versenytárselemzés lényege, hogy a konkurencia erősségeit és gyengeségeit megismerve olyan keresőoptimalizálási stratégiát készíts, amely technikai és tartalomgyártási téren egyaránt tudatos SEO terveket fektet le az organikus forgalom növeléséhez.

SEO versenytárselemzés lépései

Nézzük, hogyan célravezető felmérni a konkurencia erejét:

1. Versenytársak kiválasztása

Online nem ugyanazokkal versenyzel, mint offline. Az interneten akár teljesen új konkurenciával találhatod szembe magad, ezért először is az online térben dolgozó versenytársakról tanácsos listát készítened. Így a későbbi elemzés során pontosan azokat a weboldalakat veheted górcső alá, akikkel a SEO versenyben meg kell küzdened.

2. Technikai SEO ellenőrzése

SEO szempontból a weboldalak technikai erőssége legalább olyan fontos, mint a profi tartalomkészítés. Egy versenyképes weboldal mobilbarát, gyorsan betölt és megfelel a mai UX- és Google-elveknek. A konkurens oldalak technikai erősségének ellenőrzésekor olyan SEO hiányosságokat és hibákat találhatsz, amelyeket kihasználva előnybe kerülhetsz a Google találati listáján.

3. Organikus forgalom feltérképezése

A konkurens oldalak organikus forgalma az egyik legegyértelműbb SEO mutató. Minél magasabb és relevánsabb forgalommal rendelkezik egy rivális weboldal, annál nagyobb munkát igényel a megelőzése az igazán fontos, fő kulcsszavakra. Az ingyenesen érkező forgalom mértéke egyúttal a piacban rejlő lehetőségeket is előrevetíti.

4. Domain hitelesség lekérdezése

A versenytársak domain hitelességi pontszáma szintén egyszerűen, de jól megmutatja a versenytársak SEO versenyképességét. A Moz keresőoptimalizálási szoftverrel lekérdezheted a Domain Authority (DA) számokat, hogy tudd, mekkora fába vágod a fejszéd, ha az iparágadban lévő szereplőket le szeretnéd nyomni a SEO versenyben.

5. Backlinkek számának meghatározása

Végül jöhet a harmadik, konkrét számokban kifejezhető mutató. A Google kereső organikus találati között élen járó weboldalak a mennyiséget és a minőséget tekintve is kielégítő backlinkekkel rendelkeznek – ezekkel az oldalakkal pedig csakis profi SEO stratégiával veheted fel a versenyt a TOP helyezésekért.

TIPP: Ha nem használsz rendszeresen különböző online marketing szoftvereket és szeretnél saját iparágadra vonatkozó konkrét számokat látni, akkor vedd fel a kapcsolatot Szesztay Péterrel, a BP Digital SEO ügynökség tulajdonosával. Péter felajánlotta, hogy az első 9 Bizalmi Kör tagnak ingyenesen készítenek egy átfogó versenytárselemzést. Mi is kaptunk már ilyen prezentációt és Letenovics Roli első reakciója az volt, hogy: “wow! 🤩” Keresd Pétert nyugodtan a hello@bpdigital.hu email címen.

Kik hasítanak a Google-ben a flottakezelés iparágában?

DomainKulcsszavakHavi organikus forgalomDomain hitelességHivatkozó oldalak
merkantil.hu3,41415,38745166
euroleasing.hu1,1677,95250114
eurofleet.hu2,1736,4962882
autotartosberlet.hu3602,0711529
flottaman.hu4421,5312660
leasingland.hu5781,075017
flottakezeles.hu41867834127
nelsonflotta.hu4415121936

A Merkantil közel 3.500 kulcsszóra rangsorol, és a havi 15.000-es organikus forgalma több mint kétszer magasabb a mindössze 2.200 kulcsszóra rangsoroló Eurofleet flottakezelőnél. Ugyan a hivatkozó oldalak temérdek mennyisége önmagában még nem garancia a sikerre, de kétségtelen, hogy a Merkantil Bank ebben is élen jár a versenytársaival szemben.

Melyek a legfőbb SEO mutatók?

A SEO versenytárselemzés kapcsán használt fontosabb metrikák:

  • Kulcsszavak száma.
    Minél több releváns kulcsszóra rangsorol egy weboldal, annál nagyobb organikus forgalomra számíthat. A releváns kulcsszavakat a SEO szakemberek kulcsszókutatás segítségével térképezik fel, az adott kifejezések keresési mennyiségét és relevanciáját is figyelembe véve.
  • Havi organikus forgalom.
    Az organikus – azaz a keresőmotorból ingyenesen érkező – forgalom mennyisége az egyik legegyértelműbb mutatója a konkurencia erősségének. A versenytársak havi látogatottsági forgalmát szintén SEO szoftverek használatával ismerheted meg.
  • Domain hitelesség.
    A domain hitelesség (Domain Authority) pontszáma jelzi az adott oldal SEO versenyképességét. Ezt az 1-től 100-ig terjedő pontozási rendszert a Moz fejlesztette ki, és ugyan nem számít hivatalos Google értékelésnek, ennek ellenére mégis remek iránymutató.
  • Hivatkozó oldalak.
    A backlinkek, azaz a weboldalra mutató linkek száma és hitelessége nagymértékben befolyásolja a SEO eredményeket. Minél nagyobb számban és minél hitelesebb források hivatkoznak egy weboldalra, az annál megbízhatóbbá válik a Google szemében – ez pedig a számokat tekintve is látványos eredményeket hoz. Linképítés során azonban fontos figyelned arra, hogy minőségi, dofollow linkek hivatkozzanak az oldaladra.

Miért nem árul el mindent a hivatkozó oldalak magas száma?

  • 1 minőségi link építése többet ér, mint 100 hivatkozás szerzése alacsony hitelességű weboldalakról. A linképítés és a konkurencia elemzés során sem érdemes tehát abba a hibába esni, hogy csakis a hivatkozó oldalak mennyiségét veszed alapul.

Miért szerezhet az Euroleasing 1.200 kulcsszóra történő rangsorolással nagyobb organikus forgalmat, mint az Eurofleet  majdnem 2.200-zal?

  • Jobb 5 kifejezetten keresett kulcsszóra a TOP 10-ben szerepelni, mint 50 alig keresett kifejezésre az élen rangsorolni. Melyek azok a keresett kulcsszavak, amelyeket érdemes megcélozni? Erre a kérdésre egy részletes kulcsszókutatás adhat választ. Ebből egy kis ízelítő:

Melyek a legkeresettebb kulcsszavak a flottakezelés témakörében?

KulcsszóHavi keresési mennyiség
tartós bérlet1700
villanyautók1500
német rendszám1400
nyílt végű lízing1100
flottakezelő600
flottakezelés450
nyílt végű pénzügyi lízing350
külföldről behozott autó350
használt flotta autók250
autófinanszírozás200
gépjármű használati szerződés német magyar150
céges autó használata150
tartós bérlet hátrányai70
tartós bérlet könyvelése40

A fenti kulcsszavakra egyedi, SEO-barát tartalmak készítésével rangsorolhat a Google első oldalán egy flottakezeléssel foglalkozó vállalkozás.

Nézzük meg a fontos kulcsszavakat és a rangsoroló domaineket közelebbről is!

“tartós bérlet” kulcsszó TOP 5 találat:

Havi keresések száma: 1.100

Nem meglepő módon az Autotartosberlet.hu domain az első helyet foglalja el a találati listán, azonban a Merkantil Bank még csak a TOP10-ben sincs benne. A Leasing Land pedig az 5. helyre kúszott fel, ami igencsak remek teljesítmény, hiszen a konkurenciához képest jóval gyengébb SEO mutatókkal és forgalommal rendelkezik a weboldaluk – konkrét számokkal kifejezve a domain hitelességük (DA) jelenleg 0, és csupán 17 hivatkozó oldallal rendelkeznek.

“tartós bérlet” kulcsszó találati lista alakulás az elmúlt évben:

“flottakezelés” kulcsszó TOP 5 találat:

Havi keresések száma: 450

Az Eurofleet stabilan stabilan tartja 2. helyezést, de a Duna Autó és a Flottaman is top helyezések között vannak, akik – az alábbi ábrán is jól látható módon – meglehetősen felkapaszkodtak az elmúlt 10-12 hónapban a találati lista TOP szereplői közé. Habár a Schiller is jó munkát végzett, hiszen 1 évvel ezelőtt még ők sem voltak a TOP 5-ben, de az előbb említett versenytársakhoz képest gyengébb SEO teljesítményt tettek le az asztalra.

“flottakezelés” kulcsszó találati lista alakulása az elmúlt évben:

“céges autó lízing” kulcsszó TOP 5 találat:

Havi keresések száma: 390

A Business Lease átvette a vezetést a Flottaman-nel szemben, a HR Portál pedig néhány hónapnyi kiesés után ismét felkerült a dobogó harmadik fokára. A HR portál kivételével itt is a korábban felsorolt piaci szereplők érvényesülnek a keresőoptimalizálás világában. Az Autotartosberlet.hu a Duna Autó Lízinggel küzd szorosan a 4-5. helyért, a helyezéseik ingadozása az alábbi grafikonon is szembeötlő.

Céges autó lízing kulcsszó találati lista alakulása az elmúlt évben:

Top szereplők összehasonlítása a legfőbb SEO mutatók alapján:

DomainKulcsszavakHavi organikus forgalomDomain hitelességHivatkozó oldalak
leaseplan.com184,347942,446766,339
dunaauto.hu11,91383,91452449
schiller.hu8,42458,79936230
audi.hu4,51052,27558978
pappas.hu8,03039,79551223
carnet.hu6,74916,13236249
merkantil.hu3,41415,38745166
euroleasing.hu1,1677,95250115
eurofleet.hu2,1736,4962883
businesslease.hu1,6864,88720101
netlizing.hu2,6814,069135
autotartosberlet.hu3602,0711529
porschefinance.hu2,0391,81938130
flottaman.hu4421,5312660
aldautomotive.hu7641,2642149
leasingland.hu5781,075017
leaseplan.com/en-hu/97781764
flottakezeles.hu41867834127
nelsonflotta.hu4415121936
cerent.hu50831414

Összességében elmondható, hogy keresőoptimalizált tartalmak készítésével és minőségi linkek építésével a flottakezelés iparágában tevékenykedő bármelyik piaci szereplő feljebb tornázhatja magát a Google organikus találati listáján. Ahogyan a fenti ábrákon is látható, a SEO nem a leggyorsabb forgalamszerző technika, de szakértői munkával hosszú távon látványos eredményeket hoz.

A tanulmány szerzője:

Szesztay Péter
BP Digital SEO ügynökség alapító-tulajdonosa
peter@bpdigital.hu

Ha szeretnél a saját iparágadra vonatkozó versenytárselemzést kapni, akkor vedd fel a kapcsolatot Szesztay Péterrel, a BP Digital SEO ügynökség tulajdonosával. Péter felajánlotta, hogy az első 9 Bizalmi Kör tagnak ingyenesen készítenek egy átfogó versenytárselemzést. Mi is kaptunk már ilyen prezentációt és Letenovics Roli első reakciója az volt, hogy: “wow! 🤩”


Keresd Pétert nyugodtan a hello@bpdigital.hu email címen.

Válságálló vállalkozás 5 lépésben: így éld túl a gazdasági válságot

A legtöbb vállalkozót ma az foglalkoztatja, miként lehet egy vállalkozás válságálló. Ez a cikk azért született, hogy erre a kérdésre te is könnyen megtaláld a választ.

Ebben az útmutatóban Pongor-Juhász Attila tapasztalatainak és meglátásainak segítségével megmutatjuk azokat a területeket, amelyeket egy cégtulajdonos vállalkozónak fejlesztenie kell a saját cégén, ha túl akarja élni a válságot – esetleg profitálni is szeretne belőle.

(Módszerek, eszközök, tudnivalók, amelyek kedvezőtlen gazdasági helyzetben alapfeltételei a pénzügyi stabilitás megteremtésének.)

Lássuk a legfontosabb lépéseket.

Mi okozhat gazdasági válságot?

Pontosan sosem tudhatjuk, mi okozza a következő válságot, de a korábbi tapasztalatok alapján a járvány, a háborúk vagy épp az elszabaduló energiaárak a fő okok között vannak. Bár minden válság más, de vannak bizonyos állandó elemek. (Ennek köszönhetően fel tudunk készülni a közelgő krízisre is.)

Most pedig lássuk, mi a válságálló vállalkozások sikerreceptje.

A válságálló cég 3 fő jellemzője

Sok dolog együttállása szükséges ahhoz, hogy egy cégnek ne kelljen bedobnia a törölközőt krízis idején.

Van azonban 3 dolog, ami közös ezekben a cégekben.

  1. Tudatos tervezés hosszú távra
  2. Tartalékképzés
  3. Képesség állandó és gyors változásra

Az 5 lépéses válságálló koncepció

Az alábbiakban bemutatjuk, mi az az 5 lépés, amivel válságállóvá teheted a céged. 

1. Helyzetfelismerés és mentális felkészültség

Ezek alapvetően is a sikeres vállalkozó fő tulajdonságai, de válság idején még inkább.

