Önmagunkhoz híven szeretnénk változást előidézni a társadalomban, a cégvezetői kultúrában, éppen ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani partnerünk, a Férfiak Klubja társadalmi szervezet egyedülálló 2018 óta működő kezdeményezését, a hiánypótló Vállvetve Apával programot.
„Felismerjük, mennyire pótolhatatlan szerepük van az apáknak a gyerekeik életében és nevelésében, ezért célkitűzésünk, hogy Apák Napját jelentős és az apa-gyermek kapcsolat szempontjából emlékezetes ünneppé tegyük” – mondja Bedő Imre, a Vállvetve Apával programot elindító Férfiak Klubja alapítója, aki maga is közgazdász, volt cégvezető és társadalmi felelősséggel bíró Apa, férj és férfi. A Férfiak Klubja társadalmi szervezetet az erkölcsi alapok megerősítése érdekében, a férfi-nő szövetség és a család megszilárdítására, a jövő társadalmát építő örök emberi értékek továbbadására hozta létre.
Mivel a családok életét jelentősen meghatározó tér a MUNKAHELY, és az apák idejük jelentős részét itt töltik, ezért a VÁLLVETVE APÁVAL nap egy alkalom a cégeknek, hogy társadalmi felelősségük felismerésének jegyében részt vegyenek eme misszió megvalósításában, az apa-gyermek kapcsolat megerősítésében.
Legyen 2022. június 20. Vállvetve Apával nap – azApa-Gyerek kötődés napja az Ti vállalatoknál is!
A Vállvetve Apával nap az évnek egy olyan kitüntetett napja, amikor az apák bevihetik gyermekeiket a munkahelyükre, apa megmutatja gyermekének, hol tölti a napjait, mihez ért szakmailag, milyen nélkülözhetetlen értékei miatt néznek fel rá a munkatársai.
A Vállvetve Apával nap arra kínál jó alkalmat, hogy
a cég kifejezze megbecsülését a férfi dolgozói iránt, megmutathassa, hogy fontosnak tartja a férfiakat nem pusztán munkavállalói, hanem apa és családösszetartó szerepükben egyaránt,
a vállalat hozzájáruljon az APA-gyerek kapcsolat/kötődés erősödéséhez úgy, hogy a gyermekek jobban megismerik APA életének azt a részét, amelyet tőlük távol tölt, és képet kaphatnak arról, hogy munkahelyi környezetben APA hogyan cselekszik, hogyan dönt, hogyan működik együtt más emberekkel, ezáltal követendő mintához jutnak,
a vállalat pótolhatatlan missziót végez, amikor a jövő generációt beengedi, bevezeti a munkahelyek világába,
a cégek munkavállalói jobban megismerik egymást, akár a munkahelyen túlmutató kapcsolatok is épüljenek ezáltal növelve az együttműködés hatékonyságát.
A kezdeményezés a vállalatok körében már 2018-as indulásakor nagy népszerűségre tett szert, és élénk országos médiafigyelem kísérte.
Csatlakozzatok Ti is a többszáz céghez, akik már megvalósították a Vállvetve Apával napot!
Legyen 2022. június 20. Vállvetve Apával nap a Te vállalatodnál is!
Hogyan kezelik a szinte naponta előálló kihívásokat a fuvarozók, hosszú távon milyen trendek érvényesülnek, amelyek az áruszállítás megrendelőire is hatással lesznek? Szinte napról napra drágább a fuvarozás, négyszer annyi a szállítandó áru, mint amennyi a kamionok kapacitása. Miközben kevés a sofőr, a szakmában dolgozók többsége néhány év múlva nyugdíjba megy és nincs utánpótlás. Az átmeneti üzemanyaghiány vagy a benzinárnövekedés, az autók működéséhez elengedhetetlen AdBlue hiánya, de a Covid, a brexit és az ukrán–orosz konfliktus is közrejátszik a közúti szállításban bekövetkezett helyzetben. Többek között ezekről is beszélt “A közúti fuvarozás trendjei” című előadásában Happ Olivér, az áruszállítással és logisztikával foglakozó HAPP Kft. vezetője, tulajdonosa.
A fuvarozás a gazdaság hőmérője
A több mint 30 éves vállalkozás 110 gépjárművel végez fuvarozást, 15 ezer négyzetméter raktárral rendelkezik és 150 főt foglalkoztat. Tavaly 4,7 milliárdos árbevételt produkált. A második generációs Olivér nyolc éve vezeti a céget.
„A fuvarozásról úgy szoktak beszélni, mint a gazdaság hőmérőjéről. Szinte kivétel nélkül szoros kapcsolatban vagyunk az összes iparággal.”
A fuvarozás Magyarországon a GDP 6 százalékát adja, és 2000 milliárd forintos piacot jelent. Tavaly 52,6 milliárd árutonna-kilométer (amikor egy tonnányi árut egy kilométerre szállítunk) volt a magyar piacon, ezzel hazánk az uniós átlag első harmadába tartozik. Az EU-ban egyébként a közúti árufuvarozás a logisztika domináns ága. Az európai piacon jelen lévő fuvarbörze, a TIMOCOM minden hónapban megrajzolja a fuvarpiaci barométerét, a 2022 márciusi adat alapján az EU-n belül 80–20 százalékos arányban vannak az áruk és a szabad raktérkapacitás, ami azt jelenti, hogy egy kamionra négy kamionnyi áru jut. Tehát olyan erős a túlkereslet a fuvarozás iránt, ami szinte kezelhetetlen.
„Ez az érték általában 50-50 százalék között mozog. A legfontosabb befolyásoló tényező, ami az egész ellátási láncot fölborította, a Covid volt két évvel ezelőtt. Akkor másfél hónap után visszaállt a forgalom, sőt, azóta folyamatosan érezhető a növekedés. Korábban mindenki csak a megfelelő időben kérte az alapanyagot a termeléséhez, így spórolni tudott az alacsonyabb raktárkészlettel. A közelmúltban kialakult áruhiány miatt a vállalkozások igyekeznek felduzzasztani a készleteiket, erre viszont nincs felkészülve az ellátási lánc egésze.”
Happ Olivér előadása a Bizalmi Kör Deák Vezetői Klubjának klubvacsoráján.
A brexit is hatott a közúti árufuvarozásra, lelassította és megnövelte az adminisztrációs terheket, az orosz–ukrán háború miatt pedig sem az Ukrajnába járó teherautókra, sem az árura nem kötnek biztosítást a biztosítók. Emellett az ukrán sofőrök többsége a hadkötelezettség miatt a hazatértük után már nem jöhetnek vissza Magyarországra.
