„A kontrollálás akkor hasznos, ha előtte valódi bizalmat adunk”

Mekkora szerepe van a budgetálásnak egy vállalat életében és ez a szerep mennyire fontos, előremutató vagy épp fejlődést akadályozó tényező? Hogyan maradhat produktív a tervezési folyamatunk nagyvállalatként és mik azok a rizikós, mégis fejlődést indikáló lépések, döntések, melyeket bármennyire ijesztőnek is tűnhetnek, érdemes meghoznunk? Tibor Dávid, a Masterplast elnöke a tervezés rejtelmeibe avat be.

„Szeretem a tervezés témáját, mert a vállalatok életében rendkívül fontos szerepe van! Rögtön egy kis fogalomtisztázással kezdem, mivel a tervezés nagyon átfogó témakör: amiről ma beszélni szeretnék, hogy mely típusait, funkcióit érdemes csinálni, melyek visznek valóban előre. A saját céges tapasztalatunkból mik azok a tervezési metódusok, munkák, amik esetében azt tapasztaltuk, hogy egy tervezési folyamat bizony kontraproduktívvá is válhat.” – kezdi Dávid az előadást.

A Masterplast 1997-ben klasszikus garázsvállalatként indult, az első évben megtermelt 40 millió forintos árbevétel után dinamikus fejlődéssel jutottak el 2007-2008-ra a 100 millió eurós bevétel fölé. Ekkorra több mint 12 országban működött saját leányvállalatuk, melyek elsősorban építőanyag disztribúcióval, nagykereskedelemmel foglalkoztak. Ugyanerre az időszakra tehető a vállalat tőzsdére lépése is, amely Dávid szavaival élve nem csupán rang, presztízs, de hatalmas kihívás is. A tőzsdére lépő cégeknek ugyanis nem csak az adatszolgáltatási követelményeknek, de a befektetők igényeinek is meg kell felelniük. Leegyszerűsítve: minden egyes évet „ki kell maxolni”. A Masterplastnak, amely tehát egy eleve növekedésorientált rendszerben működött, még inkább és más szinteken is tudatossá kellett válnia. Ennek folyományaként egy egyre bonyolódó tervezési rendszert alakítottak ki, melyet 2009 és 2019 közt alkalmaztak. A váltás 2019-ben kezdődött.

„Fontosnak tartom, hogy elkülönítsük a tervezés fázisait. Értékteremtő az a típusú tervezés, amely során együtt gondolkodunk, inspiráljuk egymást, a kollégák közti interakció erős.”

A budgetálás buktatói

A tervezés trükkös része a budgetálás. Ennek kapcsán pedig arra kellett rájönnie a Masterplast vezetőinek, hogy nemhogy nem teremt értéket, de még károkat is okoz. Hogyan működött a rendszer?

  • A Masterplast ez idő tájt 12 országban volt jelen 25 termékcsoporttal és 120 értékesítési vezetővel.
  • Alulról felfelé építkező módszert alkalmaztak: minden üzletkötő a saját zónájáért felelős, egyedileg tervezi meg a várható bevételt, növekedéseket.
  • Az így kialakult excel táblázat kezeléséhez plusz 2 fő kellett a kontrolling osztályon, hogy az elkészített táblázatok egyáltalán nyomonkövethetőek legyenek az év folyamán.
  • Még ennyi kemény tervezési munkával együtt sem tudták eltalálni éveken keresztül a várható növekedéseket, ami azért okozott igazán komoly gondot, mert a bónusz rendszer is ehhez volt kötve.
  • Akkor járt csak bónusz, ha hozták a tervek alapján elvártakat. A tervek azonban évről-évre hibásnak bizonyultak.

„Az egészben a legrosszabb, hogy akik évek óta nálunk voltak és nagyon alaposan, felkészülten érkeztek az éves tervmegbeszélésekre, minden infót összegyűjtöttek arról, miért lesz rossz a piacuk, milyen lehetséges nyomás alatt és milyen kockázatok figyelembevételével kell dolgozniuk, illetve, hogy adott évben az ő országukban milyen negatív hatások várhatóak, amiket tekintetbe véve irreális ilyen növekedést elvárni tőlük. Aki eleinte lelkes volt, az is hamar rájött, hogyha több növekedést várunk, mint amit produkálni képes, akkor elesik az éves bónusztól. Senki sem szeretné magának elérhetetlen magasságba tenni az átugrandó lécet.”

A költségkeret és a növekedéstől való félelem

A kollégák arra is hamar rájöttek, ha nem költik el az előírt költségkeretet, akkor ami ebből megmaradt, azt a következő év elején elvettük tőle. Ha nem hozza a saját maga által tervezett keretet, akkor ő tervezte túl és ez bizalmatlanságra adhat okot, illetve így is-úgy is elesik a pénztől, így sokszor indokolatlanul költekeztek az év vége felé.

A kontraproduktív tervezési folyamatok legrosszabb következménye mégis az lett, hogy mindenki elkezdett félni a növekedéstől. Ha adott évben túl nagyot nő, a következőre olyan tervet kaphat, amit majd nem tud megugrani. Így sok esetben tapasztalható volt, hogy ahol természetesen beindult volna a növekedés, magától ment a piac, ott mesterségesen húzták be a kéziféket.

Váltás a covid előtt

Hogy a budgetálás mennyire értékromboló volt, azt sok időbe telt felismerni, mégis, 2019 nyarára – bár sok és jelentős belső vita és ellentét árán – sikerült elindítani egy új utat a cégen belül. Tibor Dávid büszkén emeli ki, hogy ehhez nekik nem volt szükségük a vírus okozta pánikra, még a pandémia előtt meglépték a budgetálási rendszer megreformálását. Legalábbis nekiláttak bevezetni valami újat.

  • Kérdés volt, hogy egy tőzsdén szereplő nagyvállalat tehet-e egyáltalán ilyet?
  • A kollégákat időbe telt rávezetni, mert hiába látták, hogy a korábbi tervezési folyamat csupán látszatbiztonságot jelentett, nehezen engedték el a megszokott kereteket. 

Budgetálás helyett

Még pontosabban mértük az adott terület teljesítményét, alaposabban vizsgáltuk a költségeket, a kontrolling az előző évi költségekhez képest elemezte a teljesítményt. – mondja Dávid – Tervezés helyett gyors visszacsatoló rendszert alakítottunk ki, hogy ne maradjunk információk nélkül. Ez pedig már rövidtávon is jóval értékteremtőbb hozzáállásnak bizonyult.”

A világ jelen állása szerint a gyors mérés és a gyors változtatási képesség, készség a fő érték, a jól átgondolt, alapos stratégiai és nem pedig, a részletes számszaki tervezés.

  • Megváltoztatták a bónuszrendszert: az elvárás annyi lett, hogy egyik terület se menjen az előző évi teljesítménye alá. Amennyivel az előző év fölé mentek, annyival több bónuszt kaptak. Azaz a mindenki nőjön, amilyen ütemben képes és gazdálkodjon felelősen elv.
  • A bónuszrendszer megváltoztatása megváltoztatta a tervmegbeszélések hangulatát is. Ettől kezdve mindenki újra motivált volt és beindult a valódi közös tervezés. Az exceles szőrszálhasogatás értékes együtt gondolkodássá változott.
  • Számok természetesen maradtak: árbevétel, EBITDA, PAT (adózás utáni eredmény). Ha ezt a három mutatót hozzuk, a tőzsde is elégedett.

A vállalati kultúra erősítése bizalommal

Ha bizalmat szavazunk a kollégáinknak, a legtöbben ezt megtiszteltetésnek veszik és nem élnek vissza vele. A fizetési rendszerünket úgy alakítottuk, hogy az előző időszaki teljesítményükhöz képest a legtöbbet próbálják kihozni magukból, a költségek oldalán pedig minél inkább szabad kezet biztosítottunk, azzal a kitétellel, hogy természetesen a kontrolling ellenőrzi a számokat.” – osztja meg a Masterplast vezetője a folyamat részleteit.

„A Netflix alapítójának könyve ihletett arra, hogy nagyobb bizalmat szavazzunk az embereinknek. Az abszolút egyéni felelősségről és egyéni döntéshozó képességről ír és azt javasolja, hogy fizessük jól az embereinket és adjunk nekik nagymértékben szabad kezet a munkájukban.”

Az elmúlt két évben rengeteget hozott ez a váltás a Masterplastnak. 2021-ben közel 190 millió eurósra növekedtek, ami különösen nagy szó a jelenlegi anyaghiányos időszakban. Dávidnak meggyőződése, hogy ha tovább folytatják a budgetálás káros gyakorlatát, mindezt nem sikerül elérniük. „A tervezés azon szakaszaiba kell tolni az energiát, amik kiszámíthatóbbak. Ezeket a szakaszokat szükséges mindenkinek őszintén átvizsgálni. Mely szakaszok ezek a te vállalatodban, rendszeredben, céges életedben? Mit érdemes tervezned a részletes budget helyett?

Kérdezz-felelek Tibor Dáviddal

A Masterplast vezetőjétől előadása végén kérdezhettek is a jelenlévők. Most ezekből a kérdésekből válogatunk. Reméljük számotokra is hasznosak lesznek!

Hol érvényesíthető és hol nem a bónuszrendszer? 

A mi esetünkben két típusú éves jövedelem van. Minden kolléga, aki felelős pozícióban van, saját területtel, döntési jogkörrel, az EBITDA előrelépéséhez mérten kap bónuszt, amit tőzsdei cégként részvényben is adhatunk. Mindenki más a vezetője döntése alapján kap prémiumot.

Itt említeném meg a bérezési rendszerünk optimalizálását is, ami a budgetálásunkhoz hasonlóan rendkívül bonyolult, sok elemből álló „szörny” volt. Ha vonzóak akarunk lenni, nem azt kell mondanunk, hogy „kapsz 280 bruttót és ilyen meg ilyen juttatásokat, amikkel 360 bruttóra jön ki a végén a fizetésed”, hanem eleve meg kell adni a 360 ezer forintos bruttó bért és szolgálati autót, ahol ez szükséges, illetve jár a prémium év végén (erről adott terület vezetője dönt), ha jól dolgoznak. Ha pedig a kolléga nem teljesít, nem él ezzel a lehetőséggel, akkor megválunk tőle és felveszünk mást. Tehát egyben azt is mondtuk, hogy a havi fizetésnek kell eleve jónak, vonzónak lennie, nem pedig az éves adható prémiumnak, amit így egyhavi bérben maximalizáltunk. Ezt az alapelvet, úgy vélem szinte minden vállalati modellre lehet adaptálni.

EBITDA és árbevétel célt összehúzós, költségcsökkentős stratégiával dolgozva és invesztálós, növekedésre törekvős stratégiával is lehet hozni. Hogyan biztosítjátok ebben a rendszerben, hogy a portfólióbővítés és a potenciálmaximalizálás megvalósuljon?

Az éves tervmegbeszélésen, ahol már nem a számokat próbáljuk meghegeszteni, mindenki hoz egy növekedési elképzelést, illetve mi eleve a lehető legvilágosabban kommunikáljuk a belépő kollégáknak, hogy alapvetően növekedésorientált vállalat vagyunk. Ezt pedig, piaci növekedés és részesedés alapon képzeljük el. Azt gondolom, a személyi állomány kiválasztása adja a garanciát. Mi eleve olyan embereket keresünk, akik növekedés- és fejődésorinetáltak és nem a működtetés optimalizálásával akarják az EBITDA pluszt elérni.