Ha megfigyeled az emberek (különösen a vállalkozók) reakcióit a COVID-19 járvány korai szakaszában, feltűnhet, hogy a legtöbben megpróbálták figyelmen kívül hagyni. Úgy gondolták, Európában nem lesz nagy hatása a járványnak.

Néhányan pánikoltak és emiatt nem tudták, merre tovább.

És akadt néhány vállalkozó, akik elkezdték még a pandémia magyarországi megjelenése előtt átalakítani a tevékenységeiket. Maszkok és higiéniai szerek beszerzésébe kezdtek, esetleg elkezdték lefektetni az otthoni munkavégzés és az online szolgáltatás biztosításának alapjait.

Vagy épp felismerve, hogy a jelenlegi termékeik és szolgáltatásaik a pandémia során még kelendőbbek lesznek, tovább növelték a marketing- és termékfejlesztési erőfeszítéseiket. (Gondoljunk csak az ételszállító és futárcégekre.)

Felismerték ugyanis a helyzet adta lehetőségeket.

Az első és legfontosabb tehát, hogy a krízis beköszöntével is tudd megőrizni a nyugalmad és a fókuszáltságod.

Ehhez azonban nem elég, ha jó vállalkozó vagy. A magánéletedben is mindennek rendben kell lennie.

Most különösen fontos a családtagjaiddal, barátaiddal való kapcsolat. Az egészséges életmód, a változatos étrend és a rendszeres testmozgás.

És az önbizalom – ami részben a fentiekből is táplálkozik.

Elcsépeltnek hat, de igaz: el kell hinned, hogy képes vagy a legnagyobb vihar idején is biztonságos vizekre kormányozni a cég hajóját.

2. Pénzügyi kontroll megteremtése

Bár az önbizalom belülről fakad, van néhány módszer, amivel megtámogathatjuk. Ilyen például a pénzügyi kontroll és stabilitás megteremtése.

Ehhez vedd végig, belülről kifelé (a családi kasszától a cég széfjéig), hogy mennyi tartalék áll rendelkezésre.

Azok a cégvezetők, akik otthon és a cégben is rendelkeznek 3-6 hónap megtakarítással, sokkal nagyobb nyugalommal várhatják a válságot, mint azok, akik nem képeztek tartalékot az elmúlt években.

De itt még nincs vége.

Válság idején még inkább igaz a mondás: Cash is King (vagyis a készpénz a király). Ez azt jelenti, hogy a pénz (készpénz) értékesebb, mint bármely más befektetési eszköz, például részvények vagy kötvények.

És ha ez így van, a cashflow a királyné.

Mi a cashflow?

A vállalkozások egyszerre termelnek kiadást és bevételt. Ezt nevezzük pénzáramlásnak. A cashflow pedig nem más, mint a cég pénzállományának változása, amely megmutatja, hogy az adott pillanatban mennyi felhasználható pénze van a vállalkozásnak.

Ha ez megvan, sokkal könnyebb alkalmazkodni a váratlan eseményekhez is.

3. Értékes munkatársak felismerése és megtartása

Bár a válságot sokan a tömeges elbocsátással azonosítják, a kettőnek nem kell kéz a kézben járnia.

Persze, számtalan esettel nem számolhatunk előre, de a legtöbbször azok a cégek kezdik tucatjával elbocsátani a munkatársakat, akik a válság előtt nem fordítottak kellő figyelmet a munkatársaik teljesítményének figyelésére és a kiemelkedő munkatársak megtartására.

Egy jól működő szervezetben a munkatársak mind hozzájárulnak a cég fejlődéséhez – ezzel garantálva maguk számára is a stabil, biztonságos munkakörnyezetet.

(Az egyre népszerűbb „job hopper” jelenséget most hagyjuk, mert válság idején a munkavállalók is szívesebben maradnak egy helyben, többek között épp a krízis okozta csökkenő munkaerő-kereslet miatt.)

Érdemes tehát a munkatársak teljesítményét is mérni. És ha azt látod, hogy egyes kollégák nem hozzák a várt eredményeket, még akkor sem kell azonnal elbocsátani.

Ilyenkor szükséges átgondolni, hogy, hogyan tudod segíteni őket a fejlődésben, javíthatsz-e a jutalmazási rendszereden, és hogy munkavállalói motiváció terén is minden rendben van-e a cégedben.

Sok esetben ugyanis nem azért nem tudja kihozni magából a maximumot egy munkatárs, mert a hozzáállásával vagy a képességeivel gond lenne. Hanem azért, mert a rendszer, amiben teljesítenie kell, nem elég következetes.

4. Vevőszerzés optimalizálása

A következő kérdés, hogy megfelelő-e az új vevők megszerzésére és a meglévők megtartására fordított erőforrásuk aránya.

Rengetegen helyezik fókuszba az újvevő-szerzést, az ügyfélmegtartás kárára. Ez hiba.

Ha ugyanis végiggondoljuk, az új vevők megszerzése mindig komolyabb erőfeszítés és költség.

Arról nem is beszélve, hogy az elégedett vevőid szívesen ajánlják a terméked, szolgáltatásod másoknak. (És ez gyakorlatilag ingyen van, de legalábbis nagyságrendekkel olcsóbb, mint új vevőt szerezni.)

Fontos azonban megjegyezni, hogy bizonyos iparágakban (pl. szervizek) sokkal nehezebb dolgunk van, amikor ügyfélmegtartásról beszélünk. (A használati tárgyaink ugyanis bár kiszámítható időközönként, de ad hoc jelleggel hibásodnak meg.)

Az ilyen piaci helyzet természetesen korlátozza a lehetőségeinket. Ugyanis a pénzügyi stabilitás fenntartásához folyamatosan új vevőket kell behoznunk.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy hűség- és ajánlói programokkal ne növelhetnénk a visszatérő és az ajánlásra érkező ügyfelek arányát. Ezzel is csökkentve a vevőszerzési költségeinket.

És van még valami, amire érdemes figyelni.

Meg kell vizsgálnod, hogy jelenleg a bevételeid hány százaléka származik egyetlen tevékenységből, terméktípusból vagy ügyféltől.

Ha ugyanis a bevételed több, mint felét egyetlen szolgáltatás vagy termék értékesítése, esetleg egyetlen vevő hozza, jó eséllyel túl nagy a kitettséged. Hiszen az erre irányuló kereslet csökkenésével a bevételeid is drasztikusan csökkenhetnek.

És itt jön a képbe az utolsó lépés, amivel egy vállalat válságálló lehet.

5. A biznisz újragondolása

A gazdasági válság, amellett, hogy sokak számára komoly kockázatot jelent, néhányak számára a kiemelkedés lehetőségét is magában foglalja.

De csak azok számára, akik készen állnak rá.

Hogy ez pontosan mit jelent? Azt, hogy megújulásra, innovációra van szükség.

Emlékszel még a bevezetőben felhozott példára a maszkokat és fertőtlenítő termékeket árusító vállalkozásokról vagy a futárcégekről? Vagy azokra a cégekre, akik a fizikai térből az online világba vezették át a szolgáltatásaikat?

Ők mind gyorsan és jól reagáltak az adott helyzetben és képesek voltak megújulni.

A következő időszakban neked is erre kell koncentrálnod.

A feladat, hogy modellezd, majd optimalizáld a meglévő profit- és üzleti modelled, majd tisztázd az új céges folyamatokat, amelyek a megváltozott piaci körülmények között is bevételt hoznak a cégednek.

És mi a helyzet a hitelek terén?

Sok cégvezető gondolja, hogy a hitelek biztos védelmet nyújtanak válság idején.

Bár a hitel valóban jó opció lehet, de egyrészt közel sem az egyetlen (és pláne nem a legjobb) megoldás. Másrészt pedig nem is minden vállalkozás engedheti meg magának a hitelfelvételt.

Mindenképp fontos megfontoltan dönteni és hitelfelvétel esetén nem bedőlni a forró pénz ígéretének. 

Ha viszont a fennmaradáshoz, tartalékképzéshez vagy újpiac-nyeréshez van szükség pénzre, jó ötlet lehet a hitelfelvétel.

Összegzés

Összességében tehát elmondható, hogy bár minden válság valamiképpen más, mégis van néhány közös vonás, amelyek mentén fel tudunk készülni a következőre.

Az a vállalkozás fogja túlélni – sőt, akár felemelkedéssel zárni – a válságot, amelyik:

  • magabiztos, stabil háttérrel rendelkező, tudatos vezetőt tudhat magáénak;
  • pénzügyileg stabil és vannak tartalékai;
  • következetes, jól működő rendszerekben dolgozó, motivált munkatársakkal rendelkezik;
  • megfelelő arányban épít az új és a meglévő vevőkre, és emellett nincs túl nagy kitettsége egyetlen vevő, ügyfél, termék- vagy szolgáltatástípus felé.

Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


KATA kisokos – Határidők, lehetőségek, kalkulációk, könyvelési szükségletek

A Magyar Parlament megszavazta az új KATA törvényt, melyet a köztársasági elnök 2022. július 18.-án aláírt és a magyar közlönyben az elfogadott és aláírt törvény 2022.07.18.-án megjelent.
Mindezekre tekintettel a KATA-sokra vonatkozó törvény hatása miatt, a Qualitas System Kft. vezetőjének, Kiss-Orosz Lászlónak a mélyebb tanulmányával szeretnénk segíteni a vállalkozókat, cégvezetőket ebben a cikkben:

A törvény 2022.08.01.-jei hatállyal lép életbe, az abban foglaltakat 2022.09.01.-től kötelező alkalmazni.

A törvénynek a legfontosabb változásai a következők:

KATA tevékenységet csak főállásban lehet folytatni, ennek következtében a mellékállásban, nyugdíjasként illetve főiskolai hallgatóként folytatott KATA-s vállalkozói tevékenység megszűnik.

Az új törvény szerint a főállású KATA-s vállalkozások csak és kizárólag magánszemélyek felé bocsájthatnak ki számlát. Ennek következtében eddig a vállalkozások számára (egyéni vállalkozások, Bt, Kft, Zrt, stb.) felé történő számlázási lehetőség megszűnik. Mindazok, akik vállalkozások számára számláztak az eddigiekben, azoknak 2022.09.01.-től megszűnik ez az értékesítési és számlázási lehetősége.

A törvénynek az egyetlen pozitívuma, hogy a 12 milliós bevételi értékhatárt megemelték 18 millióra.

Az egyes választási lehetőségekre vonatkozó kalkuláció a tájékoztató végén található (megnyitható és letölthető).

A fentiek alapján szeptember 1. után csak azok folytathatnak KATA-s tevékenységet, akik főállású egyéni vállalkozók és csak magánszemélyek felé számláznak. Ennek következtében a jelenleg mintegy 480.000 KATA-s vállalkozásból 80-90 % nem fog megfelelni az új KATA törvényi feltételeknek.

A fentiek alapján a KKt-k, Bt-k, KATA alanyisága megszűnik, így a KATA keretében folytatható tevékenységét is meg kell szüntetni. A törvény olvasata szerint jogszabály előírja, hogy akinek a KATA-s tevékenysége megszűnik 2022.08.31.-án annak választania kell, hogy milyen adónemre kíván áttérni.

Választási lehetőségek az egyéni vállalkozások számára:

– átalányadózás
– tételes költségelszámolás
– társasági adózás
– KIVA adózás.

Aki a fenti választások közül egyiket sem jelenti be, annak az adóhatóság automatikusan 2022.szeptember 1.-től a tételes költségelszámolásra való áttérést állítja be a NAV rendszerébe. Aki pedig meg szeretné szüntetni, nem kívánja tovább folytatni a vállalkozói tevékenységét az a KATA vállalkozását megszüntetheti, amelynek a bejelentését 2022.08.31.-ig kell megtenni.

A megszűntetés esetén egyéni vállalkozónál vállalkozó igazolvány „visszaadásával”, az adószám lezárásával történhet. Elvileg van olyan lehetőség, hogy az egyéni vállalkozó 2022.08.31.-e előtt bejelenti a tevékenységének a szüneteltetését, majd amikor a szüneteltetést visszavonja, akkor kell megtenni a választása alapján történő áttérést.

A KATA-s Bt-k és Kkt-k esetében nincs mód szüneteltetésre és átalány adó választására sem. Ennek következtében számukra a következő lehetőségeik vannak:

– társasági adó alapján történő adózás választása
– KIVA alapján történő adózás választása

Azon Bt-k és Kkt-k, akik nem kívánják tovább folytatni a vállalkozási tevékenységüket a KATA megszűnése miatt, azok dönthetnek a vállalkozási tevékenységük befejezése és végelszámolással történő megszűntetése mellett. A KATA-ból a végelszámolással történő megszűnés esetén nincs szükség az egyszeres könyvvitel szabályai alóli áttérésre a kettős könyvviteli szabályok alá.

