Hampuk Richárddal a PR fontosságáról, átértékelődéséről beszélgettünk. Richárd ma két vállalkozást visz, az egyik egy PR és digitális ügynökség, a másik egy professzionális podcastokat gyártó csapat, melyet alapítótársaival működtet. PR ügynökségével főként multinacionális cégek reputációjának javításában, tartalmaik megfelelőbb kommunikálásában segédkeznek. A cél, hogy adott vállalat minél hatékonyabban adja át azokat az üzeneteket, melyeket adott termékek, szolgáltatások kapcsán átadni kíván.
Hampuk Richárd, a Person Magyarország vezetője egészen izgalmas eredettörténettel bír! 15-16 éves korában kereste meg első millióját diszkógömbök és különböző fények bérbeadásával. Hogy honnan jött az ötlet? Négy évvel idősebb bátyja közelében szeretett volna lenni és gondolta, ha a nagytesó szülinapján menő fények lennének és ezeket csak ő tudná kezelni, biztosan beengednék a buliba.
Habár nem úgy, ahogyan tervezte, de részt vehetett az ominózus eseményen, aminek aztán első ügyfeleit köszönhette. Másfél évvel később Somogy megyében Hampuk Richárd lett a legtöbb bérbeadható fény tulajdonosa, aki jogosítvány híján saját sofőrrel járt felszerelni a bérbe adott fénytechnikát.
Hogyan reagáltak kommunikációs és marketing szinten a vállalatok a koronavírus első hullámára?
Nagyon érdekes látni és megtapasztalni, hogy a válság hatására úgymond „kimutatták a foguk fehérjét” a vállalatok. Kétféle reakció volt jellemző. Az egyik a segítő, támogató, a másik pedig az a képmutató-attitűd, akik kifelé azt kommunikálták, hogy vissza akarnak adni a társadalomnak, de miközben jótékonykodtak, megnőttek az elbocsátások, bércsökkentést hajtottak végre és csak a profit maximalizálásával törődtek.
„Jól látszik most, hogy mely cégek azok, akik valóban tartják magukat a kommunikált értékeikhez. Ilyen például a Coca-Cola, akik a vészhelyzet alatt átvették a Vöröskereszt kommunikációjának vezénylését, ami szerintem egy nagyon szép kezdeményezés.”
Ki kell emelnem azonban, hogy vannak olyan területek, ahol nagyobb nehézségeket okozott a válság és tőlük természetesen nem elvárható, hogy megtartsák az embereiket. Ezekben az iparágakban azt tartom fontosnak, hogy hogyan bocsátották el a munkavállalóikat, mivel segítették őket. Adtak esetleg prémiumot, hosszabb felmondási időt?
Az Airbnb-nél például az összes céges laptopot elosztották az elbocsátott munkatársak közt és folyamatosan hangsúlyozták, hogy nem a dolgozók tehetnek a menesztésükről. Ezt külön aláhúznám, mert egy ennyire bizonytalan helyzetben sokat segít, ha nyomatékosítják az emberben, hogy nem ő a hibás.
Mit gondolsz a hitelességről?
Sokszor olvashattuk a nemzetközi sajtóban, hogy egy nagyvállalat egyik oldalon jótékonykodott, míg másfelől beperelt egy állami szervet és megpróbálta a lehető legtöbbet kiszedni adott szerződésből, miközben minden kormány nehéz helyzetben volt, van… Ez a helyzet, ezek az új magatartásformák felértékelik a PR szolgáltatásokat, hiszen most még nagyobb szükség van arra, hogy egy vállalat megmutathassa az értékeket, amik mellett kiáll.
Hogy ne csak az látszódjon, milyen terméket szeretne bevezetni, hanem az is, hogy egyáltalán milyen alapvetések mentén működik adott cég. Mondjuk, hogy hol helyezkedik el a stakeholder skálán? Mivel és milyen mértékben járul hozzá saját térségének fenntarthatóságához például. Ez sokat számít, ha egy vállalat hitelességét vizsgáljuk.