A 2019 óta lezajlott nagy növekedésetek – ami ugye a merész váltásnak köszönhető – mennyire egyedi brainstorming és mennyire hasonló esettanulmányok alapján meghozott döntés eredménye volt?

A döntésünk két dolgon alapult. Éreztük, hogy a működésmódunk nem megfelelő, nem értékteremtő. Mivel mi vagyunk a központ, így jogunk volt ezt a döntést meghozni. A legnagyobb küzdelem érdekes módon azoknak a kollégáknak a részéről volt, akik a legtöbbet szenvedtek a nem működő, kontraproduktív rendszerrel. Talán azt érezték, hogy a jövőben kevésbé fontosak, kiesik a munkájuk. Ugyanez volt a helyzet a bérrendszer fejlesztésével is. A HR foggal-körömmel küzdött az egyszerűsítés ellen, holott rendszeresen arról számolt be, hogy a segédmunkásnak, fizikai munkásnak rekrutált emberek nehezen értik csak meg a juttatási rendszert, hovatovább maguk a HR-esek sem igazán látták át az egészet.

Érdekes folyamat volt ez, azt tapasztalom, hogy nehéz lebontani működésmódokat, melyek beleivódtak egy vállalat DNS-ébe. Igen nehéz nap végén észrevenni mi valóban értékteremtő és mi nem az. Attól nem volt könnyebb fizikai munkást felvennünk, hogy rendkívül cizellált bérezési rendszert fejlesztettünk.

1200 emberetek van jelenleg. A „ha valaki nem válik be, akkor kirúgjuk” egy igen nehéz mondat és nagyon más vállalati kultúra. Hogyan tudtatok felkészülni erre a – mondhatni – kulturális váltásra?

Még nem sikerült teljesen megszoknunk. A kollégáknak is folyamatosan át kell szokniuk rá, hiszen ahogy mondod, ez egy egészen más típusú reakció kulturálisan is. A teljesítményelvárás továbbra is jelen van és a változás látható ezen a területen is. Alapvető fontosságú, hogy megbízunk a vezetőinkben. Az 50 fős vezetői körből a váltásunk első évében 2 embertől váltunk meg, de ezt a 2 személyt alaposan meggondoltuk. Régen voltak nálunk és senki nem hitte volna, hogy valaha is kirúgnánk őket, így ez egyfajta példastatuálás is volt részünkről. A vezetők ráébredtek, hogy senkinek sincs bebetonozott helye, csak, mert valaha valamikor jól teljesített. Aki nem akar fejlődni, annak nincsen ma már helye nálunk. Egyetlen vállalatot sem lehet tömeges kirúgásokkal megreformálni, de ha jól megválasztjuk azokat, akiket elküldünk, annak az az üzenete, hogy igenis van egy határ, van, amit már nem lehet megtenni, akármilyen magasra is jutottál.

Nagy hiba egy vállalatnál – és ezt emlékeztetőként mondom magamnak is -, hogyha megtűrjük a középszerűséget, megtűrjük azt, aki lehúzza a csoport teljesítményét és megtartjuk, mert egyszer a múltban jól teljesített. Meg kell tanulnunk, hogy a csoport érdekében elküldjük azokat, akik visszahúznak! Azt várom minden kollégámtól, hogy képes legyen és akarjon is fejlődni. A bizalom egy egymásnak átadott dolog: nekünk nagyon erősen kell bízni azokban az emberekben, akikre rálátunk és ezt a bizalmat adja tovább ő is.

A csoportvezetők, budget ownerek mennyire kapnak szabadkezet? 

Elkezdtük szélesíteni azon kollégák körét, akiknek döntési jogköre volt pénzköltésben. Felfedeztük, hogy a legkisebb vásárlásokhoz is hosszas jóváhagyási folyamat tartozott, így ezt a rendszert is átalakítottuk és nagyobb bizalmat szavaztunk a kollégáinknak, ezzel egyidőben éles és gyors kontrolling rendszert is alakítottunk, hogyha mégis visszaélés történne, azt mihamarabb lássuk. Természetesen lesz, aki téved és olyan is, aki megpróbál visszaélni a helyzettel, hiszen pénzügyi döntések nap, mint nap születnek a vállalatnál. Mégis, én úgy látom, hogy amint valaki felelősséget kapott a pénzkezelésben, bizonyítani akarja, hogy jól gazdálkodik ezzel a bizalommal.

Természetesen a klasszikus, számviteli értelemben is beruházásoknak minősülő kiadások, beruházások esetében, nem dönthet önállóan senki. Az igazgatótanács jóváhagyása nélkül én sem dönthetek 2 millió euró feletti beruházásról. Ezek a szintek végig vannak építve-vezetve a szervezeten, hogy ki meddig dönthet.

A tervezés, amiről beszéltél akkor kivitelezhető, ha kvázi „jó gazdálkodóként” folyamatosan jelen vagy mindenhol a cégedben. Ezt egy ekkora vállalatnál hogyan tudod megtenni?

A legfontosabbak mindig minden vállalatnál az emberek. Az a hat személy, aki a csoportszintű menedzsmentet vezeti, eljutott arra a szintre, hogy nagyon együtt gondolkodunk. Mindenki ugyanezt az együtt gondolkodós minőséget viszi tovább, így előbb-utóbb eljutunk arra a szintre, hogy nekem nem kell már mindenhol ott lennem, elég, ha a kollégám átlátja, mi történik az ő területén.

Azt veszem észre, ha az embereknek megadod a bizalmat, akkor 10/9 vagy akár 50/49 nem visszaél ezzel, hanem megtisztelve érzi magát. Ha azt mondom, itt van X összeg, ezzel te gazdálkodsz, mi csak a végén ellenőrizzük át mire költötted, és akkor le tudunk ülni és elemezni az esetleges tévedéseidet, akkor motiválom az embereimet. Sokkal előbb kezdenek el lopni, amikor ott a budget, az állandó kontroll. Tehát a kontroll azt gondolom, akkor jó, ha előtte az illető valóban megkapta a bizalmat.

Őszintén nem tudom, hogy szerencsénk van, vagy a vállalati kultúra fejlődésének folyamata miatt alakult mindez így, de lekopogom, hogy az elmúlt két évben, mióta az új működésmódunkkal megyünk, igazán nagy lopás vagy visszaélés nem derült ki.

Hogyan tudtak alkalmazkodni az embereitek, kellett-e változtatni a toborzáson, hogy az új rendszer működhessen?

Először persze okozott némi rémületet a budgetálás megszüntetése. Néhányak meg is kérdezték, hogy készíthetnek-e otthon saját budgetet. Aztán amikor a második évre látták, hogy ezt senki nem nézi, számukra is felesleges, akkor el merték engedni. Felismerték ugyanakkor, hogy nagyobb lett a felelősségük, hiszen már nem kérdeztünk vissza, nem volt alku, hogy mit „kell/ene” teljesíteniük. Ha nem sikerült a növekedés, akkor együtt sajnáltuk, hogy nincs bónusz.

Adott egység vezetőjének kiválasztásánál – ahogyan fentebb kiemeltem – alapvető elvárás a vállalkozó szellem, a bátorság, a fejlődési hajlandóság. Szerintem csak az a jó menedzser, aki a nagybani piacon is el tudna vezetni egy zöldség nagykert. Abban hiszek, hogy a jó vezető nem szakbarbár, aki csak egy területen jó, hanem a jég hátán is megél.


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


Kifogástalan első benyomás 7 másodperc alatt – öltözködési tippek Kanizsai Szilvitől, a Canissi tulajdonosától

Hogyan öltözzünk fel – többek között – egy gálára, vagy a soron következő Bizalmi Kör klubvacsorára stílusosan, elegánsan, ha közben jól is szeretnénk érezni magunkat? Rendhagyó bejegyzésünk keretei között Kanizsai Szilviával, a Canissi tulajdonosával beszélgettünk a stílusos öltözködés alapelveiről és gyakorlati tippjeiről. 

Szilvi minden egyes szava hitelt érdemlő a kérdéskör kapcsán, hiszen a csapatával közel 10 éve foglalkoznak igényes férfiak öltöztetésével. Személyre szabott ügyfélélményt biztosítva, a vendég egyéniségével harmonizáló stílusos, kényelmes és önazonos öltözködésben segítve.

Ahogy a Canissi weboldalán is olvasható, az elegancia és a siker nem csak a ruhákban keresendő, ugyanakkor a tökéletes öltözet az első lépés. Ahogyan a cikk elolvasása is nagyszerű lépésnek bizonyulhat.

Kik öltözködnek elegánsabban, a hölgyek vagy a férfiak? 

Indításként rögtön egy megosztó kérdést tettünk fel Szilvinek. Igyekeztünk továbbá kitérni annak a fontosságára is, miért esszenciális kérdés odafigyelni az öltözködésünkre az üzleti, valamint a magánéletben:

„Ez nehéz kérdés, a hozzánk betérő ügyfelek – akár férfiak, akár nők – mindig roppant mód igényesek. Persze sokszor tanácsért jönnek be hozzánk annak kapcsán, hogy szín vagy fazon tekintetében mi is illene hozzájuk leginkább. 

A magyar öltözködési kultúrát összességében nézve azt mondanánk, hogy a nők nagyobb hangsúlyt fektetnek a megjelenésükre, legyen szó gálaestről vagy bálról. Úgy érezzük, hogy a magyar férfiak öltözködését még egy kicsit csiszolnunk kell. 

A magyar nőkhöz szeretnénk felemelni a magyar férfiakat. Köztudott ugyanis, hogy üzleti vagy randi partnerünk az első 7 másodperc alatt dönt arról, hogy szeretne-e kapcsolódni velünk a jövőben. 

Ezt a 7 másodpercet soha nem tudjuk visszatekerni, ezért tartjuk kiemelten fontosnak az első benyomást. A stílusos öltözködés hozzájárul a jó közérzethez, magabiztosságot kölcsönözve a megjelenésünknek.”

Hogyan ne öltözzük túl vagy alul a gálaszezon egy-egy eseményét? 

Szilvi elmondása szerint a Canissi egyik hitvallása az öltözködési szabályok szigorú betartása. Ennek szellemében viszonylag egyértelmű keretek között meghatározható az is, hogyan tartsuk az arany középutat egy-egy eseményhez öltözéket választva:

„Az igényesség kialakulása hozott mintán alapszik hazánkban, és a korábban működő rendszer kultúrája miatt nem tud megvalósulni. Fontos feladatunk kiemelni ebből a magyar férfiakat, segítve őket ebben. Célunk, hogy megreformáljuk a magyar öltözködési kultúrát.

Pont azért szeretjük a gálákat, mert ide azokat a darabjainkat is felvehetjük, amiket a hétköznapokon nem. Biztosra vesszük, hogy mindenki szekrényében lapul egy-egy olyan ruhadarab, amit kimondottan ezekre a különleges alkalmakra tartogat. 

