Azok a cégvezetők, akik az orosz-ukrán háború (kevés pozitív) eredményeként a hazai munkaerőhiány javulását várják, alighanem hamar csalódni fognak – vélekedik Ureczky Balázs, az Instant Teams alapító-ügyvezetője. Az egyedi csapatépítésekre szakosodott cég vezetője szerint az ukrajnai csodavárás helyett itt az ideje új szintre emelni a munkáltatói márkaépítést, és „dobozos” employer branding helyett partnerként tekinteni az értékes munkavállalókra. Ureczky Balázs írása.
A rendszerváltást követő bő két évtizedben a hazai munkáltatói szektor hozzászokhatott ahhoz, hogy a munkaerőtoborzás – néhány kivételtől eltekintve – a munkaügyi osztály leggördülékenyebb feladatai közé tartozott. A HR trendek természetesen Magyarországot is elérték az employer branding – legjobb fordításában talán „munkáltatói márkaépítés” – első hullámaival, de a fogalom sokáig megmaradt a multicégektől ellesett üres szólamig.
A sors fintora, hogy végül nem a hazai vállalkozók, közép- és felsővezetők kezdték el megtölteni tartalommal a fogalmat, hanem a 2010-es évek kivándorlási hulláma. A Magyarországon fokozatosan általánossá váló, egyre több szektort érintő súlyos munkaerőhiány radikális változtatásra sarkallta a HR-, majd a céges döntéshozókat. Az employer branding corporate szlengből varázsszóvá nemesedett, az álláshirdetések pedig egyre inkább a szépemlékű (?) társkereső rovatok stílusára kezdtek emlékeztetni.
Gondolhatnánk, a Covid-válság másfél-két éves időszaka újra írta a szabályokat és megkeverte a kártyákat. De ha azt mondtuk, hogy a kezünkben eddig csak gyenge lapok voltak, a Covid a legtöbb szektorban még a pakliból is szanálta az ászokat… Magyarország legnagyobb álláskereső portálja, a Profession.hu tájékoztatása szerint az egykor szinte kizárólag a pénzügyi, informatikai szektorra jellemző „fejvadászat” mára általános gyakorlattá vált a magyar piacon. Vegyünk egy példát.
Szakértői vélemények megerősítik, hogy a koronavírus-válság okozta csődhullám, tömeges étterembezárások ellenére ma csupán a vendéglátóipart tekintve 100 ezres nagyságrendben hiányoznak vendéglátós szakemberek. Így fordulhat elő, hogy a legnagyobb álláskereső portálokon, így a már említett Professionön is immár a munkáltatók, étteremvezetők keresik meg ajánlataikkal a platformra önéletrajzukat feltöltő szakácsokat, felszolgálókat.
Közülük sokan a Covid-válságot túlélő állandó munkahelyükre tértek vissza a járvány elvonulásakor, ám a munkahelyi elköteleződés (engagement) teljes megszűnése, a szinte korlátlan választási lehetőség így is egyre több passzív álláskeresőt teremt – akiknek munkaadói oldalról kimondottan nehéz megfelelni. Hiába várták egyes cégvezetők, hogy Ukrajna orosz megszállása „feltöltheti”, de legalábbis enyhítheti a hazai munkaerőhiányt, az első hónap tapasztalatai mindezt szilárdan cáfolják.
Pedig nem lehet mondani, hogy az élelmes HR-esek ne kapcsoltak volna azonnal és ne ajánlották volna fel (nem mindig önzetlen) segítségüket a hazánkba érkező háborús menekülteknek. Az Ukrajnát segítő Facebook-csoportok néhány nap alatt megteltek munkalehetőséget kínáló felajánlásokkal, a helyzetet hamar felismerő munkaerőközvetítők pedig nemcsak angol, de ukrán nyelven is posztolni kezdtek. A cirill-betűk azonban hiába színesítették a csoportok feedjét, a nagy áttörés bizony elmaradt.