A közúti árufuvarozásra az is hatással van, hogy az Európai Unió elfogadott egy törvénytervezetet, ami arról rendelkezik, hogy a nyugat-európai fuvarozócégek piacát megvédik a kelet-európaiaktól. Ezért bizonyos időközönként haza kell vinni a kamionokat az anyaországba, a gépjárművezetők nem tölthetik a kabinban a hétvégi pihenőidejüket stb., ami jócskán megnehezíti a szállítást végző vállalkozások működését.
Áru- és sofőrhiány, üzemanyagár-ingadozás
„A fuvarozásra teherautó-gyártásban is jelentkező chiphiány is hat, így ma másfél évet kell várni egy új kamionra. Aminek az ára addigra többször változhat, ez pedig bizonytalanná teszi a beszerzéseinket. Mostanában sokat lehetett hallani az AdBlue-hiányról, nem beszélve ennek az adalékanyagnak a többszörös áremelkedéséről, ami szintén befolyásolta a működésünket.
Emellett a folyamatos gázolajár-változás alakítja a piaci árat, amire nekünk is reagálnunk kell.” Érdemes megvizsgálni a fuvarozás humánerőforrás-oldalát is. A legnagyobb hiány jelenleg targoncásból és gépjárművezetőből van. A gépjárművezetőknél jelenleg 55 év az átlagéletkor, és minden évben többen mennek nyugdíjba, mint ahány új belépő van a munkaerőpiacra.
Ma egy CE kategóriás jogosítvány megszerzése másfél millió forintba kerül, de csak akkor tehet vizsgát a jelentkező, ha már rendelkezik valamilyen szakmával. Ezt az összeget nem mindenki tudja előteremteni. Pedig belföldön egy gépjárművezető ma átlagosan nettó 450 ezer forintot keres, a nemzetközi gépjárművezető viszont mintegy nettó 700 ezer forintot visz haza. A sofőrök 98%-a ma is férfi.
„A női vezetők sokkal precízebbek és pontosabbak, mint a férfiak, ezért szívesen foglalkoztatjuk őket.”
“A sofőrhiányra egyelőre megoldást jelentenek a külföldi munkavállalók, mi ukrán, illetve a Fülöp-szigetekről érkezett gépjárművezetőket is alkalmazunk. Nagyon jó munkaerők.”
Ma szinte napról napra emelkedik az üzemanyag ára, amely a fuvarköltségekben is visszatükröződik. Ezért Olivér szerint a szállítást megrendelőknek érdemes tanulmányozniuk a Közúti Fuvarozási Árindexet (KFX), amely azt tartalmazza, hogy a különböző összetevők által mennyivel nőttek a belföldi, illetve a nemzetközi fuvardíjak. Ezt azért hasznos követni, mert ha a fuvarozópartner a KFX-nél magasabb mértékben akar árat emelni, jó hivatkozási alap lehet. 2023-ban várhatóan mindenhol bevezetik a digitális fuvarlevelet, az eCMR-t, ami jelentősen felgyorsítja a számlázást és a cashflow-t, Olivér szerint érdemes élni ennek a lehetőségével. Mivel a fuvarozás iránti igények várhatóan növekszenek, az erőforrások azonban szűkülnek, azt ajánlja a szakember, hogy legalább kettő, de háromnál nem több fuvarozócéggel dolgozzanak a vállalkozások. Így megmarad a megrendelő exkluzivitása, amely a fuvarozópartnerek részéről fokozott odafigyelést jelent.
Amikor a fuvarárakról tárgyalnak, akkor érdemes használni a KFX indexet, illetve az üzemanyag-klauzulát. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szerződéskötés időpontjában rögzítik az üzemanyagárat, ami alapján megállapították a fuvardíjat, és ha az üzemanyagdíj felfelé vagy lefelé változik, az magával húzza a fuvardíjat. Ez a fuvarozónak és a megrendelőnek is biztonságot nyújt.
Pódiumbeszélgetés Köböl Anitával, Happ Olivérrel, Gégény Tamással és Csépán Istvánnal.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a belföldi árufuvarozást végző GégényTransz vezetője, tulajdonosa, Gégény Tamás, valamint a tengerentúli szállítmányozásban érdekelt UTC Overseas Kft. vezetője, tulajdonosa, Csépán István is részt vett.
Gégény Tamás (G. T.): „Azt gondolom, ma már nem elég csak az üzemanyagot beletenni a klauzulába, amikor áremelésről van szó, hiszen az AdBlue ára, a sofőrbérek is elképesztő mértékben emelkednek. A gépkocsivezetők évente kétszer-háromszor is elvárják, hogy növeljük a bérüket, mert különben elmennek Ausztriába, Németországba, Svájcba, Angliába dolgozni, ahol háromszor annyit kereshetnek. 50–55 év közötti sofőrből jelenleg 20 ezer, 55–60 év közötti sofőrből 15 ezer dolgozik jelenleg.
“Tehát öt éven belül nagyon nagy baj lesz, ha nem képzünk ki évente 4–5000 gépkocsivezetőt.”
Gégény Tamás, GégényTransz
Happ Olivér (H. O.): „Sokan áldozunk a gépjárművezető szakma népszerűsítésére. Alapvető probléma, hogy a jogosítvány megszerzésének nagyon magas a költsége. A vállalkozásunknál működik egy olyan program, hogy finanszírozzuk a jogosítvány megszerzését, cserébe a munkavállaló két éves szerződést köt velünk.”
Csépán István (Cs. I.): „A nemzetközi kereskedelemben, illetve a nemzetközi szállításban az üzemanyagdíjak mellett az árfolyamrögzítésre is szükség van. Sok hajós társaság dollár alapon jegyzi a díjat, de euróban számláz, mire lerakodják az árut és kiszámlázzák a szolgáltatást, kétszer-háromszor váltanak a különböző pénznemek között. Hatalmas különbségek vannak. A Covid idején volt olyan időszak, és ez kimondottan a légi szállítmányozásra, a légifuvarozásra volt jellemző, hogy az üzletkötési, ajánlati ár egészen addig változhatott, amíg rá nem csukták a repülőgép ajtaját a raklapra.
“Mi, szállítmányozók vagyunk középen a megrendelő és a társaságok között, ezért egy nagyon erős mediátori szerepet is be kell töltenünk.”
Csépán István, UTC Overseas Kft.
G. T.: „Az utóbbi időben nem volt olyan hét, amikor nem történt valami változás. Az üzemanyag-áremelkedés és az ellátási korlátozás után felmentek a szervizköltségek, majd a pánikszerű vásárlások miatt nem tudtunk annyi autót kiállítani, mint amennyi kellett volna… És mégis nagyon nehéz árat emelni, mert kevésbé tájékozottak a megbízók. Úgy nőnek a költségek, hogy mire elérjük a 15-20%-os fuvardíj-emelést, addigra újra kénytelenek vagyunk emelni. Ezért már csak negyedévre merünk kiadni fuvardíjat.”