Férfiaknak mindenképp ajánljuk a szmoking viselését. Célszerű persze mindig a dresscode alapján választani. Idehaza például a férfiak nagy része már letette az öltönyt, legtöbben már a munkába sem abban járnak. 

Viszont az igényes öltözködés nem csak az öltönnyel egyenlő. Egy egyszerű, méretben tökéletesen passzoló sportzakóval is tökéletesen elegánssá varázsolható az öltözködésünk. A legfontosabb pont egyértelműen a cipő. Statisztikák bizonyítják, hogy először ezt nézik meg rajtunk.”

Mindenképp javasoljuk a Canissi Dress code etikett elolvasását, amely elképesztően hasznos olvasmányként foglalja össze az egyes alkalmakhoz illő öltözködés fő irányelveit.

Konfekció vagy egyedi gyártás? 

Újabb lényeges kérdés, legyünk őszinték. Szilvi válasza alapján pedig annak van a legnagyobb esélye, hogy a legtöbbünk számára legalább a méretre igazítás indokolt lehet:

„Ez attól függ, milyen az ember testalkata, illetve milyen egyedi igényekkel rendelkezik. Előfordulhat, hogy valakire tökéletesen illik a konfekció méret. Hozzáteszem, közel 10 éves tapasztalatunk alapján 100-ból körülbelül 2 ember mondhatja ezt el magáról. 

Nálunk a Canissi-ben is több mint 10 féle fazon közül választhatnak az ügyfeleink. Ha pedig a választott darab nem teljesen tökéletes, igazító szabóságunkban profi szabászmestereink teljesen méretre tudják alakítani. 

A legtöbb nőnek vagy férfinak egyébként igenis szüksége van a méretes szabóságra a tökéletes megjelenés érdekében. Sokszor jönnek persze hozzánk egyedi elképzeléssel is. Legyen szó például egy piros könyöklőről vagy egyedi családi címerről, amit a zakó belsejébe hímzünk.”

Milyen úton és módon öltözzünk a párunkhoz? 

Nemcsak egymagunkban, hanem a párunkkal egységet alkotva is hatékonyan ébreszthetünk pozitív első benyomást másokban. Szilvi erre vonatkozó öltözködési tippjei a következőképp néznek ki:

„A Canissi ügyfelei között több olyan pár is van, akik imádnak egyformán felöltözni, ezzel is jelképezve összetartozásukat és a köztük lévő harmóniát. Vannak, akik bevállalják ugyanazt az anyagot, mások színárnyalatban próbálnak csak hasonlót keresni. 

Alapvetően abban rejlik a dolog filozófiája, ahogy a munkahelyünkön is próbáluk a munkatársainkhoz hasonlóan öltözködni, hogy ne tűnjük ki közülük. Így tudatosan állva a kérdéshez akarva vagy akaratlanul is elkezdünk párunkhoz hasonlóan öltözködni.”

Lehetséges-e gazdaságosan elegánsnak lenni?

Sok helyütt elhangzott már, hogy az elegancia nem pusztán pénzkérdés. Tökéletesen rezonál ezzel Szilvi válasza is, konkrét példán keresztül megmutatva a gazdaságos formában kivitelezett elegancia lehetőségeit:

„Mindenképp azt gondoljuk, hogy igen. A nálunk kapható szövetek ugyanis éveken át kitartanak, hiszen a legmagasabb minőségű anyagokkal dolgozunk. A minap pont bent járt egyik ügyfelem. A 4 éves öltönyét hozta vissza egy kis alakításra, mert fogyott pár kilót. 

Tamás egy klasszikus kék öltönyt vásárolt tőlem, amely minden férfi ruhatárának alapja. Így határozottan úgy gondoljuk, hogy a Canissi öltönyök egy életre szóló befektetésnek minősülnek.

Egy kezdő ruhatárban azonban nem az a lényeg, hogy a legdrágább darabokat vegyék. Sokkal fontosabb az, hogy a gardróbunkban helyet kapó darab méretre készített darab legyen. Sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy a hosszanti arányok a megfelelő helyre kerüljenek. 

Sajnos Magyarországon még mindig jellemző, hogy túl hosszú, vagy túl bő a nadrág szára, ami nem feltétlenül passzol a magyar átlagmagassághoz. A szabásvonalak megfelelő elhelyezésével tudjuk a testünk legelőnyösebb formáját megmutatni.

Idővel, ahogy az ember igényszintje, egzisztenciája erősödik, úgy az angol, olasz és német prémium minőségű anyagaink közül egyre jobb és magasabb felbontású selyemmel, kasmírral kombinált gyapjúszöveteket széles tárházából tud majd választani.”


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


“Azért vagyunk, hogy ügyfeleink üzleti folyamatai hatékonyabbak legyenek és csökkenjen a szervezeten belüli stressz.”

Pataki Dávid személyében olyan tapasztalt vállalkozót köszönthetünk a Bizalmi Körön belül, aki szakértői csapatával segíti azokat az üzleti elakadásokat, amelyeket az informatikai rendszerek hiánya vagy azok hibás működése okoz.

A szokásos bemutatkozó interjúban az Enrol Consulting Kft. bemutatása mellett Dávid sok érdekességet osztott meg saját vállalkozói gondolkodásáról, céges filozófiájáról és HR stratégiájukról:

„Nemrégiben megkérdeztem a partnereimet, hogy hogyan látnak minket, mit emelnének ki az elmúlt évek közös munkájából. A válaszukban az első és legfontosabb dolog volt, a megértés.

Sok IT projektet láttam már és a túlnyomó többségük nem volt sikeresnek mondható. Ha körülnézünk, számos félbemaradt, túl bonyolult vagy kevés hozzáadott értékkel bíró és a tervezettnél jóval drágább megoldást látunk. Véleményem szerint ezek mind a megértés vagy a szakértelem hiányára vezethetőek vissza.”

Ha ez valóban így van, mi lehet az oka annak, hogy az elvárások és a megoldás, a kérdések és a válaszok között ekkora a távolság?

„A megértés folyamatában kulcsfontosságú az adatok és az adatokat előállító folyamatok megismerése. Legyen az egy Excel tábla vagy kockás papír, ezek olyan hordozók melyek a valós történések lenyomatai. Ha sikerül megértenünk egy cég életében, hogy mi történik és ezt visszaigazolva látjuk a már eddig keletkezett adatokban, akkor egy olyan információ birtokába jutunk, melyre építve nagy biztonsággal tudunk egy működő megoldást átadni, akár egy hónapon belül.

A megértésben az idő is kulcsfontosságú. Minél előbb adunk egy részeredményt az ügyfél kezébe, annál kevésbé van lehetőség eltávolodni az elképzeléseitől. A mi módszereink, eszközeink pedig lehetővé teszik a nagyon gyors fejlesztést.”

Kimondottan a nagy márkák és komoly volumenben működő cégek azok, akik az Enrol Consulting Kft. ügyfelei közé tartoznak:

„Az elmúlt 20 évben a mennyiség helyett sokkal inkább a minőség határozta meg a tevékenységünket. Ez jól látszik a partnereinken is. Az egyik legnagyobb ügyfelünk a Raiffeisen Bank, ahol a digitális transzformáció terén számos adatpiacot és alkalmazást fejlesztettünk és üzemeltetünk ma is.

Vagy említhetnénk a Lidl Magyarországot is, ahol elmúlt 5 évben 100-nál is több folyamatot sikerült digitalizálnunk és integrálnunk. 

Jelenlegi ügyfeleink mellett nyitottak vagyunk újabb hosszútávú kapcsolat kialakítására olyan cégekkel, akikkel hosszú távon együtt tudunk dolgozni, az életükben folyamatosan jelen tudunk lenni.”

A „hogyan lettél vállalkozó” kérdésünkre Dávid a következőket osztotta meg velünk:

„Egészen fiatal koromtól fogva folyamatosan dolgozom. Először a családi vállalkozásban, amely az akkor még gyerekcipőben járó vezetékes telefonhálózatok fejlesztéséről szólt, aztán megalapítottam a saját vállalkozásomat, részben kényszerből, mivel inkább a szükséges referenciáim voltak meg a megfelelő végzettségek helyett.

23 évesen elég sok készség birtokában voltam, de rájöttem, hogy specializálódni kell, valamiben el kell mélyedni és szakértővé válni. Igaz ez az informatika világára is, így elsősorban adatbázisokkal, adat alapú folyamatok és alkalmazások fejlesztésével kezdtem el foglalkozni.

Bár nehéz volt a szükséges készségeket elsajátítani, idővel a diplomák is meglettek és megtaláltam a vállalkozói élet szépségét is. Ez a folyamat vezetett odáig, hogy most céges szinten 14 fővel végezzük a tevékenységünket.”

Dávid egyébként tudatosan pályakezdőket alkalmaz a cégnél, akiket szívesen mentorál és oktat:

„Ahogy említettem, tudom, milyen nehéz is lehet egy adott szakterületen a kezdés. Így tudatosan adom meg a lehetőséget kezdőknek, pályamódosítóknak és újrakezdőknek is. Szinte kizárólagosan őket alkalmazom, sok kollégám az első programját is itt írta meg a cégnél.

Úgy tapasztaltam, hogy a tárgyi tudásnál a soft skillek sokkal fontosabbak. Míg az előbbi megszerezhető, addig a személyiség, a motiváció, a hozzáállás jóval nehezebb kérdés. Emellett persze nagy hangsúlyt fektetek arra is, hogy a kiválasztási folyamatunk és a belső képzéseink minél hatékonyabbak legyenek.”

Ami a szabadidős elfoglaltságokat illeti, Dávid életében a Via Ferrata az egyik nagy szerelem:

„A Via Ferrata egy technikai sport, már jóval több mint a magashegyi túrázás, de még jóval kevesebb mint a klasszikus sziklamászás. Talán ez is olyan, mint egy IT projekt. Vállalunk kockázatokat, hogy elérjünk valamit és fentről lenézve látjuk csak, hogy milyen magasra sikerült eljutni. Ugyanakkor van egy acélkötél, a tapasztalat, a megértés, amely megvéd a lezuhanástól.

Egyébként a tanulásra is rendszeresen szakítok időt. Véleményem szerint egy vállalkozónak egyszerre sokféle dologban kell jól működnie és ez folyamatos fejlődés nélkül nem megy.

Ezért is csatlakoztam a Bizalmi Körhöz, ahol egymástól is tudunk tanulni. De internetes előadásokat is gyakran nézek, miközben szakmai konferenciákra is rendszeresen igyekszem eljutni.”


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


„Nem igaz, hogy vállalkozást csak pénzzel lehet csinálni”

Az Uniotech Hungary Zrt. és a RoBirtok Élménybirtok alapítója, Gyetvai Róbert arról beszélt, hogyan fér össze két, egymástól oly mértékben eltérő terület, mint a csomagolástechnika és a gazdálkodás-állattartás valamint, hogy hogyan találta meg az egyensúlyt e kettő között. Személyes történetének kulcsszavai talán leginkább a vízió, a bátorság és a bizalom lehetnek. 

Róbert első cége egy komoly gazdasági válság idején indult el. Beszélgetésünk során segít eloszlatni az – esetlegesen még fennálló – tévhiteket a mindig sikeres, töretlenül felfelé haladó vállalkozás mítosza körül. Vele készült interjúnk egyik legnagyobb értéke ez az őszinte bepillantás. Aki pedig túljutott a nehezén, azt várja az ormányos medvék szórakoztató és kedves anekdotája!