A vendéglátós példánál maradva: az amerikai CNN tudósítója napokig nem akadt olyan budapesti étteremre, ahol a munkalehetőséget kínáló posztokra akár egy ukrán menekült is jelentkezett volna. Így nemcsak az éttermek vezetői nem tudtak ukrán szakácsokat interjúztatni a háború kitörése óta, de az amerikai riporter sem…
A hazai munkaerőpiaci helyzetet behatóan ismerő szakértők szerint, ha lesznek (vannak) is olyan ukrán szakemberek, akik rövid- és középtávon Magyarországon helyezkedhetnek el, (az építőipartól eltekintve) mindez csupán csepp a tengerben. A HR-szakemberek éppen ezért egy egészségügyi példát adaptálva arra figyelmeztetnek, a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, mert ha már „kész a baj,” azon nehéz változtatni.
És itt nyer új értelmet az employer branding, amely ugyan még mindig nem varázsszer, tartalommal megtöltve mégis pozitív eredményeket hozhat a cégeknek. A munkavállalók igényeinek felmérése, a meglévő munkaerő megtartása alapvető szükségletévé kell, hogy váljon minden magyar vállalkozásnak a kialakult helyzetben. Amennyiben erre nem fordítanak kellő figyelmet és (anyagi) forrást, a munkáltatók azonnal megtapasztalják a fent részletesen kifejtett toborzási nehézségeket – és azok néhány év alatt az egekbe emelkedett költségeit.
Egyedi csapatépítésekre szakosodott cégként az Instant Teamsnél mi úgy látjuk, az egykor a multiktól átvett üres employer branding-jelszavak szajkózásához hasonlóan a ready-made, „dobozos” megoldások sem hatékonyak már a munkáltatói márkaépítésben. A munkáltatók és a cégvezetők felelőssége a közösségformálás és közös referenciapontok megteremtése, az egyéni igények legalaposabb felmérését is garantálva. Az eszkimók hagyományos vadászmódszerei már semmit sem érnek. A közös érdek, hogy megbecsüljük a fókákat.
Önmagunkhoz híven szeretnénk változást előidézni a társadalomban, a cégvezetői kultúrában, éppen ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani partnerünk, a Férfiak Klubja társadalmi szervezet egyedülálló 2018 óta működő kezdeményezését, a hiánypótló Vállvetve Apával programot.
„Felismerjük, mennyire pótolhatatlan szerepük van az apáknak a gyerekeik életében és nevelésében, ezért célkitűzésünk, hogy Apák Napját jelentős és az apa-gyermek kapcsolat szempontjából emlékezetes ünneppé tegyük” – mondja Bedő Imre, a Vállvetve Apával programot elindító Férfiak Klubja alapítója, aki maga is közgazdász, volt cégvezető és társadalmi felelősséggel bíró Apa, férj és férfi. A Férfiak Klubja társadalmi szervezetet az erkölcsi alapok megerősítése érdekében, a férfi-nő szövetség és a család megszilárdítására, a jövő társadalmát építő örök emberi értékek továbbadására hozta létre.
Mivel a családok életét jelentősen meghatározó tér a MUNKAHELY, és az apák idejük jelentős részét itt töltik, ezért a VÁLLVETVE APÁVAL nap egy alkalom a cégeknek, hogy társadalmi felelősségük felismerésének jegyében részt vegyenek eme misszió megvalósításában, az apa-gyermek kapcsolat megerősítésében.
Legyen 2022. június 20. Vállvetve Apával nap – azApa-Gyerek kötődés napja az Ti vállalatoknál is!
A Vállvetve Apával nap az évnek egy olyan kitüntetett napja, amikor az apák bevihetik gyermekeiket a munkahelyükre, apa megmutatja gyermekének, hol tölti a napjait, mihez ért szakmailag, milyen nélkülözhetetlen értékei miatt néznek fel rá a munkatársai.
