Pulay Gellérttel az IT munkaerőpiac helyzetéről, az Országos IT megmérettetésről, az IT szektor változásairól, 2020-as formálódásáról beszélgettünk.
A Human Priority Kft., melyet Gellért vezet, egy fejvadászattal foglalkozó cég, akik elsősorban az informatikával, informatikához közel álló pozíciókkal, az informatika és az üzlet találkozási pontjaival foglalkoznak. Főként senior szakembereket, közép- és felsővezetőket keresnek partnereiknek.
Ezen kívül nevükhöz kapcsolódik az IThon.info nevű oldal is, amely a hazai IT piac szereplőinek minél sokrétűbb bemutatására törekszik, valamint az Országos IT Megmérettetés nevű verseny, ami idén negyedjére kerül megrendezésre. A verseny az informatika sokoldalúságát, illetve a sokoldalú informatikai szakembereket igyekszik megmutatni és őket a piacon kiemelni.
Mit keres ma az IT piac?
Érdemes jelenleg annak fényében szemlélni ezt a kérdést, amit az idei év hozott. Azaz, mit tapasztaltunk a Covid-válság kitörése óta? Azt leszögezhetjük, hogy radikális változás nem történt. Márciusig egy olyan piacról beszélgettünk, ahol óriási hiány volt és rengeteg időt, energiát, pénzt kellett befektetni egy jó szakember levadászásába.
Márciusban aztán mindenki nyomott egy satuféket és a cégek igyekeztek rájönni, hogy mivel jár majd együtt ez az új helyzet, de ezek után szerencsére elég hamar megnyugodott a piac. Ami jelentősen változott, az a munkahelyváltásra való nyitottság.
Többen kezdtek el a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetni a biztonságra és ezt, illetve a home office-ban dolgozás lehetőségét priorizálták a keresésükkor. Sok ügyfelünktől kaptunk olyan visszajelzést, hogy a hirdetési csatornáikon jóval több jelentkező érkezik, mint korábban.
Mely szakterületekről mondható, hogy a válság nyertesei és melyekről, hogy a vesztesei lettek?
Bár az első hetekben azt gondoltuk, hogy végre villámgyorsan lehet majd fejlesztőket találni, valójában két dolgot érdemes kiemelni: az egyik, hogy akik már rendelkeztek webáruházakkal, online kommunikációval, online termékekkel, azok szinte minden olyan büdzsét, ami megmaradhatott, elkezdték áthelyezni a fejlesztések területére.
Valójában még nehezebb volt webáruházfejlesztő szakembert találni. Ha innen nézzük, hogy ki a nyertese, akkor ezek a szakemberek. Azonban itt is elég sokrétű kérdésről beszélünk, amit nem lehet ilyen egyszerűen elintézni.
Voltak, akik látták, hogy gyorsan át kell helyezniük a fókuszt, jött a hetekig home office-ban ülés és az ezzel együtt járó hálózati infrastrukturális átalakítások. Sok helyütt nem elküldeni kellett az embereket, hanem egy hirtelen megugrott munkaerőigényt vált valahogy szükségessé menedzselni rekordidő alatt.
Nagy veszteségek azokat érték, akik például a logisztikai szektorhoz tartozó fejlesztésekkel foglalkoztak. De a közlekedési ipar sok területe vagy az olajipar is fékezni kényszerült, hiszen az emberek nem közlekedtek.
A munkáltatói oldal hogyan reagálta le ezt a helyzetet, náluk kik voltak a nyertesek és a vesztesek?
Elég sok helyről hallom azt, hogy most jön a minőségi cserék időszaka. Tömeges leépítésekről személyesen nem tudok, de azokban a szektorokban, akiket mélyen érintett a válság voltak elengedések. Nem lett sokkal könnyebb a szakemberek felhajtása, és összességében elmondható, hogy sokan háromszor jobban is meggondolják, mielőtt felvesznek valakit.
A helyzet vesztesei egyértelműen a pályakezdők, akiket home officeban igen nehéz mentorálni, valamint, akikkel a cégek is sokkal óvatosabbak most. A nyertes pedig láthatóan a digitális piac. Az emberek elkezdték észrevenni, hogy a csekkbefizetés megoldható postai sorbanállás nélkül, illetve nagyobb figyelmük lett arra, hogy a digitalizáció az életük több területén is igen hasznos segítség lehet.
Mi a helyzet az átképzésekkel? Rengeteg akadémia van, ahol éppen junior vagy kezdő programozókat nevelniek ki.
Ez egy érdekes kettősség. Jelentős állami támogatási program indult el nyáron és a piac érdekesen reagált erre. Több programozó csoportban láttuk-hallottuk, hogy sokan kíváncsiságból jelentkeznek ezekre a programokra, érdekli őket, vajon mit oktatnak rajtuk.
Több mint hatvanezer felvételizőről tudunk, de arról még nincsenek egyértelmű információink, mennyien maradtak bent. Mindenképp jó szűrő egy ilyen állami kezdeményezés, mivel a jelentkezőknek nem kell fizetniük, a koncepció pedig egy autodidakta módon elsajátítható anyagrésszel kezd.