Cs. I.: “Fontos, hogy az ügyfél minden pillanatban tudja, hol van az áruja és mire számíthat. Hosszú idő, amire egy üzleti kapcsolat eljut odáig, hogy szinte vakon megbíznak a szolgáltatóban.”
„Szerintem az őszinte és a kifejezetten a személyre szabott kommunikáció lehet a megoldás. Tehát nagyon erős bizalmi alapra kell helyezni az együttműködéseket.”
Csépán István, UTC Overseas Kft.
H. O.: „Úgy tudunk rentábilisak maradni, hogy nem kötünk éves fuvardíjakat. Inkább a féléves díjak vagy az annál rövidebbek jellemzők, de azt gondolom, hogy ez nem marad örökké így. Szerintem most nem az a jó taktika, ami egyébként rövid távon lehet nyerő, hogy húsz fuvarozócéget versenyeztetünk minden egyes fuvarunkra, inkább az, hogy építsünk ki bizalmi kapcsolatot, és ha van két-három partnered, akkor tudod kontrollálni, hogy ezek nagyjából pariban legyenek egymással.
“Ha megvan a bizalmi kapcsolat, akkor számíthatsz arra, hogy a fuvarozópartnered felelősséget érez érted és ki fog szolgálni.”
Happ Olivér, HAPP Kft.
G. T.: „Mi abban változtattunk a kollégáinkkal való kapcsolatban, hogy családbarát módon amit csak lehet, mindent megteszünk a dolgozókért. Programokat szervezünk, hétvégére mindig hazahozzuk őket, és látják, ha partnerként bánunk velük, akkor még inkább lesz kedvük dolgozni. Esetleg a gyerekeik vagy a barátaik is kamionsofőrök lesznek.”
“Az a legjobb és legolcsóbb reklám, ha a saját dolgozónk reklámoz minket. Emellett szóltam a sofőröknek, hogy hozzanak új dolgozót, ezért megjutalmazom őket.”
Gégény Tamás, GégényTransz
Cs. I.: „Most sok olyan dolgot kell csinálnunk, amibe korábban vagy belekényelmesedtünk, vagy éppen nem volt szükség rá. A Covid beállta előtt már kezdtek hangosan gondolkozni a fiatalok a home office-szal kapcsolatban, ma is a motiváló, ha az irodai munkát heti egy-két nap home office-ban lehet végezni. Az ügyfelek tekintetében a cashflow-menedzsment szempontjából komoly szabályokat kellett életbe léptetni, mert szállítmányozóként finanszírozunk is. Van, hogy egy-egy nagyobb megbízó 75-90-100-120 napos fizetési feltétellel teljesít. Ez megfelelő pénzügyi stabilitás, illetve cashflowtervezési fegyelem nélkül nem megy.”
A szállítmányozásban megjelent egy új fogalom, a multimodalitás, ami a környezetbarát, hatékony és biztonságos fuvarozás felé való törekvést jelenti – erről is szó esett a rendezvényen. Csépán István szerint a szakma csúcsa az ún. projektszállítmányozás, amikor több száz tonnákat mozgatnak akár egyetlen darabra vonatkozóan. Ezek a szállítások mindenféleképpen közúton indulnak, majd érdemes vasútra, vízi vagy légi útra terelni. Ez nyilván felkészültségben összetettebb feladatot, illetve hosszabb időt jelent. „A multimodalitás tekintetében tehát minél szélesebb a felelősségi kör, annál több tudást, gyakorlatot, odafigyelést és pontosságot igényel a fuvarozás.”
Az üzemanyagár-változás, az infláció, az ellátási láncokban bekövetkező változások tehát a fuvarozási szolgáltatást is átalakították. Mivel kevés a sofőr és sok az áru, ahhoz, hogy mind a fuvarozócég, mind a megrendelő igénye teljesüljön, a rendszeres szállítást igénylő vállalkozásoknak érdemes 2-3 fuvarozótársasággal szerződniük, és ezekkel törekedni a bizalmi kapcsolat kiépítésére. A fuvarárakról való tárgyaláskor hasznos, ha használják a KFX indexet, illetve beépítik a szerződésbe az üzemanyag-klauzulát. Ez mindkét fél számára biztosítékot jelent, hogy a piaci árnak megfelelő árszinten történik a szolgáltatás.
Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
Alig ocsúdott fel (ha felocsúdott egyáltalán) a hazai gazdaság a koronavírus-világjárvány következményeiből, máris itt a következő kihívás: az orosz–ukrán konfliktus nyomán fellépő alapanyaghiány, az elszabaduló energiaárak és a folyamatosan felfelé kúszó infláció. A vállalkozások zöme a Covid alatt megtanulta a leckét túlélésből, de ahogy a cégvezetők fogalmaznak, a jelenlegi helyzet nem sokban hasonlít az elmúlt két évben megtapasztaltakhoz. Az ott bevetett eszközök ma is jól hasznosíthatók, a gyors reagálásra, a hatékony kommunikációra vagy az új partnerek felkutatására most is szükség van a vállalkozás eredményességének megtartásához.
Üzemanyaghiány és -áremelkedés, hatékony digitális megoldások és kommunikáció
„Mint közúti fuvarozást végző vállalkozást alapjaiban érintett bennünket a március közepén előálló átmeneti üzemanyaghiány, majd a benzinárstop. Az ellátás hiánya mellett a mai napig azzal is szembe kell néznünk, hogy a nagykereskedelmi ár, amin az az üzemanyagot vesszük, magasabb, mint a közforgalmi kutaknál, így az árainkban nekünk is érvényesítenünk kell a többletköltséget.”
“Hatékony kommunikációval és személyre szabott áremeléssel kezeltük a helyzetet.”
Az üzemanyag árának emelkedését az is tetézte, hogy a kamionok működéséhez nélkülözhetetlen adblue ára az elmúlt másfél évben többször megduplázódott, így ezt a költséget is kénytelen volt továbbhárítani a vállalkozás az ügyfeleinek. „Kihívást jelentett számunkra, hogy miként kommunikáljuk az ügyfeleinknek a változásokat, ráadásul a lehető leggyorsabban, de a Covid alatt felépített kontrollingrendszerünkre támaszkodva képes voltam kimutatni, hogy ügyfelenként milyen mértékű áremelés indokolt, így hatékonyan és gyorsan tudtunk lépni.”
Tamás azt is fontosnak tartotta, hogy a cég vezetőivel, döntéshozóival is egyeztessen az egységes kommunikációról, hogy mindenki tisztában legyen mind a globálisan, mind a cégben zajló folyamatokkal. Ehhez a pandémia ideje alatt használatban vett digitális platformok nagy segítségükre voltak.
