Hogy működik az emberi agy döntésekért felelős mechanizmusa? Mi alapján lehet erre a rendszerre a kívánt hatást gyakorolni? Illetve milyen technikákkal és módszerekkel érhetjük el, hogy mások hitelesnek, meggyőzőnek találjanak minket?
Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Business Talks Könyv rovatában Dr. Újszászi Bogár Lászlóval, meggyőzés- és befolyásolástechnikai szakértővel.
Hogyan is működik az emberi agy, amikor döntéseket kell hoznunk?
Fontos tudni a döntéshozatali mechanizmusokkal kapcsolatban, hogy legyen szó gyakorlatilag bármilyen döntésről azt az agyunk szinte biztosan egyszerűsíteni fog. Ennek oka, hogy a gondolkodás kognitív folyamatként glükózt von el a szervezettől.
Mindezt érzékelve az agyban rögtön sürgető reakció kapcsol be abból az okból, hogy a glükóz hasznosítására a későbbiekben még szükség lehet. Érdekes például annak a 2017-es kutatásnak az eredménye, aminek alapján termékek között válogatva az agynak ugyanaz az a rész aktív, ami a fájdalomérzetnél is.
A lényeg tehát, az agyunk nem akarja, hogy gondolkodjunk. Éppen ezért a korábbi közvetlen vagy közvetett tapasztalatok alapján rendszert hoz létre, és ezen rendszer szerint törekszik döntést hozni.
Miről szól a „Győzz meg és uralkodj!” című könyv?
A könyv apropóját egy kifejezetten érdekfeszítő kutatás szolgáltatta. Ha az emberi agy minden egyes döntéshozatalnál egyszerűsít, ezt a rendszert pedig nemcsak leírni sikerül, hanem egy vállalat értékesítésére szabható, akkor kiszámítható-e a másik fél gondolkodási mechanizmusa?
Ebből persze adódik a következő kérdés, hogy a másik fél gondolkodásmódjának ismeretében lehet-e az ő döntéseit irányítani?
A „Győzz meg és uralkodj!” leginkább a személyes kapcsolatok és eladások környezetében hasznosítható akár üzleti, akár magánéleti fronton. Nemcsak a meggyőzés és befolyásolás területén szolgál értékes tanulságokkal, hanem segít annak a megértésében, hogyan is működik az emberi elme.
Akár almát akarunk például eladni, a feleségünket szeretnénk meggyőzni egy mozifilm megtekintéséről vagy HR-esként egy munkakört szeretnénk eladni az érdeklődőknek, gyakorlatilag ugyanolyan rendszer mentén tudunk befolyást gyakorolni a másik félre.
Mielőtt a termékünk mellett szóló érvek felsorolásába kezdenénk…
Fontos tudni, hogy az egyszerűsítésre törekvő emberi agy elsőként a korábban tapasztalt hatások alapján fog mérlegelni. Vagyis először azt kell megtudnunk, hogy a fogadó felet milyen hatások érték korábban a termékünk / szolgáltatásunk kontextusában.
Állásinterjúnál például kezdhetünk a „mi ragadta meg a figyelmét az álláshirdetésben?” kérdéssel, megismerve ezáltal döntés befolyásoló tényezőjének számító „nyomógombot”.
Ez annál is fontosabb, mivel az érvek felsorolása a hármas számig növeli a szimpátia indexet, négynél megáll a folyamat, hat érvnél pedig egyenesen az undor lesz a válasz reakció. Ha a legerősebb érvet szeretnénk tehát megtudni, akkor tegyünk fel erre vonatkozó kérdést, majd építsük erre a mondandónkat.
A látszólagos érdek ellen érvelés hatékony technikája
Nem árt tudni, hogyha a másik fél észreveszi az általunk elmondottak mögött húzódó önös érdeket, akkor az elméjében csökkenni fog a bizalomérzetért felelős oxitocin szintje. Magyarul kevésbé leszünk szimpatikusak.
Célszerű tehát csavarni egyet a dolgon, és bevetni a látszólagos érdek ellen érvelés technikáját. HR-esként elmondhatjuk például, hogy kinek nem ajánlott a szóban forgó pozíció, majd tegyünk fel erre vonatkozó kérdéseket, növelve ezáltal a szimpátiát a saját irányunkba.