Minden egyéb esetben amikor a társasági adóra vagy KIVA-ra való átállás történik, akkor a bevételi nyilvántartásról a társaságoknak kettős könyvvitel szerinti könyvelésre kell átállni és ez ebben az esetben könyvvizsgálati kötelezettséget von maga után. Ennek díja a könyvvizsgálók által megadottak szerint változhat. Az előzetes adatok szerint 50eft és 200eft között változhat a társaságban található könyvelési, főkönyvi adatok ellenőrzendő mennyiségének függvényében.

Azok a Kkt-k és Bt-k, akik a könyvelésüket a kettős könyvvitel szabályai szerint végezték a KATA-s tevékenységük folytatása alatt, azoknál nem merül fel könyvvizsgálati kötelezettség.

Határidők

Az új KATA törvényre való átállást azon főállású egyéni vállalkozók esetében, akik a továbbiakban csak magánszemélyek felé kívánnak számlázni, 2022.szeptember 25.-ig kell megtenniük a bejelentést. A bejelentés 2022.szeptember 1.-ig visszamenőleges hatállyal lép életbe. 

Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság felé a választásról 2022.szeptember 25.-ig kell nyilatkozni.

Azon vállalkozások esetében, akik az új KATA törvényben foglalt feltételeknek már nem felelnek meg és nem kívánják folytatni a vállalkozási tevékenységet (megszűntetik a vállalkozást) azok számára az (eddigi információk alapján) 2022. augusztus 31.-ig kell nyilatkozniuk.

Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság felé a választásról 2022. augusztus 31.-ig kell nyilatkozni.

Azon vállalkozások pedig, akik az átalány adózóként kívánják folytatni a vállalkozásukat, azok számára ezen választásukat 2022.október 31.ig kell bejelenteni.

Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság felé a választásról 2022. október 31.-ig kell nyilatkozni.

Az adóhatóság a választásra vonatkozó feltételeket 2022.augusztus 15.-ig köteles közzétenni a honlapján. Ennek következtében ezen időpontig a megszűntetésre, az áttérésre, bejelentésekre vonatkozó gyakorlati végrehajtási szabályok nem ismertek, ezért csak a NAV tájékoztató közzétételét követően tudnak a könyvelők is segítséget nyújtani partnereink részére a bejelentésekre vonatkozóan.

A NAV tájékoztatásáig azon tudnak előzetesen elgondolkodni, hogy kívánják e tovább folytatni a vállalkozást vagy sem.

A törvényi változáshoz sok kalkulációs tábla van fenn az interneten is. Az általunk elkészített összehasonlító Excel táblázat a KATA-s vállalkozásoknak segít abban, hogy választani tudjanak

  • KATA szabályok szerint adózásban maradnak vagy
  • az általányadó alapján megállapított jövedelem, vagy
  • a tételes költségelszámolással megállapított egyéni vállalkozói jövedelem, vagy
  • a társasági adóra vonatkozó szabályok szerint megállapított nyereség, vagy a
  • KIVA-ra vonatkozóan szabályok szerint megállapított nyereség közül melyiket választják.

Amennyiben egyéni kalkulációt szeretnétek a Qualitas System Kft.-től, a kalkuláció elvégzéséhez előzetesen meg kell adnotok számukra az elmúlt év és a következő év várható bevételi és költség adatait, melyek alapján el tudjuk végezni a lehetőségek közötti választás kidolgozását. A megadott adatok alapján tudják eldönteni, hogy a szóba jöhető lehetőségek közül melyik az, amely a legkedvezőbb lehet számotokra.

Ötletek

  1. Jelenlegi ismereteink alapján a jogszabályi változás is lehetővé teszi azt, hogy a KATA-s vállalkozók 2022.08.31.-ig (bankba vagy pénztárba) befolyt bevételek alapján előlegszámlát állítson ki a 2022.09-12. hónapokra vonatkozó feladatainak ellátására. A 2022.08.31.-ig a vállalkozóhoz beérkezett pénzek esetében a jelenlegi információk alapján még a KATA-s időszak alatt megszerzett bevételnek minősül, így a KATA keretbe beszámít azzal a kitétellel, hogy a társaság tovább folytatja a vállalkozási tevékenységét 2022.09.01. után is.
  2. Ha a KATA-s egyéni vállalkozó bejelenti a tevékenységének a szüneteltetést 2022.08.30.-ig, akkor a különbféle adózási választásokra vonatkozó döntését el tudja halasztani a tevékenység szüneteltetésének a végéig, de maximum 3 évre.

Végezetül pedig jöjjenek a várva-várt kalkulációk:


INGYENES online KATA szakértői villámkonferencia a legfontosabb kérdésekben, lehetőségekről és megoldásokról!

JELENTKEZÉS


A mód bicskanyitogató, a megoldás félrement, de már időszerű volt a KATA módosítása

Kemény hetünk van. A KATA-s vállalkozók, akik cégeknek szolgáltattak úgy érezhetik, kihúzták a lábuk alól a talajt. A cégvezetők egy újabb megoldandó helyzettel néznek szembe, ha segíteni szeretnék a KATA-s alvállalkozóikat. Egy dolog biztos: volt élet a KATA előtt, és lesz utána is. Most már fókuszáljunk a megoldásra. 

180 fokot fordult néhány nap alatt a világ a katás adózású vállalkozók életében. Egyik nap benyújtották a Parlamentbe e vállalkozási forma alapjait megváltoztató törvényjavaslatot, amelyet másnap el is fogadott az országgyűlés. Egyes adatok szerint több százezer katás egyéni, bt.-s és kkt.-s vállalkozást érint a szeptember 1-étől érvénybe lépő változás, amelynek fő kitételei: kisadózó csak főállású egyéni vállalkozó lehet, így cégek nem választhatják ezt az adónemet. A katás nem számlázhat kifizetőhelyeknek, csak a lakosság számára, az új katatörvény-javaslat szerinti bevételi értékhatárt pedig évi 18 millió forintban állapították meg. Mindez alól kivételt képeznek a taxis szolgáltatók, akik továbbra is választhatják a kata szerinti adózást. Hogyan értékelhető ez a rapid módon megszavazott törvénymódosítás, milyen hatása lesz a változásnak a gazdaságra? A Bizalmi Kör milyen segítséget tud adni a tagjainak? – ezekről kérdeztük Gangel Pétert, a Bizalmi Kör vezetőjét.

Gangel Péter, a Bizalmi Kör alapító-tulajdonosa

– Azt gondolom, hogy nem maga a változás a baj, hiszen a katával kapcsolatos változás sok szempontból indokolt volt. A probléma sokkal inkább azzal van, hogy valós párbeszéd nélkül, igen rövid idő alatt változtatnak meg egy roppant széles réteget mélyen érintő gazdasági környezetet. Ennek pedig az az üzenete mind a magyar vállalkozók, mind a nemzetközi piac számára, hogy Magyarországon alapvetően kiszámíthatatlan a gazdaság működése, a folyamatokat a kormány pillanatnyi döntései befolyásolják, és ez bizonytalanságot ébreszt. És az elmúlt napokban történtek, azaz egy rossz koncepció elképesztően rövid idő alatt, erőből való érvényre juttatásának legnegatívabb következménye egyáltalán nem kedvez a gazdaság fejlődésének. 

A kata innovatív adónem

– Esetleg van pozitív hozadéka is törvénymódosításnak?

– Igen, több is. Maga a kata mindez idáig egy innovatív adónem volt, hatalmas munkavállalói tömegek életmódszerűen rendezkedtek be rá, hiszen a segítségével kényelmesen tudtak több cégnek szolgáltatni, így értéket teremteni. Erre az adónemre egy konkrét mikrovállalkozói réteg jött létre, ami azért is izgalmas, mert tagjai nem munkavállalóként kívántak élni, hanem önállóan értékesíteni a tudásukat. Nekünk is, és még nagyon sok más cégvezetőnek mindez idáig egy tiszta, korrekt gazdasági együttműködést tett lehetővé. 

Akik maradhatnak

Alapvetően azt gondolom, hogy három réteget érdemes megnevezni a kisadózók között. Az egyik – és sajnos nincs adatom, hogy a katások mekkora részét képezik – az, amely eddig is katázhatott, és ezután is megteheti: ők azok a mikrovállalkozók, akik a lakosságnak szolgáltatnak. Számukra továbbra is jó lehetőség a kata. Fontos megemlíteni, hogy ez az adónem irreálisan alacsony adóterhet ró az ezt választókra, ami azt jelenti, hogy óriási versenytorzító hatása van. Éppen ezért nem támogatom a felső határ 18 millió forintra történő megemelését, legalábbis abban a formában nem, hogy vele együtt nem emelik kétszeresére vagy háromszorosára a tételes adó mértékét. Véleményem szerint nem szerencsés, hogy tíz éve nem változott az adó mértéke, ehhez már sokkal korábban hozzá kellett volna nyúlni, nem pedig a jogosultak körét ilyen drasztikusan csökkenteni. 

A kárvallottak, akik váltani kényszerülnek

A katások másik körébe sorolom azokat, akik alapvetően olyan tevékenységet folytatnak, amit cégeknek tudnak értékesíteni, legyen ez webfejlesztés, grafikai munka vagy hirdetésszervezés. Számos szolgáltatásra nincs szükség napi 8 órában egy cégnél, ugyanakkor a kata lehetővé tette, hogy egyéni vállalkozók végezzék ezeket. Ők a jelen helyzetnek a kárvallottjai, és vélhetően ők vannak a legtöbben ebben a körben. A nézőpontjukat képviselve gondolom azt, hogy ez egy roppant elhibázott és dilettáns döntés, ami miatt a kormány nemcsak szavazatokat fog veszíteni, hanem éppen azt az innovatív réteget, amely már digitális nomádként él. Ezt az új fajta munkavállalási módszert épp a kata tette lehetővé. Tehát a törvénymódosítás az adónem innovatív mivoltából fakadó, új módon gondolkodó réteget lehetetleníti el, amely a gazdaság számára értékteremtő, a cégek számára pedig roppant értékes szereplőként van jelen. A most zajló folyamat következménye meglátásom szerint a gazdaság szürkülése lehet. Az elmúlt 10 év egyik legnagyobb érdeme éppen az volt, hogy a gazdaság jelentősen kifehéredett, most jó esély van arra, hogy elinduljon a szürkülés irányába. Ezek a szakemberek szeptember 1-től vagy beállnak egy céghez munkavállalónak, és az eddig megrendelőként fellépő cégek elveszítik ezt a fajta különleges réteget, vagy azt választják, hogy valódi vállalkozóvá válnak. Ezt majd megmutatja az idő.

A „visszaélők”, akik jó, hogy eltűnnek

A harmadik réteget pedig azok képezik, akik visszaéltek e kedvező adónem nyújtotta lehetőségekkel, és néhány százalékos adóteherrel tudtak legálisan pénzt kivenni a vállalkozásukból. Ők úgy tudtak élni EV-ként, mint egy cégvezető, aki óriási energiát tett a cége felépéítésébe, pusztán azért, mert az Ő bevételeiken nem volt adóteher. Sokan hozták magukat pozícióba a munkaerőpiacon a kata szabályozatlanságával visszaélve, és szinte főállásúként dolgoznak egy-egy cégnél, számlát adva a munkabérükről. Még arra is gondolhatunk, mintha őmiattuk büntetné a kormány az összes többi katás vállalkozót. Vélhetően ők képezik a kisadózók kisebb hányadát, becslésem szerint 15–20% lehet az arányuk. Azt gondolom, hogy óriási versenytorzító hatása volt az elmúlt időszakban az ő működésüknek. Egy katás bújtatott munkaviszony és egy valós munkaviszony adóterhe között tízszeres a különbség, ami óriási versenytorzító hatással bír. E harmadik réteg számára most véget ér a kegyelmi időszak, ami eddig előnyt jelentett. Ennek előbb-utóbb be kellett fejeződnie, és a változás már abból is érezhető volt, hogy korábban 3 millió forintra csökkentették az egy cég felé a számlázási korlátot. Ezzel egy méltatlan helyzet ér véget, hiszen az a munkavállalókkal szemben nem fair, hogy ők 50-80%-os adóteherrel jutnak a fizetésükhöz, míg mások 5%-kal. 

Lettek volna megoldások a kata megtartására

– Véleményed szerint mi jelenthetett volna megoldást a katás adózás megtartására?

– Nem érzem szerencsésnek, hogy felemelték 18 millióra a felső határt, ám ugyanannyi maradt az adó mértéke. Érdemes lett volna sávokat kialakítani, és mondjuk megkezdett 6 millió forintonként 50 ezer forint megfizetésére kötelezni az adóalanyt. A most kieső rétegeknél, azt gondolom, szerencsés megoldás lett volna, ha 1-2 millió forintra csökkentik az egy cégnek számlázható összeget, de megmaradt volna a cégnek való számlázás lehetősége, hiszen a hatások között rengeteg, a gazdaság számára fontos szereplő van. Persze, bizonyára más ötletek is felmerültek volna egy olyan párbeszéd során, amit a valós érintettekkel való egyeztetés érdekében szerveznek meg.  Végre lett volna egy Nemzeti Konzultáció aminek van értelme….

A Bizalmi Kör e témában is segítséget nyújt

– A Bizalmi Kört érinti ez a változás? Bizonyára ti is dolgoztok katás beszállítókkal.  