A Vállvetve Apával nap arra kínál jó alkalmat, hogy
a cég kifejezze megbecsülését a férfi dolgozói iránt, megmutathassa, hogy fontosnak tartja a férfiakat nem pusztán munkavállalói, hanem apa és családösszetartó szerepükben egyaránt,
a vállalat hozzájáruljon az APA-gyerek kapcsolat/kötődés erősödéséhez úgy, hogy a gyermekek jobban megismerik APA életének azt a részét, amelyet tőlük távol tölt, és képet kaphatnak arról, hogy munkahelyi környezetben APA hogyan cselekszik, hogyan dönt, hogyan működik együtt más emberekkel, ezáltal követendő mintához jutnak,
a vállalat pótolhatatlan missziót végez, amikor a jövő generációt beengedi, bevezeti a munkahelyek világába,
a cégek munkavállalói jobban megismerik egymást, akár a munkahelyen túlmutató kapcsolatok is épüljenek ezáltal növelve az együttműködés hatékonyságát.
A kezdeményezés a vállalatok körében már 2018-as indulásakor nagy népszerűségre tett szert, és élénk országos médiafigyelem kísérte.
Csatlakozzatok Ti is a többszáz céghez, akik már megvalósították a Vállvetve Apával napot!
Legyen 2022. június 20. Vállvetve Apával nap a Te vállalatodnál is!
Hogyan kezelik a szinte naponta előálló kihívásokat a fuvarozók, hosszú távon milyen trendek érvényesülnek, amelyek az áruszállítás megrendelőire is hatással lesznek? Szinte napról napra drágább a fuvarozás, négyszer annyi a szállítandó áru, mint amennyi a kamionok kapacitása. Miközben kevés a sofőr, a szakmában dolgozók többsége néhány év múlva nyugdíjba megy és nincs utánpótlás. Az átmeneti üzemanyaghiány vagy a benzinárnövekedés, az autók működéséhez elengedhetetlen AdBlue hiánya, de a Covid, a brexit és az ukrán–orosz konfliktus is közrejátszik a közúti szállításban bekövetkezett helyzetben. Többek között ezekről is beszélt “A közúti fuvarozás trendjei” című előadásában Happ Olivér, az áruszállítással és logisztikával foglakozó HAPP Kft. vezetője, tulajdonosa.
A fuvarozás a gazdaság hőmérője
A több mint 30 éves vállalkozás 110 gépjárművel végez fuvarozást, 15 ezer négyzetméter raktárral rendelkezik és 150 főt foglalkoztat. Tavaly 4,7 milliárdos árbevételt produkált. A második generációs Olivér nyolc éve vezeti a céget.
„A fuvarozásról úgy szoktak beszélni, mint a gazdaság hőmérőjéről. Szinte kivétel nélkül szoros kapcsolatban vagyunk az összes iparággal.”
A fuvarozás Magyarországon a GDP 6 százalékát adja, és 2000 milliárd forintos piacot jelent. Tavaly 52,6 milliárd árutonna-kilométer (amikor egy tonnányi árut egy kilométerre szállítunk) volt a magyar piacon, ezzel hazánk az uniós átlag első harmadába tartozik. Az EU-ban egyébként a közúti árufuvarozás a logisztika domináns ága. Az európai piacon jelen lévő fuvarbörze, a TIMOCOM minden hónapban megrajzolja a fuvarpiaci barométerét, a 2022 márciusi adat alapján az EU-n belül 80–20 százalékos arányban vannak az áruk és a szabad raktérkapacitás, ami azt jelenti, hogy egy kamionra négy kamionnyi áru jut. Tehát olyan erős a túlkereslet a fuvarozás iránt, ami szinte kezelhetetlen.
„Ez az érték általában 50-50 százalék között mozog. A legfontosabb befolyásoló tényező, ami az egész ellátási láncot fölborította, a Covid volt két évvel ezelőtt. Akkor másfél hónap után visszaállt a forgalom, sőt, azóta folyamatosan érezhető a növekedés. Korábban mindenki csak a megfelelő időben kérte az alapanyagot a termeléséhez, így spórolni tudott az alacsonyabb raktárkészlettel. A közelmúltban kialakult áruhiány miatt a vállalkozások igyekeznek felduzzasztani a készleteiket, erre viszont nincs felkészülve az ellátási lánc egésze.”
