A koronavírusról mindenki beszél. A koronavírusról mindenki tud mindenfélét. A koronavírusról senki nem tud igazán semmi biztosat. Akad azért, aki legalább néhány részletet illetően hiteles forrásként fogadható el, és akinek szájából hihetőek a következő beszélgetésben elhangzott információk. A kétrészes cikk második felét itt találod.
Ahogyan ő maga is elmondja: a tudomány semmiről sem állítja, hogy ez vagy az százszázalékos bizonyossággal így vagy úgy van. Ez a vallás területe. A tudomány legfeljebb azt mondhatja: „legjobb tudásunk szerint”, „eddigi ismereteink alapján”. Ha pedig olyan valakinek a „legjobb tudása” szerinti ismereteire hagyatkozhatunk, mint egy, a saját területén, világviszonylatban piacvezető cég megalapítója akkor talán nyugodtan rábízhatjuk magunkat.
Duda Ernő a Solvo Zrt. alapítója, a Szegedi Tudományegyetem docense és a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke ilyen személynek tekinthető – legjobb tudásunk szerint. Átfogóan beszélgettünk vele a COVID-19 kapcsán vakcinákról, a különböző tesztelési lehetőségekről, a nyáj-immunitás kérdésköréről és arról, ami talán mindannyiunkat leginkább foglalkoztat: milyen lesz az „új normalitás”, mi marad meg, ha egyáltalán megmarad bármi is tanulságképp az egész világot letaroló, újfajta koronavírus után.
Mit érdemes tudnia annak, aki esetleg még nem hallott a Solvo-ról?
Ez egy húsz éve működő cég, amely a humán-biológia területén végez kutatásokat, közel 100 kutató közreműködésével (a cég összlétszáma 120-130 főre tehető). Biológiai modelleket építünk, kísérleti gyógyszereken dolgozunk. Világszerte közel 6-700 ügyfelünk van. A tudományos világ nagyon szűk területe ez, de ezen a piacon – az USA területén is – mi vagyunk a meghatározó és nem mellékesen a legdrágább szolgáltató is.
Azt kutatjuk hova jutnak el a gyógyszerek a szervezetben, illetve milyen kölcsönhatásba kerül(het)nek egymással. Mondok egy egyszerű példát: van egy fehér és egy sárga pirulád. Önmagukban biztonságosak, nem okoznak kárt, mégis, ha egyszerre veszed be őket, egymással akár végzetes kölcsönhatásba is léphetnek és akkor már komoly bajban vagy. Itt jövünk mi a képbe. Azon dolgozunk – többek között –, hogy azokon a gyógyszeres dobozokba kerülő papírokon elolvashasd, ne vedd be a fehér pirulát a sárgával együtt.
A COVID-19 névre hallgató koronavírust mesterségesen állítottál elő és szabadították a világra…
Erre a kérdésre, összeesküvés-elméletre, feltevésre valószínűleg soha, senki nem fogja tudni megadni a százszázalékosan biztos választ, de fontos tisztában lennünk azzal, hogy amikor mesterségesen állítanak elő egy vírust, annak maradnak nyomai. Ezt a vírust megvizsgálták ebből a szempontból is és nem találtak erre utaló nyomokat. Emellett a COVID-19 akkora hasonlóságot mutat más, ismert koronavírusokkal, hogy már csak emiatt is sokkal valószínűbb, hogy természetesen alakult ki. Annyit mondhatunk ki, hogy legjobb tudásunk szerint semmit sem állíthatunk teljes bizonyossággal, mert a tudományban nincs 100%-os bizonyosság. Legjobb tudásunk és eddigi ismereteink szerint kijelenthetjük, hogy ezt a vírust nem mesterségesen készítették.
Mit gondolsz arról a feltételezésről, hírről, hogy véletlenszerűen jutott ki egy vuhani laborból?
