A világban sok minden változott és változik nap mint nap, de valami soha: az emberek egymáshoz fordulnak segítségért, tapasztalatmegosztásért, ha egy-egy ötletet meg akarnak futtatni, valamilyen tervet készítenek, megvalósítanak. Ez különösen fontos cégvezetőknek, akik olyan kihívásokkal szembesülnek munkájuk során, melyekkel a környezetükben csak kevesen. Ezért is jó, ha van hely és idő, hogy hozzánk hasonló emberekkel keressünk megoldásokat, gyűjtsünk ötleteket és fejlődjünk.
A legtöbb cégvezető magányos. Egyedül van a felelősséggel, a cégével. Egyedül kell megtalálnia az irányt, terveznie és megvalósítania. Minden az ő nyakába szakad, ha probléma van, és legtöbbjüknek ideje sincs a mély beszélgetésekre egy-egy tervről, ami alapján más nézőpontból is meg tudnák vizsgálni azt.
Pedig, ha vannak valakik, akik bőven kilógnak az átlagból, azok a cégvezetők. Alkotnak, építenek, jobbá teszik ezzel mindannyiunk környezetét. Átlag feletti tervekhez pedig átlagon felüli emberek, emberi kapcsolatok szükségeltetnek olyanokkal, akik már jártak ott, vagy akik hasonló cipőben járnak. Nem véletlen, hogy a networking szervezetek, megmozdulások manapság már általánossá váltak. A 21. század embere szeretne újra valakikhez tartozni, egy közösség tagja lenni.
A tudásmegosztás, mint jelenség
A tudásmegosztás a haladás kulcsa lett. Konferenciák, blogok, énmárkák, előadások és információs csatornák tucatjai épülnek arra, hogy minél hatékonyabban adják át az emberek egymásnak a tudásukat valamely témá(k)ról, kezdve a TED konferenciáktól a különböző szakmai, országos és nemzetközi rendezvényekig, de gondolhatunk a céges blogokra, vállalkozói közösségekre, weboldalakra, és a különböző rendezvényekre meghívott előadókra is. A piac szakértőjének lenni és ezt meg is mutatni alapvető lett. Egyrészt a leendő ügyfelek és a célközönségünk akkor hiszi el igazán, hogy értesz ahhoz, amit csinálsz, ha “kilépsz a világba”, és megosztod a tudásod, másrészt egymás tapasztalataiból épülünk mind. Nemcsak az számít, mihez értesz, hanem az is, miért csinálod. Sőt, az is legalább ennyire számít, hogy miért dolgozol. Ma már, sajnos vagy sem, akinek nincs egy erős küldetése és nem szakértő a piac szemében, az nem tud érvényesülni.
A mesterelme kiemelkedik
A különböző tapasztalatmegosztási lehetőségek között is kiemelkedően nő a mesterelme csoportok ismertsége. Míg egy networking rendezvény fő célja elsősorban a kapcsolatépítés, a kapcsolati háló bővítése, addig egy mesterelme csoportban a tagok összefogása, egymás kölcsönös megismerése, segítése és a közös fejlődés a fő mozgatórugó. Az elv nagyon egyszerű, ahogy a Bizalmi kör alapítója, Gangel Péter fogalmazott:
“Ha mindenki azon dolgozik, hogy az asztal közepén több legyen, akkor mindenkinek több is jut belőle.”
– Gangel Péter
Melyek a világ legnagyobb, legnívósabb vagy épp legdrágább mesterelme csoportjai?
Magyarországon még kevésbé elterjedt mesterelme csoportokba járni, de Amerikában egészen grandiózus mastermind csoportok is működnek. Az elsőszámú mesterelme rendszer sokak szerint Dean Graziosi és Matt Larson Organized Billions nevű szervezete. Szigorúan szűrik a jelentkezőket, a csatlakozáshoz távolról sem elég, ha megvan a zsebedben a szükséges évi 25000$-os tagdíj.