Happ Olivér előadása a Bizalmi Kör Deák Vezetői Klubjának klubvacsoráján.
A brexit is hatott a közúti árufuvarozásra, lelassította és megnövelte az adminisztrációs terheket, az orosz–ukrán háború miatt pedig sem az Ukrajnába járó teherautókra, sem az árura nem kötnek biztosítást a biztosítók. Emellett az ukrán sofőrök többsége a hadkötelezettség miatt a hazatértük után már nem jöhetnek vissza Magyarországra.
A közúti árufuvarozásra az is hatással van, hogy az Európai Unió elfogadott egy törvénytervezetet, ami arról rendelkezik, hogy a nyugat-európai fuvarozócégek piacát megvédik a kelet-európaiaktól. Ezért bizonyos időközönként haza kell vinni a kamionokat az anyaországba, a gépjárművezetők nem tölthetik a kabinban a hétvégi pihenőidejüket stb., ami jócskán megnehezíti a szállítást végző vállalkozások működését.
Áru- és sofőrhiány, üzemanyagár-ingadozás
„A fuvarozásra teherautó-gyártásban is jelentkező chiphiány is hat, így ma másfél évet kell várni egy új kamionra. Aminek az ára addigra többször változhat, ez pedig bizonytalanná teszi a beszerzéseinket. Mostanában sokat lehetett hallani az AdBlue-hiányról, nem beszélve ennek az adalékanyagnak a többszörös áremelkedéséről, ami szintén befolyásolta a működésünket.
Emellett a folyamatos gázolajár-változás alakítja a piaci árat, amire nekünk is reagálnunk kell.” Érdemes megvizsgálni a fuvarozás humánerőforrás-oldalát is. A legnagyobb hiány jelenleg targoncásból és gépjárművezetőből van. A gépjárművezetőknél jelenleg 55 év az átlagéletkor, és minden évben többen mennek nyugdíjba, mint ahány új belépő van a munkaerőpiacra.
Ma egy CE kategóriás jogosítvány megszerzése másfél millió forintba kerül, de csak akkor tehet vizsgát a jelentkező, ha már rendelkezik valamilyen szakmával. Ezt az összeget nem mindenki tudja előteremteni. Pedig belföldön egy gépjárművezető ma átlagosan nettó 450 ezer forintot keres, a nemzetközi gépjárművezető viszont mintegy nettó 700 ezer forintot visz haza. A sofőrök 98%-a ma is férfi.
„A női vezetők sokkal precízebbek és pontosabbak, mint a férfiak, ezért szívesen foglalkoztatjuk őket.”
“A sofőrhiányra egyelőre megoldást jelentenek a külföldi munkavállalók, mi ukrán, illetve a Fülöp-szigetekről érkezett gépjárművezetőket is alkalmazunk. Nagyon jó munkaerők.”
Ma szinte napról napra emelkedik az üzemanyag ára, amely a fuvarköltségekben is visszatükröződik. Ezért Olivér szerint a szállítást megrendelőknek érdemes tanulmányozniuk a Közúti Fuvarozási Árindexet (KFX), amely azt tartalmazza, hogy a különböző összetevők által mennyivel nőttek a belföldi, illetve a nemzetközi fuvardíjak. Ezt azért hasznos követni, mert ha a fuvarozópartner a KFX-nél magasabb mértékben akar árat emelni, jó hivatkozási alap lehet. 2023-ban várhatóan mindenhol bevezetik a digitális fuvarlevelet, az eCMR-t, ami jelentősen felgyorsítja a számlázást és a cashflow-t, Olivér szerint érdemes élni ennek a lehetőségével. Mivel a fuvarozás iránti igények várhatóan növekszenek, az erőforrások azonban szűkülnek, azt ajánlja a szakember, hogy legalább kettő, de háromnál nem több fuvarozócéggel dolgozzanak a vállalkozások. Így megmarad a megrendelő exkluzivitása, amely a fuvarozópartnerek részéről fokozott odafigyelést jelent.
