Alapjaiban változik meg a KATA törvény szeptembertől, amely több, mint 400 ezer kisadózó életére lesz hatással. Éppen ezért fontos tisztában lennünk a lehetőségeinkkel, amelyek átfogó tanulmányát a Crowe FST Consulting Kft. munkatársainak és vezetőjének, Kölber Ferencnek köszönhetünk:
Melyek a legfontosabb változások?
- Csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet KATA-s
- A KATA összege egységesen havi 50 ezer forint (jelenleg van 25, illetve 75 ezer forintos havi adóösszeg is)
- A KATA bevételi határa a jelenlegi éves 12 millió forintról éves 18 millió forintra nő
- KATA-s adóalany nem szerezhet bevételt kifizetőtől (nem magánszemélytől)
Kik esnek ki a KATA-ból?
- Főállás mellett vállalkozók
- Egyéb ellátásban részesülők (nyugdíjas, rokkantnyugdíjas stb.)
- Az alábbi cégformák: egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda
- Akik bevételt szereznek kifizetőtől (nem magánszemélytől) – ez alól a taxi szolgáltatók kivételt jelentenek
Mit tegyen, aki továbbra is KATA szerint fog tudni adózni?
- Aki továbbra is maradhat KATA-s (fenti feltételeknek megfelel), annak szeptember elsejéig nyilatkoznia kell, hogy továbbra is KATA szerint szeretne adózni
Mit tehet az az egyéni vállalkozó, aki nem lehet KATA-s szeptember elseje után?
- Az az egyéni vállalkozó, aki kiesik a KATA-ból szeptember elseje után továbbra is tevékenykedhet egyéni vállalkozóként
- Az egyéni vállalkozóknak október 31-ig van lehetősége bejelenti, hogy szeptember elsejétől SZJA szerinti átalányadózásra térnek át, bejelentés hiányában főszabály szerint fognak adózni (vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adózás szerint)
Mi az átalányadózás lényege? Kinek éri meg áttérni rá? Kinek nem?
- Az átalányadózás lényege az az egyszerűsítés, hogy a költségeket nem tételenként kell elszámolni, hanem a törvény a végzett tevékenység alapján egy adott költséghányadot elfogad – ez a legtöbb esetben 40%, azonban van, akire 90%-os költséghányad (jellemzően kereskedők) vagy 80%-os költséghányad (néhány ritka eset pl. javítás, fényképészet stb.) vonatkozik
- Átalányadózás szerint azok az egyéni vállalkozók adózhatnak, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a minimálbér tizenkétszeresét – jelenleg 24 millió forintot
- Az átalányadózás első sorban azon egyéni vállalkozóknak éri meg, akiknek a rájuk vonatkozó költséghányadnál alacsonyabb a tényleges költséghányada (pl. magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtók, informatikusok, tanácsadók)
- Az átalányadózás továbbá megéri a kisebb bevétellel rendelkező egyéni vállalkozóknak, mivel az éves minimálbér feléig – jelenleg évi 1,2 millió forint – adómentességet biztosít
- Az átalányadózás azoknak az egyéni vállalkozóknak nem éri meg, akiknek jelentősen magasabbak a valós költségeik, mint az átalányadó szerinti költséghányaduk
Mekkora a tényleges adóterhelés az SZJA szabályai szerint átalányadózás esetén?
- Bevétel és költséghányad függő, de körülbelül a bevétel 20-25%-át teszik ki az adók (SZJA, TBJ, SZOCHO) összesen. 500 ezer forintos havi bevétel és 40%-os költséghányad mellett 20% körüli az összesített adóteher (azaz összesen kb. havi 100 ezer forint közterhet kell fizetni), míg 1 millió forintos havi bevétel és 40%-os költséghányad mellett már 25% körül alakul az adóterhelés (azaz összesen kb. havi 250 ezer forint közterhet kell fizetni).
Mit tehetnek, akik nem egyéni vállalkozóként voltak KATA alanyok?
- Azok a jogi személyek, akik nem egyéni vállalkozóként voltak a KATA alanyai (egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda), azok alapesetben szeptember elseje után automatikusan a társasági adó (TAO) törvény hatálya alá fognak kerülni annak összes kötelezettségével (pl. könnyvezetési, beszámoló készítési kötelezettség)
- Amennyiben ezen jogi személyek nem szeretnének a társasági adó hatálya alá kerülni, alternatíva lehet a kisvállalati adó (KIVA) is, az erre való áttérést célszerű szeptember elseje előtt megtenni, mielőtt TAO hatálya alá kerülnének
- A kisebb bevétellel rendelkező adózóknak alternatíva lehet a társaság megszűntetése és egyéni vállalkozás indítása
- A TAO és KIVA szabályai jóval bonyolultabbak az SZJA szabályainál, így javasoljuk a téma jobban körüljárását könyvelővel vagy adótanácsadóval
* A számítások egyszerűsítéseket tartalmaznak!