Kezdjük a legelején! Honnan indult az Uniotech?

Minden úgy kezdődött, hogy a családi házunk garázsában berendeztem egy raktárat, a gyerekek pedig egy szobába kerültek és az így felszabadult szoba lett ez első iroda. Ezek voltak az első lépések a vállalkozás életében. Az első évben a garázsból és ebből  a kicsi szobából dolgoztam,  ezután vettem fel az első alkalmazottamat és onnantól indult fejlődésnek  a cég.

Mindig azt mondom, mikor bárki azzal érvel, hogy vállalkozást csak pénzzel lehet csinálni, hogy ez egyszerűen nem igaz. Az elszántság, a kitartás, a teljes erőből csinálni akarás és a  kapcsolati tőke sokkal fontosabb!

Hogyan bővült a tevékenységkörötök, mik voltak a növekedésetek mérföldkövei?

Eleinte csak szervízszolgáltatást nyújtottunk, fő partnereink nyomdák voltak, tekintve, hogy ebben a szektorban volt a legtöbb kapcsolatom. Ahogyan nőttek ezek a nyomdák, úgy nőttünk velük mi is. Az első bérleményünk – a családi házunk után – egy 50 négyzetméteres helyiség volt, majd 2010 környékén megnyertünk egy pályázatot, így belevághattunk egy nagyobb projektbe. Dunakeszin megépítettük az első irodaházunkat és csarnokunkat, egy háromszintes épületet, 600 négyeztméternyi irodával és egy 800 négyzetméteres raktárral. Folyamatosan fejlesztettünk,  egy 2000 négyzetméteres csarnokot növünk ki éppen.

Korábban megosztottad, hogy évről-évre sikerült megdupláznotok a forgalmat. Mit gondolsz, mi lehetett ennek a növekedésnek a kulcsa? 

Mindig azt mondom az üzletkötőimnek – akik egyébként egytől-egyig csomagolástechnikai mérnökök – , hogy mi egyfajta áldott állapotban vagyunk, mert sosem mentünk ki egyetlen céghez sem kopogtatni, hogy vegyenek tőlünk gépet, csomagolóanyagot. Mi a kezdetetktől a szakmai hozzáértésünkkel fogtuk meg a vevőket. Egyszerűen valahogy szájhagyomány útján kerültek hozzánk az újabb és újabb partnerek és ez a mai napig is így működik. Az emberek egymásnak adják a névjegyünket. Legutoljára 3,7 milliárd forinttal sikerült zárnunk. Szerencsések vagyunk.

A csomagolástechnikai mérnököket eleve abban bízva alkalmaztad, hogy ők majd sikerre viszik a céget?

A kollégák nagyobb részét korábbról már ismertem, mivel a csomagolástechnikai szféra nem túl nagy. Tudtam, hogy nélkülük, a mérnöki háttér nélkül nem menne, nem lehetnénk igazán sikeresek, főként, mivel jómagam sem csomagolástechnikus, sem mérnök nem vagyok. Viszont rájuk, az ő tudásukra támaszkodva szakmai alapokon, jól működik a cég.

Minden sikertörténetben vannak buktatók, lejtmenetek is. Ha jól tudom, nálatok is fordult elő ilyesmi. Megosztanád velünk a teljesség kedvéért?

Ez egy igen kínos kérdés. 2010 környékén – úgy, hogy nekem sosem volt társam a vezetésben – létrehoztunk egy fóliával kereskedő céget.  Felvettem valakit, mert gondoltam, könnyebb lesz. 2010-től egy fél évet dolgoztunk együtt ezzel a férfival, aki több tízmillió forinttal károsította a céget. Sem előtte, sem utána nem álltunk olyan közel a fizetésképtelenséghez. Ekkor döntöttem el, hogy nem lesz többet olyan társam, aki beleszólhat a pénzügyekbe, vagy döntéseket hozhat nélkülem.

Valahol a 300-500 milliós árbevételnél bevezettetek egy vállalatirányítási rendszert. Mi volt ez és miért döntöttetek a bevezetése mellett?

Így van. Akkor ez nagy luxusnak tűnt, de bevezettük a Navision vállalatirányítási rendszert, amiről mindenki tudja, hogy nem olcsó, főként, ami a fenntartását és fejlesztését illeti. Ezzel együtt úgy gondolom, valószínűleg ennek  köszönhető, hogy gördülékenyebben, átláthatóbban,  multisabban tudtunk működni a későbbiekben. Az összes információ és anyag egy helyre került, a rendszert pedig, a mai napig használjuk és tökéletesen működik, bár a kollégák nehezen fogadták és a mai napig is küzdünk azzal, hogy minden funkciót kihasználjunk. Nem volt egyszerű az átállás, de összességében megérte.

Térjünk át kicsit a RoBirtokra! Honnan jött az ötlet?

Nagybörzsönyben éltek a nagyszüleim, akiknél sok időt töltöttem gyerekként. Volt ott ló, tehén és mindenféle mezőgazdasági munka, én pedig felnőttként is mindig éreztem, hogy visszavágyom ebbe a világba. Már, amikor 2005 környékén elindítottam az Uniotechet, nézegettem a kisebb földeket a falunkban. Mindig figyeltem a szomszéd bácsit, ahogy szántani jár és végül elkezdtem apróbb földeket vásárolni, majd kijárni ezekre hétvégente bozótot tisztítani, végül megvettem az első 87 lóerős traktoromat.

Amikor beállok a négy hektár lucernásba és kaszálni kezdek, azt érzem, hogy egyszerűen minden rendben van.

Honnan tudtad, hogyan tanultad meg, hogyan kell gazdálkodni, megművelni a földet?

Egy nagyon egyszerű dolgot csináltam: megnéztem, hogy a szomszéd 70 éves Laci bácsi mikor csinálja ezeket a földmunkákat. Eleinte csak mentem az öreg után, de azért pár éven belül tudatossá vált a folyamat, meg persze tanultam is.

Hogyan, milyen előkészületek után indult el/be a RoBirtok?

Rengeteg állomása volt és órákat tudnék mesélni erről! Onnan kezdeném, hogy engem alapvetően zavar, ha otthon ételt dobunk ki, úgyhogy egyszer csak gondoltam egyet és vettem két malacot. Egy év leforgása alatt ki is derült, hogy csak az otthoni maradékon bőségesen meghíznak. A malacok beszerzésével párhuzamosan elkezdtem lovagolni is, azaz nagyjából így indult a birtok. Egy ló, két malac, teljesen nomád körülmények, agregátor, kihordott víz… A többi állat szép lassan érkezett, ugyanis a mi gyerekeink sosem tabletet vagy hasonló divatos dolgokat kértek karácsonyra, hanem mondjuk kengurut, alpakát, struccot…

“A birtok úgy működött, hogy hétről-hétre kint voltunk, lassan ott éltünk és azt vettük észre, hogy jönnek a barátok, akik kérdezik, hogy hozhatnak-e még barátokat, majd azon kaptuk magunkat, hogy 40-50 ember van nálunk hétvégente, akiknek a felét nem is ismerjük.

Végül a gyerekek mondták ki először: „Apa, szedjünk már belépőt!”. Így átgondoltuk, vállalkozást hoztunk létre, majd kitettünk egy kis pénztárépületet. A feleségemnek hatalmas szerepe van mindebben, hiszen ő viszi az egész vendégkapcsolati, pénzügyi és programszervezési részét a birtoknak, amit 2019. júniusában indítottunk el cégszerűen. Nagy meglepetés volt, hogy már a második hónaptól foglalórendszert kellett bevezetni és napi 200 főben limitálni a látogatókat, mivel kígyózó sorok álltak a bejáratnál. Fogalmunk sincsen honnan tudtak rólunk ennyien, mert nem hirdettünk, kizárólag szájhagyomány útján terjedt a hírünk. 

Önfenntartó már a birtok vagy még finanszírozni kell?

Kettéválasztanám a dolgot, ugyanis a beruházásokat nem tudjuk ebből a profitból fenntartani, de a működtetést, az alkalmazottak fizetését már kitermeljük. A covid nálunk érdekes változásokat hozott, mert, ahogy leállt a vendégforgalom, bejelentkezett egy felnőttképzést szervező cég, illetve a kormányhivatal, hogy az aranykalászos gazdaképzés vizsgáit nálunk szeretnék tartani. Ez azt jelentette, hogy napi 50 vizsgázó jött hozzánk, szerencsés átmenetet létrehozva így.

Mi a fejlesztési terv?

Rengeteg ötlet van! Birtokunkon  dámszarvast és mangalicát is  tenyészetünk, erre alapozva létrehoztunk egy falusi bisztrót , ami lényegében egy szabadtéri étterem. A helyi mangalicából, dámszarvasból, angus marhából főzünk üstben és a helybeli idősebb asszonyok, akik még ismerik a régi recepteket,  a kemencénkben sütik a szilvalekváros buktát, a saját túróból a  házi süteményeket. Jövőbeli terveink közt szerepel egy fa pajta borospincével, egy fedett lovarda és több apartman, mivel a jelenleg üzemelő egyetlen vendégházunk állandóan tele van. Az apartmanunk különlegessége egyébként, hogy a vendégek kiválaszthatják, milyen állattal szeretnének „együtt aludni”. Ezt az „együtt alvást” úgy kell elképzelni, hogy a szobában üvegpadló van és onnan rálátni  a padló alatti bokszban lévő kisállatra. Ez a lehetőség hamar nagy közönségkedvenc  lett!

Hogyan osztod meg a figyelmed és a ráfordított munkaóráakat a RoBirtok és az Uniotech között? 

Meséltem a Navisionről és a jó munkatársaimról. Az Uniotech tulajdonképp önjáró, a napi operatív feladatokban nem kell részt vennem, stratégiai kérdésekben döntök, mára már csak heti egy- két napot kell bemennem. Minden vezető poszton tizenéve nálam-velem dolgozók vannak, gyakorlatilag ők irányítják a céget. A RoBirtokkal egészen más a helyzet, ott éjjel-nappal jelen kell lenni. Szombaton és vasárnap is hajnalban kelek, a lovakat trenírozzuk, vendégeket fogadunk, zajlik az élet.

Heti egy-két nap munka vezetőként. Ez sokunknak álom. Az Uniotechnél hogyan érted el, hogy önműködő legyen? 

Sok múlik a nagyon jó kollégákon, meg kell tanulni ledelegálni feladatokat, engedi őket önállóan dönteni, még ha hibáznak is, és azon, hogy szeretni kell őket. Fontos, hogy hosszú távon is elkötelezettek legyenek. Én ennek érdekében a fő embereimnek adtam 5-5% tulajdonrészt a cégből 10 év után. Már a belépésükkor elmondtam nekik, hogyha hosszútávon együtt tudunk dolgozni, akkor számíthatnak erre. Ezt a típusú működésünket támogatja a vállalatirányítási rendszer is.

A saját tulajdonrész kérdésköre sokunk számára ijesztő. Hogyan szabályoztad ezt?