Amikor a fuvarárakról tárgyalnak, akkor érdemes használni a KFX indexet, illetve az üzemanyag-klauzulát. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szerződéskötés időpontjában rögzítik az üzemanyagárat, ami alapján megállapították a fuvardíjat, és ha az üzemanyagdíj felfelé vagy lefelé változik, az magával húzza a fuvardíjat. Ez a fuvarozónak és a megrendelőnek is biztonságot nyújt.
Pódiumbeszélgetés Köböl Anitával, Happ Olivérrel, Gégény Tamással és Csépán Istvánnal.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a belföldi árufuvarozást végző GégényTransz vezetője, tulajdonosa, Gégény Tamás, valamint a tengerentúli szállítmányozásban érdekelt UTC Overseas Kft. vezetője, tulajdonosa, Csépán István is részt vett.
Gégény Tamás (G. T.): „Azt gondolom, ma már nem elég csak az üzemanyagot beletenni a klauzulába, amikor áremelésről van szó, hiszen az AdBlue ára, a sofőrbérek is elképesztő mértékben emelkednek. A gépkocsivezetők évente kétszer-háromszor is elvárják, hogy növeljük a bérüket, mert különben elmennek Ausztriába, Németországba, Svájcba, Angliába dolgozni, ahol háromszor annyit kereshetnek. 50–55 év közötti sofőrből jelenleg 20 ezer, 55–60 év közötti sofőrből 15 ezer dolgozik jelenleg.
“Tehát öt éven belül nagyon nagy baj lesz, ha nem képzünk ki évente 4–5000 gépkocsivezetőt.”
Gégény Tamás, GégényTransz
Happ Olivér (H. O.): „Sokan áldozunk a gépjárművezető szakma népszerűsítésére. Alapvető probléma, hogy a jogosítvány megszerzésének nagyon magas a költsége. A vállalkozásunknál működik egy olyan program, hogy finanszírozzuk a jogosítvány megszerzését, cserébe a munkavállaló két éves szerződést köt velünk.”
Csépán István (Cs. I.): „A nemzetközi kereskedelemben, illetve a nemzetközi szállításban az üzemanyagdíjak mellett az árfolyamrögzítésre is szükség van. Sok hajós társaság dollár alapon jegyzi a díjat, de euróban számláz, mire lerakodják az árut és kiszámlázzák a szolgáltatást, kétszer-háromszor váltanak a különböző pénznemek között. Hatalmas különbségek vannak. A Covid idején volt olyan időszak, és ez kimondottan a légi szállítmányozásra, a légifuvarozásra volt jellemző, hogy az üzletkötési, ajánlati ár egészen addig változhatott, amíg rá nem csukták a repülőgép ajtaját a raklapra.
“Mi, szállítmányozók vagyunk középen a megrendelő és a társaságok között, ezért egy nagyon erős mediátori szerepet is be kell töltenünk.”
Csépán István, UTC Overseas Kft.
G. T.: „Az utóbbi időben nem volt olyan hét, amikor nem történt valami változás. Az üzemanyag-áremelkedés és az ellátási korlátozás után felmentek a szervizköltségek, majd a pánikszerű vásárlások miatt nem tudtunk annyi autót kiállítani, mint amennyi kellett volna… És mégis nagyon nehéz árat emelni, mert kevésbé tájékozottak a megbízók. Úgy nőnek a költségek, hogy mire elérjük a 15-20%-os fuvardíj-emelést, addigra újra kénytelenek vagyunk emelni. Ezért már csak negyedévre merünk kiadni fuvardíjat.”
Cs. I.: “Fontos, hogy az ügyfél minden pillanatban tudja, hol van az áruja és mire számíthat. Hosszú idő, amire egy üzleti kapcsolat eljut odáig, hogy szinte vakon megbíznak a szolgáltatóban.”