– Közvetett módon igen, hiszen külsős partnereink között webfejlesztő, tesztelő, szövegíró és még jó néhány szakember megtalálható. Ők heti, havi néhány órában támogatják a működésünket, nem életszerű, hogy főállásban, akár részmunkaidőben foglalkoztassuk őket. Velük szükséges lesz egyeztetni a további együttműködést, hogy milyen feltételekkel vállalják vagy nem vállalják a munkát. Remélem, megtalálják a nekik való legkedvezőbb adózási módot, és tovább tudják működtetni a vállalkozásukat. 

– A törvényváltozás következménye lehet az eddigi szolgáltatások árának emelkedése, hiszen ha magasabb adót kell fizetniük a vállalkozóknak, ez a többlet az áraikban is megjelenhet?

– Véleményem szerint ezt majd a kereslet fogja meghatározni. A gazdaság bizonyos területein egyébként is várható kereslet-visszaesés, úgyhogy nem gondolom, hogy ez a helyzet feltétlenül áremelkedéssel fog járni. Az biztos, hogy aki eddig katázott, annak több adóterhet kell vállalnia a jövőben és ez így fair. Az 5%-os adóteher nem fenntartható és nem fair a gazdaság többi szereplőjével szemben. Emiatt azt gondolom, hogy az adóemelkedés nem feltétlenül jelenik majd meg az árakban. 

– Miként tudjátok segíteni a Bizalmi Kör tagságát a katás változásokkal kapcsolatban? 

– Azzal mindenképpen, hogy napirenden tartjuk a témát. Folyamatosan figyeljük a helyzet alakulását, illetve azt, hogy melyik tagunk milyen megoldást hoz, és törekszünk arra, hogy gyorsan át tudják venni egymástól a cégek a legjobb ötleteket. A Bizalmi Kör tagjai cégvezetők, meggyőződésem, hogy az kerül előnybe, aki tud segíteni a KATA-s partnereinek valamilyen módon. A nálunk működtetett mastermind-csoportokban biztosan többször téma lesz a katás törvénymódosítás következtében előállt helyzet. 

Ezen felül haladéktalanul szervezünk egy félnapos online konferenciát, hogy nagyon gyorsan megtaláljuk a jó megoldásokat. 

Véleményem szerint még időre van szükség, hogy tisztuljon a kép. Bennem él némi optimizmus, amit az táplál, hogy szeptemberig van még lehetőség a módosításra. Ehhez mindenképp valódi párbeszédre lenne szükség az érintettekkel vagy azok valós képviselőivel. Na meg persze arra, hogy az ellenzéki politikusok ne próbáljanak meg tőkét kovácsolni maguknak a helyzetből, mert akkor a kormány biztosan nem fog engedni. 

Vitán felül áll, hogy szükség van egy egyszerű, tételes adónemre, ami egy széles réteget terel a fehér gazdaságba. Talán a törvényhozók is kellően bölcsek lesznek ahhoz, hogy amit egyébként egy jó eszközként odaadtak a piacnak, azt nem szüntetik meg, azaz nem öntik ki a fürdővízzel együtt a gyereket is, hanem mérlegelnek, hogy valóban a legjobb megoldást találták-e meg. 

Bízom benne, hogy érkezhet még módosítás a törvényhez. 


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


Mit tesznek a cégek KATA-s beszállítók nélkül szeptembertől?

Hatalmas vihart kavart a 2022. július 11-én benyújtott törvényjavaslat a KATA-törvény módosításáról, ugyanis elfogadták, így pedig roppant nehéz helyzetbe kerülnek azok a cégek, amelyek az ezt az adónemet választották, vagy ilyen adózású alvállalkozókkal, beszállítókkal dolgoznak. A törvényjavaslat szerint kisadózó a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást jogszerűen választó egyéni vállalkozó, így kizárólag egyéni vállalkozóként lehet KATA-zni, a Bt.-ket, az egyéni ügyvédeket és az egyéni állatorvosokat kizárták a körből.

A javaslat másik legmeghatározóbb pontja az, hogy a KATA-s vállalkozó kizárólag magánszemélynek számlázhat, ha ugyanis az Art. szerinti kifizetőnek számláz, a bevétel megszerzését megelőző nappal kiesik a KATA-ból. Ez alól csak a taxis személyszállításból származó bevétel, valamint a bankszámlán jóváírt kamatbevétel képez kivételt. Ugyan a tételes adó mértéke továbbra is 50 000 Ft/hó lesz, a keretösszeg azonban évi 18 millió Ft-ra változik, azzal a kitétellel, hogy az értékhatárt meghaladó bevételrész után 40 %-os különadót kell fizetni.

Mindez azt jelenti, hogy az eddig a cégeknek, intézményeknek dolgozó KATA-s vállalkozók az eddigi módon nem adhatnak számlát a törvény hatályba lépését követően. Rengeteg olyan tevékenységi kör van (szövegíró, grafikus, virtuális asszisztens, marketinges stb.), amely képviselői szinte 100 %-ban B2B piacra dolgoznak, és ettől nem is tudnak eltérni. Mi lesz velük?

Vagy más adózási formát választanak vagy megszüntetik a vállalkozásukat? Ha továbbra is dolgoznak, az új vállalkozási formára való áttérés magasabb költségeket eredményez náluk, emiatt árat emelnek, ami jelentősen kihat az őket alkalmazó vállalkozásokra. A költségnövekedésre az ő szolgáltatásukat igénybe vevő vállalkozásoknak is reagálniuk kell.

Mit gondolnak erről a cégvezetők, hogyan készülnek a KATA-sokat érintő változásokra? Erről kérdeztünk meg cégvezetőket.

Az alvállalkozókat nem tudjuk foglalkoztatni

Vállalkozásunkat érzékenyen érinti a törvényváltozás. Tanácsadási szolgáltatást nyújtunk, és ügynökségi modellben dolgozunk. Gyakorlatilag a tanácsadói partnereink freelancerek, tulajdonképpen úgy működünk, mint egy alkuszcég, az adott szakmai feladatra keressük meg a megfelelő szakértőket.

Ezek a szakértők az esetek döntő többségében valamilyen egyéni vállalkozói formában dolgoznak, minimum 80 %-uk KATA-s egyéni vállalkozó. Gyakorlatilag az ő oldalukon megszűnik ez a fajta adózási mód.

– tájékoztat Orosz Adrián, a tanácsadással foglalkozó Carsongrey Üzletfejlesztő Kft. ügyvezetője.

Jellemzően olyan szakértőkről beszélünk, akik akár főállásban valamilyen vezetői pozíciót töltenek be egy cégnél, és emellett nyújtanak szakértői szolgáltatást, vagy már kipörögtek egy vállalat vezetői szintjéről és egyéni tanácsadói formában kamatoztatják a megszerzett tudásukat, tapasztalatukat. Miután a mi esetünkben nem indokolt, hogy teljes vagy akár részmunkaidőben foglalkoztassuk őket, hiszen mindig az ügyfeleink kihívásához keressük meg a szakértőket, nem tudunk állandó megbízást biztosítani mindenki számára, ez nem is célunk, ezért mi vállalkozói kapcsolatokkal működünk – ez a piacon bevett forma.

Orosz Adrián, a Carsongrey Üzletfejlesztő Kft. vezetője

Úgyhogy minket ez a jogszabályváltozás a közvetlen működés szempontjából kellemetlenül érint, egyelőre annyira friss a dolog, hogy még keressük a megoldást. Egészen biztos, hogy jelentős költségemelkedéssel számolhatunk, hiszen minden egyéb alternatíva drágább lesz az alvállalkozóink oldalán.

Beszállítói oldalon például a marketingügynökségeket is rendkívüli módon érinti ez a változás, hiszen a szövegíróik, a grafikusaik, az IT-szakembereik, akik a honlapokat szerkesztik, mind-mind jellemzően KATA-s egyéni vállalkozók. A szolgáltatásaikat ennek megfelelően árazták be.

Ha más adónemet választanak, mivel megnövekszik a költségük, ők is magasabb áron fognak dolgozni. Például igénybe vesszük virtuális asszisztens szolgáltatását, ő sem fog tudni működni ebben a formációban szeptembertől. Pedig a virtuális asszisztencia eddig roppant hatékony megoldást jelentett nem csak a mi vállalkozásunk számára.  

Esetleg szóba jöhet-e, hogy akik eddig beszállítóként dolgoztak, a jövőben akár részmunkaidőben foglalkoztassák őket?

Általában pontszerűen vesszük igénybe a szolgáltatásukat, ezért nem opció a foglalkoztatás. A teljes üzleti modellünket felborítaná, ha állandó alkalmazásban lennének, és mi sem tudnánk azt az értéket nyújtani az ügyfeleinknek, amit most.

Mindig az egyénre, az adott cégre szabott szakértői gárdát tudjuk összeállítani, enélkül nem tudnánk hitelesek lenni, úgyhogy a tanácsadói portfóliónkban nem életszerű megoldás a foglalkoztatás. Adminisztratív oldalon egészen biztos, hogy plusz alkalmazottal vagy részmunkaidős kollégával kell számolni az év utolsó negyedévétől.

A marketingügynökség oldalán, amely az operatív marketinget viszi, egyelőre nem látom, hogy miként fogják megoldani a helyzetet. Nekünk szolgáltatót kell igénybe vennünk a marketingfeladatok ellátására, nem életszerű, hogy házon belül egy komplett marketingszervezetet építsünk ki, hiszen nincs annyi feladat a cég marketingjével kapcsolatban.

Számítanak lemorzsolódásra? Hogy valaki nem tér át más adózási formára és megszünteti az ilyenfajta tevékenységét vagy vállalkozását?

A tanácsadói oldalon előfordulhat, különösen azoknál a tanácsadóknál, ahol nem túl stabil a megrendelési állomány, és inkább elhelyezkednek alkalmazottként. Hiszen az eddigi 50 ezer forinttal szemben minimum dupla, de akár négyszeres adóemelkedéssel is lehet számolni egy új adózási formánál. Ezt sokan nem tudják vállalni. Hiszen ők is folyamatosan képzik magukat, aminek költségvonzata van, ezzel is számolni kell.

Magam előtt látok számos olyan iparágat, ami ezzel a változtatással veszélybe kerül. Nem mindenkinél opció az, hogy foglalkoztatotti formában folytassa. Az biztos, hogy mindenhol jelentős költséggel lehet számolni, és ez az árakban is meg fog mutatkozni.

Számítunk az áremelésre

A nekünk dolgozók mintegy 95 %-a saját munkavállaló, a fennmaradó 5 %-ban az alvállalkozóink között lehetnek KATA-s vállalkozások.

– mondja az adótanácsadással, könyvvizsgálattal foglalkozó Crowe FST Consulting Kft. ügyvezetője, Kölber Ferenc.

Mindig arra törekedtünk, hogy csak kis számban foglalkoztassunk külsősöket, így KATA-s alvállalkozókat. Az látható, hogy a KATA-s adózás bevezetésével az volt a kormány egyik szándéka, hogy fehérítse a gazdaságot. Az adónem kialakításával megjelent körülbelül 200 ezer új adózó az adóhatóság radarján. A következő lépés pedig várhatóan az lesz, hogy ki fogják vezetni a KATA-t. Most egy hatalmas lépést tettek abba az irányba, hogy szűkítsék a KATA-s adózói kört. Jelenleg körülbelül olyan félmillió a KATA-s vállalkozók száma.

Kölber Ferenc, a Crowe FST Consulting Kft. vezetője

Számít-e arra, hogy a KATA-s adózású partnerei közül esetleg valaki kiesik a jövőben?

Feltehetően először megpróbálnak árat emelni és ha ezt a vevő elfogadja, akkor a KATA-ról átállnak más adózásra. Lehet, hogy átalányadózásra, lehet, hogy alanyi adómentességet választják. Van több opció, ami közül választhat egy mostani KATA-s. Nyilvánvalóan ez egy költségemelkedést fog jelenteni, mert a költségeket mindenki áthárítja, ami valahol érthető is. Ha ezt a vevő nem fogadja el, akkor az együttműködés is meghiúsul.

Mint cégvezetőben milyen a fogadókészség egy esetleges áremeléssel kapcsolatban?

Akikkel eddig együttműködtünk, szívesen dolgozunk a továbbiakban is. Konstruktívan állunk hozzá, leülünk és megbeszéljük a jövőbeni feltételeket. Sok adótanácsadó, könyvelő, pénzügyi szakember dolgozik nálunk házon belül, biztosan meg tudjuk találni a járható utat, a megoldást. Még akkor is, hogyha valamilyen szintű költségnövekedést hoz magával.

Szerző: Kis Tünde


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


Új lehetőségek, a munkaerő megtartása, digitalizáció: ez a cégvezetők válasza a gazdasági kihívásokra

Szinte nincs olyan vállalkozás Magyarországon, amelynek ne kellene szembenéznie a Covid, az ukrán–orosz háborús konfliktus, az alapanyag- és munkaerőhiány, az elszálló infláció okozta helyzet, a gazdasági visszaesés és egy esetleges válság következményeivel.

