Milyen folyamaton keresztül lehet az alapítóból olyan cégvezető, aki továbbra is sikeresen képes menedzselni a vállalkozásának a fejlesztését? Hogyan változik az alapító szerepköre a cég fejlődésével?
A Business Talks Trend rovatának aktuális epizódjában ezek a kérdések kerültek terítékre. Méghozzá Várdy Zoltán, vállalkozásfejlesztési mentor társaságában. Zoltán több nagy, illetve kisebb szervezetet is látott belülről.
A magyar TV2 Csoport vezérigazgatója, később pedig az NBCUniversal International globális médiavállalatának szenior alelnöke volt, ezáltal több mint ezer alkalmazottért és több száz millió USD éves bevételért felelve. Ezt követően saját vállalkozást is alapított, illetve angyalbefektetőként és mentorként több startup fejlődését is egyengette, egyengeti a mai napig. Úgyhogy széleskörű rálátása van a folyamatra.
Az alapító, illetve cégvezető szerepkör jellemző alakulása
Induláskor általában azt szokták mondani, hogy „az ember portás és vezérigazgató is egyben”. Aztán, ahogy folyamatos jelleggel fejlődik a cég, az alapító szerepköre is átalakul. Bővül a létszám, és elérkezik egy kulcsfontosságú döntési pont: naggyá váljunk, vagy elégedjünk meg a közepes cégmérettel?
Sokan egyébként ezen a ponton hibáznak. Fontos ugyanis tisztában lenni azzal a körülménnyel, hogy az eddigiek során eredményre vezető gondolkodásmód és rutin a továbbiakban már nem vezet eredményekhez.
Ezzel együtt átalakul az alapító szerepe is. A siker kulcsa a strukturáltabb működés, az alapítónak teret kell engednie a középvezetők és munkatársak kibontakozásához.
Milyen jelek utalnak arra, hogy elérkezett ez a bizonyos pont?
Egyaránt lesznek jelek a piac részéről, illetve a szervezeten belül. Tipikusan ilyen élethelyzet, amikor már szinte lehetetlen minden egyes ügymenetet és ügyfél kiszolgálást egyszemélyben átlátni, illetve menedzselni.
Szervezeten belül pedig a kisebb súrlódások számítanak árulkodó jelnek. Számítani kell arra, hogy az alapító által felvett szakemberek igényelni fogják a szabad mozgásteret. Magyarul alapítóként nem kell már mindenbe beleszólni.
Annál is inkább váltani kell gondolkodásban, mert ennek a figyelmen kívül hagyása komoly kockázati tényező lehet. A cég ugyanis megrekedhet a fejlődésben, szélsőséges esetben pedig maga az alapító nem találja majd a helyét a szervezetben, és rossz döntéseket hoz.
Megfelelő rendszereket alkalmazva sikeresen abszolválható az átmenet
Zoltán szerint két világ, két megközelítés ötvözete a kulcs: A nagyvállalatokra jellemző tervezési módszertant ötvözni tudjuk a kisvállalatok sajátosságának számító megvalósítási dinamikával.
Egy jó terv persze proaktív módon rengeteg problémát kiküszöböl. A legfontosabb tényező a fókusz megtalálása. Hogyha pontosan tudjuk, mit akarunk megcsinálni, utána a megvalósítás már gyors és hatékony lesz.
Magát a tervezést egyszerűen nem lehet kihagyni, még ha elsőre költségesnek és időrablónak tűnik is. Amennyiben sikerül egyensúlyt találni a tervezés, illetve a megvalósítás között, azzal megteremthetjük a sikeres működés alapjait.
Fotó: Nyulászi Zsolt