Kik profitálhattak ebből az időszakból?
Azok jártak jól, akiknek van valódi értékrendjük, akiknek a vállalati kultúrájában fontos értékek voltak lefektetve és most bizonyíthatták is, hogy valóban tartják magukat ezekhez az értékekhez. Ez a magatartás most abszolút felértékelődik! Míg a koronavírus előtt az employer branding azon területein versenyeztek a cégek, hogy kinél van babzsák, csocsó, szebb iroda, jobb gépek, most arra tevődött át a hangsúly, hogyan bántak a munkavállalóikkal ebben a nehéz időszakban, mennyire voltak rugalmasak, mennyire tolerálták az embereik mélypontjait, mennyire törekedtek a munkahelyek megőrzésére.
Akik emberségesen viszonyultak a csapatukhoz azok sokkal jobb helyzetbe kerültek. Emellett a beszállítók igényeinek figyelembevétele is felértékelődött a válság hatására. A SIÓ például úgy döntött, hogy rövidebb határidővel fizeti ki a beszállítóit, ami szintén egy szép és kapcsolaterősítő gesztus.
Az employer-branding építését tehát kiemelten fontosnak tartod?
Érdekes kérdés ez, mert a korlátozó intézkedések alatt sok szakmai beszélgetésen vettünk részt és volt olyan időszak, amikor azt éreztük, hogy nem ez a fontos, hiszen az lesz a lényeg, hogy egyáltalán legyen állása az embereknek. A munkáltatók jó pozícióba kerültek, hiszen van miből válogatniuk, a munkavállalók pedig sokkal rugalmasabbak és könnyebben elköteleződnek egy-egy vállalat mellett.
Ugyanakkor a korlátozások feloldása után mégis kiderült, hogy fontos milyen értékei vannak egy munkáltatónak. A lojalitás szempontjából különösen lényegessé vált, milyen munkáltatói márkád van.
A B2B szektorban működik-e a mikroinfluencer jelenség?
Egyre több nagyvállalati vezető foglakozik ezzel és a mi munkák egyik része, hogy personal brandet építünk nagyvállalati vezetőknek. Ez a szerep is egyre inkább felértékelődik, hiszen a munkavállalók nagy része a vezetők személye, értékei alapján választ. Cégek egymás közti üzletelése kapcsán is nagyobb szerephez jut ma már, egyszerűen azért, mert szívesebben ülünk le valakivel, akinek van valamilyen látható márkája, karaktere.
Szerinted hogyan éljük túl a válságot?
Ez szektorfüggő. Sok mindent hozott ez a válság, részben nagy letisztulási lehetőséget. A vendéglátás, a turizmus nagyon megsínyli ezt az időszakot és természetesen a hullámok tovább terjednek. Azt kell most elfogadni, hogy ne ragaszkodjunk a 4-5 hónappal ezelőtti helyzetünkhöz. Legyünk flexibilisebbek. Alkalmazkodjunk a változáshoz és keressük meg, mi hogyan tudjuk támogatni azt a saját területünkön, területünkről.
A kommunikációs iparágban felértékelődni látszik a PR szerepe. A vezérigazgatók megtapasztalhatták, hogy miért és mennyire fontos a kommunikációs osztály és egyre inkább értékelik ezért stratégiai szinten is. A kilábalás egyik eszköze a hatékonyság, én ezt látom magunkon és a partnereinken is.
Mi a sikeres válságkommunikáció titka?
A higgadtság. A nehéz helyzetet az okozta, hogy a nagyvállalatoknak ugyan volt terve válság esetére, de ez a válságkommunikációs terv cégen belüli balesetekre, működést megnehezítő törvényi szabályozásokra vonatkozott nem pedig világméretű katasztrófára.
Ezért mondtam, hogy most különösen fontos volt, mik egy cég alapértékei. Ahol ezek egyértelműek voltak, ott könnyen és hatékonyan tudtunk segíteni abban, hogy mit és hogyan kommunikáljanak. Ahol nincsenek meghatározva az értékek, ott ez sokkal nehezebb.