„A koronavírus-járvány ideje alatt jelentős és rendkívül hasznos digitális fejlesztést hajtottunk végre a cégben, ennek az eredményét ma is élvezzük. A kommunikációnk jelentős része az online térben zajlik, így akár azonnal tudunk reagálni a változásokra. Új kontrollingrendszerünkkel kiválóan tudjuk követni a költségek alakulását, a vállalatirányítási rendszerünk a napi működésünket tette hatékonyabbá.
” A gyors reagálás képességéhez elengedhetetlen a megfelelő időben érkező információ is, Tamásék még a benzinárstop bevezetése előtt értesültek erről, így valamennyire fel tudtak készülni rá.
Emellett a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportjának tagjaként is hozzájut olyan információkhoz, ismeretekhez, amelyek hasznosak a mindennapi működésben. „Szinte minden találkozó után át tudok ültetni valamit a cégemre, roppant hasznosnak tartom ezt a tapasztalatcserét. Az online közös csoportunkban is bármikor megoszthatok információt vagy kérhetek segítséget a többiektől. Engem is többen kérdeztek az üzemanyag-helyzettel kapcsolatban, mert ebben a témában én vagyok a legnaprakészebb. Más cégvezető meg másban.”
Drasztikus áremelkedés, alapanyaghiány, új beszállítók felkutatása
„A növényvédőszereknél mintegy 15-20%-os áremelkedéssel számolhatunk – bár itt is van egy totális gyomirtó, aminek megnégyszereződött az ára –, a műtrágyát viszont a gázárnövekedés miatt már a háborút megelőző egy évben is a korábbi 3-4-szereséért lehetett megvenni.
Szabó Lehel Szilveszter és a Sprinter Agroport Kft. csapata.
A nitrogén alapú műtrágyák gyártásához gázra van szükség, és mivel a gáz elképesztő módon megdrágult, a magyarországi és az európai gyárak nagy része leállt, így alapanyaghiány is kialakult.”
“Most már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy lesz-e.”
A vállalkozás eddig Oroszországból és Lengyelországból szerezte be a műtrágyát, innen kiugró mennyiséget tudott behozni. Ám az orosz-ukrán konfliktus következtében teljesen megszűnt az oroszországi vonal, a lengyel beszállítók pedig többségében inkább a saját hazai piacukon értékesítik a portékájukat. A magyar termelők annak hírére, hogy csökkent a kínálat ebben a termékkörben, elkezdték keresni a műtrágyát, ami a cégvezetőt is új lelőhelyek felkutatására ösztönözte.
„A bejövő külföldi műtrágya 90 százalékát nagykereskedőknek adom el, de az eddigi mennyiség mintegy tíz százaléka érkezik be az országba. Ezért elkezdtem más forrásokat felkutatni, körbeutaztam az európai országokat, még Dubaiba is kimentem, hamarosan pedig Tel Avivba indulok.” Mint Lehel mondja, már egy évvel ezelőtt is érezhető volt, hogy fennakadások lesznek, ezért tavaly fokozta a szántóföldi műtrágyák értékesítését. Az egyensúlyra azonban mindig figyel, hogy amennyi pénzt árura fordít, azt a mennyiséget mindig el is tudja adni. Ezért mindössze mintegy kétheti forgalma esett ki a szántóföldi szezonból, ami egyelőre úgy néz ki, nem okoz komoly problémát a vállalkozásának.
A Covid alatt megszerzett tapasztalatok ugyan a jelenlegi helyzetben is jól hasznosíthatók, viszont most az akkori hirtelen megnőtt árakkal szemben a mennyiségi hiánnyal is szembe kell nézni. „Ha az ember odafigyel a piaci információkra, akkor jól ki lehet jönni a helyzetből, de ha nem követi a piacot, akkor nagyon meglepődhet, hogy mi történik egy-két hét alatt.”
Emellett a Bizalmi Körmastermind-csoportja is rengeteg ötletet ad a jó megoldás megtalálásához. „A többiek segítségével találtunk két olyan vonalat, amellyel tovább tudok lépni és új beszállítókra lelhetek. Rengeteg inspirációt merítek egy-egy ilyen találkozóból.”
„Az infláció, az energia- és az alapanyagár-emelkedés sajnos egyaránt növelik a költségeinket. Azzal igyekszünk mérsékelni a negatív hatást, hogy energiahatékony megoldásokat választunk és javítjuk a működésünk hatékonyságát.”
“Emellett fokozzuk a PR- és marketingtevékenységünket, ilyenkor brutális kommunikációra van szükség.”
– összegzi az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó Mapei Kft. intézkedéseit Markovich Béla ügyvezető.
Aki szerint a rendkívül változó gazdasági környezet negatív hatásait csak úgy lehet enyhíteni, ha kompenzáljuk a nem tervezett pluszköltségeket. Ám a takarékoskodás nem érintheti a marketingtevékenységet, a piac felé a kommunikációt vagy az értékesítést, sem a munkatársakat. Béla szerint az is fontos, hogy hozzáigazítsák az árakat a változásokhoz, ehhez pedig szükség van némi bátorságra is. „Igyekszünk olyan áron értékesíteni a termékeinket, amiért még megéri nekünk. Ez nem a harácsolás ideje, viszont veszteséget sem szeretnénk termelni, mert az hosszú távon ellehetetleníti a cég működését.”
A Mapei pillanatnyilag nem érzi a bevételben a negatív gazdasági hatást, de kormányzati lakásépítési és -felújítási támogatások év végi kifutásával valószínűleg náluk is csökken majd a kereslet az építőanyagok iránt. Ezért, ahogy az elmúlt 20 évben is tették, folyamatosan azon igyekeznek, hogy minél többen akarjanak velük dolgozni.
A marketing és a PR megerősítése mellett a „húzóterületeket” fejlesztik, gyorsítják a folyamataikat és növelik a cégen belül hatékonyságot. Mindemellett sok energiát fordítanak a munkatársak képzésére, hiszen „minél jobban képzett egy munkatárs, annál hatékonyabb”. Ugyan a pandémia a mostanitól eltérő kihívásokat állított a cég elé, mégis elindultak a korábban külföldről beszerzett alapanyagok hazaival való kiváltásának irányába. „Új beszállítókat kerestünk, idén ezt azzal fejeltük meg, hogy amíg normalizálódik az alapanyag-ellátás, addig az indokoltnál sokkal nagyobb készletet tartunk. Most különösen fontos, hogy tudjunk gyártani, hogy legyen mit eladni.” Béláék folyamatosan figyelik a piac változásait, és igyekeznek minél gyorsabban reagálni ezekre.
Hogy mit, abban sokat segít neki a Bizalmi Körmastermind-csoportja, ahol „valós, élő helyzeteket és témákat tárgyalunk meg. Rengeteget tanulunk egymástól, hogy ki hogyan kezeli, miként készül fel az adott helyzetre. A más iparágakban bevált technikákat is át tudjuk ültetni a saját vállalkozásunkra.”
