A koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében tett kormányzati intézkedések sorában múlt hét csütörtök éjjel napvilágot látott 171/2020. (IV. 30.) Kormányrendeletben foglaltak értelmében rendkívül kedvezően módosulnak a fejlesztési tartalékképzés elszámolásának feltételei.
Amíg a fejlesztési tartalék eleddig kizárólag az adózás előtti nyereség feléig volt elszámolható társaság adóalapcsökkentő tételként, a hivatkozott Kormányrendelet rendelkezései szerint a fejlesztési tartalék mostantól a teljes adózás előtti nyereség erejéig elszámolhatóvá válik, azzal, hogy a 10 milliárdos abszolút korlát továbbra is megmarad.
Amennyiben tehát egy vállalkozás úgy dönt, hogy a jövőbeni beruházásai fedezetére fejlesztési tartalékot képez, akkor akár a teljes társasági adófizetési kötelezettség alól is mentesülhet arra az adóévre, amelyiknek a profitjából a fejlesztési tartalékot megképezte.
További kedvező fejlemény, hogy a fejlesztési tartalékképzés lehetőségével akár a 2019-es adóévre visszamenőlegen is élni lehet, az alábbiak szerint:
- Amennyiben a vállalkozás a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a Kormányrendelet hatálybalépésének napjáig – azaz 2020. május 1.-ig – már benyújtotta társasági adóbevallását, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig önellenőrzi, és ezzel egyidejűleg a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
- Ha a vállalkozás a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan még nem nyújtott be társasági adó-bevallást, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.
Értelmezésünk szerint a fentiek, konkrétan a számviteli önellenőrzés lehetővé tétele azt az utólagos lehetőséget is megteremti, hogy akár azok is élhetnek a fejlesztési tartalék adta lehetőséggel, akik eddig ezzel nem számoltak, és ezért 2019 végéig nem képeztek a beruházni kívánt összeggel megegyező összegű lekötött tartalékot.
Végezetül megjegyzendő, hogy fejlesztési tartalékképzés esetében valójában nem egy abszolút társasági adó megtakarításról, hanem csupán egy halasztott adófizetési lehetőségről van szó, hiszen a fejlesztési tartalékból megvalósítandó beruházásokra az üzembe helyezésüket követően elszámolható amortizációt kizárólag számvitelileg lehet érvényesíteni, azonban értékcsökkenés elszámolására a társasági adóalappal szemben nincs lehetőség.
Vagyis lényegében a fejlesztési tartalékból megvalósítandó beruházások bekerülési értékének egyösszegű, az adózás előtti nyereség (de legfeljebb 10 milliárd forint) erejéig teljes mértékben előrehozott – hosszú hasznos élettartamú eszközök esetében kifejezetten előnyös – elszámol-hatóságáról van szó, mely mindazonáltal – a jelenlegi társasági adókulcs változatlanságát feltételezve – a jelenlegi válsághelyzetben egy kiváló cash flow javító lehetőséget kínál a profitjukból beruházni szándékozó vállalkozások számára, hiszen lehetővé teszi a tárgyévi társasági adófizetés továbbá a következő adóbevallás benyújtásáig esedékes adóelőlegfizetések minimalizálását.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen konkrét kérdésük merülne fel, akkor szívesen állunk rendelkezésükre, kérjük forduljanak hozzánk bizalommal.
Bagi Márta
+ 36 30 991 9998
dr. Hajdu Zsolt
+ 36 30 221 5556