Az elején elhatároztam, hogy, aki lojális és velem együtt gondolkodik, annak megajánlom ezt a bizalmat. A mérnökeimet korábbról ismertem már, sok éven át bizonyították a megbízhatóságukat. Szerintem az 5% jó motiváció. Jelenleg egyébként a cégem tulajdonrészének mindössze 10%-a van átadva.

Megosztanál velünk egy számodra kedves anekdotát a RoBirtokról?

Az egyik kedvenc anekdotám Dóri lányomhoz kapcsolódik, aki a gasztronómia szerelmese és annak idején, 14 éves korában eldöntötte, hogy spanyolul akar tanul, méghozzá anyanyelvi környezetben. Végül beleegyeztünk és elengedtük Argentínába egy évre csereprogramra és egy – legjobb értelemben véve – teljesen más gyerek érkezett haza. Folyékonyan beszélt spanyolul és rengeteget mesélt az ormányos medvékről, amelyek Argentína északi részén szabadon élnek, százával jönnek ki az erdőkből. Miután hazajött, ormányos medvét kért karácsonyra. A kérését nem is volt annyira bonyolult teljesíteni, mert egy panzió kertjéből épp több ormányost mentettek ki, akiket borzasztó körülmények közt, egy négyzetméteren tartottak. Mi befogadtuk és megszelidítettük őket, mára már kézből esznek és hagyják magukat simogatni is.

Amiatt vagyok igazán szerelmes ebbe a birtokba, MERT EZT A CSALÁDUNKAT EGYÜTT TARTJA, EGYÜTT VAGYUNK, EGYÜTT  DOLGOZUNK, MINDENKI MEGTALÁLTA A NEKI TETSZŐ FELADATOT.   KorÁBBAN  NEM HITTEK ANNYIRA BENNE, DE mára már a feleségem és mind a négy gyermekünk is 100%-ban támogatnak a fejlesztésekben. feleségem a vendégkapcsolatok felelőse, Rebeka  ( 20 éves )lányom a fő állatgondozó, DÓRI ( 18 éves ) A konyhán tevékenykedik,  Janka ( 12 éves ) lókiképző és lovasoktató, Áron ( 10 éves ) pedig a gépek  és a vattacukorkészítés nagymestere.

Mennyire egyszerű vagy éppen nehéz az átállás az Uniotech és a RoBirtok feladati közt? Miért jó ennyire különböző tevékenységeket végezni?

Hogy miért jó, arra egyszerű a válasz: ha több lábon állsz, több helyről jön a bevétel és nagyobb biztonságban vagy. Ami esetemben fontosabb, hogy a birtokban találtam meg a számomra megfizethetetlen értékeket: a családi összetartás mindennapos élményét, azt, hogy együtt, egymásért dolgozunk nap mint nap. Jó a levegő és stresszmentes a környezet. Mindez olyan feltöltődést ad, amit nem lehet pénzben kifejezni.


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


Egyedi granulátumok a műanyag termékek gyártásához

Csíkos Attila személyében nemcsak a SZEPLAST Zrt. alapítóját, hanem egy tapasztalt vállalkozót és nem utolsó sorban ízig-vérig gyakorlott golfjátékost is köszönthetünk a Bizalmi Körön belül.

Attila a közelmúltban csatlakozott a Bizalmi Kör csapatához, ezért fogadjátok szeretettel a vele készített bemutatkozó interjút:

Cégünk fő tevékenysége PVC granulátumok széles skálájának gyártása és műanyagfeldolgozó cégeknek történő értékesítése. Termékeink a legkülönfélébb (PVC alapú) műanyag termékek fő alapanyagaként szolgálnak.

Az általunk fejlesztett és gyártott különböző granulátumokból leginkább építőipari termékeket állítanak elő, de jelentős mennyiségben szállítunk alapanyagot mezőgazdasági, autóipari, élelmiszeripari vagy akár egészségügyi gyártók számára is.

A tevékenység megértése után sejthető, hogy a SZEPLAST működése igen komplex technológiai hátteret igényel:

Európai szinten is nagyon kevesen foglalkoznak műanyag granulátum gyártással, pontosan azért, mert speciális műszaki és vegyipari tudást, szerteágazó nyersanyagbeszerzést, de mindenekelőtt rendkívül összetett gyártási és fejlesztési technológiát igényel. Ezért is vagyunk rá büszkék, hogy a közép-európai régió egyre meghatározóbb szereplői vagyunk és kezdünk felnőni a nagy nyugat-európai konkurensek színvonalához.

Ahány féle végtermék, annyi féle PVC granulátumra van szükség, ráadásul a piaci/vevői igények is folyamatosan változnak, nem egyszer pedig egyedi igényeket is kiszolgálnunk, így kiemelt fókuszt helyezünk a receptfejlesztésre és K+F tevékenységünkre.

Attila elmondása szerint sikeres fejlesztésekkel és megfontolt bővítéssel van tér a jelentősebb fejlődésre is.

Jelenleg 5 gyártósoron folyik a termelés, tevékenységünk éves volumene pedig meghaladja a 12 ezer tonnát, ami ~ 15 millió eurós fogalmat jelent. Nagyon stabil hazai vevőbázisunkon kívül immár több mint 16 országba szállítjuk termékeinket, melynek köszönhetően mára exportunk aránya meghaladja a 60%-ot.

A jövő évben jó esélyünk van megközelíteni a 15 ezer tonnás teljesítményt, a továbbiakban pedig egy – a rövidtávú terveinkben szereplő – kapacitásbővítés után 20-25 ezer tonnára szeretnénk bővíteni a volumenünket.

Jelen pillanatban nagyságrendileg 52 fő dolgozik nálunk, mely létszám dedikált üzemi, logisztikai, kereskedelmi, fejlesztési és adminisztrációs csapatokból tevődik össze.

A SZEPLAST Zrt. alapításának és organikus fejlődésének története kiváló példa arra, amikor egy piaci igényt sikerül megfelelő érzékkel kiszolgálni:

A vállalkozás indítása egészen 1992-ig nyúlik vissza. Kezdetben műanyag árnyékolástechnikai profilokat gyártottunk, azonban visszatérő problémát jelentett, hogy kizárólag import alapanyagot volt lehetőségünk beszerezni. A problémában rejlő lehetőséget felismerve született az ötlet, hogy a szükséges alapanyag előállításával mi magunk is megpróbálkozzunk.

Annak köszönhetően, hogy a magyar piacon más gyártó cégeket is érintett a probléma, megkezdtük a már meglévő hazai igényeket is kiszolgálni. Fokozatos fejlődéssel és a termékportfólió szélesítésével évről-évre sikerült bővülni és egyre jelentősebb volument produkálni, mára a nemzetközi színtéren is jegyzett szereplővé váltunk.

Attilát az aktuális kihívásokról és megoldásra váró nehézségekről is kérdeztük:

Az évek során megtapasztaltam, hogy a vezető/tulajdonos vízióján túl, a céget végsősoron az itt dolgozó csapat munkája határozza meg. Minél többen dolgoznak a szervezeten belül, úgy egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kollégák motiválására, a munkakörülményekre, és egyre tudatosabban kell a vállalkozás működését megszervezni. Különösen igaz ez egy ennyire heterogén szervezetben, mint a SZEPLAST.

Folyamatosan fejlődünk, a piaci környezet állandó változásban van, nekünk pedig további növekedési céljaink vannak. Ahhoz, hogy ezekkel a kihívásokkal megbirkózzunk tudatosan felépített struktúrát és megfelelően szervezett/szabályozott, ezáltal pedig a jövőben skálázható mechanizmusokat kívánunk kialakítani. Ez sokszor azért nehéz, mert nem elég hatékony folyamatokat kitalálni, a vártnál nagyobb energiába és hosszabb időbe telik mire ezeket a kollégák a napi rutinjuk során is alkalmazni tudják.

A Bizalmi Körön belül preferált szabadidős tevékenységekhez minden bizonnyal remekül passzol majd az a hobbi, aminek Attila immáron 15 éve hódol:

A szabadidőm minél nagyobb részét próbálom a családommal tölteni. Három gyermekem van, és bár a nagyobbak egyre függetlenebbek, amennyire a lehetőségek engedik, igyekszünk minél több közös programot szervezni.

A másik nagy szerelem a golf, mely véleményem szerint nem is nagyon különbözik az üzleti élettől: fókuszálást, jó stratégiát és a körülményekhez való alkalmazkodást igényel mindkettő. A golf esetében ez egészül ki az aktív mozgással és a természet közelségével, ami így nagyon vonzó kombináció számomra. Lassan 15 éve, hogy aktívan játszom, és a mai napig próbálom csiszolni a technikámat és felfedezni a környék vagy a kár a távolabbi országok pályái kínálta lehetőségeket.


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


„Ha valaki már átment előttünk azon a hídon, akkor nekünk már nem feltétlenül szükséges”

Diczenty-Peti Balázs nevével és a Fortis Future Kft.-vel már ebben és ebben a cikkünkben is találkozhattatok, mikor is újdonsült tagként köszönthettük, kiemelve tevékenységük részleteit. Most viszont egészen új megközelítésből beszélgettünk vele. Ugyanis nemrég múlt egy éve, hogy csatlakozott hozzánk a Bizalmi Körhöz:

„Egyszerűen megtetszett a szellemisége. Emiatt csatlakoztam bő egy éve a Bizalmi Körhöz. Megtetszett az, hogy vállalkozók és üzletemberek önzetlenül támogatják és segítik egymást.

Itt mindenki tisztában van vele, hogy aki ad, az előbb vagy utóbb kap is. Egy tanácsot, egy javaslatot, egy iránymutatást, egy eszközt. Hosszasan sorolhatnám még. Még kívülről is világosan látható még kívülről is, hogy rendkívül jó közösség és kifejezetten magas emberi minőség jellemző a Bizalmi Kör csapatára.”

Balázs elmondása szerint a látszat bizony nem csalt. Méghozzá olyannyira nem, hogy a „mit adott neked a klubtagság” kérdésünkre válaszolva több mindent felsorolt:  

„A klubtagság mindenekelőtt értékes kapcsolatokat, illetve barátságokat adott nekem. Nem beszélve a megszámlálhatatlanul sok hasznos tanácsról és eszközről, amelyeket aztán a vállalkozás keretei között is hasznosítani tudtam.

Mindezen felül ott vannak még az élmények is. A golfozás, motorcsónakázás, klubestek és mesterelme találkozók. Sok vidámságot, nevetést és feltöltődést nyertem azáltal, hogy tagja lettem a Bizalmi Körnek.”

Bár a klubvacsorákon és a mesterelme csoportokban korántsem „sales” fókusszal zajlanak a diskurzusok, ettől függetlenül még erre is volt példa az egy év folyamán: 

„Megtisztelőnek tartom, hogy a körön belül mind ingatlan keresésre, mind pedig ingatlan eladásra is történt már kapcsolódás. Természetesen igyekszem magas minőségben kiszolgálni a velem összekötött ügyfelek mindegyikét.

Konkrét példát nem emelnék ki, de a néhány tízmilliós ügylettől a több milliárdos projektig egyaránt volt kapcsolódás. Mindezt úgy, hogy tényleg nem volt semmiféle erőltetett próbálkozás ennek az irányába.”

