A koronavírusról mindenki beszél. A koronavírusról mindenki tud mindenfélét. A koronavírusról senki nem tud igazán semmi biztosat. Akad azért, aki legalább néhány részletet illetően hiteles forrásként fogadható el, és akinek szájából hihetőek a következő beszélgetésben elhangzott információk. Az cikk első részét itt olvashatod.
Hogy áll most a vakcinafejlesztés?
Fontos tisztázni, hogy mi a Solvoban nem dolgozunk, nem foglalkozunk vakcinákkal. Mi terápiás és antivirális szerekkel foglalkozunk. Ha a lehető legjobban le akarom egyszerűsíteni, azt mondhatom, a mi szerepünk a vakcinafejlesztésben az, hogy a jegyzőkönyveinkre is szükség van ezek engedélyeztetésénél.
Többen is foglalkoznak azonban vakcinákkal és a hírek szerint ezek közül már több a humán fázisba lépett, azaz embereken tesztelik, ami megdöbbentően nagy eredmény az idő rövidségére való tekintettel. Vannak hagyományosabb eljárással és új technológiával készülő vakcinák is. A legnagyobb hype most az RNS típusú vakcinákat övezi – legalább három cég próbálkozik ilyen fejlesztéssel – ugyanakkor ilyen vakcinát még soha nem hagyott jóvá a hatóság.
Óriási optimizmussal mondhatom csak, hogy ha egy éven belül eredményre jutnak, az nagyon komoly tudományos elismerésre ad majd okot.
Egy olyan vakcináról beszélünk, ami minden vírustörzsre alkalmas lesz?
Várhatóan – ezt nem lehet előre megmondani – sokkal többféle koronavírusra fog védeni a vakcina. Hadd térjek ki kicsit az influenzákra! Az influenza egy nagyon trükkös vírus, aminek igen magas a mutációs rátája, azaz rendkívül sokat „váltogatja a kabátját”. Ennek ismeretében nem várható tehát, hogy valaha olyan oltásunk lesz, ami minden törzse ellen véd. Hozzátenném, ettől még érdemes beoltatni magunkat a szezonális influenza ellen, mert minél többfélét ismer meg ebből a típusú megbetegedésből a szervezetünk, annál többfélére lesz immunis, annál jobban tud reagálni. Szemben azokkal, akiknek a szervezete akkor lát először influenzát.
Annak az esélye, hogy egy nagyon veszélyes influenza vírus kialakuljon, még mindig nagyon magas. A szakemberek attól tartanak már évek óta, hogy egy a spanyolnáthához hasonló, a népességet megtizedelő vírus alakulhat ki, ezért én mindenkinek azt mondom, hogy minden évben fel kell venni az oltást, hogy trenírozzuk a szervezetünket.
Itt térjünk vissza a koronavírushoz: az influenzákkal szemben, a koronavírusok mutációs rátája nagyon alacsony, mert van bennük egy javító enzim, ami a mutációkat kijavítja. Ilyenje az influenza vírusnak nincs. A koronavírus tehát relatíve konzervatív ebből a szempontból. Négy fajtáját ismerjük, melyekkel évezredek óta együtt élünk. Ezek között akad, amelyik szimpla, hétköznapi náthát okozhat csak. Ha az a kérdésed, hogy a nátha ellen védeni fog-e a vakcina, azt nem tudjuk. Az viszont nagyon valószínű, hogy a COVID-19 különböző mutációi ellen védelmet nyújt majd. Azt azonban, hogy a sok egyéb koronavírus közül hány másik ellen nyújt még védelmet, most még nehéz megmondani.
Van egy magyar start up, akik gyógyult emberek vérplazmájából előállítottak egy szert, ami antitesteket tartalmaz, amik a vírus ellen védekeznek…
Azt hozzá kell tennem, hogy ezt a világ sok részén csinálják. Az elv az, hogy aki megfertőződött, annak vannak antitestjei és ha ezeket kivonjuk, majd beadjuk a páciensnek, akkor a segítségükkel tud védekezni a vírus ellen. Ez nem összemérhető azzal, mintha lenne egy hatékony vakcinánk, amivel hosszútávra saját védekezést tudunk kialakítani, vagy egy olyan antivirális szerünk, ami megöli a vírust. A vérplazmával való kezelés nehezen skálázható és inkább csak utolsó lehetőségként bevethető dolog, hiszen ideiglenes, újra és újra be kell adni.
Ezzel szemben, ha oltásod van, akkor saját magadnak termeled az antitesteket x éven keresztül. Különböző vírusok esetén különböző időszakokig tart ez a védettség. Bizonyos betegségek esetén életre szóló védettséget kapsz, másoknál csak pár hétig tartót. Ha valaki más antitestjeit kapod meg, azok addig védenek, amíg a keringésedben vannak, vagyis ez a fejlesztés egy ideiglenes megoldás, ami arra való, hogy segítsen az életveszélyes állapotba került pácienseken, amíg azok megfelelő kezelést nem kapnak.
Mesélj nekünk kicsit arról, mennyibe kerül egy gyógyszerfejlesztés!
Egy teljesen új gyógyszer esetében megközelítőleg 2-3 milliárd dollárról és 15 évnyi munkáról beszélünk. Ez azonban csalóka, mert ezek a számok szorosan összefüggnek azzal, hogy mi az, amire fejlesztesz. Cukorbetegségre vagy vastagbél tumorra például. Előbbi esetében óriási páciensszám van, sok ezer embert kell tesztelni, utóbbinál – ehhez képest – kevés a megbetegedés. A ritka megbetegedésekre valamivel kevesebbe kerül egy gyógyszer lefejlesztése.