Nyersanyag- és alapanyag-áremelkedés, hatékonyság- és árukészlet-növelés
„A textilipart, azon belül a lakástextilipart ugyanúgy érintik a kedvezőtlen gazdasági hatások, mint bármely más szegmenst. Az energiaköltségek növekedése azonban – mint könnyűipar – nem befolyásolja olyan drasztikusan a gyártásunkat, így idén biztosan tudjuk kezelni az energiaárakat a vállalkozásunkban.
Az alapanyagárak, illetve az ellátási lánccal kapcsolatos nehézségek, amik már jellemezték a tavalyi évet, az ukrán–orosz konfliktus hatására még intenzívebbé váltak, ezeket egy több elemből álló stratégiával próbáljuk kezelni.”
– mondja Gellért Ákos, a Naturtex Kft. egyik ügyvezetője.
Az egyik ilyen elem a készletszint növelése, a vállalkozás igyekezett egy olyan többletkészletet felhalmozni, amivel a megrendelőik felé akkor is garantálni tudják a folyamatos biztonságos gyártást és szállítást, amikor jelentős késések állnak be a szállítmányozásban vagy drasztikusan elszaladnak az alapanyagárak. Emellett intenzíven tárgyalják a partnereikkel az áremeléseket, hiszen a megnövekedett költségeket csak hatékonysággal nem lehet kompenzálni. „Természetesen igyekszünk még hatékonyabbá tenni a folyamatainkat, de ez nem mehet a végtelenségig, szükség van az árak emelésére. Ám a mi termékeink nem napi fogyasztási szükséglethez kötöttek, így a vevőink érdekeit is szem előtt kell tartanunk.”
Már a Covid-járvány előtt elindult egy olyan trend a textiliparban, hogy az ázsiai gyártást egyre inkább igyekeznek logisztikai szempontból biztonságosabb területre, azaz Európába visszahozni. Az elmúlt másfél évben módfelett felgyorsult a folyamat, ami az európai gyártók számára közép- és hosszú távon nagy lehetőségeket rejt.
„A mi törekvésünk is ugyanez, cégünk is keresi a közelebbi beszerzési forrásokat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gazdaságban bekövetkező változásokat, hogy előre tudjunk gondolkodni, de hogy az infláció, a lakossági energiaárak stb. a közeljövőben hogyan fogják befolyásolni a vásárlói magatartásokat, azt nagyon nehéz ma megjósolni.”
Ákos is tagja a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportjának, ahol számos, a vállalkozásokat érintő problémát megvitatnak, meghallgatják a többiek hatékony megoldásait, amiket akár a saját folyamataikba is be tudnak építeni.
„Mindig az adott helyzetnek megfelelő aktuális témákkal foglalkozunk, így a Covid idején nemcsak a gazdasági hatásokat, de a kollégáink védelme érdekében hozott intézkedéseket is megvitattuk. Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi kihívásokkal kapcsolatban is lesznek nagyon hasznos ötletelések.”
Áremelkedés, kapacitáshiány, a gyors reagálási képesség megtartása
„Az alapanyag-drágulás, a chiphiány, a gyártási és logisztikai problémák, valamint az árfolyamingadozás alapjaiban érinti a vállalkozásunkat, az Ázsiából vásárolt termékekkel kapcsolatban a kiszámíthatatlanság, a hosszú szállítási idő és a folyamatos alapanyagár-emelkedés napi problémákat szül. A rendezvénytechnikai szolgáltatási területünkön a megemelkedett munkabérekkel és a kapacitáshiánnyal kell szembenéznünk.
Egyelőre nem konkrét intézkedésekben gondolkodunk, inkább figyeljük a piacot és a trendeket, most az elsődleges stratégiánk a gyors reagálási képességünk megtartása.”
– összegzi a Visual Europe Group Zrt. jelenlegi kihívásait Botond Szabolcs tulajdonos-vezérigazgató.
A Visual Europe Group Zrt. munkatársai rendezvénytechnikai tevékenység közben.
Mivel a rendezvénypiacon jelenleg kapacitáshiány lépett fel, a szolgáltatók nem érdekeltek abban, hogy árverseny alakuljon ki, ez pedig tovább emeli az árakat. „Beláthatatlan, hogy hova vezetnek ezek a folyamatok. Ami nem is a jelen működésünket érinti, sokkal inkább a tervezésünket, a leendő beruházásainkat, így igyekszünk egy konzervatívabb politikát folytatni: aminek látjuk a megtérülését és a piacát, azt megvesszük, de speciális beruházásokba most nem kezdünk.”
“Az óvatosságra a Covid is ráirányította a figyelmet, amikor egyik napról a másikra szűnt meg a piacuk 98%-a, és kezelnünk kellett a kialakult helyzetet.”
Mivel az élet alapjaiban képes átírni a terveket, ezért a vállalkozás vezetői úgy alakították ki a szervezetet, hogy képesek legyenek nagyon gyorsan reagálni a történésekre. A Visual Europe elsődleges stratégiája a gyors reagálási képesség megtartása lett. „Amire lehet, arra próbálunk forgatókönyvet gyártani, ezért is figyeljük állandóan a piacot meg a trendeket. Egyelőre nem vezettünk be konkrét preventív intézkedést, de a hitelfelvételben azért óvatosak vagyunk.” Szabolcs szerint nem akkor tud jól működni egy szervezet, ha több stratégiája van, hanem akkor, ha pillanatok alatt tud reagálni a gyors változásokra. Ezért elengedhetetlen a túlélés kulcsát jelentő adaptációs képesség fenntartása, fejlesztése.
Ebben remek segítséget jelent a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportja, ahol a különböző területen dolgozó cégvezetők támogatják egymást. „Mindenki kiváló gondolkodásmóddal bír, és abban a világban, ahol ennyire turbulens a környezet, nagyon sokat segít, ha akár stratégiai kérdéseket, akár konkrét üzleti problémákat meg tudunk beszélni egymással. Van olyan téma, amiben a mastermind-üléseken kívül is folyamatos a kommunikáció. Ez jelentősen segíti a működést, a döntéshozatalt, az orientációt.”
A cikkben megkérdezett cégvezetők mindegyike a megoldásban és a gyors cselekvésben hisz, és bár vannak olyan külső körülmények, amelyekre nincs ráhatásuk (lásd alapanyaghiány vagy infláció), igyekeznek a megmaradt lehetőségekből a lehető legtöbbet kihozni. Ugyan a saját vállalkozásukat vezetik, de mindannyian tudják: nincsenek egyedül, a Bizalmi Kör tagjaival való kapcsolódás a nehezebb helyzeteken is átsegít. Hol egy aktuális információval, hol egy jól használható megoldással vagy új inspirációval. Mert megoldás minden helyzetben van.
