Valamivel több, mint 200 cégvezető, ügyvezető igazgató és vállalati döntéshozó válaszainak segítségével készült el a BIX és a Bizalmi Kör közös kutatása, melyben a 2021-re várható bizalmi trendek alakulását igyekeztünk feltérképezni. Válaszadóink 71 százaléka biztosnak látja cége jövőjét és csupán 13 százalék érzékeli úgy, hogy iparága leépülőben van. Ezek a számok mindenképp bizakodásra adnak okot ennek a nehéz évnek a végén. A kutatás részletes összefoglalója elérhető a cikk végén.
Kérdőívünkben összesen 45 kérdést tettünk fel, mely kérdéseket 5 szekcióra tagoltuk. Ezek a következők voltak: szervezeti bizalommal, innovációkkal, piaci illetve társadalmi bizalommal kapcsolatos kérdések, valamint az elmaradhatatlan demográfiai adatok. Rákérdeztünk a cégek válságkezelési eredményességére, a tervezett együttműködéseikre, de arra is, mennyire bíznak munkavállalóikban és természetesen, hogy hogyan látják a gazdaság stabilizálódásának, még inkább újbóli fellendülésének lehetőségét.
Az egyik legfontosabb eredmény a számszerűen is láthatóvá vált bizalmi háló jelentőségének növekedése. 159 válaszadó, azaz a kitöltők több mint fele azt nyilatkozta, hogy új partner választásánál egyértelműen prioritást élveznek az olyan jelöltek, akiket a már meglévő partnereik ajánlanak. Ennek nyomán megkockáztatjuk a kijelentést, hogy ezek a kapcsolódások jóval többek, mint üzleti, gazdasági érdekek mentén kialakult szerveződések. Inkább mutatnak a közös értékeken alapuló és egyben üzleti, gazdasági szövetségek irányába.
Ha pedig érdekeink értékeink mentén kapcsolódnak, azzal sokkal erősebb, tartósabb szövetségeket köthetünk.
Ezt támaszt(hat)ja alá az a kérdés is, melyben arra kerestük a választ, mennyien veszítettek el igazán jó partnereket a COVID 19 hatásai miatt. 69,1 százalék jelölte meg a „nem”-et válaszként. A járvány az üzleti döntések során figyelembe vett szempontokon sem módosított olyan mértékben, mely bármelyik szektorban nagy kilengésekhez vezetett volna. Egyedül a személyes kapcsolattartásra volt érzékelhető hatással. Ezt illetően mindenki óvatosabbá vált.
A kutatásban 26 piaci terület képviseltette magát, legnagyobb számban az építőipar, az ingatlan, az értékesítés/kereskedelem, az IT szektor és a szolgáltatóipar vezetői, döntéshozói szerepelnek kitöltőink között. Habár 2020 során úgy tűnt, teljesen egyértelmű trendeket figyelhetünk meg: a vendéglátás, idegenforgalom, turizmus a megmaradásért küzd, míg az IT szektor a válság nagy nyerteseként halad az élen, jelen anyag tanulsága szerint nem ennyire fekete-fehér a helyzet.
Meglepő módon a beruházások mértékét csökkentő cégek közt sem csak a vendéglátóipar és idegenforgalom képviselőit találhattuk meg, hanem az építőipar, a kereskedelem és – a várakozásokkal ellentétben – az IT szektor tagjait is, akiknél szintén előfordultak leépítések, partnervesztések, sőt megrendelésektől is estek el többen e szegmens szereplői közül.
Fontos kiemelnünk, hogy az általunk vizsgált területek közt a fent említett veszteségek eloszlanak, azaz egyértelmű tendencia nem mutatható ki a vendéglátás, turizmus rovására, akik közt a Bizalom 2021 Kutatás összesítése alapján többen képesek voltak a növekedésre, még úgy is, hogy mondhatni életveszélyes problémákkal kellett megküzdeniük.
Kérdőívünk egyik legizgalmasabb részében 2021 kulcsszavát kerestük. A „Mit gondolsz, mi lesz az jövő év kulcsszava a piacodon belül?” kérdésünkre érkezett szógyűjtemény top tízes listája a következőképpen alakult: túlélés | megbízhatóság, bizalom, biztonság | fejlesztés, fejlődés, innováció(k) | újraindulás, újratervezés | változás | szemléletváltás | együttműködés | digitalizáció | rugalmasság | alkalmazkodás.