Az ilyen laboratóriumokra nagyon komoly szabályok vonatkoznak. Majdnem mindenki látott már a filmekben ilyen laborokat, ahova szkafanderben lehet csak bemenni-kijönni, a legkülönbözőbb fertőtlenítő eljárások után. A vuhani egy nagyon magasszintű víruslabor, elviekben arról is készült dokumentáció, pontosan milyen vírusokkal dolgoztak. Ezek alapján valószínűtlennek tűnik, hogy onnan került volna ki. Megfontolásra érdemes szempont ez ellen a teória ellen az is, hogyha a kínaiak ismerték volna a vírust, gyorsabban és hatékonyabb reagálhattak volna. Ezért összességében azt mondhatom: a jelenlegi konszenzus az, hogy nem onnan került ki.
Mit gondolsz, Európában, Amerikában mikor terjedhetett el?
A kutatók egyre korábbi vérmintákat vizsgálnak. A franciák azt mondják, hogy ottani vérmintákban már tavaly kimutatták ezt a vírust. Az már szinte biztos, hogy januárban már Magyarországon is megjelent. Van olyan ismerősöm, aki februárban esett át a víruson nagyon súlyos tünetekkel.
Hol tartunk jelenleg a vírus lefolyásában?
Aki azt mondja, hogy erre van pontos válasza, annak varázsgömbje van. Az látszik a világban, hogy a legnehezebb részén túl vagyunk. Hogy lesz-e második, harmadik, sokadik hulláma, azt ma senki nem tudja pontosan megmondani. Több helyen még romlik a helyzet: Afrikában, Brazíliában például még felfelé ívelőben van a vírusgörbe.
Óriási különbségek mutatkoznak abban, hogy különböző országok hogyan kezelték a helyzetet. Például megnézhetjük Németországot olyan országokkal összehasonlítva, ahol populista politikusok vannak, akik eleinte azt is tagadták, hogy egyáltalán van járvány. Nagyon sok múlott azon mikor és milyen szintű karantént vezettek be. Ezek és más összetevők alapján más és más a lefolyás.
Mely országok kezelték jól a járványt?
Korai volna még megítélni, hogy melyik ország kezelte jól és melyik rosszul. Az előzetes adatokból az látszik, hogy azok az országok jöttek ki legjobban, akik sokat teszteletek (az egészségeseket is) és, akik azonnal elkülönítették a betegeket. A teszt azért is fontos, mert a tünetmentes hordozók is fertőznek. Ellentétben az influenzával, ami ugyanolyan veszélyes az idős és beteg korosztályra, ennél a vírusál van egy réteg a teljesen egészséges fiatalok között is – mondjuk úgy 1% – akik belehalnak a koronavírusba. 100 millió emberből ez 1 millió, de nem tudjuk megmondani jelenleg, hogyha valaki fiatalon és egészségesen megkapja, akkor beleesik-e majd ebbe az 1%-ba. Ezért kiemelten fontosak a korlátozások.
Magyarországon a BCG oltás kötelező volt. Lehet, hogy emiatt kezeltük jobban a vírust?
Nem tudjuk, lehetséges. A BCG egy bacilus ellen ad védettséget, mi pedig egy vírusról beszélünk. Minden fertőzés befolyásolja valamennyire a szervezetünket, így nem véletlen, hogy azok, akik kellően immunizálódnak, nem kapnak el annyi betegséget, ellentétben az olyanokkal, akiket rettentően védtek és így minden héten valami betegséggel mentek haza az oviból. Szóval lehet hatása, de nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy aki BCG oltást kapott, az védett lenne, hiszen Magyarországon is sokan belehaltak a koronavírusba, köztük olyanok is, akik megkapták a BCG oltást. Azt mondhatom, korai ezt a kérdést megítélni.
Mi a véleményed a nyájimmunitás kérdéséről?
A nyájimmunitással az a probléma, hogy fogalmunk sincs, a sima fertőzéstől alakul-e ki hosszútávú védettség. Egy vírusnál, amit pár hónapja ismerünk, nem tudjuk megmondani hány hónapig tart a védettség. Nincs ugyanis összehasonlítási alapunk. A SARS és a MERS rokon vírusok, de ezek esetében nem volt annyi fertőzött és azóta ezek a vírusok el is tűntek. A nyájimmuntiáshoz a populáció nagy részének immunisnak kell lennie, de Oroszországban, az USA-ban vagy Spanyolországban is csak a lakosság néhány százaléka fertőződött meg. Tehát a nyájimmunitás jelenlegi ismereteink szerint elvetélt ötlet.
