Kiadásra kerültek a gazdaságvédelmi akciótervről szóló egyes kormányrendeletek. A munkajogi vonatkozású jogszabályokról Tihanyi Tamás munkajogi szakjogász készített egy kommentárokkal ellátott anyagot, melyet ezúton is köszönünk.
- Hogyan alkalmazzuk a rendeleteket?
- Mikor vehetjük igénybe a támogatást?
- Mit vállalunk ezzel?
A Kormány 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete (A továbbiakban: Rendelet) a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről
1. § (1) A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet] 6. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelhet.
(2) A munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet az (1) bekezdésben foglalt időtartamra meghosszabbíthatja.
(3) Az Mt. 99. §-ában, valamint az Mt. 104–106. §-ában foglaltaktól eltérni nem lehet, mely nem érinti az Mt. 135. § (4) bekezdésében foglalt eltérési lehetőséget.
(4) Az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
3. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
4. § E rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése alapján létrejött megállapodásnak megfelelően elrendelt munkaidőkeret szerinti foglalkoztatást a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.
Az 1. §-ban említett 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (2) bekezdése a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a következő Mt-től való egyoldalú eltérési lehetőségeket fektette le: egyrészt a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, másrészt a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, harmadrészt a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. Ezen eltérési lehetőségeket egészítette ki a mai Rendelet azzal, hogy a munkáltató (nyilván akár kollektív szerződés nélkül is) egyoldalúan elrendelhet legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet. Sőt, a munkáltatónak lehetősége van szintén egyoldalúan a már korábban megkezdett munkaidőkeretet huszonnégy havi munkaidőkeretre módosítani.
Annak, hogy ezt a munkáltató egyoldalúan teheti meg a rendelet értelmében, azért van jelentősége, mert a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (4) bekezdése a felek közös megegyezése esetén ezidáig általános eltérési lehetőséget biztosított az Mt. összes rendelkezésétől (nyilván a rendeltetésszerű joggyakorlás, a jóhiszeműség, és a tisztességes foglalkoztatás keretein belül), tehát kollektív szerződés hiányában hat hónapnál hosszabb munkaidőkeret megállapítására, valamint az éppen folyó munkaidőkeret meghosszabbítására ezidáig csak közös megegyezéssel (munkaszerződés-módosítással) volt lehetőség. E Rendelet értelmében tehát a munkáltató egyoldalúan elrendelhet maximum huszonnégy havi munkaidőkeretet (ezzel a munkavállaló által rendes munkaidőben ledolgozandó munkaidő mértékét két éves átlagban lehet figyelembe venni és számolni), sőt, a már folyó munkaidőkeret hosszát is egyoldalúan megváltoztathatja maximum 24 hónapra. Ez a rendelkezés a kihirdetést követő napon (2020. április 11.) lép hatályba.
Pontosítja (szűkíti) ugyanakkor a Rendelet a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazást az Mt-től való általános eltérés lehetőségének vonatkozásában. Kimondja ugyanis, hogy a beosztás szerinti napi- és heti munkaidő maximális mértékére, valamint a napi, és heti pihenőidő minimális mértékére vonatkozó törvényi előírásoktól nem lehet eltérni. (Mt. 99. §, Mt. 104-106. §) Ez a pontosítás nyilván a biztonságos, és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a biztosítása végett volt szükséges. Ennek fényében érdekes, hogy a rendelet ezen pontja csak a kihirdetést követő 15. napon (2020. április 20.) lép hatályba.
A Rendelet fenntartja továbbra is azt a 47/2020. (III. 18.) kormányrendeletben is érintett rendelkezést, mely szerint amennyiben a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés a Rendeletben foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmaz, úgy azokat a Rendelet hatályban létéig nem lehet alkalmazni. A Rendelet a vészhelyzet idejéig van hatályban.
Értelemszerűen amennyiben egy, a vészhelyzet időtartamánál hosszabb munkaidőkeret megállapítására kerül sor, a vészhelyzet megszűnése a megállapított munkaidőkeret hosszát nem befolyásolja.
A Kormány 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról
1. § E rendelet alkalmazásban
a) csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;
b) egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;
c) létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására;
d) munkaadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltató, kivéve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § s) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a költségvetési támogatásban részesülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény és hálózat, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése szerint költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84. § (3) bekezdése alapján költségvetési támogatásban részesülő fenntartó;
e) munkavállaló: az Mt. szerinti munkavállaló, kivéve az, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül; f) távolléti díj: a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díj, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is;
g) veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet.
2. § Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha
a) a munkavállaló
aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
ab) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és
ac) nem tölti a felmondási idejét,
b) a munkaadó
ba) a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
bb) a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
bc) a bb) ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
bd) legalább hat hónapja működik, és be) a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
c) a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.
3. § (1) A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg.
(2) A támogatás időtartama három hónap.
(3) A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
(4) A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
(5) A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
(6) A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
(7) A támogatás köztehermentes.
4. § (1) A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
a) csökkentett munkaidőben,
b) a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
(2) A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
a) a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és
b) azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
c) azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.
(3) A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
a) a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
b) azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
c) azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
d) azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
e) azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.
(4) Ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, a létszámtartási kötelezettsége szempontjából valamennyi telephelyét együttesen kell figyelembe venni.
5. § (1) A támogatás akkor nyújtható, ha
a) a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
b) a munkaadó
ba) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül,
bb) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
bc) 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
c) a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
(2) Nem nyújtható e rendelet szerinti támogatás az Mt. 53. §-a, valamint 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz.
6. § (1) A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható.
(2) A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.
(3) Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Azonos telephely vonatkozásában – a (9) és (10) bekezdésben foglaltakat kivéve – csak egy alkalommal nyújtható be kérelem. Ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem.
(4) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az 1. § a) pontja és 4. § (1) bekezdés szerinti megállapodást.
(5) A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti telephelynek megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani.
(6) A kormányhivatal
a) a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását;
b) határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról;
c) ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.
(7) A kormányhivatal e rendelet szerinti feladatköreivel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szerv a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter.
(8) A (6) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg.
(9) Ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.
(10) A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.
(11) A kormányhivatal kezeli a támogatás megállapításához szükséges, kérelemmel összefüggő, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat, az Flt. 57/D. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.
(12) Az Flt. szabályait e rendelettel összhangban kell alkalmazni.
7. § A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap címből nyújtható.
8. § Megszűnik a támogatás,
a) ha a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
b) ha a munkavállaló
ba) munkaviszonya megszűnik,
bb) a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
c) ha a munkaadó
ca) a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
cb) a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
d) ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
e) ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
9. § (1) A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.
(2) A létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti időszak leteltét követően kerül sor.
(3) A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
(4) A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható.
(5) Mentesül a munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.
(6) Az Flt. 21. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség esetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetbe határozatában dönthet a befizetési kötelezettség részben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.
(7) Az (1) és (4) bekezdésben foglalt befizetés kötelezettségre az Flt. visszakövetelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az Flt. 21. § (4) és (4a) bekezdésének kivételével.
(8) Az (1) és (4) bekezdésben foglalt befizetés kötelezettség nem teljesítése esetén az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 57. alcíme szerint kell eljárni.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. április 16-án lép hatályba.
(2) A 11. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
11. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
A Rendelet értelmében tehát a támogatás igénybe vételének egyik feltétele lesz, hogy a munkaszerződés szerinti munkaidő csökkentésére a vészhelyzet kihirdetését követően kerüljön sor. A csökkentett munkaidő mértéke akkor fog megfelelni a támogatás kritériumainak, ha pl. egy korábban heti 40 órának megfelelő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés szerinti munkaideje heti 20-tól heti 28 óra szerinti munkaidőre módosul úgy, hogy a módosítás következtében a heti 20 órás foglalkoztatást mindenképpen el kell érni.
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll. Fontos információ tehát, hogy a támogatást a munkavállaló, és nem a munkáltató kapja.
Fontos kritérium továbbá, hogy a munkavállaló nem részesülhet a részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban, valamint, ha nem tölti a felmondási idejét.
Érdekes kritériumokat fogalmaz meg a 2. § bc), illetve c) pontja. A a támogatásra való jogosultság további előfeltétele, hogy a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig a munkáltató egyrészt kimerítse, másrészt a munkaidőkeret lejárjon, vagy lezárásra kerüljön.