E folyamatok kételyeket, kérdéseket és félelmet ébresztenek a cégvezetők többségében, mégis magabiztosan állnak a kihívások elé. Többek között ez is kiderült az ország első számú vállalatvezetőit tömörítő Bizalmi Kör által szervezett Trust Summiton, amely elsősorban tapasztalatmegosztással, a vezetői munkába azonnal beépíthető megoldásokkal támogatta a kétnapos gazdasági konferencia résztvevőit.

A fókusz a jövő kihívásain, de a most megoldásain volt, többek között arra keresték a választ, hogy milyen lesz a jövő vezetője és csapata, hogyan alakul a jövő kereskedelme és marketingje, milyen trendek határozzák meg a cégvezetői sikereket. Egyvalami markánsan megfogalmazódott a 600 vállalatvezetőt befogadó rendezvényen: a közösséghez való tartozás, a mesterelme-csoportok nyújtotta szakmai támogatás megsokszorozza a vezetői hatékonyságot.

Milyen eszközei, lehetőségei vannak a helyzet megoldására, egyedül kell-e megbirkóznia a feladatokkal, esetleg számíthat-e segítségre? Első számú vezetőknek tettük fel ezeket a kérdéseket a Trust Summiton.

Agilitás, gyorsaság, őszinteség – most nincs időnk másra – Balogh Petya angyalbefektető, cápa

Balogh Petya angyalbefektető, cápa szerint a gazdasági életben jelenleg a legnagyobb probléma a változékonyság, a kiszámíthatatlanság, és a várhatóan elszálló (tartósan 10% felett maradó) infláció, a Covid utórengései, illetve a háború hatásai összeadódva egy gazdasági válságot fognak elindítani a világban. Ezért a cégvezetőknek „óvatosnak kell lenniük, figyeljenek arra, hogy legyen elég tartalékuk, szigorúan ügyeljenek a költségek alakulására. Igen gyorsan kell lekövetni a piac változását, mert megint kiszámíthatatlan időszak jön.”

Balogh Petya “Tanulás életre – halálra” című előadása a Trust Summit JÖVŐ. MOST.-on

Az agilitás (azaz nagyon közel kell lennünk a történésekhez), a gyorsaság és az őszinteség – ezekre lesz szükségük a következő időszakban a cégvezetőknek ahhoz, hogy szinten tartsák cégük működését, Balogh Petya szerint „most nincs időnk másra”. Az a meglátása, hogy a startupok extrán kiszolgáltatott helyzetben vannak, úgyhogy nekik fokozottan óvatosnak kell lenniük és a korábbinál sokkal átgondoltabban kell bánniuk a pénzükkel, illetve egyre fontosabbá válik, hogy mielőbb növeljék a rövidtávú árbevételeiket. Befektetőként úgy prognosztizálja, hogy „valószínűleg nem a következő két évben lesznek a nagy exitek, azaz cégeladások, ezek inkább a következő gazdasági fellendülés idejére tolódnak el. Úgyhogy időben egy kicsit hosszabbra nyúlik a pálya, mint amire tervezett bármelyik befektető.” 

 A munkaerőpiaci helyzet vonatkozásában szerinte már most látszanak a változások: egyrészt még mindig jelentős szerepet töltenek be a hiányszakmák, ám már érződik az ukrán válság, illetve a most alakuló globális gazdasági válság hatása. Munkahelyek szűnnek meg, így felszabadul bizonyos mennyiségű munkaerő, az is elképzelhető, hogy ismét lesz elérhető szakember, csak kevés lesz a munka vagy a jól fizető munka.

„Szerintem a Covidnál cégvezetőként már mindannyian megtanultuk, hogy nincsenek hosszú távon stabil és kiszámítható rendszerek körülöttünk, minden képes meginogni. Úgyhogy szerintem az utóbbi két év nagy tanulsága, hogy oda kell figyelni, közvetlenül kell tudni irányítani a cégünket, nem érünk rá meghozni a nagy döntéseket, hanem ahogy változik a világ, arra gyorsan reagálnunk kell.”

Balogh Petya, Trust Summit 2022

Petya a tudásmegosztásban, a tapasztalatmegosztásban hisz, példaként említi a Bizalmi Kör mesterelme-csoportjait, ahol intim környezetben, szigorú titoktartás mellett segítik egymást a cégvezetők abban, hogy miként tudnák még jobbá tenni, továbbépíteni a vállalkozásukat. 

Gyors reakcióidő, inspiratív légkör, folyamatos tanulás – Tibor Dávid, Masterplast Nyrt.

„Válságok sorozatáról beszélhetünk, amelynek következményeként egyfajta recessziós környezet irányába megyünk.”

– véli Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke.

Az építőiparban érdekelt vállalat vezetője egy lassuló, kicsit fékező, újlakás-építési és új épületpiacra számít, de egy felpörgő felújítási piacra is, így a vállalkozás számára e folyamatoknak összességében pozitív az összhatásuk. Egyrészt gyors reakcióidővel lehet alkalmazkodni az ilyen előálló helyzetekhez, amikor akár hetek alatt alakulhatnak ki érdemi változások a jövőképben vagy az inflációs gazdasági előrejelzésekben. „Azt is jól kell tudni fölmérni, hogy melyek azok a területek, amikre a megváltozott környezetben is várhatóan jelentős igény lesz. A vállalatok többségének van olyan működési területe, amit nem olyan súlyosan vagy egyáltalán nem érint a recesszió. Ezt kell tudni jól megtalálni és abba az irányba fejleszteni” – mondja Tibor Dávid. 

Tibor Dávid “A reakcióidő, mint versenyelőny” című előadása a Trust Summit JÖVŐ. MOST.-on

A Materplast is szembesül a munkaerőpiac kihívásaival, a nagyvállalat a már meglévő munkatársak megtartását tartja elsődlegesnek. „Arra fókuszálunk, hogy minél inspiratívabb, jobb legyen a vállalati légkör, minél inkább szeressenek itt dolgozni a kollégák, ne csak a megfelelő anyagi kompenzációs csomag miatt, sokkal inkább a csapatszellem, a közös élmény miatt és azért, mert élvezik, szeretik, amit csinálnak. Amellett, hogy tisztességesen meg kell fizetni a munkavállalóinkat, lényeges szempont, hogy jól érzik-e magukat a munkahelyen, olyan munkát végeznek-e, amit szeretnek, ezért arra koncentrálunk, hogy minél szervezettebb legyen a vállalat, minél inkább a helyükön legyenek a kollégák. Ha megvan ez a fajta elégedettség, az csökkenti a fluktuációt, és jó hírnevet jelent a jövőbeni kollégák számára.”

Első számú vezetőként Tibor Dávid fontosnak tartja, hogy legyenek olyan támogatók körülötte, akik független véleményt mondanak és hitelesek. A Masterplastnál a kollégák is elmondhatják a véleményüket, a kritikájukat, de – tőzsdei cég lévén – az igazgatótanács is jelentős segítséget nyújt a döntésekben, a jövő irányának meghatározásában. „Nagyon sok olyan jó ismerősöm, barátom van, akinek meghallgatom és meg is hallom a véleményét. Egy vezető életében fontos, hogy ne szűküljön be a maga döntéshozatali világába, hanem nyitottan figyeljen arra, mások mit gondolnak akár a vállalatáról, akár az ő vezetői módszereiről. Ezt a fajta tanulási folyamatot soha nem szabad abbahagyni” – véli Tibor Dávid. 

Az áruellátási lánc rövidítése, munkaerő megtartás és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, digitális transzformáció – Balázs Ildikó, Auchan Magyarország Kft.

A jelenlegi gazdasági helyzet erősen befolyásolja a kiskereskedelmet, már a pandémia alatt nagy volt e szektor felelőssége a lakosság élelmiszerellátása miatt, ezért is volt prioritás az áruellátási folyamatok újragondolása. Az Auchan Magyarország Kft. stratégiájában kiemelt szerepet kap az áruellátási lánc minimálisra csökkentésével a direkt beszerzés, a nemzetközi áruházlánc magyar vállalata jelentős mértékben támaszkodik a hazai beszállítóikra. Így nincsenek nagy kitettségek az élelmiszer területén, az utaztatásból, a logisztikából adódóan viszont a nem élelmiszer jellegű termékek esetében náluk is jelentkeztek átmeneti ellátási problémák a pandémia időszaka alatt, bizonyos termékek esetében pl: étolaj a jelenlegi környezetben. Emiatt elsősorban az Európai Unión belüli vagy Európában működő partnereikre támaszkodnak – foglalja össze Balázs Ildikó, az Auchan Magyarország Kft. külső vállalati kapcsolatok igazgatója a cég válaszát a jelen kihívásaira.

A munkaerő szempontjából nem számít a legkeresettebb szektornak a kiskereskedelem, ezért a vállalat jelentős figyelmet fordít a már meglévő munkaerő megtartására. A jövő szakembereiért az iskolába is elmennek, az egyetemekkel, szakképzési intézményekkel ápolt szoros kapcsolataik biztosíthatják az utánpótlást. Emellett külön programot működtetnek a megváltozott munkaképességűek alkalmazására. „Több mint 10 éves tapasztalatunk van megváltozott munkaképességű kollégáink foglalkoztatásában, majdnem 400 kollégánk tartozik ebbe a csoportba. Azt gondoljuk, hogy a munkájuk, a lojalitásuk sokkal erősebb, mint egészséges társaiké. Az ő foglalkoztatásukra a jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk, és az ezzel kapcsolatos tudásunkat a partnereinkkel is megosztjuk.”

Az Auchan a gazdaság kihívásaira a digitalizáció felpörgetésével is válaszol. A vállalat komoly digitális transzformáción megy keresztül, igyekeznek azokat a folyamatokat mind eszközökkel, mind digitális megoldásokkal hatékonyabbá tenni, amiket eddig manuálisan végeztek a kollégák, vagy már nem marad rá humán erőforrásuk. Mint Balázs Ildikó mondja, minden területen a jövő munkahelyének megteremtésén fáradoznak, ehhez pedig jól használható ötleteket nyújtott számára a Trust Summit.

„Kötelességed jól lenni” – Markovich Béla, MAPEI Kft.

„Egy cégben a cégvezető a legfontosabb ember, hiszen rajta múlik, miként megy előre a vállalkozás, hogy hogy érzik magukat a munkatársak, vannak-e vevők és hogy mennyire sikeres a cég. Így ebben a mai “kacifántos” világban mindenképpen szükséges azzal foglalkoznia, hogy mentálisan és fizikailag is jól legyen. Ezért tenni kell, meg kell mozdulni, mert erre az energiára a cégének is szüksége lesz.”

– mondta előadásában Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője, aki a saját jóllétét előidéző módszert is ismertette.

A vállalatvezető nem néz híradót, nem olvas olyan híreket, amelyek érzelmileg lenyomják őt. Ezzel szemben azokat a lehetőségeket keresi, amik felemelik. Nagy hangsúlyt helyez önmaga képzésére, fejlesztésére, amit a cége működtetésében is kamatoztatni tud. Az új ismeretek, a sikerek új lendületet adnak a mindennapokhoz. Béla szerint az is fontos, hogy rendszeresen menjünk ki a természetbe, ami minden esetben feltölt, és mivel a mindennapi gondok, a stressz, a mókuskerék beszűkíti a vezetők figyelmét, a magunkra való fókuszálás helyett inkább nyissunk mások felé. Mindenki saját magát tudja rendbe hozni, de hasznos, ha ehhez van egy szakértő segítsége, például egy coach-a, akinek el tudja mondani az őt nyomasztó problémákat.

Markovich Béla “Kötelességed jól lenni” című előadása a Trust Summit JÖVŐ. MOST.-on

Már az is rengeteg segít, ha csak beszélünk a nehézségeinkről. Béla körül van néhány olyan tanácsadó vagy konzultáns, akitől bármikor megkérdezheti, hogy mit javasol adott helyzetben. Ugyanígy számíthat a Bizalmi Körre, ahol más cégvezetők tapasztalata, a külső nézőpont is megoldást nyújthat. „Nekem is vannak rossz pillanataim, de ezek rövid ideig tartanak. Ilyenkor tudatosan mindig azt keresem, hogy hogy csináljam a dolgokat, nem pedig azt, hogy hogyan ne csináljam.”

Markovich Bélának cégvezetőként már ma szembe kell néznie a jövő kihívásaival, valószínűnek tartja, hogy lesz egy kisebb válság a piacon, ami kereslet- és pénzcsökkenéssel, egyben kintlévőség-növekedéssel jár. Mint mondja, a legfontosabb feladat most a vevők megtartása, számuk növelése, emellett ugyanolyan lényeges a munkatársai jó állapotának megőrzése. Ezért a cégvezetőnek minden nap foglalkoznia kell a munkatársai mentálisan jóllétével, mert csak a lelkes, motivált, jókedvű, lendületes kollégák tudnak megfelelően teljesíteni. A cég működése csapatjáték, mint Markovich Béla mondja, a Mapei sikeréhez jelentős mértékben hozzájárul az is, hogy az ott dolgozók bármikor tehetnek javaslatot a cég fejlesztésére. 