De mégis mi az, amiért ennyit fizetnek az emberek? Miért éri meg? Évente kétszer rendeznek 2 napos vállalkozói ötleteléseket, egyébként havi képzések és egy titkos Facebook csoport a biztosított. Nagyjából ebben az ársávban mozog a többi csoport is a 10 legnagyobbat tekintve, már amelyiknek nyilvánosak az adatai. Ugyanis például Brendon Brunch vezetői csoportjába, a High Performance Mastermind szervezetbe való bejutáshoz nem is publikusak a számok, mennyi a díja, és hogy melyek a pontos bejutási kritériumok. Több szervezésben nemcsak mesterelme találkozókat biztosít az éves bérlet, hanem akár szűkkörű vállalkozói konferenciát is, mint a War Room Mastermind. Joe Polish csoportjába pedig éves 9 millió dolláros forgalom az alapkritérium, a szűrés csak eztán következik. A top 10 csoport vezetői marketingesek és coachok. A csoportokban közös, hogy nemcsak az üzletre, hanem az emberre, a gondolkodásmódra, a magánélet összhangjára és fejlődésére egyaránt fókuszálnak.
Ahonnan az egész indult, lassan 100 éve
Nem újkeletű találmány a mesterelme, vagy angol elnevezéssel mastermind. Már Napoleon Hill leírta a jelentőségét és dinamikáját Gondolkodj és gazdagodj című könyvében a múlt század elején, de vannak, akik szerint a mesterelme ennél is régebb óta létezik. Napoleon Hill szerint, ha egy célért legalább ketten összefognak, hogy egymást segítsék, az már mesterelme.
A mesterelme találkozók fontos kritériuma a rendszeresség, továbba az, hogy minden alkalommal az összes tag aktuális kérdéseire, kihívásaira sor kerül, és a többiek ötleteket, megoldási javaslatokat adnak rájuk.
Ha ezt a definíciót vesszük alapul, látszik, hogy már sokkal régebben is voltak mesterelme csoportok, csak máshogy hívták őket, és nem feltétlen voltak szervezettek. Például elég csak arra gondolni, ahogy annak idején Széchenyi Istvánék a reformkorban összefogtak a magyar ipar megerősítéséért. De kezdve az olyan helyi közösségekkel, mint a női körök, fonók, számos helyen és módon tűntek fel mesterelme szerveződések egy-egy jó cél érdekében és egymás segítésére, sőt, egy-egy baráti társaság összefogása ugyanúgy lehet mesterelme jellegű, mint egy vezetői csoport.
Kell egy csapat!
Mára a régi, szervezett közösségi formák megszűntek, újak nem alakultak ki. Ugyanakkor az változatlan maradt, hogy ha az ember valamilyen terven, annak megvalósításán dolgozik, keres valakit, akihez segítségért fordulhat, akivel tapasztalatot cserélhet és megfuttathatja az ötletét. Több helyről, hiteles személyektől kapott információt gyűjtünk össze és az alapján döntünk, legyen szó házépítésről, autóvásárlásról, nyaralásról vagy bármi jelentősebb projektről. A különbség csupán annyi, hogy a tanácsadók ilyen esetekben –általában – nem egyszerre ötletelnek. Szigetekként, magányosan vajmi kevés hatékonysággal tud az ember dolgozni, boldogulni, ahhoz képest, mintha kapcsolódna, együttműködne. Erről szól a mesterelme.
A mesterelme minden ember életében óriási jelentőségű lehet. Most mégis, egy bizonyos körrel, mégpedig a cégvezetőkkel foglalkozunk a továbbiakban. Ők azok, akik leginkább nagyban gondolkodnak, alkotnak, társadalmat formálnak. Céget pedig csak a vezetője tud sikerre vinni
– fogalmazta meg Balogh Péter, angyalbefektető, a Baconsult Kft. tulajdonosa.
Amitől a mesterelme működik
Két fő összekovácsoló erő lehetséges egy szervezetben: a közös ellenség és a közös cél. Valahol azonban mindkettő ugyanarra mutat, mégpedig arrafele, hogy amikor együtt megmozdulunk valamiért, akkor többek vagyunk, és az erőnk megsokszorozódik.