Mivel Balázs tagja az egyik mesterelme csoportunknak is, így a mastermind tagsággal kapcsolatos tapasztalatokról is kérdeztük:

„Rendkívül hasznos tapasztalás volt számomra más nézőpontokat megismerni. Egy-egy mesterelme csoport találkozónak köszönhetően egészen más megvilágításba tudnak kerülni  a saját kihívásaink. 

Személy szerint kiemelten hasznos eszközöket, alkalmazásokat, programokat kaptam használatra. Ezek beépítése a mindennapokba még folyamatban van. De mindenképp kulcsai lehetnek a szintlépésnek.”

A Bizalmi Kör klubtagság, illetve a mesterelme legnagyobb értékét Balázs a következőképp foglalta össze:

„Egyértelműen a tapasztalatmegosztásban látom a legnagyobb értéket. Képletesen szólva, ha valaki már átment előttünk azon a hídon, akkor nekünk már nem feltétlenül szükséges. 

Vagy legalábbis el tudjuk kerülni a nemkívánatos buktatókat abban az esetben, ha megfogadjuk a nálunk tapasztaltabbak javaslatait. Olyanokét, akik már voltak hozzánk hasonló helyzetben, és sikeresen meg tudták oldani a szóban forgó szituációt.”


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


Ki vagyok én az eredményeim nélkül?

A #könyörtelenMércék és az #elégJóvagyokság közti egyensúly

Ezúttal Bíró Bence Péter pszichológus vezet be minket a sémák világába. De mik azok a sémák? Önkéntelen tudati működésmódok, melyek meghatározzák döntési mintáinkat, hétköznapjainkat. És hogyan lehet felülírni őket? Önismereti munkával. És melyik az a bizonyos séma, ami még azoknál is működhet, akik kemény önismereti munkával elképesztő eredményeket értek el? Létezik ilyen? Igen. A neve: a hiperkritikusság sémája vagy „könyörtelen mérce”.

Bence előadásának kulcsszava az önbecsülés és az út, ami egy egészséges önbecsüléshez vezet. De hogyan kapcsolódik az önbecsülés témaköréhez a sémák területe? Ahhoz, hogy újra meg újra képesek legyünk felállni egy mélypont után, egészséges önbecsülésre van szükségünk (pontosabban erre és még sok egyéb támogató tényezőre, de ma maradjunk csak az önbecsülésnél). Az önbecsülésünket azonban kikezdhetik sémáink, gyermekkorban rögzült tudati működésmódjaink. Hogyan lehetünk olyan módon úrrá ezeken a sémákon, hogy a nap végére javuljon az életminőségünk? Hogyan segítheti elő életminőségünk javulását a múltunk feltérképezése és megértése?

Bíró Bence Péter 11 éve foglalkozik önismerettel, 7 éve egyéni és csoportos tanácsadással, eddig két kötete jelent meg és szakdolgozataihoz két, 100+ fő részvételével készült kutatást is végzett a témában.

A következőkben kifejezetten a sikeres emberek önbecsüléséről és ennek az önbecsülésnek karbantartásáról, karbantartásához nyújt segítséget, ad át egy csokorra való gondolatot és kérdést, melyeket használva könnyebben eljuthatunk saját válaszainkhoz.

„A „soha nem elég” egy biológiailag és pszichológiailag belénk kódolt működésmód, mondhatni észlelésbeli hiba. Amikor elfogynak a hibák, a megoldandó feladatok, az agy – mint megoldásorientált gépezet – továbbra is úgy és azt érzékeli, hogy újabb és újabb és újabb javítanivalója akad. Ennek a jelenségnek a neve: prevalencia indukált koncepció változás.”

A sématerápia, a sémákkal való dolgozás területe igen gazdagon dokumentált. A tudományos keresők nagyjából 8000 találatot dobnak ki, azaz a pszichológia egy igen magasan kutatott területéről beszélünk. 18 olyan sémáról tudunk ma, melyek életünk kibontakozását valami módon korlátozzák, de ezek közül csak egyet vizsgálunk meg közelebbről, méghozzá azt, amely a sikeres emberek életében legtöbbször megjelenik, mint akadályozó elem.

Hogyan működnek a sémák?

Gyakorlatilag a figyelmünket befolyásoló „szemüvegként”, melyet feltettünk, majd megfeledkeztünk róla. Amint egy séma működésbe lép, a figyelmünk már nem a teljes valóságot mutatja, csupán azt, amit a séma kiszorít, kiszel számunkra a valóságból. Esetenként pedig kifejezetten csak olyan dolgokat veszünk észre, melyek alátámasztják a sémánkat, a sémánk által agyunk, érzékelésünk felé közvetített valóság-verziót.

Hogyan épül fel és miként fejleszthető az önbizalom?

Az önbizalom szoros összefüggésben áll azzal, mennyire vagyunk elégedettek önmagunkkal. De mi határozza meg ezt az elégedettséget? A reális és az ideális énünk közti távolság.  Hogy miről beszélünk?

A reális én az az állapot, ahol jelenleg tartunk, amilyenek jelenleg vagyunk: így beszélek, így öltözöm, ilyen a stílusom, ezeket az eredményeket értem el eddig. Az ideális én pedig az, amit elvárok magamtól, amilyen lenni szeretnék. Minél nagyobb a távolság e kettő közt annál nagyobb lehet a belső motiváció, a haladásra. ez a pozitív verzió. Azonban ennek fonákja, hogy annál erősebb nyomásként is megélhetem ezt a távolságot. S ez már cseppet sem ideális.

Az önbizalom fejlesztésének egyik módja, hogy elkezdjük csökkenteni ezt a távolságot. De hogyan varázsolhatjuk ezt a bizonyos könyörtelen mércét könyörületesebbé? Vegyük végig, mit tudunk a hiperkritikusság sémájáról, ennek egészség- és környezetromboló hatásairól, hogyan ismerhetjük fel és hogyan léphetünk ki az általa generált körforgásból!

A célunk, hogy az ideális és a reális én közt feszülő motiváló térből kiindulva szabad választásunk legyen! Hogy szabadon és tudatosan dönthessük el, még többet akarunk elérni vagy képesek vagyunk azt mondani, elég jó az, ami épp van. A lényeg, hogy a döntésünk szabad választás eredménye legyen, ne pedig egy trigger hatására ösztönösen lefutó program végeredménye.

A hiperkritikusság sémája, azaz a „könyörtelen mérce”

Minél intenzívebben működik ez a séma, annál jelentősebb mértékben tapasztalhatjuk a kiégés tüneteit. Ezt támasztja alá Bence 250 fős kutatása is. De a kiégés mellett a „könyörtelen mérce” sémája még olyan tünetekért is felelőssé tehető, mint a migrénes fejfájás, az evészavarok kialakulása, a depresszió és úgy általában egy alacsonyabb életminőségen való működés. Jó hír, hogy egészen konkrét, számadatokkal alátámasztott kutatások igazolják, a séma megtörhető, az életminőségünk feljavítható akkor is, ha a hiperkritikusság ránk is jellemző. Ha csak 10%-nyit képesek vagyunk engedni, az általános jóllétünk 28%-kal nőhet a korábbi mérések szerint.

A séma kialakulása

A „könyörtelen mérce”, azaz a hiperkritikusság sémája jellemzően azoknál alakul ki, akikkel szemben igen magas elvárásokat támasztottak már kisgyermek korban, akik csak akkor kaptak figyelmet, ha kiemelkedőt produkáltak, akik azt tanulták meg, csak akkor okék és elfogadhatóak, ha ők a legjobbak. Ritkább esetben azoknál fedezhető fel ez a séma, akik számára szüleik olyan példát képviseltek, melyet ők maguk is minden áron el akarnak érni. Ezt a sémát, életmódszert aztán az agy rögzíti és felnőttkorban újra meg újra lejátsza. Gyerekként, ha csak a legjobb eredmények árán tudtuk megkapni a szeretetet, a séma segített, hisz meg tudtuk szerezni a túlélésünk feltételeit. Ami azonban gyerekként hasznos lehetett, az felnőttként korlátozóvá válhat. Gondoljunk csak bele: milyen jó volna megállni és csak élvezni, igazán kiélvezni a sikert, de mégsem vagyunk erre képesek, hiszen máris a következő lépésen gondolkodunk, az agyunk azon kattog, hogyan érhetnénk el a következő csúcsra.

A „könyörtelen mérce” séma felismerése

Akiknél működik a hiperkritikusság sémája, azok hajlamosabbak a versengésre és azon kaphatják magukat, hogy mindenben ők akarnak lenni, egyenesen nekik kell lenni a legjobbaknak. Ez az üzleti életben hasznos lehet, azonban mindennek ára van. Ha már a hobbink, sőt a családi életünk is szüntelen, könyörtelen versengés színtere, az az életminőségünk, sőt a környezetünk életminőségének rovására is mehet.

Segítő kérdések a séma felismeréséhez:

  • Saját teljesítményünket alábecsüljük, és csak azokat vesszük észre, akik nálunk előbbre tartanak?
  • Ha nem tudunk 100%-ot teljesíteni, azt érezzük, elbuktunk?
  • Ha 100%-ot teljesítettünk, azon tépelődünk, miért nem 120%-ot?!
  • Vegyük figyelembe a csökkenő hozadék elvét! (Minél többet teszünk adott folyamatba, egy pontig annál jobban növekszik az eredményességünk, azonban egy idő után csökkenni kezd.) Érdemes észrevenni, hogy akinek könyörtelen mércéi vannak, az ösztönösen általában abba az irányba halad, ahol a befektetés már nem eredményes, hanem egészségkárosító a munkája.

Segítség lehet még ez a történet is, ami egy dollármilliárdos szilíciumvölgyiről szól, aki azzal a problémával fordult a terapeutájához, hogy ő bizony semmit nem tett le az asztalra, miközben egykori alkotótársa mennyire sikeres és mekkora dolgokat ért el. Mikor a terapeuta megkérdezte a sikeres dollármilliárdost, ki volt ez a bizonyos társ, akihez ő méri magát, a válasz így hangzott: Elon Musk. Nos, ez a bad luck, rossz szerencse tipikus esete és illusztris példája az első segítő kérdésünknek: csak azokat vesszük észre, akik sikeresebbek nálunk, míg magunkat – akármilyen sikeresek is vagyunk – alábecsüljük?

Ebbe a hibába pedig annál hajlamosabbak lehetünk beleesni, minél sikeresebbek, eredményesebbek vagyunk. Minél nagyobbak a sikereink, annál távolabbra kerülhet tőlünk a vágyott elégedettség érzése, mert mindig csak egy még nagyobb cél lebeg a szemünk előtt, míg végül szinte képtelenek vagyunk leállni.

A sikeresség és a hiperkritikusság egészségkárosító oldala

A sikeres emberek körében nem ismeretlen az a félelem sem, miszerint a körülöttük lévők talán csak a sikereiket szeretik, az ő hátukon akarnak feljebb kapaszkodni. Ugyan elérték a vágyott eredményeket, megszerezték a vagyont, az élményeket, de kik is ők az eredményeik nélkül? Hol lehet meghúzni a határt? A válasz: a határ annál a pontnál húzódik, amelytől kezdve a fizikai, pszichés, érzelmi egészségünk sérül, kevésbé vagyunk képesek a boldogságra és legrosszabb esetben a környezetünk is nyomásként, folyamatos elvárásként éli meg kiterjesztett megfelelési, eredményességi kényszerünket.