„Szerintem az őszinte és a kifejezetten a személyre szabott kommunikáció lehet a megoldás. Tehát nagyon erős bizalmi alapra kell helyezni az együttműködéseket.”
Csépán István, UTC Overseas Kft.
H. O.: „Úgy tudunk rentábilisak maradni, hogy nem kötünk éves fuvardíjakat. Inkább a féléves díjak vagy az annál rövidebbek jellemzők, de azt gondolom, hogy ez nem marad örökké így. Szerintem most nem az a jó taktika, ami egyébként rövid távon lehet nyerő, hogy húsz fuvarozócéget versenyeztetünk minden egyes fuvarunkra, inkább az, hogy építsünk ki bizalmi kapcsolatot, és ha van két-három partnered, akkor tudod kontrollálni, hogy ezek nagyjából pariban legyenek egymással.
“Ha megvan a bizalmi kapcsolat, akkor számíthatsz arra, hogy a fuvarozópartnered felelősséget érez érted és ki fog szolgálni.”
Happ Olivér, HAPP Kft.
G. T.: „Mi abban változtattunk a kollégáinkkal való kapcsolatban, hogy családbarát módon amit csak lehet, mindent megteszünk a dolgozókért. Programokat szervezünk, hétvégére mindig hazahozzuk őket, és látják, ha partnerként bánunk velük, akkor még inkább lesz kedvük dolgozni. Esetleg a gyerekeik vagy a barátaik is kamionsofőrök lesznek.”
“Az a legjobb és legolcsóbb reklám, ha a saját dolgozónk reklámoz minket. Emellett szóltam a sofőröknek, hogy hozzanak új dolgozót, ezért megjutalmazom őket.”
Gégény Tamás, GégényTransz
Cs. I.: „Most sok olyan dolgot kell csinálnunk, amibe korábban vagy belekényelmesedtünk, vagy éppen nem volt szükség rá. A Covid beállta előtt már kezdtek hangosan gondolkozni a fiatalok a home office-szal kapcsolatban, ma is a motiváló, ha az irodai munkát heti egy-két nap home office-ban lehet végezni. Az ügyfelek tekintetében a cashflow-menedzsment szempontjából komoly szabályokat kellett életbe léptetni, mert szállítmányozóként finanszírozunk is. Van, hogy egy-egy nagyobb megbízó 75-90-100-120 napos fizetési feltétellel teljesít. Ez megfelelő pénzügyi stabilitás, illetve cashflowtervezési fegyelem nélkül nem megy.”
A szállítmányozásban megjelent egy új fogalom, a multimodalitás, ami a környezetbarát, hatékony és biztonságos fuvarozás felé való törekvést jelenti – erről is szó esett a rendezvényen. Csépán István szerint a szakma csúcsa az ún. projektszállítmányozás, amikor több száz tonnákat mozgatnak akár egyetlen darabra vonatkozóan. Ezek a szállítások mindenféleképpen közúton indulnak, majd érdemes vasútra, vízi vagy légi útra terelni. Ez nyilván felkészültségben összetettebb feladatot, illetve hosszabb időt jelent. „A multimodalitás tekintetében tehát minél szélesebb a felelősségi kör, annál több tudást, gyakorlatot, odafigyelést és pontosságot igényel a fuvarozás.”
Az üzemanyagár-változás, az infláció, az ellátási láncokban bekövetkező változások tehát a fuvarozási szolgáltatást is átalakították. Mivel kevés a sofőr és sok az áru, ahhoz, hogy mind a fuvarozócég, mind a megrendelő igénye teljesüljön, a rendszeres szállítást igénylő vállalkozásoknak érdemes 2-3 fuvarozótársasággal szerződniük, és ezekkel törekedni a bizalmi kapcsolat kiépítésére. A fuvarárakról való tárgyaláskor hasznos, ha használják a KFX indexet, illetve beépítik a szerződésbe az üzemanyag-klauzulát. Ez mindkét fél számára biztosítékot jelent, hogy a piaci árnak megfelelő árszinten történik a szolgáltatás.
Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
Alig ocsúdott fel (ha felocsúdott egyáltalán) a hazai gazdaság a koronavírus-világjárvány következményeiből, máris itt a következő kihívás: az orosz–ukrán konfliktus nyomán fellépő alapanyaghiány, az elszabaduló energiaárak és a folyamatosan felfelé kúszó infláció. A vállalkozások zöme a Covid alatt megtanulta a leckét túlélésből, de ahogy a cégvezetők fogalmaznak, a jelenlegi helyzet nem sokban hasonlít az elmúlt két évben megtapasztaltakhoz. Az ott bevetett eszközök ma is jól hasznosíthatók, a gyors reagálásra, a hatékony kommunikációra vagy az új partnerek felkutatására most is szükség van a vállalkozás eredményességének megtartásához.
Üzemanyaghiány és -áremelkedés, hatékony digitális megoldások és kommunikáció
„Mint közúti fuvarozást végző vállalkozást alapjaiban érintett bennünket a március közepén előálló átmeneti üzemanyaghiány, majd a benzinárstop. Az ellátás hiánya mellett a mai napig azzal is szembe kell néznünk, hogy a nagykereskedelmi ár, amin az az üzemanyagot vesszük, magasabb, mint a közforgalmi kutaknál, így az árainkban nekünk is érvényesítenünk kell a többletköltséget.”
“Hatékony kommunikációval és személyre szabott áremeléssel kezeltük a helyzetet.”
Az üzemanyag árának emelkedését az is tetézte, hogy a kamionok működéséhez nélkülözhetetlen adblue ára az elmúlt másfél évben többször megduplázódott, így ezt a költséget is kénytelen volt továbbhárítani a vállalkozás az ügyfeleinek. „Kihívást jelentett számunkra, hogy miként kommunikáljuk az ügyfeleinknek a változásokat, ráadásul a lehető leggyorsabban, de a Covid alatt felépített kontrollingrendszerünkre támaszkodva képes voltam kimutatni, hogy ügyfelenként milyen mértékű áremelés indokolt, így hatékonyan és gyorsan tudtunk lépni.”
Tamás azt is fontosnak tartotta, hogy a cég vezetőivel, döntéshozóival is egyeztessen az egységes kommunikációról, hogy mindenki tisztában legyen mind a globálisan, mind a cégben zajló folyamatokkal. Ehhez a pandémia ideje alatt használatban vett digitális platformok nagy segítségükre voltak.
„A koronavírus-járvány ideje alatt jelentős és rendkívül hasznos digitális fejlesztést hajtottunk végre a cégben, ennek az eredményét ma is élvezzük. A kommunikációnk jelentős része az online térben zajlik, így akár azonnal tudunk reagálni a változásokra. Új kontrollingrendszerünkkel kiválóan tudjuk követni a költségek alakulását, a vállalatirányítási rendszerünk a napi működésünket tette hatékonyabbá.
” A gyors reagálás képességéhez elengedhetetlen a megfelelő időben érkező információ is, Tamásék még a benzinárstop bevezetése előtt értesültek erről, így valamennyire fel tudtak készülni rá.
Emellett a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportjának tagjaként is hozzájut olyan információkhoz, ismeretekhez, amelyek hasznosak a mindennapi működésben. „Szinte minden találkozó után át tudok ültetni valamit a cégemre, roppant hasznosnak tartom ezt a tapasztalatcserét. Az online közös csoportunkban is bármikor megoszthatok információt vagy kérhetek segítséget a többiektől. Engem is többen kérdeztek az üzemanyag-helyzettel kapcsolatban, mert ebben a témában én vagyok a legnaprakészebb. Más cégvezető meg másban.”
Drasztikus áremelkedés, alapanyaghiány, új beszállítók felkutatása
„A növényvédőszereknél mintegy 15-20%-os áremelkedéssel számolhatunk – bár itt is van egy totális gyomirtó, aminek megnégyszereződött az ára –, a műtrágyát viszont a gázárnövekedés miatt már a háborút megelőző egy évben is a korábbi 3-4-szereséért lehetett megvenni.