Érdekesség: A magas inflációra heti, napi árazással válaszolnak a cégvezetők
Nemrégiben feltettünk két kérdést a Bizalmi Kör tagjai számára az inflációval kapcsolatban, ezekre a következő válaszok érkeztek:
– Milyen mértékű inflációra számítasz az idei évben?
A válaszadók kétharmada 10–15%-os, 16%-a 7–10%-os, 14%-a 15%-nál magasabb inflációt vár ebben az évben. Csupán egyvalaki remél 5–7% közötti inflációt, és senki sem gondolja úgy, hogy az emelkedés mértéke 5% alatt marad.
– Milyen intézkedésekkel készülsz az inflációra?
A visszajelzést adók fele heti/napi árazást vezet(ne) be, 27%-uk áttér eurós elszámolásra. 13% nem készül az inflációra, egyvalaki válaszolta azt, hogy likviden tartja a pénzét és szintén egy válaszoló gondolta úgy, hogy várja, keresi az új lehetőségeket.
Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
Mindenkit sokkolt az orosz-ukrán háború kitörése. Az első döbbenetből felocsúdva szinte egy emberként álltak a háború elől menekülők mellé a magyarok, köztük a hazai cégvezetők, így a Bizalmi Kör tagjai is. Közülük többen már az első napokban hívást éreztek, hogy segítsenek. Amellett, hogy a saját vállalkozásukat irányítják, nem kevés időt, energiát, pénzt áldoznak arra, hogy másokkal összefogva vagy a segélyszervezeteknek tett felajánlással tegyenek a bajba jutott emberekért. Szinte mindenkinek van már rutinja ebben, hiszen nem ez az első alkalom, amikor gyűjtést szerveznek, fuvaroznak vagy közvetítenek, épp ezért tudják, hogyan lehet jól segíteni.
A cégvezetők lelkesedése a mai napig kitart, egyöntetűen azt mondják: mindaddig számíthatnak rájuk, amíg arra szükség lesz. A következő történetek talán másokat is inspirálnak.
Munkával, szállással és ügyintézéssel
„Eddig ők adtak nekünk, most rajtunk van a sor.”
– foglalja össze a Menton Jobs Kft. társtulajdonos-ügyvezetője, Stasztny Viktor, miért érzett hívást az ukrajnai háborús helyzet elől menekülők megsegítésére.
A vállalkozás mintegy 800 munkavállaló foglalkoztatásáról gondoskodik, ebből 500 fő ukrán nemzetiségű, így a cégvezetés számára nem volt kérdés az azonnali cselekvés. Először a már náluk dolgozók családtagjai számára ajánlották fel, hogy szálláshelyet biztosítanak, illetve saját kisbuszaikkal a határtól való szállításukban is segítettek. Aki munkaképes volt és szeretett volna dolgozni, annak munkahelyet ajánlottak, ugyanolyan piaci feltételekkel, mint bárki másnak.
Mivel a háború elől menekülők általában csak néhány ruhával és használati tárggyal érkeznek, az új életük elkezdéséhez sok holmira van szükségük, ezért Viktorék a mai napig célzott gyűjtéssel igyekeznek kielégíteni a személyes igényeket.
„Mára gyakorlatilag megteltek az általunk felajánlott szállások, de folyamatosan egyeztetünk a partnereinkkel, hogy még ki milyen anyagi forrást tud elkülöníteni további családok befogadására. Jelenleg száz fő szállását finanszírozzuk panzióban vagy kulturált munkásszálláson való elhelyezéssel. Ha valaki itt képzeli el a jövőjét, annak az egzisztenciája megteremtésében további segítséget tudunk nyújtani.”
A Menton Jobs az ukrán munkavállalók által érte el a jelenlegi méretét, a gazdasági sikereit. „Eddig ők adtak nekünk, most rajtunk van a sor” – mondja Viktor. Azt, hogy miként segítsenek, az élet hozta. A háború kitörésekor a munkavállalóik kérdezték, hogy nem tudnának-e szálláslehetőséget biztosítani a hozzátartozóiknak, így indultak el ebbe az irányba. Ahol egy településen nagyobb létszámot sikerült elhelyezniük, hamar megjelentek helyben is a támogatók. „Jó volt látni, hogy olyan emberek is segítenek, akik korábban azért nem tették, mert nem tudták, hová jut el az adományuk. Most maguk is láthatták, hogy a legjobb helyre.”
„Több fordulónyi segélyszállítmánnyal alapvető élelmiszereket, kötszereket, egészségügyi termékeket, tisztálkodószereket, és ilyen helyzetben létfontosságú adományokat vittünk Kárpátaljára, elsősorban az egészségügyi intézményeket célozva. A magyarok lakta térségekben ugyan jelenleg nincs tényleges harc, de a háború következtében ezekben a körzetekben is súlyos hiány lépett fel kórházi eszközökből is.”
– foglalja össze Juhász Attila, az újHÁZ Centrum Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke, hogy miként segítettek az ukrajnai válság elszenvedőinek.
„Érzékenyek vagyunk a körülöttünk lévő világra. Az elmúlt években újHÁZ szinten számtalan módon és formában igyekeztünk a jó ügyek mellé állva segíteni. Gyakran a nagyobb szeretetszolgálatokat támogatva vagy azokkal együttműködve végezzük ezt a munkát, így a háború kitörésekor is először velük egyeztettünk a segítség legjobb módjáról.”A segélyszállítmányok kapcsán a logisztika jelenti a legnagyobb kihívást, ezért az újHÁZ Centrum országos kereskedőhálózatának tagjai együttműködésével húsz tároló- és raktárkapacitással bíró adományátvevő pontot hoztak létre, illetve a hálózat teherautó-flottájának jelentős részét is a segélyszállítmányok célba juttatásának szolgálatába állították.
Adománygyűjtés és szállítás a Kárpátaljára, az ukrán menekültek megsegítéséért. Juhász Attila, újHÁZ Centrum
Hogy a felajánlott adományok ne csak odakerüljenek, ahová szánják őket, hanem ott is maradjanak, felvették a kapcsolatot a Magyar Görögkatolikus Egyház kárpátaljai testvérszervezetével. Attila az akció keretein túl is személyes küldetésének érzi a segítségnyújtást, így mintegy tíz többgyermekes ukrán család gödi elhelyezését is megszervezte.
„Többek között egy olyan négygyermekes családot is segítünk, ahol az édesanya zenetanár, és a férjével, a gyerekekkel, valamint a két nagyszülővel együtt az ukrajnai településük kórusának tagjai voltak. Számukra hihetetlen lelki táplálékot jelentett, hogy a helyi baptista közösség gyülekezetében ukránul énekelhettek. Leírhatatlan élmény volt hallani őket.” Attila természetesen tisztában van vele, hogy az adakozási kedv illékony, ezért a segélyszervezetekkel karöltve tovább végzik segítő munkájukat. Nemcsak a saját munkatársai, hanem 8-10 gödi civil is folyamatosan azon dolgozik, hogy szortírozzák és elszállítsák a megfelelő helyekre a beérkező adományokat.