Nincs tét, az érdeklődő megismerkedhet a webes fejlesztésekkel és olyan alapot szerezhet, aminek birtokában könnyebben eldöntheti, valóban érdekli őt ez a szektor vagy inkább csak a nagy kereset lehetősége motiválta.
Az utánpótlás biztosítása csak úgy oldható meg, ha több embernek hozzuk meg a kedvet az IT szektorhoz.
Említetted, hogy a szakemberek sokszor inkább maradnak a megszokott állásukban. Mennyire lett jelen helyzetben könnyebb vagy nehezebb az ő kiválasztásuk, „levadászásuk”?
Készítettünk két piackutatást a koronavírus kapcsán. Az elsőt közvetlenül a járvány kitörése után, a másodikat nagyjából három hónapra rá, amikor home office-ból lassan elkezdhettek visszajárni dolgozni az emberek. Mindkétszer megkérdeztük hány százalékuk veszítette el a munkáját, illetve milyen irányban változtak a munkahelyválasztási szokásaik.
Az állásukat elveszítők száma mindkét esetben 3 – 5% közé esett, ami nem jelentéktelen szám ahhoz képest, hogy eddig főként csak ideiglenes, azaz munkhelyváltási munkanélküliséget ismertünk. Itt azonban újból fontos kiemelni, hogy ez iparáganként és szakterületenként nagyon változó lehetett!
A legnehezebb helyzetbe azok kerültek, akik egy kisebb cég „mindenesei” voltak. Itt olyan típusú rendszergazda pozíciókról beszélünk, amelyekben adott szakember nagyon egyszerű programozásokat tud csak megcsinálni, kevésbé van csapatmunkához szokva, nem ismeri a nagyvállalati rendszerek fejlesztési mechanizmusait, nem rakott még össze teljesen önállóan egy komplett, bonyolutabb weboldalt, és így tovább.
Mennyire változott a fejvadászat és hogyan zajlanak az online interjúk? Egyáltalán vesznek fel így embert a cégek?
Még a legkonzervatívabb cég is hajlandó online interjúztatni. A válság elején, ahogy korábban mondtam is, volt egy nagy satufék, ami számunkra azt jelentette, hogy az aktuális megbízásaink hetven százaléka megszűnt. A cégek kimondták, hogy csak akkor vesznek fel embert, ha minőségileg annyival jobbat nyújt, mint az addigi kollégák. Az ilyen szakemberekre abszolút nyitottság van.
Tehát látszik, hogy van mozgolódás a korábbi elkényelmesedett helyzetből, mert jelentősen többen adtak be életrajzot például rendszergazdai pozíciókra…
Összehasonlításképp el lehet mondani, hogy míg decemberben egy rendszergazda álláshirdetésre nyolcan jelentkeztek és nekik még sok párhuzamos jelentkezésük is volt, addig ma ugyanerre a hirdetésre negyven, nyolcvan jeletkező van. Hozzá kell tennünk, hogy ezeknek a jelentkezőknek több mint a fele olyan ember, akinek kevés köze van a témához, de kétségbeesettek és hátha alapon benyújtják az életrajzukat.
A home office mondhatni, mára elvárássá vált…
Nagyon vegyes tapasztalokat hallok vissza ezzel kapcsolatban. Részben nem magához a home office-hoz ragaszkodik a többség, hanem hogy eldönthesse, ő abban akar-e lenni. Sokan úgy látták, hatékonyabbak otthonról. Ilyenkor meg kell nézni az embertípusokat is, hiszen akad olyan is, akinek kifejezetten fontos, hogy otthonról elmenve át tudjon váltani céges környezetbe, munka üzemmódba. Nem mindenkinek való az otthoni munkavégzés és komolyan fel kell rá készülni szervezeti szinten is.
Minden esetben azt kell végiggondolni, mivel is jár a home office, milyen kötelezettségeket kell kialakítani ahhoz, hogy komfortosan, hatékonyan működhessen. Munkáltatói oldalról az a kérdés, tudjuk-e pontosan mérni az embereink teljesítményét, azt, hogy mivel foglalkoznak home office-ban. Megvannak-e a technikai eszközeink, a kompetenciánk, a menedzsment képességünk ehhez?
Főleg fiataloktól hallani, hogy azt gondolják, ők lelkesen dolgoznak otthonról, de valahogy nem igazán hatékonyak, mert rengeteg plusz munkát végeznek.
Itt térünk vissza a juniorokat érintő mentorálási problémákhoz, mivel a plusz munka abból adódik, hogy ezek a pályakezdők sok esetben nem merik felhívni az idősebb kollégát, nehogy zavarják. Inkább helyette dolgoznak, és sokszor órákat vesztenek el így, miközben a mentoruk telefonon vagy chaten pár perc alatt útba igazíthatta volna őket.
Mesélj kicsit az Országos IT Megmérettetésről! Mi a célja, honnan indult?
Amikor elindult az IThon.info oldalunk, alapvetően IT-s megközelítésből akartunk bemutatni részletesebben cégeket, illusztrálni, hogy egy informatikus számára miért is lehet adott vállalat jó választás. Azonban úgy láttuk, hogy mindez bár érdekes, de nem vonzza eléggé a szakmabelieket.