Mindebből jól kivehető, hogy az innoválás, a kreatív fejlődés és az ezzel együtt járó szemléletmódváltás, rugalmasság, az újratervezés, ha lehetséges a 2020-as események következtében még sarkalatosabb pontok, mint korábban bármikor is voltak.
Mondhatni, a cégek akadálymentesítésének egyik alapkövévé vált, hogy digitalizáljank, automatizáljanak, találják meg és foglalják el helyüket az online térben, fejlesszenek olyan gyorsan és hatékonyan, annyi területen, amennyin és amennyire csak lehetőségeik engedik.
A kutatás tanulsága szerint megkerülhetetlenül és visszafordíthatatlanul eljutottunk abba az érába, ahol a digitalizációtól, az erősebb online jelenléttől és a különböző folyamataink automatizálásától nagyban függ a fennmaradásunk, a sikerességünk, az előbbre jutásunk.
Ami a digitalizációt illeti, a megkérdezettek közül szinte mindenki az átállás valamely szakaszában van és többen igen pozitív változásokról számoltak be.
A digitalizációnak köszönhetően egyértelműen felgyorsultak a céges folyamatok, költséghatékonyabbá vált a működés és a cégek sikeres bővítéseket is végrehajtottak.
Ha tehát a tervezett beruházásokra adott válaszokat szemléljük és azok nagy százalékban való egyértelmű növekedését, kijelenthetjük, hogy a cégek áldoznak az életben maradásukhoz szükséges folyamatokra és egyéb fejlesztésekre is, legyen szó digitális vagy más típusú innovációkról.
Szerencsés eredmény, hogy habár többeknek okozott jelentős gondokat az idei helyzet, a kitöltők túlnyomó többsége meg tudta tartani munkavállalóit!
Az, hogy ezt a bravúrt sikerült végrehajtania a válaszadók több mint felének, talán nem alaptalanul állítható, hogy összefügg a kollégákba vetett bizalom mértékével. Mivel a válaszadók közt jelentős arányban találjuk meg az építőipar képviselőit, így a munkavállalókba vetett bizalmat ábrázoló diagramunk talán nem eléggé meggyőző, de azt még így is láthatjuk, hogy tekintélyes azok száma, akik jóformán szabadkezet adnak, adhatnak munkatársaiknak. Az 39,6 százalék, aki így tesz, nagyobb részt az IT és egyéb home office-al kompatibilis szegmensekből került ki.
Hogy mi jelentene valódi segítséget a cégeknek? Egy komplex csomag, melybe a következők tartozhatnának: adóterhek csökkentése, bértámogatás és az innovációk támogatása.
Kitöltőinket kérdeztük az idei, KATA-t érintő változásokról is. Véleményükben jól tetten érhető a felbolydulás, amit a kormány bejelentése (2021. január 1-től a három millió forint feletti, egy irányba menő számlákat negyven százalékos adó sújtja.) év közben kiváltott. Legtöbben a változtatások ellen vannak, de legalábbis abban a formában semmiképp sem támogatják, ahogyan az intézkedéscsomag jelenleg megvalósításra kerülne.
Hogy a gazdaság mikorra állhat vissza a 2019-es szintre, arról legtöbben úgy vélekednek, hogy a helyrebillenés reális számítások szerint 2022-2023-ra tehető.
Kérdőívünk elemzéséből azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy a cégvezetők, vállalati döntéshozók számára 2020 eseményei végleg megerősítették: a jó irány az etikusság, a bizalom, az értékalapú szövetségek felé való elmozdulás. Láthattuk, hogy egyre többek számára válik egyértelművé: a fennmaradás és a fejlődés hosszú távon csak együttműködéssel, méghozzá olyan együttműködéssel lehetséges, amely nem csak üzleti érdekek mentén képződik meg. Hogy a digitalizálás és a sokrétű innovációs tevékenység alapvetés vagy, hogy a legnagyobb nehézségek közepette is van lehetőség növekedésre.
Végül pedig, talán legfontosabbként azt mondhatjuk el a kérdőív elemzése után, hogy az értékek stabilitása biztonságot ad. Az újratervezés, a túlélés, a reziliencia könnyebb ott, ahol a valódi, megalapozott értékrend alapvetés, ahol a kapcsolati háló mély bizalmon alapul.