Tartós élelmiszerek átadása a Mathias Corvinus Kollégiumnak, ahonnan ezt a Kárpátaljára juttatták. Semsei Rudolf, VakVarjú Éttermek, Budapest Party Service Kft.
A háború kitörése után szinte azonnal elkezdtek tartós élelmiszert gyűjteni, amibe a saját dolgozóikat is bevonták, így hamar három-négy raklapnyi tartós élelmiszer halmozódott fel. Az adományt a Mathias Corvinus Kollégiumba juttatták el, ahonnan Kárpátaljára került. A vállalkozás egyik étterme egy újbudai ukrán menekülteket fogadó intézménybe szállított meleg ételeket naponta mintegy 20–50 fő számára, ez a küldetésük a mai napig is megmaradt. Több alkalommal csoportos étkezést is biztosítottak a háború elől érkezőknek, emellett a rendezvények végén rendszeresen elszállítják a megmaradt ételeket a Máltai Szeretetszolgálathoz. Ez esetenként akár 100 adagot is jelent. A napokban pedig egy akciójuk indult az összes VakVarjú étteremben: az aktuális „séf ajánlatából” választók 100 forinttal támogatják a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot.
„A Covid az éttermek és a rendezvényszervezők számára olyan volt, mint egy meteoritbecsapódás. Már akkor eldöntöttük, hogy megpróbálunk azokon segíteni, akik esetleg még nagyobb bajban vannak, mint mi. Az, hogy egy központi cél érdekében teszünk valamit, mindenkit más szintre emel. Nagyon jó adni.”
“A Covid alatt hatalmas segítség volt számunkra, hogy a törzsvendégeink nem hagytak magunkra bennünket, ezt a gesztust most szeretnénk visszaadni. Viszont azt is megtanultuk, hogy nem könnyű jól segíteni. Ezért az első és legfontosabb tájékozódni, hogy hol és mire van szükség.”
Semsei Rudolfék több szervezettel is kapcsolatba léptek, de folyamatosan megkeresik őket a civil szerveződések, hogy segítsenek. Szerencsére a vendégeik hozzáállása is támogató, ezt már több korábbi akciójuk sikere is igazolja. „Talán nem is az a legfontosabb, hogy mennyi ételt vagy tartós élelmiszert tudunk összegyűjteni, sokkal inkább az, hogy a vendégeinkkel, a kollégákkal beszéljünk a helyzetről, az összefogásról.”
“A jó szándék is nagyon fontos, de az is, hogy valóban okosan segítsünk.”
Szállítással, adományfutárral, koordinálással
„Ott volt egy probléma, oda kellett mennem. Ez most történelmileg is egy komoly pillanat, és meghatározó, hogy mi, magyarok milyen módon tudunk segíteni a szomszédunkban élő nehéz helyzetű embereknek.”
– vélekedik a 24H Parcel Zrt. vezetője, Szabados Tamás, aki azt is hozzáteszi: emberileg rendkívüli tapasztalatot jelentett számára, hogy a veszélyben, a nehézségben mennyire jól össze tudtak fogni egymással az emberek.
A háború kitörése után föltett a Facebook-oldalára egy bejegyzést, hogy szívesen segítene a bajba jutottaknak. Rengeteg visszajelzést kapott, a kollégái is rögtön mellé álltak. Azok a futárok, akik egész héten reggeltől estig szállítják a csomagokat, jelezték, hogy szívesen vinnének szállítmányt Kárpátaljára. De egy másik szálon is elindultak az események. „Megkeresett egy teljesen idegen ember, aki szintén elkezdett számára ismeretlenekkel összefogni, így kialakult egy néhány fős csoport, amelynek tagjai látatlanban megbíztak egymásban. Megkérdezték, hogy szállítanék-e nekik, azt feleltem, hogy hét közben dolgozunk, de hétvégén szívesen. Az első fuvar alkalmával ajándékba kapott ágyakat kellett vinnünk egy olyan valakinek, aki a saját ingatlanját rendezte be átmeneti szállónak. De voltam egy segélyszállítmánnyal Kárpátalján is, civil emberek adományait juttattam el egy intézménybe.”
Tamásék első lépése az volt, hogy létrehozták az Adományfutár közösséget a Facebookon, és már készül az adományfutár.hu weboldal is. Ezeken a felületeken folyamatosan megosztanak információkat arról, hogy mikor mivel lehet segíteni. Tamáshoz csatlakozott egy önkéntes is, aki a szállításokkal kapcsolatos szervezési, koordinálási munkát végzi.
„A civilek korábban személyautóval vitték át az adományokat, mi most a teherautóinkkal tesszük ezt, így gyorsabban és nagyobb mennyiséget tudunk célba juttatni.” Tamás maga is rácsodálkozott arra a fantasztikus összefogásra, amire a magyarság képes. „Amikor adott egy veszély, egy nehézség, akkor megszűnik a bizalmatlanság, az aggodalom, és mindenki nyitottan, a saját lehetőségeit felülmúlva vesz részt a segítésben.” Jelenleg rossz körülmények között élő árvaházi gyerekek számára kezdtek személyre szóló ajándékokat gyűjteni.
„Mindenki ott segítsen, ahol a legjobban tud. Ezzel egymást is inspiráljuk.”
„Ha valaki bajban van, az nem hagy hidegen. Amikor egy konkrét cél érdekében megmozdulunk és a fizikai valónkkal részt veszünk a folyamatokban, megtapasztalhatjuk a közösség erejét. Ilyenkor nem csak én adok, én is legalább annyit kapok vissza – ez nem valósulhat meg otthon a kanapén ülve.”
– összegzi tapasztalatait Gangel Lilla, a Szelfi Múzeum Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
Ahogy mondja, a cselekvésben hisz, ezért közzétett egy Facebook-posztot arról, hogy szívesen segítene és akinek van kedve, csatlakozzon hozzá. Több ismerőse is megkereste, végül egy csapattal egy kárpátaljai árvákat istápoló projekt számára indítottak gyűjtést. Lilla számára fontos volt, hogy az adományuk olyan szervezethez jusson el, amely hiteles és valódi segítséget nyújt, így esett a választásuk a KEGYES-re (Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése).
„Számomra elengedhetetlen, hogy azoknak, akik csatlakoztak hozzám, mert bíznak bennem, pontosan be tudjak számolni arról, hogy hova juttatjuk a pénzt. Sokan szívesebben adományoznak, ha lehetőségük van az adományuk útját követni.” Ezt a szervezetet folyamatosan támogatják, az adakozók ma is havi szinten utalnak és gyűjtik a szükséges holmikat.
Repülőtéri önkéntes segítség az adományraktárban. Gangel Lilla, Szelfi Múzeum Kft.