Csak előre van!

A rugalmasság, az alkalmazkodó- és döntésképesség, a racionalizálás, a meglévő munkaerő megtartására irányított fókusz, gondoskodás a munkatársaink és a vezető jóllétéről – többek között ezekre hívták fel a 2022-as Trust Summit előadói a vállalatvezetők figyelmét, mivel felelhetnek meg a napról napra változó és fokozódó kihívásokra.

A rendezvényen megkérdezett cégvezetők többsége úgy véli, nem kell minden feladattal egyedül megbirkózniuk, érdemes megtalálniuk a támogató közegüket. Ebben jelentős szerepet kapnak a szakmai közösségek – mint például a Bizalmi Kör –, amelyek mesterelme-csoportjaiban a tudás- és tapasztalatmegosztás módszerével rengeteget tanulhatnak más vezetőktől, a megszerzett információkat pedig beépíthetik saját vállalkozásuk működésébe. Ahogy az egyik programrésztvevő fogalmazott: „a tanulási folyamatot soha nem szabad abbahagyni”.

* Balázs Ildikó, az Auchan Magyarország Kft. külső vállalatok kapcsolati igazgatójának tartalma jelenleg módosítás alatt áll, hamarosan újra megjelenik a cikkben.

Forrás: Bizalmi Kör cégvezetői felmérés, Trust Summit 2022
Szerző: Kis Tünde


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


Törődj a fókákkal! Employer Branding ’22

Azok a cégvezetők, akik az orosz-ukrán háború (kevés pozitív) eredményeként a hazai munkaerőhiány javulását várják, alighanem hamar csalódni fognak – vélekedik Ureczky Balázs, az Instant Teams alapító-ügyvezetője. Az egyedi csapatépítésekre szakosodott cég vezetője szerint az ukrajnai csodavárás helyett itt az ideje új szintre emelni a munkáltatói márkaépítést, és „dobozos” employer branding helyett partnerként tekinteni az értékes munkavállalókra. Ureczky Balázs írása.

A rendszerváltást követő bő két évtizedben a hazai munkáltatói szektor hozzászokhatott ahhoz, hogy a munkaerőtoborzás – néhány kivételtől eltekintve – a munkaügyi osztály leggördülékenyebb feladatai közé tartozott. A HR trendek természetesen Magyarországot is elérték az employer branding – legjobb fordításában talán „munkáltatói márkaépítés” – első hullámaival, de a fogalom sokáig megmaradt a multicégektől ellesett üres szólamig.

A sors fintora, hogy végül nem a hazai vállalkozók, közép- és felsővezetők kezdték el megtölteni tartalommal a fogalmat, hanem a 2010-es évek kivándorlási hulláma. A Magyarországon fokozatosan általánossá váló, egyre több szektort érintő súlyos munkaerőhiány radikális változtatásra sarkallta a HR-, majd a céges döntéshozókat. Az employer branding corporate szlengből varázsszóvá nemesedett, az álláshirdetések pedig egyre inkább a szépemlékű (?) társkereső rovatok stílusára kezdtek emlékeztetni.

Gondolhatnánk, a Covid-válság másfél-két éves időszaka újra írta a szabályokat és megkeverte a kártyákat. De ha azt mondtuk, hogy a kezünkben eddig csak gyenge lapok voltak, a Covid a legtöbb szektorban még a pakliból is szanálta az ászokat… Magyarország legnagyobb álláskereső portálja, a Profession.hu tájékoztatása szerint az egykor szinte kizárólag a pénzügyi, informatikai szektorra jellemző „fejvadászat” mára általános gyakorlattá vált a magyar piacon. Vegyünk egy példát.

Szakértői vélemények megerősítik, hogy a koronavírus-válság okozta csődhullám, tömeges étterembezárások ellenére ma csupán a vendéglátóipart tekintve 100 ezres nagyságrendben hiányoznak vendéglátós szakemberek. Így fordulhat elő, hogy a legnagyobb álláskereső portálokon, így a már említett Professionön is immár a munkáltatók, étteremvezetők keresik meg ajánlataikkal a platformra önéletrajzukat feltöltő szakácsokat, felszolgálókat.

Közülük sokan a Covid-válságot túlélő állandó munkahelyükre tértek vissza a járvány elvonulásakor, ám a munkahelyi elköteleződés (engagement) teljes megszűnése, a szinte korlátlan választási lehetőség így is egyre több passzív álláskeresőt teremt – akiknek munkaadói oldalról kimondottan nehéz megfelelni. Hiába várták egyes cégvezetők, hogy Ukrajna orosz megszállása „feltöltheti”, de legalábbis enyhítheti a hazai munkaerőhiányt, az első hónap tapasztalatai mindezt szilárdan cáfolják.

Pedig nem lehet mondani, hogy az élelmes HR-esek ne kapcsoltak volna azonnal és ne ajánlották volna fel (nem mindig önzetlen) segítségüket a hazánkba érkező háborús menekülteknek. Az Ukrajnát segítő Facebook-csoportok néhány nap alatt megteltek munkalehetőséget kínáló felajánlásokkal, a helyzetet hamar felismerő munkaerőközvetítők pedig nemcsak angol, de ukrán nyelven is posztolni kezdtek. A cirill-betűk azonban hiába színesítették a csoportok feedjét, a nagy áttörés bizony elmaradt.

A vendéglátós példánál maradva: az amerikai CNN tudósítója napokig nem akadt olyan budapesti étteremre, ahol a munkalehetőséget kínáló posztokra akár egy ukrán menekült is jelentkezett volna. Így nemcsak az éttermek vezetői nem tudtak ukrán szakácsokat interjúztatni a háború kitörése óta, de az amerikai riporter sem…

A hazai munkaerőpiaci helyzetet behatóan ismerő szakértők szerint, ha lesznek (vannak) is olyan ukrán szakemberek, akik rövid- és középtávon Magyarországon helyezkedhetnek el, (az építőipartól eltekintve) mindez csupán csepp a tengerben. A HR-szakemberek éppen ezért egy egészségügyi példát adaptálva arra figyelmeztetnek, a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, mert ha már „kész a baj,” azon nehéz változtatni.

És itt nyer új értelmet az employer branding, amely ugyan még mindig nem varázsszer, tartalommal megtöltve mégis pozitív eredményeket hozhat a cégeknek. A munkavállalók igényeinek felmérése, a meglévő munkaerő megtartása alapvető szükségletévé kell, hogy váljon minden magyar vállalkozásnak a kialakult helyzetben. Amennyiben erre nem fordítanak kellő figyelmet és (anyagi) forrást, a munkáltatók azonnal megtapasztalják a fent részletesen kifejtett toborzási nehézségeket – és azok néhány év alatt az egekbe emelkedett költségeit.

Egyedi csapatépítésekre szakosodott cégként az Instant Teamsnél mi úgy látjuk, az egykor a multiktól átvett üres employer branding-jelszavak szajkózásához hasonlóan a ready-made, „dobozos” megoldások sem hatékonyak már a munkáltatói márkaépítésben. A munkáltatók és a cégvezetők felelőssége a közösségformálás és közös referenciapontok megteremtése, az egyéni igények legalaposabb felmérését is garantálva. Az eszkimók hagyományos vadászmódszerei már semmit sem érnek. A közös érdek, hogy megbecsüljük a fókákat.

Ureczky Balázs
Alapító-tulajdonos
Instant Teams


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


Drága az üzemanyag, nincs elég sofőr – holnap ki és mennyiért fuvaroz?

Hogyan kezelik a szinte naponta előálló kihívásokat a fuvarozók, hosszú távon milyen trendek érvényesülnek, amelyek az áruszállítás megrendelőire is hatással lesznek? Szinte napról napra drágább a fuvarozás, négyszer annyi a szállítandó áru, mint amennyi a kamionok kapacitása. Miközben kevés a sofőr, a szakmában dolgozók többsége néhány év múlva nyugdíjba megy és nincs utánpótlás. Az átmeneti üzemanyaghiány vagy a benzinárnövekedés, az autók működéséhez elengedhetetlen AdBlue hiánya, de a Covid, a brexit és az ukrán–orosz konfliktus is közrejátszik a közúti szállításban bekövetkezett helyzetben. Többek között ezekről is beszélt “A közúti fuvarozás trendjei” című előadásában Happ Olivér, az áruszállítással és logisztikával foglakozó HAPP Kft. vezetője, tulajdonosa.

A fuvarozás a gazdaság hőmérője

A több mint 30 éves vállalkozás 110 gépjárművel végez fuvarozást, 15 ezer négyzetméter raktárral rendelkezik és 150 főt foglalkoztat. Tavaly 4,7 milliárdos árbevételt produkált. A második generációs Olivér nyolc éve vezeti a céget.

„A fuvarozásról úgy szoktak beszélni, mint a gazdaság hőmérőjéről. Szinte kivétel nélkül szoros kapcsolatban vagyunk az összes iparággal.”

A fuvarozás Magyarországon a GDP 6 százalékát adja, és 2000 milliárd forintos piacot jelent. Tavaly 52,6 milliárd árutonna-kilométer (amikor egy tonnányi árut egy kilométerre szállítunk) volt a magyar piacon, ezzel hazánk az uniós átlag első harmadába tartozik. Az EU-ban egyébként a közúti árufuvarozás a logisztika domináns ága. Az európai piacon jelen lévő fuvarbörze, a TIMOCOM minden hónapban megrajzolja a fuvarpiaci barométerét, a 2022 márciusi adat alapján az EU-n belül 80–20 százalékos arányban vannak az áruk és a szabad raktérkapacitás, ami azt jelenti, hogy egy kamionra négy kamionnyi áru jut. Tehát olyan erős a túlkereslet a fuvarozás iránt, ami szinte kezelhetetlen.

„Ez az érték általában 50-50 százalék között mozog. A legfontosabb befolyásoló tényező, ami az egész ellátási láncot fölborította, a Covid volt két évvel ezelőtt. Akkor másfél hónap után visszaállt a forgalom, sőt, azóta folyamatosan érezhető a növekedés. Korábban mindenki csak a megfelelő időben kérte az alapanyagot a termeléséhez, így spórolni tudott az alacsonyabb raktárkészlettel. A közelmúltban kialakult áruhiány miatt a vállalkozások igyekeznek felduzzasztani a készleteiket, erre viszont nincs felkészülve az ellátási lánc egésze.”

Happ Olivér előadása a Bizalmi Kör Deák Vezetői Klubjának klubvacsoráján.

A brexit is hatott a közúti árufuvarozásra, lelassította és megnövelte az adminisztrációs terheket, az orosz–ukrán háború miatt pedig sem az Ukrajnába járó teherautókra, sem az árura nem kötnek biztosítást a biztosítók. Emellett az ukrán sofőrök többsége a hadkötelezettség miatt a hazatértük után már nem jöhetnek vissza Magyarországra.

A közúti árufuvarozásra az is hatással van, hogy az Európai Unió elfogadott egy törvénytervezetet, ami arról rendelkezik, hogy a nyugat-európai fuvarozócégek piacát megvédik a kelet-európaiaktól. Ezért bizonyos időközönként haza kell vinni a kamionokat az anyaországba, a gépjárművezetők nem tölthetik a kabinban a hétvégi pihenőidejüket stb., ami jócskán megnehezíti a szállítást végző vállalkozások működését.

Áru- és sofőrhiány, üzemanyagár-ingadozás

„A fuvarozásra teherautó-gyártásban is jelentkező chiphiány is hat, így ma másfél évet kell várni egy új kamionra. Aminek az ára addigra többször változhat, ez pedig bizonytalanná teszi a beszerzéseinket. Mostanában sokat lehetett hallani az AdBlue-hiányról, nem beszélve ennek az adalékanyagnak a többszörös áremelkedéséről, ami szintén befolyásolta a működésünket.

Emellett a folyamatos gázolajár-változás alakítja a piaci árat, amire nekünk is reagálnunk kell.” Érdemes megvizsgálni a fuvarozás humánerőforrás-oldalát is. A legnagyobb hiány jelenleg targoncásból és gépjárművezetőből van. A gépjárművezetőknél jelenleg 55 év az átlagéletkor, és minden évben többen mennek nyugdíjba, mint ahány új belépő van a munkaerőpiacra.

Ma egy CE kategóriás jogosítvány megszerzése másfél millió forintba kerül, de csak akkor tehet vizsgát a jelentkező, ha már rendelkezik valamilyen szakmával. Ezt az összeget nem mindenki tudja előteremteni. Pedig belföldön egy gépjárművezető ma átlagosan nettó 450 ezer forintot keres, a nemzetközi gépjárművezető viszont mintegy nettó 700 ezer forintot visz haza. A sofőrök 98%-a ma is férfi.

„A női vezetők sokkal precízebbek és pontosabbak, mint a férfiak, ezért szívesen foglalkoztatjuk őket.”

“A sofőrhiányra egyelőre megoldást jelentenek a külföldi munkavállalók, mi ukrán, illetve a Fülöp-szigetekről érkezett gépjárművezetőket is alkalmazunk. Nagyon jó munkaerők.”