„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”
Széchenyi István
A vállalkozóknak, cégvezetőknek pedig vannak céljaik. Nem is kicsik. Hegyeket mozgatnak meg, alkotnak, építenek, terveznek, és mennek előre. Leginkább ebben a közegben tapasztalható látványosan, mennyi mindenre képes egy ember, ha akar. A mesterelme csoportokban pedig megmutatkozik, mit tud céltudatos, tettre kész vállalkozók egy csoportja, ha összefog. Amikor egyszerre dobban valamiért a szívünk, azt semmi nem képes felülmúlni. És ha mindenki belead apait-anyait, azon dolgozik, hogy az egész csapat tortája minél nagyobb legyen, akkor sokkal gazdagabb lesz az összes csapattag, így a környezetükre is pozitív hatást gyakorolnak. A vezetői csoportban, ha mindenkinek összeadjuk az eddigi vállalkozói tapasztalatát, legalább 50, de inkább 80-100 év tapasztalatából merítünk.
Találkozók dinamikája
A találkozók a legtöbb mesterelme szerveződésben személyesen történnek, nemzetközi szinten online kezdeményezések is akadnak. Időtartamuk nagyon változó, pár órától kezdve akár több napos elvonulásokig mindenféle rendezvényre van példa. Magyarországon még kevésbé elterjedt mesterelmézni, de már vannak kezdeményezések, és több éve működő mesterelme csoportok is.
Közös minden mesterelme találkozóban, hogy a csoport összes tagja hoz kérdést, a cégében éppen aktuális céljához kapcsolódó kihívást, és mindenki meghatározott rendszer szerint sorra kerül. A többiek együttes erővel ötletelnek, adnak előrelépési és megoldási javaslatokat. Saját tapasztalataikat és kapcsolatrendszerüket bevetve segítenek egymásnak nemcsak akkor, ha probléma van, hanem azért is, hogy egy adott célt gyorsabban elérjen a másik. Minden találkozón az összes jelen lévő cégvezető kérdésköre terítékre kerül.
Léteznek általános és tematikus mesterelme csoportok is. Általános mesterelme csoportba mindenki hozza az aktuális kérdéskörét, ami lehet bármi, például szervezetfejlesztés, HR, bérkérdés, marketing, új üzletág nyitása, nemzetközi terjeszkedés mikéntje, vagy egy ajánlat összeállítása. A tematikus mesterelme csoportok pedig kifejezetten egy-egy téma kérdéseit járják körbe, például a cégvezetői döntések folyamatát, vagy a marketinget vagy a szervezeti hierarchiát. Legfőbb különbség, hogy az általános mesterelme csoportok szinte mindig több alkalomra szólnak, akár évekre is, míg a tematikusok között gyakoribb, hogy csak egy, vagy pár alkalommal találkoznak. Általános mesterelme csoportnak érdemes legalább 3, de inkább 6 alkalmat adni, hogy kiderüljön, valójában mennyire hasznos a csoport. Ilyenkor ugyanis inkább 2-3 találkozó után mélyülnek el a témák és izgalmas egymás folyamatainak, terveinek megvalósulását nyomon követni.
Bármelyiket választod, mindkettőből rengeteget lehet profitálni.
Csapatok összetétele, kiválasztás folyamata
Ahhoz, hogy egy mesterelme csoport jól működhessen, mindenképpen meg kell szűrni a tagokat előzetesen. Komoly bizalmi kérdésekről beszélünk minden alkalommal, amit nem lehet megosztani bárkivel. Másrészt, a szervezőnek gondoskodnia kell arról, hogy olyan emberek kerüljenek egy csoportba, akik nagy valószínűséggel tudnak segíteni egymásnak. Az az ideális, ha nagyjából hasonló cégméret és szervezetek vezetői kerülnek össze, legfeljebb egy valaki „lóghat ki a sorból”, de ő is csak annyira, hogy valamennyivel kisebb, növekedésben lévő szervezetet képvisel. Azért fontos, mert a mesterelme csoportokban mindenkinek nagyjából azonosan jó, ha segít és segítenek neki. Az arányok viszont ellenkező esetben könnyen eltolódhatnának, mivel alapvetően nagyobb cégben más jellegű kihívások és célok aktuálisak.
Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy mit keres egy építőipari cég vezetője, egy informatikai vállalkozó, meg egy HR-es és egy könyvelő egy csoportban. Az a tapasztalat, hogy ha vannak kapcsolódási pontjaik, illetve azonos jellegű növekedésben vannak, akkor nagyon is jól tudnak együttműködni. Sőt, igazán az az előnyös, ha minél sokszínűbb az összegyűlt társaság. Más oldalról látnak rá a tagok egy-egy kérdésre, és a többféle meglátásból több és jobb ötletet tudnak hazavinni. Alapvetően egy mesterelme csoport tagjaira lehetséges együttműködő partnerekként, és nem pedig potenciális ügyfélekként érdemes tekinteni.
Akik a legtöbbet tudnak a mesterelméből profitálni
A rövid válasz az lenne, hogy mindenki. Mert mindenkinek van olyan helyzete, kérdése, amit ha megosztana másokkal, több erőt és lendületet kapna a megvalósításhoz. Ahhoz azonban, hogy valóban kihozd a maximumot a mesterelméből, számít a hozzáállás és a személyiség. Mert egy-egy mesterelme alkalmon sok minden történik és megtörténhet. Kiderülhet, hogy nem is az a fő kérdésed, amin eddig gondolkodtál, vagy előfordulhat, hogy kérdés nélkül mentél egy találkozóra, de sok időközben felmerült kérdésedre kaptál választ. Alapvetően fontos, hogy nyitottan állj a csoporthoz, a csoport tagjaihoz. Nézd meg, ki szervezi a találkozót, és hogy megtörténik-e a csoporttagok gondos összeválogatása, de utána bízz benne, hogy jó csoportba kerültél. Akkor tudsz profitálni belőle, ha te is beleadsz mindent, amit tudsz. Az ötletelésből vedd ki a részed és merj kérdezni. Lehetséges együttműködéseket, közös szálakat keress a csoporttagokkal.
Hátulütők, buktatók és akiknek nem való
Olyankor nem ajánljuk a mesteremét, ha a leendő tagjelölt nem nyitott kellően mások véleményére vagy kerüli a legtöbb olyan helyzetet, ahol vita alakulhat ki. Nem egyszer alaposan megkérdőjeleződik egy-egy ötlet, olyankor pedig fontos bírni a kritikát, és az építő szándékot kell nézni a beszélgetésben. A találkozókon, de már előtte is létfontosságú a bizalom kialakítása. Amennyiben ez valamely okból nem történik meg, vagy a leendő csoporttagok, csoportvezető iránt, vagy rosszabbb esetben a szervező fél felé sem, akkor nem ajánljuk a részvételt. Egyik csoportban sem fordulhat elő ötletlopás és nem is jó, ha van olyan tag, aki ettől fél. Ez eseben javasolt inkább más csoportot keresni, vagy még érlelni a csoporttagság kérdését. Ugyanis bizalmas témák kerülnek elő a cég egy-egy szegmensét illetően, és nélkülözhetetlen, hogy a valós megoldási javaslatokhoz az ahhoz szükséges összes részletet meg merjék osztani a tagok. Továbbá, ha épp olyan projektben van egy leendő tag, ahol szorítja az idő és nem tudja megígérni, hogy a találkozó(ko)n pontosan részt vesz, akkor is érdemes először inkább azt elrendezni és csak utána csatlakozzon a csoporthoz. Az időhiányt illetően viszont érdemes mérlegelni, hogy járhatott-e már más hasonló cipőben, aki megoldotta, és érdekes lehet-e a tapasztalata? Gyakori ugyanis, hogy az időhiányt meg lehet oldani már szervezéssel, illetve lehet gyorsítani a projekt megvalósulásán más tapasztalatából okulva. Ebben az esetben pedig az a pár óra maximálisan megtérül és érdemes rászánni.