Lilla emellett önkéntesnek is jelentkezett a Református Szeretetszolgálathoz, ahol az adományraktárban, illetve a repülőtéren teljesített szolgálatot. „Éjjel 1 órakor négy felnőtt nő meg egy kisfiú érkezett nagyon fáradtan, de már sehol nem tudtunk szállást adni nekik. Szerettünk volna segíteni, így az irodában fellelt vastag kartondobozokból és néhány pokrócból alakítottunk ki nekik fekvőhelyet. Szégyelltem magamat, hogy csak ennyit tudtunk adni, de ezért is roppant hálásak voltak. Akkor láttam, hogy ez a kicsi is mennyit számít!”
Lilla a lehetőségeihez mérten továbbra is végez önkéntes munkát, mert mint mondja: „azáltal, hogy adsz, rengeteget vissza is kapsz, és ezzel mindenki nyer”.
Volt olyan cégvezető, aki csak késő este tudta vállalni a beszélgetést, mást éppen szállítás közben tudtunk megkérdezni. Ebből is látszik, hogy a többségük ideje percre ki van számolva, mégis érzik, tudják: szükség van a segítségükre. Az elmesélt történetek is bizonyítják, hogy a saját maga módján mindenki képes jobbá tenni a világot, összefogással viszont sokkal nagyobb eredményeket is el lehet érni. Ha valaki épp az olvasottak hatására dönti el, hogy szeretne segíteni, érdemes azt „okosan” tennie, felmérve az igényeket.
Ahhoz, hogy biztosak legyünk abban, jó helyre érkezik a felajánlásunk, jobb már működő szervezeteken keresztül adományozni.
A kollégáinkat, a környezetünket is bevonhatjuk a munkába, többségük valószínűleg pozitívan reagál a kezdeményezésünkre; sokszor épp csak arra van szükség, hogy valaki elindítsa a segítő folyamatot. Ez a valaki miért ne lehetnénk mi, magunk?
Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
Steinhardt Tamás ambiciózus fiatal vállalkozóként tanulni és fejlődni jött a Bizalmi Körbe, emellett pedig épp egy generációváltás sikeres menedzselésén dolgozik.
A vele készült bemutatkozó interjú elolvasása nemcsak a Z-Szabó-Bau és Társa Kft. megismerését segíti, hanem sok más érdekes gondolattal is szolgál:
„Alapvetően építőipari generálkivitelezéssel foglalkozik a cégünk. Ennek legfontosabb alappillére a családi házépítés. Ezzel együtt az elmúlt években gazdasági épületek kivitelezésével is foglalkozunk, főként vendéglátóipari egységeket és borászatokat építve.
A piaci igényekhez alkalmazkodva igyekszünk többet adni és bővíteni a tevékenységünket. Ennek megfelelően a 2019-es év közepétől könnyűszerkezetes csarnokok kivitelezésével, illetve ezek anyagainak gyártásával és szerelésével is foglalkozunk.
Kisebb mennyiségben tervezési munkákat is vállalunk, főként víziközmű, közlekedési és statikai terveket készítünk. Székhelyünk Tapolcán található, a telephelyünk pedig a szomszédos Lesencetomajon.”
Tamás mesélt nekünk a csapatról is, amely összeszokott, sokat tapasztalt szervezetként működik közre a munkák megvalósításában:
„A 2019-es évtől mintegy másfélszeresére nőtt a létszámunk, így most 39 fő dolgozik nálunk saját állományban, illetve alvállalkozókkal is együttműködünk. Kétharmad arányban a fizikai állományban dolgozók, egyharmadrészt pedig az iroda és a telephely feladatait ellátók vannak velünk.
Van egyébként egy „keménymag” a csapaton belül, akik már 10-15 éve lojálisan erősítik a céget a magas szakképzettségükkel. Azon túl, hogy próbáljuk őket megtartani, javarészt a fix alvállalkozókkal is 15-20 évre visszanyúló kapcsolatokat tartunk fenn.”
Tamás építőmérnökként végzett, hogy aztán a más cégeknél felszedett tapasztalatok után családi kérésnek eleget téve vegye át a Z-Szabó-Bau és Társa Kft. vezetését:
„A családban a nagypapám volt építőmérnök, gyakorlatilag ezért lettem én is az. A céget még apósom alapította 1993-ban, az egyéni vállalkozói szintről indulva szisztematikus és szorgalmas munkával.
A feleségemmel Nagykanizsán ismerkedtünk meg, majd Budapesten szereztem tapasztalatot és széleskörű rálátást, vezetői feladatokat ellátva. Apóssal sokat beszélgettünk és ő győzködött, hogy a cég jövőbeli fennállásának és fejlesztésének kulcsaként vegyem át Tőle a cég vezetését. Természetesen hajlottam is erre, hisz ez egy rendkívüli kihívás, fejlődési lehetőség és alkotó munka”
Így lettem 2020. januárjától ügyvezető, tehát igazából egy generációváltás zajlott és zajlik le nálunk, ami véleményem szerint jelenleg elég nagy nehézség Magyarországon. Apósom pedig a cégvezetéstől háttérbe vonulva a helyszíni kivitelezéseket és az építésvezetőket irányítja”
A Bizalmi Kör tagságtól Tamás a mások tapasztalatán keresztüli tanulást, a személyes fejlődést és az aktuális kihívások áthidalását reméli:
„Sokakkal tudtam beszélgetni a klubon belül, pozitívak a kilátások. Egyrészt a generációváltás kérdése foglalkoztat. Szívesen beszélgetnék olyan cégvezetőkkel, akik előrébb járnak már ebben.
Emellett a szakemberhiány minket is érint sok más céghez hasonlóan. Szívesen ötletelnék más vállalkozókkal arról, hogy akár alvállalkozói formátumban is, de miként tudunk minőségi tudást a céghez csábítani.
Illetve a marketing területe az, ami idei évben számunkra kiemelt prioritás, úgyhogy ezen a fronton is bízom a releváns tapasztalatokban és a fejlődésben.
A szabadidő relatív fogalom most Tamás életében, de ezt kevésbé bánja, mert így is minőségi elfoglaltságokkal töltheti az idejét:
„Nem sok szabadidőm van, de ez nem baj. Legfontosabb a családom, van egy 10 hónapos kisfiam, a vele és a feleségemmel töltött minőségi idő feltölt. Emellett picit úgy érzem olyan vagyok, mint egy „szivacs”, vagyis szeretek új dolgokat tanulni, folyamatosan fejleszteni a szaktudásomat és magamba szívni az új tudást
Rendszeresen képzéseket nézek, oktatásokon veszek részt, júniusig például a Magyar Mérnöki Kamaránál vizsgázom. Ezek a tevékenységek le is kötik minden időmet, majd talán a tanulás után a vízi sportoknak is lesz hely.”
Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