Ma szinte napról napra emelkedik az üzemanyag ára, amely a fuvarköltségekben is visszatükröződik. Ezért Olivér szerint a szállítást megrendelőknek érdemes tanulmányozniuk a Közúti Fuvarozási Árindexet (KFX), amely azt tartalmazza, hogy a különböző összetevők által mennyivel nőttek a belföldi, illetve a nemzetközi fuvardíjak. Ezt azért hasznos követni, mert ha a fuvarozópartner a KFX-nél magasabb mértékben akar árat emelni, jó hivatkozási alap lehet. 2023-ban várhatóan mindenhol bevezetik a digitális fuvarlevelet, az eCMR-t, ami jelentősen felgyorsítja a számlázást és a cashflow-t, Olivér szerint érdemes élni ennek a lehetőségével. Mivel a fuvarozás iránti igények várhatóan növekszenek, az erőforrások azonban szűkülnek, azt ajánlja a szakember, hogy legalább kettő, de háromnál nem több fuvarozócéggel dolgozzanak a vállalkozások. Így megmarad a megrendelő exkluzivitása, amely a fuvarozópartnerek részéről fokozott odafigyelést jelent.

Amikor a fuvarárakról tárgyalnak, akkor érdemes használni a KFX indexet, illetve az üzemanyag-klauzulát. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szerződéskötés időpontjában rögzítik az üzemanyagárat, ami alapján megállapították a fuvardíjat, és ha az üzemanyagdíj felfelé vagy lefelé változik, az magával húzza a fuvardíjat. Ez a fuvarozónak és a megrendelőnek is biztonságot nyújt.

Fuvarozói megoldások: személyre szabott kommunikáció, családbarát munkahely, cashflowtervezési fegyelem

Pódiumbeszélgetés Köböl Anitával, Happ Olivérrel, Gégény Tamással és Csépán Istvánnal.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a belföldi árufuvarozást végző GégényTransz vezetője, tulajdonosa, Gégény Tamás, valamint a tengerentúli szállítmányozásban érdekelt UTC Overseas Kft. vezetője, tulajdonosa, Csépán István is részt vett.

Gégény Tamás (G. T.): „Azt gondolom, ma már nem elég csak az üzemanyagot beletenni a klauzulába, amikor áremelésről van szó, hiszen az AdBlue ára, a sofőrbérek is elképesztő mértékben emelkednek. A gépkocsivezetők évente kétszer-háromszor is elvárják, hogy növeljük a bérüket, mert különben elmennek Ausztriába, Németországba, Svájcba, Angliába dolgozni, ahol háromszor annyit kereshetnek. 50–55 év közötti sofőrből jelenleg 20 ezer, 55–60 év közötti sofőrből 15 ezer dolgozik jelenleg.

“Tehát öt éven belül nagyon nagy baj lesz, ha nem képzünk ki évente 4–5000 gépkocsivezetőt.”

Gégény Tamás, GégényTransz

Happ Olivér (H. O.): „Sokan áldozunk a gépjárművezető szakma népszerűsítésére. Alapvető probléma, hogy a jogosítvány megszerzésének nagyon magas a költsége. A vállalkozásunknál működik egy olyan program, hogy finanszírozzuk a jogosítvány megszerzését, cserébe a munkavállaló két éves szerződést köt velünk.”

Csépán István (Cs. I.): „A nemzetközi kereskedelemben, illetve a nemzetközi szállításban az üzemanyagdíjak mellett az árfolyamrögzítésre is szükség van. Sok hajós társaság dollár alapon jegyzi a díjat, de euróban számláz, mire lerakodják az árut és kiszámlázzák a szolgáltatást, kétszer-háromszor váltanak a különböző pénznemek között. Hatalmas különbségek vannak. A Covid idején volt olyan időszak, és ez kimondottan a légi szállítmányozásra, a légifuvarozásra volt jellemző, hogy az üzletkötési, ajánlati ár egészen addig változhatott, amíg rá nem csukták a repülőgép ajtaját a raklapra.

“Mi, szállítmányozók vagyunk középen a megrendelő és a társaságok között, ezért egy nagyon erős mediátori szerepet is be kell töltenünk.”

Csépán István, UTC Overseas Kft.

G. T.: „Az utóbbi időben nem volt olyan hét, amikor nem történt valami változás. Az üzemanyag-áremelkedés és az ellátási korlátozás után felmentek a szervizköltségek, majd a pánikszerű vásárlások miatt nem tudtunk annyi autót kiállítani, mint amennyi kellett volna… És mégis nagyon nehéz árat emelni, mert kevésbé tájékozottak a megbízók. Úgy nőnek a költségek, hogy mire elérjük a 15-20%-os fuvardíj-emelést, addigra újra kénytelenek vagyunk emelni. Ezért már csak negyedévre merünk kiadni fuvardíjat.”

Cs. I.: “Fontos, hogy az ügyfél minden pillanatban tudja, hol van az áruja és mire számíthat. Hosszú idő, amire egy üzleti kapcsolat eljut odáig, hogy szinte vakon megbíznak a szolgáltatóban.”

„Szerintem az őszinte és a kifejezetten a személyre szabott kommunikáció lehet a megoldás. Tehát nagyon erős bizalmi alapra kell helyezni az együttműködéseket.”

Csépán István, UTC Overseas Kft.

H. O.: „Úgy tudunk rentábilisak maradni, hogy nem kötünk éves fuvardíjakat. Inkább a féléves díjak vagy az annál rövidebbek jellemzők, de azt gondolom, hogy ez nem marad örökké így. Szerintem most nem az a jó taktika, ami egyébként rövid távon lehet nyerő, hogy húsz fuvarozócéget versenyeztetünk minden egyes fuvarunkra, inkább az, hogy építsünk ki bizalmi kapcsolatot, és ha van két-három partnered, akkor tudod kontrollálni, hogy ezek nagyjából pariban legyenek egymással.

“Ha megvan a bizalmi kapcsolat, akkor számíthatsz arra, hogy a fuvarozópartnered felelősséget érez érted és ki fog szolgálni.”

Happ Olivér, HAPP Kft.

G. T.: „Mi abban változtattunk a kollégáinkkal való kapcsolatban, hogy családbarát módon amit csak lehet, mindent megteszünk a dolgozókért. Programokat szervezünk, hétvégére mindig hazahozzuk őket, és látják, ha partnerként bánunk velük, akkor még inkább lesz kedvük dolgozni. Esetleg a gyerekeik vagy a barátaik is kamionsofőrök lesznek.”

“Az a legjobb és legolcsóbb reklám, ha a saját dolgozónk reklámoz minket. Emellett szóltam a sofőröknek, hogy hozzanak új dolgozót, ezért megjutalmazom őket.”

Gégény Tamás, GégényTransz

Cs. I.: „Most sok olyan dolgot kell csinálnunk, amibe korábban vagy belekényelmesedtünk, vagy éppen nem volt szükség rá. A Covid beállta előtt már kezdtek hangosan gondolkozni a fiatalok a home office-szal kapcsolatban, ma is a motiváló, ha az irodai munkát heti egy-két nap home office-ban lehet végezni. Az ügyfelek tekintetében a cashflow-menedzsment szempontjából komoly szabályokat kellett életbe léptetni, mert szállítmányozóként finanszírozunk is. Van, hogy egy-egy nagyobb megbízó 75-90-100-120 napos fizetési feltétellel teljesít. Ez megfelelő pénzügyi stabilitás, illetve cashflowtervezési fegyelem nélkül nem megy.”

A szállítmányozásban megjelent egy új fogalom, a multimodalitás, ami a környezetbarát, hatékony és biztonságos fuvarozás felé való törekvést jelenti – erről is szó esett a rendezvényen. Csépán István szerint a szakma csúcsa az ún. projektszállítmányozás, amikor több száz tonnákat mozgatnak akár egyetlen darabra vonatkozóan. Ezek a szállítások mindenféleképpen közúton indulnak, majd érdemes vasútra, vízi vagy légi útra terelni. Ez nyilván felkészültségben összetettebb feladatot, illetve hosszabb időt jelent. „A multimodalitás tekintetében tehát minél szélesebb a felelősségi kör, annál több tudást, gyakorlatot, odafigyelést és pontosságot igényel a fuvarozás.”

Az üzemanyagár-változás, az infláció, az ellátási láncokban bekövetkező változások tehát a fuvarozási szolgáltatást is átalakították. Mivel kevés a sofőr és sok az áru, ahhoz, hogy mind a fuvarozócég, mind a megrendelő igénye teljesüljön, a rendszeres szállítást igénylő vállalkozásoknak érdemes 2-3 fuvarozótársasággal szerződniük, és ezekkel törekedni a bizalmi kapcsolat kiépítésére. A fuvarárakról való tárgyaláskor hasznos, ha használják a KFX indexet, illetve beépítik a szerződésbe az üzemanyag-klauzulát. Ez mindkét fél számára biztosítékot jelent, hogy a piaci árnak megfelelő árszinten történik a szolgáltatás.


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!


Így készülnek a gazdasági kihívásokra a hazai cégvezetők – Alapanyaghiány, elszabaduló energiaárak, infláció

Alig ocsúdott fel (ha felocsúdott egyáltalán) a hazai gazdaság a koronavírus-világjárvány következményeiből, máris itt a következő kihívás: az orosz–ukrán konfliktus nyomán fellépő alapanyaghiány, az elszabaduló energiaárak és a folyamatosan felfelé kúszó infláció. A vállalkozások zöme a Covid alatt megtanulta a leckét túlélésből, de ahogy a cégvezetők fogalmaznak, a jelenlegi helyzet nem sokban hasonlít az elmúlt két évben megtapasztaltakhoz. Az ott bevetett eszközök ma is jól hasznosíthatók, a gyors reagálásra, a hatékony kommunikációra vagy az új partnerek felkutatására most is szükség van a vállalkozás eredményességének megtartásához. 

Üzemanyaghiány és -áremelkedés, hatékony digitális megoldások és kommunikáció

„Mint közúti fuvarozást végző vállalkozást alapjaiban érintett bennünket a március közepén előálló átmeneti üzemanyaghiány, majd a benzinárstop. Az ellátás hiánya mellett a mai napig azzal is szembe kell néznünk, hogy a nagykereskedelmi ár, amin az az üzemanyagot vesszük, magasabb, mint a közforgalmi kutaknál, így az árainkban nekünk is érvényesítenünk kell a többletköltséget.”

“Hatékony kommunikációval és személyre szabott áremeléssel kezeltük a helyzetet.”

– tudjuk meg Suhajda Tamástól, a Ferro Sped 2000 Kft. ügyvezetőjétől.

Az üzemanyag árának emelkedését az is tetézte, hogy a kamionok működéséhez nélkülözhetetlen adblue ára az elmúlt másfél évben többször megduplázódott, így ezt a költséget is kénytelen volt továbbhárítani a vállalkozás az ügyfeleinek. „Kihívást jelentett számunkra, hogy miként kommunikáljuk az ügyfeleinknek a változásokat, ráadásul a lehető leggyorsabban, de a Covid alatt felépített kontrollingrendszerünkre támaszkodva képes voltam kimutatni, hogy ügyfelenként milyen mértékű áremelés indokolt, így hatékonyan és gyorsan tudtunk lépni.”

Tamás azt is fontosnak tartotta, hogy a cég vezetőivel, döntéshozóival is egyeztessen az egységes kommunikációról, hogy mindenki tisztában legyen mind a globálisan, mind a cégben zajló folyamatokkal. Ehhez a pandémia ideje alatt használatban vett digitális platformok nagy segítségükre voltak.

„A koronavírus-járvány ideje alatt jelentős és rendkívül hasznos digitális fejlesztést hajtottunk végre a cégben, ennek az eredményét ma is élvezzük. A kommunikációnk jelentős része az online térben zajlik, így akár azonnal tudunk reagálni a változásokra. Új kontrollingrendszerünkkel kiválóan tudjuk követni a költségek alakulását, a vállalatirányítási rendszerünk a napi működésünket tette hatékonyabbá.

” A gyors reagálás képességéhez elengedhetetlen a megfelelő időben érkező információ is, Tamásék még a benzinárstop bevezetése előtt értesültek erről, így valamennyire fel tudtak készülni rá.

Emellett a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportjának tagjaként is hozzájut olyan információkhoz, ismeretekhez, amelyek hasznosak a mindennapi működésben. „Szinte minden találkozó után át tudok ültetni valamit a cégemre, roppant hasznosnak tartom ezt a tapasztalatcserét. Az online közös csoportunkban is bármikor megoszthatok információt vagy kérhetek segítséget a többiektől. Engem is többen kérdeztek az üzemanyag-helyzettel kapcsolatban, mert ebben a témában én vagyok a legnaprakészebb. Más cégvezető meg másban.”

Drasztikus áremelkedés, alapanyaghiány, új beszállítók felkutatása

„A növényvédőszereknél mintegy 15-20%-os áremelkedéssel számolhatunk – bár itt is van egy totális gyomirtó, aminek megnégyszereződött az ára –, a műtrágyát viszont a gázárnövekedés miatt már a háborút megelőző egy évben is a korábbi 3-4-szereséért lehetett megvenni.