Hogyan léphetünk ki a körforgásból?

Habár belülről ösztönösen természetesnek, magától értetődőnek tűnnek bizonyos megoldások, gondolatok, cselekvési utak, az érzés, hogy nekünk márpedig „csak” el kell jutnunk a következő szintre, hogy elégedettek, okék legyünk, érdemes az ilyen gondolatoknál megálljt parancsolni és megvizsgálni magunkat. Biztos, hogy ez szolgálja most is legjobban hosszútávú érdekeinket? Egészségünknek, magánéletünknek így tesszük a legjobbat? Sok üzletember példájához hasonlóan, még a példakép, Gerendai Károly családi élete, házassága bevallottan a Sziget fesztivál felépítésére ment rá, míg egy másik Forbes listás, nyugdíjas magyar milliárdos ezt a tanácsot adta Bíró Bence Péternek: „Ne rohanj el úgy az élet mellett, ahogyan én tettem.Mihamarabb tisztázzuk magunkban: mennyit ér meg nekünk a következő lépcső, a következő elérendő/vágyott siker?

Kulcsok, amiket mindenképp vigyünk magunkkal:

  • Ne hallgassunk mindig arra az ösztönös cselekvési ingerre, ami a „még többet” irányába lök bennünket!
  • Alakítsunk ki a teljesítményünktől független önbecsülést! „Akkor is értékes vagyok, ha a vállalkozásom épp nem szárnyal!”
  • Használjuk az „elég jó” kifejezést! Engedjük el azt a szemléletet, ami szerint csak a „kivételesen jó” az „elég jó”.

Ha megtaláljuk magunkban az „elég jó”-t, megtalálhatjuk azt a pontot, ameddig még megéri energiát fektetnünk a fejlődésbe!

  • Amikor elkezdünk dolgozni magunkon, sokszor azonosulunk a régi csomagjainkkal. Ha például érintett vagyok bármi módon a „könyörtelen mérce” sémában, amikor elkezdek önismerettel foglalkozni, beleeshetek abba a csapdába, hogy maximalista módon dolgozok azon, hogy ne legyek annyira maximalista…
  • Nem kell mindig és azonnal egyetérteni a gondolatainkkal, az érzéseinkkel! Kérdőjelezzük meg őket. Az gondolat mögött, hogy éjjel tizenegykor le kell ülnöm dolgozni, különben összedől a cégem, keressük meg az érzést! Mi az az érzés, érzet, ami ezt a gondolatot ültette az agyamba, ami elindította az automatikus, séma szerinti működést?
  • Kezdjünk el olyan eseményeket beilleszteni naptárunkba, melyek „csak” jól esnek. Ezek segítenek visszatölteni érzelmi, pszichés erőforrásainkat, így védhetjük magunkat a leghatékonyabban a kiégéstől! Adam Grant mondja: „Ha a szabadidőre időpazarlásként tekintünk, nem csak a mentális egészségünket károsítjuk, de rengeteg egyebet is. A produktivitáson kívül is van élet.

Honnan tudhatjuk, hogyha 10%-ot engedünk a hiperkritikus hozzáállásunkból, akkor az eredmény és nem megalkuvás? Egyrészt, az üzleti eredmények gyakran épp, hogy javulni szoktak a felszabaduló szellemi energia által. Másrészt, megfigyelhetjük, hogy a mi személyes életminőségünk javult-e a kísérlet eredményeként. Nincs általánosérvényű válasz, de mindenki kikísérletezheti, megéri-e számára az új életforma! Ebben egy szakember külső visszacsatolása hasznos segítség lehet.


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


„Kellemes meglepetésként ért a bizalmi környezet, benne viszonylag sok építőiparban érdekelt vállalkozóval”

Pohl Ákossal sokan találkozhattatok már, mondjuk egy-egy Bizalmi Kör klubvacsora alkalmával. Vagy pedig a vele lefolytatott bemutatkozó interjú keretei között, amikor róla és a CEOS Kft. tevékenységéről kérdeztük egy blogbejegyzés erejéig.

Most pedig a Bizalmi Kör klubtagsággal kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük annak apropóján, hogy nemrégiben hosszabbított nálunk:

„Bő egy éve vagyok Bizalmi Kör klubtag, és kifejezetten jó tapasztalatokról tudok beszámolni. Még annak ellenére is, hogy a Covid-19 helyzet és a családi dolgok miatt nem jutottam el akár a golfozásra, akár a nagy születésnapi rendezvényre.

Ugyanakkor a klubvacsorák rendre kiválóak voltak. Külön hasznosnak találtam az érdekfeszítő és komoly hozzáadott értékkel bíró előadásokat, amelyek csak pluszt adtak az egyébként is remek társasághoz.”

Ákos külön kiemelte, hogy a számára abszolút releváns építőipari szférából is sok vállalkozóval találkozhatott a klubvacsorák alkalmával:

„Kellemes meglepetésként ért a bizalmi környezet, benne viszonylag sok építőiparban érdekelt vállalkozóval. Tartószerkezet-tervezéssel foglalkozó vállalkozást vezetve extra előnyként jelentkezett a hasonló területen érdekelt vállalkozó társasága.

Méghozzá olyan környezetben, ahol válogatott „normális” emberek vesznek körül, ahol bízhatunk egymásban. Szintén meglepetésként ért, hogy egyre többször futottam össze olyan klubtagokkal, akikkel egy kapcsolatépítő szervezetből már ismertük egymást.” 

Bár az első évben Ákos nem volt tagja egyik mesterelme csoportunknak sem, tagságának meghosszabbításakor úgy döntött, hogy ideje változtatni ezen a téren:

„Pozitívak voltak a tapasztalataim a klubvacsorákon, a mastermind alkalmakról pedig még több jót hallottam. Úgyhogy arra a döntésre jutottam a hosszabbításnál, hogy a mesterelme csoportot is vegyük bele úgymond a csomagba.

Merthogy egyértelműen jelentkezett annak a pozitív hozadéka, ahogy egy év leforgása alatt értékes kapcsolatok, itt-ott barátságok jöttek létre, jótékonyan hatva az üzlet alakulására. Szuper dolognak tartom ezt. 

Ha pedig már a bizalom mint kulcsszó felmerült, szeretném kiemelni azt a törődést és odafigyelést, amit Gangel Peti beletesz a csoportok mindegyikének dinamikájába. Számomra egyelőre az a benyomás, hogy ez neki inkább szól az értékteremtésről, mintsem a pénzről.”

Ráadásul a felsoroltakon túl Ákos még az önfejlesztés szempontjából is olyan extra lehetőséget talált a Bizalmi Körön belül, amit saját maga is hasznosítani tudott:

„Már első hallásra megtetszett Homor Fatima angol nyelvtanítós applikációja. Számomra ugyanis hozzáadott értéket jelent, hogy bárhol és bármikor foglalkozhassak a nyelvtanulás kérdésével.

Ezzel a megoldással pedig kellő hatékonysággal, ugyanakkor személyre szabottan lehet idegennyelveket tanulni. Gyanítom, hogy a Bizalmi Kör nélkül ezzel a lehetőséggel nem találkoztam volna.”


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


“Gondolkozz rendszerben!”

Matusz Balázs cégépítésről, rendszerszemléletről és megoldásokról. 

A Matusz-Vad alapítója és vezetője a náluk működő rendszerekről, ezeken belül is a tudástárukról és az ehhez kapcsolódó, ebből kinőtt folyamatokról beszélt, bemutatva saját működésükön keresztül, milyen pozitívumokat hozhat egy vállalkozás életébe, ha a vezetői képesek rendszerben gondolkodni, folyamatokat pedig pontosan deklarálni.

Mára a Matusz-Vad brand lényegében a megbízhatóság és a kiváló minőség szinonimája a húsiparban. A Matusz Balázs vezette vállalatnak 6000 – naponta náluk vásárló – partere, 5000 négyzetméternyi hűtőháza, videókontroll rendszere és szakmabeli (séfek és más vendéglátóiparban tevékenykedő szakemberek) értékesítői vannak. A cég az elmúlt időszakban megnyitotta a lakossági üzletágat, hogy a 2020-as válság alatt minél több munkahelyet óvhassanak meg és mára a webshopjuk forgalma termeli ki az összbevételük 32 százalékát, ami ebben az iparágban igen magas számnak számít. 

Rendszerben gondolkozni

A Matusz-Vad vezetője szerint a legnagyobb kihívás és egyben a leginkább megfontolandó topik a cégvezetők életében ma a rendszerszemléletű gondolkodás. Azt látja, a cégekben jelenlévő tudás elsősorban csak az ügyvezetők fejében létezik, akik ezt „szájhagyomány” útján próbálják továbbadni az igazgatókon keresztül. Azonban egy ilyen módszer viszonylag rövid időn belül félreértésekhez és ferdítésekhez vezet. Balázs azt mondja, igazán nagyot akkor léphetünk előre, amikor megkérünk valakit, hogy segítsen nekünk, majd amikor elkezdünk rendszereket építeni.

„A fejlődés gátja maga a vállalkozó”. Ezt úgy pontosítanám, hogy AZ a vállalkozó, aki nem tudja felépíteni a fejlődést garantáló rendszereket maga „alatt”. A one man show ugyanis nem működik. – Matusz Balázs

A rendszerek biztonságának fontosságáról

Balázs megoszt velünk egy rövid történetet arról, miért vannak az alapvetően győri székhelyű Matusz-Vadnak szerverei Frankfurtban és Amszterdamban és miért tartja fontosnak felhívni a figyelmet a felhőalapú rendszerek használatára.

Egyszer egy NAV-os úgy gondolta, hogy valamit meg kéne vizsgálni nálunk, mindezt pedig házkutatási paranccsal érkezve, az ajtó berúgásával látta jónak megtenni… (Itt fontos megjegyeznem, hogy soha, semmilyen ügyünk nem volt a hatóságokkal, teljesen fehéren dolgozunk, a könyvelésünk is tökéletesen működik.) Az ellenőr közölte, hogy márpedig viszi a számítógépeket, mire mondtam, hogy ebben az esetben nem fogunk tudni tovább dolgozni. Egyúttal arra is felhívtam a figyelmét, hogyha bármit ellenőrizni akar, akkor a szervereinket kéne átéznie, mert a rendszerünk nem a gépeken van. Erre mondta, hogy akkor elviszi a szervert. Mire én, hogy akkor nem csak Győrben, de egész Magyarországon le kell állnunk. Mivel épp a jó időben voltam a jó helyen, sikerült meggyőzni ezt az ellenőrt arról, hogy bármit kér, mi a rendelkezésére bocsátjuk, csak mondja meg, pontosan mire van szüksége. Mindazonáltal ijesztő belegondolni, hogyha nem vagyok jelen, akár az egész cégemet bedönthették volna. A kockázat óriási.

Azaz, ha több szerverünk van, azzal nem csak az adatainkat védjük, de a zavartalan működésünket is, abban az esetben, ha a hatóságokat nem érdekli, mekkora károkat okozhatnak. Akár pillanatok alatt tönkretehetnek egy céget egy olyan lépéssel, amit velünk szemben akart megvalósítani az említett ellenőr. Tehát javaslom a felhőalapú szervereket és levelezőrendszereket, mert ezek nagyobb garanciát adnak a vírusvédelmet illetően is.”