Tipikusan jól mesterelmézhető témák
Ha ilyen sokrétű a mesterelme, akkor milyen témákra kaphatok választ, ötletet? Alapvetően majdnem mindenre. Először inkább arról az oldalról érdemes megközelíteni, hogy mire nem jó elsődlegesen, ez pedig az értékesítés. Kérdés lehet egy ajánlat ellenőrzése, értékesítési tölcsér, módszer összeállítása, kiváló ötleteket kaphat rá a cégvezető, viszont ne a csoporttagok legyenek az elsődleges értékesítési közösség. A tagok egymásnak bizonyos szempontból mentorai, tanácsadói, így olyan kérdések legyenek terítéken, amelyekben így várnánk segítséget. Rutinos mesterelméseink szerint minden jelentős ötletet és lépést érdemes megvitatni egy jó csoportban, mert könnyen kiderülhet, hogyan tudja sokkal eredményesebben és gyorsabban véghezvinni a projektet. Konkrét témákat illetően ide tartozhat a nemzetközi terjeszkedés, az üzletág nyitás, a generációváltás, a szervezetbővítés, az ajánlat és értékesítési tölcsér optimalizálása, ötlet marketingre, munka-magánélet összehangolása, csapatépítés… és a sor bőven folytatódik.
Egy mesterelme csoportba tartozás és a tagokkal való együtt fejlődés nagyobb elkötelezettséget épít a cégvezető saját cége, saját élete iránt is. Ritmust adnak az alkalmak, mert van egy hely, ahova rendszeresen ellátogat és megvitatja az aktuális kérdéseit. Ahova készül. Ráadásul élvezetes drukkolni egymásnak, és szinte mindig alakulnak közös projektek is.
Önszerveződő vagy központilag szervezett?
Nagyon jól hangzik, és már alakítanád is a saját mesterelme csoportod? Ha vagy olyan szerencsés helyzetben, hogy időd-energiád rá tudod szánni a szervezésre, és a környezetedben is akadnak olyanok, akiket érdekel, akkor vágj bele nyugodtan. Számos ilyen önszerveződésről tudunk, amelyek jól működtek. Azonban mivel mindenkinek folyamatosan változik az élete, ezek az egyénileg alakult mesterelme csoportok gyakran 2-3 találkozó után elhalnak, mivel nincs mögöttük rendszer, szervezet, stabil háttér. Szervezett keretek között magával a rendezéssel sem kell annyit foglalkoznod, levesszük a terhet a válladról. Mást tud adni a folyamat, ha elsőre ismeretlenekkel kerülsz össze és fizetsz érte. Nem kell foglalkoznod a technikai kérdésekkel, és szakemberek választják ki a csoport tagjait, ahol már akár az első alkalommal is mély beszélgetések tudnak kialakulni.
„Van olyan csoport, ahol már a közösen megírt bakancslistájuk kipipálásán is dolgoznak.”
– Ojtó Szabolcs, Bizalmi kör
Továbbá a szervezett keret arra is teret ad, hogy több más mesterelme csoporttagot is megismerj. Erre egyéb rendezvények adnak lehetőséget, és hatalmas löketet ad, hogy végső soron nemcsak egymásért dolgoztok, hanem közösen alkottok valamit.
Amiért tulajdonképpen csináljuk
Mert végső soron nemcsak az egyéni vállalkozók, cégek jólléte a cél. Az erős cégek, a stabil, jó profitot termelő vállalkozások tudnak csak fejlődni. Az államosítások miatt a szocialista időszak nem a vállalkozói kultúra fejlődését segítette. Ezt követően a privatizáció idején elkezdett szaporodni a vállalkozások száma, de sokáig nem volt a vállalkozóknak tekintélye. Mivel javarészt első vagy második generációs vállalkozók dolgoznak ma, akiknek egy része kényszervállalkozóként kezdte, még nagyobb kincs minden tapasztalat. Egy mesterelme csoportban, ha azt nézzük, hogy mindenki beleadja az eddigi vállalkozói éveinek számát, akkor könnyen összegyűlik több mint 100 év tapasztalata, és elképesztő erővel segíthetjük egymást mind emberi, mind vezetői, mind céges szempontból. Ezáltal együttes erővel tudunk az egész társadalomnak adni, és az egész magyar gazdaságot, a magyar társadalmat szolgálni.