Szabó Lehel Szilveszter és a Sprinter Agroport Kft. csapata.

A nitrogén alapú műtrágyák gyártásához gázra van szükség, és mivel a gáz elképesztő módon megdrágult, a magyarországi és az európai gyárak nagy része leállt, így alapanyaghiány is kialakult.”

“Most már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy lesz-e.”

– foglalja össze röviden a Sprinter Agroport Kft. tulajdonosa, Szabó Lehel Szilveszter.

A vállalkozás eddig Oroszországból és Lengyelországból szerezte be a műtrágyát, innen kiugró mennyiséget tudott behozni. Ám az orosz-ukrán konfliktus következtében teljesen megszűnt az oroszországi vonal, a lengyel beszállítók pedig többségében inkább a saját hazai piacukon értékesítik a portékájukat. A magyar termelők annak hírére, hogy csökkent a kínálat ebben a termékkörben, elkezdték keresni a műtrágyát, ami a cégvezetőt is új lelőhelyek felkutatására ösztönözte. 

„A bejövő külföldi műtrágya 90 százalékát nagykereskedőknek adom el, de az eddigi mennyiség mintegy tíz százaléka érkezik be az országba. Ezért elkezdtem más forrásokat felkutatni, körbeutaztam az európai országokat, még Dubaiba is kimentem, hamarosan pedig Tel Avivba indulok.” Mint Lehel mondja, már egy évvel ezelőtt is érezhető volt, hogy fennakadások lesznek, ezért tavaly fokozta a szántóföldi műtrágyák értékesítését. Az egyensúlyra azonban mindig figyel, hogy amennyi pénzt árura fordít, azt a mennyiséget mindig el is tudja adni. Ezért mindössze mintegy kétheti forgalma esett ki a szántóföldi szezonból, ami egyelőre úgy néz ki, nem okoz komoly problémát a vállalkozásának.

A Covid alatt megszerzett tapasztalatok ugyan a jelenlegi helyzetben is jól hasznosíthatók, viszont most az akkori hirtelen megnőtt árakkal szemben a mennyiségi hiánnyal is szembe kell nézni. „Ha az ember odafigyel a piaci információkra, akkor jól ki lehet jönni a helyzetből, de ha nem követi a piacot, akkor nagyon meglepődhet, hogy mi történik egy-két hét alatt.”

Emellett a Bizalmi Kör mastermind-csoportja is rengeteg ötletet ad a jó megoldás megtalálásához. „A többiek segítségével találtunk két olyan vonalat, amellyel tovább tudok lépni és új beszállítókra lelhetek. Rengeteg inspirációt merítek egy-egy ilyen találkozóból.”  

Áremelkedés, várható keresletcsökkenés, brutális kommunikáció

„Az infláció, az energia- és az alapanyagár-emelkedés sajnos egyaránt növelik a költségeinket. Azzal igyekszünk mérsékelni a negatív hatást, hogy energiahatékony megoldásokat választunk és javítjuk a működésünk hatékonyságát.”

“Emellett fokozzuk a PR- és marketingtevékenységünket, ilyenkor brutális kommunikációra van szükség.”

– összegzi az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó Mapei Kft. intézkedéseit Markovich Béla ügyvezető.

Aki szerint a rendkívül változó gazdasági környezet negatív hatásait csak úgy lehet enyhíteni, ha kompenzáljuk a nem tervezett pluszköltségeket. Ám a takarékoskodás nem érintheti a marketingtevékenységet, a piac felé a kommunikációt vagy az értékesítést, sem a munkatársakat. Béla szerint az is fontos, hogy hozzáigazítsák az árakat a változásokhoz, ehhez pedig szükség van némi bátorságra is. „Igyekszünk olyan áron értékesíteni a termékeinket, amiért még megéri nekünk. Ez nem a harácsolás ideje, viszont veszteséget sem szeretnénk termelni, mert az hosszú távon ellehetetleníti a cég működését.” 

A Mapei pillanatnyilag nem érzi a bevételben a negatív gazdasági hatást, de kormányzati lakásépítési és -felújítási támogatások év végi kifutásával valószínűleg náluk is csökken majd a kereslet az építőanyagok iránt. Ezért, ahogy az elmúlt 20 évben is tették, folyamatosan azon igyekeznek, hogy minél többen akarjanak velük dolgozni.

A marketing és a PR megerősítése mellett a „húzóterületeket” fejlesztik, gyorsítják a folyamataikat és növelik a cégen belül hatékonyságot. Mindemellett sok energiát fordítanak a munkatársak képzésére, hiszen „minél jobban képzett egy munkatárs, annál hatékonyabb”. Ugyan a pandémia a mostanitól eltérő kihívásokat állított a cég elé, mégis elindultak a korábban külföldről beszerzett alapanyagok hazaival való kiváltásának irányába. „Új beszállítókat kerestünk, idén ezt azzal fejeltük meg, hogy amíg normalizálódik az alapanyag-ellátás, addig az indokoltnál sokkal nagyobb készletet tartunk. Most különösen fontos, hogy tudjunk gyártani, hogy legyen mit eladni.” Béláék folyamatosan figyelik a piac változásait, és igyekeznek minél gyorsabban reagálni ezekre.

Hogy mit, abban sokat segít neki a Bizalmi Kör mastermind-csoportja, ahol „valós, élő helyzeteket és témákat tárgyalunk meg. Rengeteget tanulunk egymástól, hogy ki hogyan kezeli, miként készül fel az adott helyzetre. A más iparágakban bevált technikákat is át tudjuk ültetni a saját vállalkozásunkra.”

Nyersanyag- és alapanyag-áremelkedés, hatékonyság- és árukészlet-növelés

„A textilipart, azon belül a lakástextilipart ugyanúgy érintik a kedvezőtlen gazdasági hatások, mint bármely más szegmenst. Az energiaköltségek növekedése azonban – mint könnyűipar – nem befolyásolja olyan drasztikusan a gyártásunkat, így idén biztosan tudjuk kezelni az energiaárakat a vállalkozásunkban.

Az alapanyagárak, illetve az ellátási lánccal kapcsolatos nehézségek, amik már jellemezték a tavalyi évet, az ukrán–orosz konfliktus hatására még intenzívebbé váltak, ezeket egy több elemből álló stratégiával próbáljuk kezelni.”

– mondja Gellért Ákos, a Naturtex Kft. egyik ügyvezetője.

Az egyik ilyen elem a készletszint növelése, a vállalkozás igyekezett egy olyan többletkészletet felhalmozni, amivel a megrendelőik felé akkor is garantálni tudják a folyamatos biztonságos gyártást és szállítást, amikor jelentős késések állnak be a szállítmányozásban vagy drasztikusan elszaladnak az alapanyagárak. Emellett intenzíven tárgyalják a partnereikkel az áremeléseket, hiszen a megnövekedett költségeket csak hatékonysággal nem lehet kompenzálni. „Természetesen igyekszünk még hatékonyabbá tenni a folyamatainkat, de ez nem mehet a végtelenségig, szükség van az árak emelésére. Ám a mi termékeink nem napi fogyasztási szükséglethez kötöttek, így a vevőink érdekeit is szem előtt kell tartanunk.”

Már a Covid-járvány előtt elindult egy olyan trend a textiliparban, hogy az ázsiai gyártást egyre inkább igyekeznek logisztikai szempontból biztonságosabb területre, azaz Európába visszahozni. Az elmúlt másfél évben módfelett felgyorsult a folyamat, ami az európai gyártók számára közép- és hosszú távon nagy lehetőségeket rejt.

„A mi törekvésünk is ugyanez, cégünk is keresi a közelebbi beszerzési forrásokat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gazdaságban bekövetkező változásokat, hogy előre tudjunk gondolkodni, de hogy az infláció, a lakossági energiaárak stb. a közeljövőben hogyan fogják befolyásolni a vásárlói magatartásokat, azt nagyon nehéz ma megjósolni.”

Ákos is tagja a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportjának, ahol számos, a vállalkozásokat érintő problémát megvitatnak, meghallgatják a többiek hatékony megoldásait, amiket akár a saját folyamataikba is be tudnak építeni.

„Mindig az adott helyzetnek megfelelő aktuális témákkal foglalkozunk, így a Covid idején nemcsak a gazdasági hatásokat, de a kollégáink védelme érdekében hozott intézkedéseket is megvitattuk. Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi kihívásokkal kapcsolatban is lesznek nagyon hasznos ötletelések.”

Áremelkedés, kapacitáshiány, a gyors reagálási képesség megtartása

„Az alapanyag-drágulás, a chiphiány, a gyártási és logisztikai problémák, valamint az árfolyamingadozás alapjaiban érinti a vállalkozásunkat, az Ázsiából vásárolt termékekkel kapcsolatban a kiszámíthatatlanság, a hosszú szállítási idő és a folyamatos alapanyagár-emelkedés napi problémákat szül. A rendezvénytechnikai szolgáltatási területünkön a megemelkedett munkabérekkel és a kapacitáshiánnyal kell szembenéznünk.

Egyelőre nem konkrét intézkedésekben gondolkodunk, inkább figyeljük a piacot és a trendeket, most az elsődleges stratégiánk a gyors reagálási képességünk megtartása.”

– összegzi a Visual Europe Group Zrt. jelenlegi kihívásait Botond Szabolcs tulajdonos-vezérigazgató.
A Visual Europe Group Zrt. munkatársai rendezvénytechnikai tevékenység közben.

Mivel a rendezvénypiacon jelenleg kapacitáshiány lépett fel, a szolgáltatók nem érdekeltek abban, hogy árverseny alakuljon ki, ez pedig tovább emeli az árakat. „Beláthatatlan, hogy hova vezetnek ezek a folyamatok. Ami nem is a jelen működésünket érinti, sokkal inkább a tervezésünket, a leendő beruházásainkat, így igyekszünk egy konzervatívabb politikát folytatni: aminek látjuk a megtérülését és a piacát, azt megvesszük, de speciális beruházásokba most nem kezdünk.”

“Az óvatosságra a Covid is ráirányította a figyelmet, amikor egyik napról a másikra szűnt meg a piacuk 98%-a, és kezelnünk kellett a kialakult helyzetet.”

Mivel az élet alapjaiban képes átírni a terveket, ezért a vállalkozás vezetői úgy alakították ki a szervezetet, hogy képesek legyenek nagyon gyorsan reagálni a történésekre. A Visual Europe elsődleges stratégiája a gyors reagálási képesség megtartása lett. „Amire lehet, arra próbálunk forgatókönyvet gyártani, ezért is figyeljük állandóan a piacot meg a trendeket. Egyelőre nem vezettünk be konkrét preventív intézkedést, de a hitelfelvételben azért óvatosak vagyunk.” Szabolcs szerint nem akkor tud jól működni egy szervezet, ha több stratégiája van, hanem akkor, ha pillanatok alatt tud reagálni a gyors változásokra. Ezért elengedhetetlen a túlélés kulcsát jelentő adaptációs képesség fenntartása, fejlesztése.

Ebben remek segítséget jelent a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportja, ahol a különböző területen dolgozó cégvezetők támogatják egymást. „Mindenki kiváló gondolkodásmóddal bír, és abban a világban, ahol ennyire turbulens a környezet, nagyon sokat segít, ha akár stratégiai kérdéseket, akár konkrét üzleti problémákat meg tudunk beszélni egymással. Van olyan téma, amiben a mastermind-üléseken kívül is folyamatos a kommunikáció. Ez jelentősen segíti a működést, a döntéshozatalt, az orientációt.”

A cikkben megkérdezett cégvezetők mindegyike a megoldásban és a gyors cselekvésben hisz, és bár vannak olyan külső körülmények, amelyekre nincs ráhatásuk (lásd alapanyaghiány vagy infláció), igyekeznek a megmaradt lehetőségekből a lehető legtöbbet kihozni. Ugyan a saját vállalkozásukat vezetik, de mindannyian tudják: nincsenek egyedül, a Bizalmi Kör tagjaival való kapcsolódás a nehezebb helyzeteken is átsegít. Hol egy aktuális információval, hol egy jól használható megoldással vagy új inspirációval. Mert megoldás minden helyzetben van. 

Érdekesség: A magas inflációra heti, napi árazással válaszolnak a cégvezetők

Nemrégiben feltettünk két kérdést a Bizalmi Kör tagjai számára az inflációval kapcsolatban, ezekre a következő válaszok érkeztek:

– Milyen mértékű inflációra számítasz az idei évben?

A válaszadók kétharmada 10–15%-os, 16%-a 7–10%-os, 14%-a 15%-nál magasabb inflációt vár ebben az évben. Csupán egyvalaki remél 5–7% közötti inflációt, és senki sem gondolja úgy, hogy az emelkedés mértéke 5% alatt marad.

– Milyen intézkedésekkel készülsz az inflációra?

A visszajelzést adók fele heti/napi árazást vezet(ne) be, 27%-uk áttér eurós elszámolásra. 13% nem készül az inflációra, egyvalaki válaszolta azt, hogy likviden tartja a pénzét és szintén egy válaszoló gondolta úgy, hogy várja, keresi az új lehetőségeket.


Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!