Ezen kívül tudni kell, hogy a 2-3 milliárd dollárban benne van az elbukott gyógyszerekre költött pénz is, mivel ezek nagy része valahol a fejlesztés folyamán megbukik. Mielőtt egyáltalán a humán tesztelés fázisába érhetnénk egy gyógyszerrel, már több teherautónyi dokumentációt készítettünk el. Ha ebben bárhol a legkisebb hiba van, adott szert azonnal visszahívják. És mikor már embereken teszteljük a készítményt, akkor is csak 10% esély van arra, hogy adott szer végül piacra kerül. 90% tehát elbukik a teszfolyamatok során. Összességében tehát azt mondhatjuk el, a fejlesztésre kerülő gyógyszereknek nagyon kicsi százaléka kerül csak piacra.
Mennyire hatékonyak a jelenleg rendelkezésre álló tesztek? Mit érdemes tudni a tesztelésről általában?
Fejlődés folyamatosan van. Mi épp most vizsgálunk többféle tesztet is. Általánosságban azt mondhatom el, hogy igazán jó tesztünk sajnos nincs. A PCR teszt a leghatékonyabb, ez az, ami a koronavírus jelenlétét képes érzékelni. Ez a teszt dolgozik a nyálkahártyából vett mintákkal.
Komoly problémát jelent a tesztelés során, hogy a vírus nem mindig van jelen a garatban. Néha még súlyosan fertőzött pácienseknél is előfordul, hogy egyik nap megtalálható ezen a nyálkahártya felületen, míg másnap nem és nem tudni, hogy ezt mi okozza.
Nem könnyíti meg a dolgunkat az sem, hogy a mintavétel elég drasztikus. Egy fül-orr-gégész ismerősöm mondta, hogyha másnap reggel nem fáj a mintavétel helye, akkor rosszul vették le. Sajnos erősen kaparni kell hozzá a felületet.
Ezek mellett pedig azzal is számolnunk kell, hogy akinek a szervezete leküzdötte a vírust, abban már nem lesz kimutatható, így a PCR teszt az ilyen páciensek esetében már nem működik. Ilyen helyzetben vérből vett, antitestes teszt lehet az alternatíva. Azt azonban, hogy kinél mikor jelennek meg az antitestek, szintén nem lehet tudni. Lehetséges, hogy a vírus jelen van, de nincs még antitest a szervezetben, így nem tudjuk, hogy xy fertőzött-e. Magyarán ezek a tesztek egyszerűen megbízhatatlanok.
Ha a szakemberek már évek óta tudtak erről a vírusról, számítottak rá, hogyhogy mégis ilyen felkészületlenül érte a világot a COVID-19?
Igen jó kérdés. Ez engem is megdöbbentett, hiszen a különböző konferenciákon hosszú évek óta szó volt erről. Lehetett hallani, hogy bizonyos országok mobil kórházakat és hullákat tároló hűtő házakat is kialakítottak már, hogy a kormányok titokban évek óta készülnek egy ilyen világjárványra. És akkor hirtelen azzal szembesülünk, hogy egy járvány szempontból nagyon „lightos” vírus ilyen szinten elgázol minket.
„Lightos”?
Ezt úgy kell érteni, kicsi a fertőzési és a halálozási rátája is, tehát például egy spanyolnáthához viszonyítva ez semmiség. Egy-két százalék körül a halálozási ráta és kettő körüli a fertőzési ráta. Mi lenne, ha egy huszas fertőzési rátával találnánk szembe magunkat?! (A fertőzési ráta azt jelenti, egy ember hány másikat képes megfertőzni. A COVID-19 esetében ez a szám a kettő.)
Gondoljunk csak bele, ha egyetlen ember húsz másikat fertőzne meg nem csak kettőt, egész más lenne a terjedési lehetőség… Nagyon „olcsó” lecke volt ez globális szinten arra nézve, hogy meglássuk, mennyire felkészületlenek vagyunk. Ugyanakkor hozzá kell tennem, a kép azért vegyes, mert itt szükség volt lélegeztetőgépekre, szemben az influenza járványokkal. Ilyen járványba pedig még nem futottunk bele.
Mit gondolsz, hogyan fogunk együtt élni a koronavírussal, a kialakult helyzettel? Mi lesz a szájmaszkokkal, vagy a szociális élet újraéledésével?
Kíváncsian várom, hogy a nyitás mennyire hozza vissza a vírus terjedését. Mindenfélét lehet olvasni arról, mennyien fertőzödtek meg a lazítás óta. Nem tartom kizártnak a húzd meg-ereszd meg játékot sem. Az is benne van a pakliban, hogy eltűnik a vírus, de az is, hogy több hullám jön. A szájmaszkok és a megnövekedett higiéniára való igény valószínűleg marad és egyszerűen csak megszokják az emberek, mint egy új normalitás részét. Ha nem lesz igazán komoly fertőzés, akkor mindez várhatóan elkopik, amint megjelenik az oltás.
Az is megeshet, hogy szimplán visszatér az élet a normális kerékvágásba és mi úgy rendeződünk majd vissza, hogy nem tanultunk semmit. Én kicsit szkeptikus vagyok. Valamennyit biztosan tanulunk majd, hiszen az egészségügyben – ami a jövő évi költségvetésben hangsúlyosabb szerepet kapott – már most látszik némi változás és remélhetőleg a későbbiekben is több támogatást kap majd ez a terület. Arra azonban nem számítok, hogy drámaian sokat tanulnánk a jelenlegi helyzetünkből.