Speciális jogértelmezési kérdés ugyanakkor, hogy vajon mit jelent – különösen egymás összefüggésében – a támogatás feltételeként a „munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségek kimerítése”, valamint az a c) pontban foglalt kritérium, miszerint a munkaidőkeret lejárjon, illetve „lezárásra kerüljön”. Ha ugyanis a rendelkezésünkre álló jogi lehetőségek keretein belül ki akarjuk meríteni a munkavégzés átütemezésére biztosított munkaidő-beosztási lehetőségeket, akkor alapesetben egy minél hosszabb munkaidőkeretet kell, hogy megállapítsunk (akár a rendkívüli helyzetből fakadó felhatalmazással 24 havit) annak érdekében, hogy részmunkaidős foglalkoztatás mellett a válság okozta leállást, vagy intenzitáscsökkenést kompenzáljuk, vagy legalábbis az éppen folyó munkaidőkeretet annak lejártáig arra használjuk, hogy a kompenzáció érdekében megvalósítsuk az átütemezést.
Ehhez képest a támogatás feltétele, hogy az éppen aktuális munkaidőkeret lejárjon, vagy „lezárásra kerüljön” (amit nem lehet másként értelmezni, mint hogy egy, a tájékoztatóban foglaltak szerint majd csak egy későbbi időpontban véget érő munkaidőkeretet a felek idő előtt, közös megegyezéssel lezárnak), tehát ez a két rendelkezés álláspontom szerint egymásnak a feltételek teljesülése szempontjából ellentmond. Ha ugyanis a munkaidőkeret annak lejárta előtt „lezárásra kerül”, akkor véleményem szerint a felek nem éltek a munkavégzés átütemezésére biztosított munkaidő-beosztási lehetőségekkel, sőt, épp ellenkezőleg, nem használták ki az éppen folyó munkaidőkereten belül a beosztás átütemezésében rejlő lehetőségeket. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom kikérni a támogatás folyósításáért felelős járási hivatal álláspontját (ami várhatóan kedden még nem lesz túlzottan kikristályosodott állapotban…).
A támogatás 3 hónapra állapítható meg, kizárólag a jövőre nézve, tehát a korábbi időszak nem vehető figyelembe. Ennek mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti havi nettó távolléti díj összegének a 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének a 70%-a. A távolléti díj összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. A támogatás havonta, utólag kerül folyósításra. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
A támogatás igénybevételéhez a munkáltatónak és munkaadónak vállalnia kell, hogy csökkentett munkaidőben, továbbá azon túli, ún. „egyéni fejlesztési időben” állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Az említett „egyéni fejlesztési idő” részletszabályait, illetve jellemzőit a Rendelet nem konkretizálja, azt azonban megemlíti, hogy a munkavállalónak kötelessége továbbá, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.
A munkavállalónak tehát kötelessége vállalni a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, ugyanakkor azt is, hogy amennyiben a meglévő munkaviszonya mellett másik munkaviszonyt létesít, az a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya annak, hogy újra a korábbi óraszámban végezzen munkát a munkáltató részére.
A munkáltatónak vállalnia kell a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, és további egy hónapig. Vállalja továbbá, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor; és azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak. valamint azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját és végül azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.
A fentiek mellett további megkötés, hogy a támogatás nem vehető igénybe munkaerő-kölcsönzés keretében végzett foglalkoztatáshoz, továbbá munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §-a szerint átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő módon, az abban foglaltaktól eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatás) esetén. Végül, a támogatás érdekében a munkáltatónak kötelessége bemutatni, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
A támogatás iránti kérelmet elektronikus úton kell majd benyújtani a fenti szabályok alapján szükséges megállapodással együtt. A kormányhivatal a kérelmet 8 napon belül köteles elbírálni. A támogatási szerződés, illetve a támogatási összeg szerződésszegés esetére irányadó visszafizetésére a bértámogatási programok esetén irányadó általános kritériumok (pl. rendezett munkaügyi kapcsolatok) itt is érvényesek. A feltételek megszegése esetén a támogatást vissza kell fizetni, illetve ha a munkáltató nem tesz eleget a létszámtartási kötelezettségének, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni.
Összességében elmondható, hogy a Rendelet egy bonyolult feltételrendszer, és egy szoros, és intenzív együttműködési kötelezettség mellett arra az esetre kínál megoldást, amikor a munkavállalónak még élő munkaviszonya van a munkáltatóval, és az az elmúlt hetekben egy esetleges teljes leállásnak köszönhetően nem szűnt meg.
A kutatás-fejlesztés területén munkát végző munkavállalók támogatására külön jogszabály,a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete vonatkozik.