Ekkor született meg a verseny ötlete. Alapvető volt, hogy tartson viszonylag hosszú ideig, hozza vissza a látogatókat és nagy presztízsűvé tudjon válni, ha lehet már az első évtől. Ez egyébként 2017-ben volt, amikor gyakorlatilag két hónap alatt jutottunk el a tervezéstől a megvalósításig és a verseny lezajlásáig. Idén majdnem az egész évet igénybe vette az előkészítés.
Nehéz igazán megfogalmazni, hogy miben is áll ez a verseny, mert az ’informatikus’ megnevezés már nem fedi le azt, amit a korábbi években. Végül is azt mondtuk, az ország legsokoldalúbb informatikus szakembereit keressük, akik a lehető legtöbb IT-s területhez értenek.
A koncepció az évek során alapvetően megmaradt. A megmérettetés több héten át zajlik, hétről-hétre különböző, egyre nehezedő feladatokat kell megoldaniuk a résztvevőknek, különböző kategóriákban. Az első két évben csak senior szakembereknek, az adott területeken tapasztalt vagy legalábbis tanulni vágyó fiataloknak szólt a verseny, azaz olyanoknak, akik mindenképp kellett, hogy értsenek a területhez.
A tavalyi évben a folyamat nagyon sok tanulást igényelt, ez nehezítő tényező volt. Ezzel is a programozásba szerettük volna egy picit gyakorlati úton bevonni az érdeklődőket. Azonban már a tavalyi évben és idén is igyekeztünk egy olyan kategóriát kitalálni, amely esetében elég, ha nyitott az informatikára adott szakember.
Ez a terület az idei évben az üzleti elemzés lesz, amely ugyan IT közeli, de sem nem igazán programozói, sem nem annyira technológia, a piac számára mégis rendkívül keresett. Üzleti elemzés alá tartozik, hogy értsük mi az elvárás egy terméktől, különböző területek hogyan kapcsolódnak egymáshoz és így tovább.
Mindezt minél inkább az informatika nyelvén kell megfogalmazni, hogy jól érthető legyen, majd részt venni a logikai felépítésben, a tesztelésben, az ügyfelekkel való egyeztetésekben.
Azaz kicsit IT, kicsit üzlet. És bár a kategória az „üzleti elemző” nevet kapta, ide elegendő egy komoly Excel ismeret, hiszen ennek a kódjaiban már találkozni hasonló kihívásokkal. Azaz egy Excelmester alaptudással és jó gazdasági affinitással már megnyerhető ez a kategória.
Hány nevező van?
Kétezer, plusz mínusz két-háromszáz ember. Ez volt az elmúlt három év tapasztalata. A tavalyi évben először volt nevezési díja a versenynek, ami miatt visszább is esett kicsit az érdeklődés. Jelenleg ezerhatszáz jelentkezőnk van.
A nevezési díj idén bruttó hatezer forint, jelentkezni október 21-ig a megmerettetes.hu oldalon lehet.
Mik a nyeremények?
A tavalyi nyertesünk egy kínai szakmai utat nyert, de sajnos ez a vírus miatt elnapolódott. A Huawei legnagyobb high tech újdonságaival ismerkedhetett volna meg, olyan részlegekbe juthatott volna be, ahová egyébként a nagyközönségnek nincsen bejárása.
A kínai partnerünk idén hasonló értékben egy csúcskategóriás laptopot ajánlott fel és emellett külön kategóriánként is hasonlóan fajsúlyos, 100-300ezer forint értékű nyereményeink vannak.
A legnagyobb nyeremény talán mégis a preszítzs, hiszen többszáz szakember vetheti itt össze a tudását, azaz a technológiai rátermettségét, a gyorsaságát, a gondolkodását, a koncepcióváltási és a stressztűrő képességét.
Hány fordulóból áll és pontosan mikor indul a verseny?
Hét forduló van, és október 21-ig lehet még jelentkezni. A verseny október 22.-én indul. A huszonegy kategória tényleg a legkülönbözőbb programozási, üzemeltetési, devOps kérdéseket boncolgatja, viszont van négy–öt olyan kategóriánk, ami leköveti a világban zajló változásokat. Idén például a felhő-megoldások, a térinformatikára vonatkozó kategória ilyenek.
A részvétel a munkahelyi elhelyezkedés szempontjából is előnyt jelenthet…
Ez elsősorban természetesen nem állásbörze akar lenni, de tény, hogy aki komoly helyezést ér el, az büszkén mutogathatja. Volt olyan résztvevőnk, aki egy állásinterjún egyből ajánlatot kapott, mikor megtudták, hogy negyedik lett a versenyen. Olyanoknak is javasoljuk a részvételt, akik ma még nincsenek az IT szektorban! Viszont a megmérettetés alapvetően mégis azoknak szól, akik szenvedéllyel és komoly vonzódással viseltetnek a szakma iránt, akik tudják, hogy a jövő szempontjából nagyon megéri ezzel foglalkozni.