Bepillantás a színfalak mögé

Balázs az első, saját készítésű vállalatirányítási rendszer megírása óta már egy 9 főt számláló rendszerfejlesztői csoporttal dolgozik együtt. Azt mondja – több verzió végigpróbálása után –, a komplexitás biztosítása csak így, saját fejlesztői csapattal működik. Lássuk, milyen is belülről a Matusz-Vad rendszereinek felépítése!

  • Jelenleg egy APEX rendszert fejlesztenek, ennek segítségével képesek teljes mértékben lekövetni folyamataikat, valamint növelni hatékonyságukat.
  • Telesales rendszerük bejövő hívás alapján, azonnal azonosítja a vevőt. Értékesítési rendszerük igen aprólékosan került kidolgozásra. A sales folyamatokba számos motiváló elem is bekerült, ezen felül praktikusak és növekedést segítőek is egyben. Erre példa, hogy a kollégák magasabb jutalékot kapnak az ajánlásos eladásaik után. 
  1. Az adatvizualizácós rendszer

Ennek segítségével tájékozódhat a menedzsment és a teljes cég is. A Matusz-Vad rengeteg területe Power BI táblával került lefedésre, ami lehetőséget ad adott terület felelőseinek, munkatársainak arra, hogy a számukra releváns adatokat bármikor lehívhassák. A Power BI táblázatok alapján számos hasznos kimutatás készült már, melyek alapján a munkatársak hatékonyabban értékelhetik a terveket és eredményeket.

  • Egy Power BI táblázat segítségével gyorsan áttekinthető például a telesales aktivitás, akár kollégákra lebontva. Látható ezekből a táblákból, ki milyen mértékben használja ki a saleses kategóriákat, ez alapján mennyi jutalék jár neki adott hónapban és mindezt a kolléga maga is bármikor ellenőrizheti.
  • Nyomon követhető továbbá a kollégák értékesítési módszertana, tevékenysége, időbeosztása is. A Power BI táblákba bekerült adatok mindenki számára elérhetőek, így munkatársaink magukat is visszaellenőrizhetik bármikor. Ez az átláthatóság nagy segítséget jelent a fejlődésben, fejlesztésben, hiszen azonnal rálátunk az egyéni és rendszerszintű működésmódokra is, így lehetőségünk van a gyors és hatékony működésbeli hibák korrigálására.
  1. A projektmenedzsment rendszer

Ez az alrendszer az Asanaból indult, ennek mintájára fejlesztett saját projektmenedzsent rendszert Matusz Balázs csapata. Mint Balázs mondja, ahhoz, hogy egy ügyvezető átlássa a projekt jellegű folyamatokat, rengeteg információt kellene pörgetnie nap, mint nap. Ebben volt segítségére eleinte az Asana, amin keresztül kiadni és lekönyvelni is lehetett a feladatokat, valamint itt is fontos pont volt, hogy mindenki beleláthatott a rendszerbe és tájékozódhatott, valamint kommentelhette a feladatokat annak segítségével. Egy ilyen program megfelelő használatával egyfajta belsős „újság” keletkezik, amit nap végén a vezető csak átolvas. Végeredményben tehát az aktuális folyamatok és azok státusza áttekinthetőbb.

  1. A tudásbázis

Arra a kérdésre, hogyan is állt össze a Matusz-Vad tudásbázisa, Balázs azt a választ adja, hogy minden terület – különböző beosztásokban dolgozó – munkatársait megbízta egy feladatlista készítésével, mely az összes elvégzendő feladataikat tartalmazza. Ezekből a listákból állt végül össze egy „munkakör mátrix”, majd e mátrix alapján kezdték el kidolgozni az egyes feladatokhoz tartozó legjobb kivitelezési módokat. Az anyag szakmai lektorálását Balázs végezte, aki ezen a ponton azt is kiemeli, ezért is tartja rendkívül fontosnak, hogy időben indítsanak ilyen kaliberű folyamatokat a cégek. Ő, mint alapító, még tisztában van minden folyamattal, azaz átadhat egy satbil tudást egy ilyen precíz tudásbázison keresztül, de mint mondja, a fiától már nem várná el, hogy hasonló mélységben átlásson mindent.

  • „Fizikai felépítése”: a tudásbázisban az osztályokat és a hozzájuk tartozó leírásokat paragrafusszerűen találhatjuk.
  • A tudásbázis fejlesztéséhez, hatékonyságának elemzéséhez a Matusz-Vad egy folyamatmérnöki munkakört is nyitott
  • Hogy minél személyre és munkakörre szabottabb, valamint élményszerűbb lehessen, Balázs és csapata már dolgozik rajta, hogy tudásbázisuk ne csak leírásokból, hanem videós anyagokból is álljon, ezzel segítve vizuálisabb típusú kollégáikat.

A tudásbázis előnyei:

  • Ez az IGAZI rendszer, az a rendszer, ami óriási előnyöket hozott a Matusz-Vadnak.
  • A tudásbázis megkönnyíti a betanítási folyamatokat, mivel feladatleltár tartozik minden munkakörhöz, mely feladatleltárban pontos definíciók írják le adott terület folyamatait, ez pedig biztonságosabb és strukturáltabb.
  • A tudástárban fellelhetőek a szervezeti képzéshez tartozó vizsgák, vizsgakérdések (kvízjellegű feladatok), melyek megkönnyítik az évenkénti kötelező számonkérésen való részvételre való felkészülést.
    • A kötelező számonkérést azért vezették be a Matusz-Vadnál, mert azt tapasztalták, hogy a munkavállalók munkaköri leírásuknak csak bizonyos pontjait végzik, míg más pontok felett elsiklanak, így a tudásuk egy része passzívvá válik. A kötelező vizsgák bevezetésével a szükséges tudásanyag, tudásállomány frissen, aktívan tartását tűzte ki célul a vezetőség.
    • A számonkérés és az általa nyert információk a reklamációk kezelése során is igen hasznosnak bizonyultak, hiszen így könnyebben vizsgálható, hogy a probléma oka a rendszerben vagy adott kolléga munkavégzési folyamatában keresendő. Ha pedig ez az információ rendelkezésre áll, azonnal látható, hogy a feladatleíráson szükséges-e változtatni vagy a kollégát kell pótvizsgára küldeni.
  • Az egyes munkakörök leírása is a tudásbázis pontjaira alapul.

„Egy cég akkor tud igazán nagy lenni, ha folyamatai deklarálva vannak. Abban az esetben, ha nincsenek, a szóbeliség torzíthatja az információátadást, azaz csökkentheti a hatékonyságot és az eredményességet.”

Matusz Balázs


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


Hogyan erősíthető a bizalom a digitális térben?

Hogyan építhető bizalom online? Milyen megközelítésmódot igényel a bizalom online térben történő erősítése? Illetve mi mindent nyerhetünk azzal, ha sikerül elsajátítanunk a bizalomépítés digitálisan is célravezető gyakorlatát?

Ezekről a kérdésekről beszélt nemrégiben a Bizalmi Kör klubtagjai előtt Dr. Rab Árpád, egyetemi docens és jövőkutató. Bár az ő elképesztő karizmáját és előadói varázsát nem egyszerű írott szövegen keresztül közvetíteni, az alábbiakban mégis összefoglaltuk az előadás leiratát.

A kultúra és a technológia közötti szoros összefüggés

A kultúra nem más, mint az emberi faj által a túlélés céljából választott stratégia. A technológia ennek a stratégiának egy hatékony eszköze. A technológiai evolúció mentén pedig időnként újra és újra programozzuk a társadalmat, a gazdaságot, az uralkodó világszemléletet.

A történelem során többször ment már végbe forradalmi változásokat előidéző technológiai innováció. Most is egy ilyesfajta váltás küszöbén állunk, hiszen a mesterséges intelligencia előretörése izgalmas kérdéseket generál.

Miközben mesterséges intelligencia nélkül képtelenség volna megoldani a növekvő népesség és a felgyorsult társadalom kihívásait, a digitális kultúra alapvető viselkedésmintákat is átformál. Ebbe a körbe tartozik a bizalom kérdése is.

Hogy működik a bizalom?

Miközben bizalom nélkül elképzelhetetlen a tartós boldogulás, ezzel együtt a bizalom működése meglepő változásokat mutat. Régen geo lokális alapon működött a bizalom, vagyis abban bíztunk, akit ismertünk.

Aztán az urbanizáció hatására külső validáció útján kezdtünk el bízni egy ismeretlenben. Ha például egy NAV ellenőr megmutatta az igazolványát, akkor elhittük, hogy jobban járunk a céges papírok megmutatásával.

Digitálisan viszont hiába is próbálnánk érzékszervekkel validálni a másik fél hitelességét. Újfajta megközelítésre és gondolkodásra van tehát szükség.

Ma már az információs írástudás önmagában nem elég

Mellette az online bizalmi írástudásra /röviden OBI/ ugyanúgy szükség van a tartós eredményekhez. Az online térben való érvényesüléshez több kell a „mi a feladat”, „mi hiányzik nekem”, „mire van szükségem” tényezők tűpontos megfogalmazásánál.

Miközben a digitális tér a túlélésünk kulcsa, ez a környezet teljesen szembe megy a bizalom megszokott működésével. Üzleti környezetben pláne fokozottan nehéz dolog a bizalom alkalmazása, felvetve olyan kérdéseket, minthogy

  • kivel dolgozzunk együtt?
  • miként válasszunk üzleti partnert?
  • miért bízhatok a másik félben?

Milyen úton és módon építhető a bizalom digitálisan?

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy digitálisan is erősíthető a bizalom. Persze másfajta megközelítést kíván, sokkal inkább a rendelkezésre álló adatokra építve.

Tudni kell, hogy ma már az internet tartalmának kb. 30%-át gépek írják, 40%-át pedig gépek olvassák. Marketing szempontból például nem árt felkészülni arra a feladatra, hogy a jövőben robotoknak kell majd eladni a termékünket vagy szolgáltatásunkat.

Márpedig egy algoritmus szemszögéből sokkal inkább adatokra támaszkodva erősödhet a bizalom szintje, mintsem bármiféle érzékszervi validáció által.

A következő pillérekre alapozva erősíthető online a bizalom

Idő, algoritmusok és hálózatok. Ezek azok a betonbiztos pillérek, amelyekre alapozva eredményesen építhető majd online a bizalom az előttünk álló években. Az idő a kulcstényező, hiszen már most is az idő körül forog minden.

A megfelelő időben, a megfelelő embert megszólítani, ez a mesterséges intelligencia komoly kihívása. Ez lesz a következő 10 év nagy játszmája és aki bizalmi környezetet képes teremteni, rendkívül sokat nyerhet.

Persze ne higgyük, hogy a feladat könnyű lesz. A digitális kultúra ugyanis rombolja a bizalmat, ettől annyira nehéz érvényesülni a digitális térben. Ideje tehát paradigmát váltani és alkalmazkodni az online tér kihívásaihoz.

Már csak annak a tényét felismerve is, hogy a digitális bizalom működteti a társadalmat.


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!