Szabó Lehel Szilveszter és a Sprinter Agroport Kft. csapata.
A nitrogén alapú műtrágyák gyártásához gázra van szükség, és mivel a gáz elképesztő módon megdrágult, a magyarországi és az európai gyárak nagy része leállt, így alapanyaghiány is kialakult.”
“Most már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy lesz-e.”
A vállalkozás eddig Oroszországból és Lengyelországból szerezte be a műtrágyát, innen kiugró mennyiséget tudott behozni. Ám az orosz-ukrán konfliktus következtében teljesen megszűnt az oroszországi vonal, a lengyel beszállítók pedig többségében inkább a saját hazai piacukon értékesítik a portékájukat. A magyar termelők annak hírére, hogy csökkent a kínálat ebben a termékkörben, elkezdték keresni a műtrágyát, ami a cégvezetőt is új lelőhelyek felkutatására ösztönözte.
„A bejövő külföldi műtrágya 90 százalékát nagykereskedőknek adom el, de az eddigi mennyiség mintegy tíz százaléka érkezik be az országba. Ezért elkezdtem más forrásokat felkutatni, körbeutaztam az európai országokat, még Dubaiba is kimentem, hamarosan pedig Tel Avivba indulok.” Mint Lehel mondja, már egy évvel ezelőtt is érezhető volt, hogy fennakadások lesznek, ezért tavaly fokozta a szántóföldi műtrágyák értékesítését. Az egyensúlyra azonban mindig figyel, hogy amennyi pénzt árura fordít, azt a mennyiséget mindig el is tudja adni. Ezért mindössze mintegy kétheti forgalma esett ki a szántóföldi szezonból, ami egyelőre úgy néz ki, nem okoz komoly problémát a vállalkozásának.
A Covid alatt megszerzett tapasztalatok ugyan a jelenlegi helyzetben is jól hasznosíthatók, viszont most az akkori hirtelen megnőtt árakkal szemben a mennyiségi hiánnyal is szembe kell nézni. „Ha az ember odafigyel a piaci információkra, akkor jól ki lehet jönni a helyzetből, de ha nem követi a piacot, akkor nagyon meglepődhet, hogy mi történik egy-két hét alatt.”
Emellett a Bizalmi Körmastermind-csoportja is rengeteg ötletet ad a jó megoldás megtalálásához. „A többiek segítségével találtunk két olyan vonalat, amellyel tovább tudok lépni és új beszállítókra lelhetek. Rengeteg inspirációt merítek egy-egy ilyen találkozóból.”
„Az infláció, az energia- és az alapanyagár-emelkedés sajnos egyaránt növelik a költségeinket. Azzal igyekszünk mérsékelni a negatív hatást, hogy energiahatékony megoldásokat választunk és javítjuk a működésünk hatékonyságát.”
“Emellett fokozzuk a PR- és marketingtevékenységünket, ilyenkor brutális kommunikációra van szükség.”
– összegzi az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó Mapei Kft. intézkedéseit Markovich Béla ügyvezető.
Aki szerint a rendkívül változó gazdasági környezet negatív hatásait csak úgy lehet enyhíteni, ha kompenzáljuk a nem tervezett pluszköltségeket. Ám a takarékoskodás nem érintheti a marketingtevékenységet, a piac felé a kommunikációt vagy az értékesítést, sem a munkatársakat. Béla szerint az is fontos, hogy hozzáigazítsák az árakat a változásokhoz, ehhez pedig szükség van némi bátorságra is. „Igyekszünk olyan áron értékesíteni a termékeinket, amiért még megéri nekünk. Ez nem a harácsolás ideje, viszont veszteséget sem szeretnénk termelni, mert az hosszú távon ellehetetleníti a cég működését.”
A Mapei pillanatnyilag nem érzi a bevételben a negatív gazdasági hatást, de kormányzati lakásépítési és -felújítási támogatások év végi kifutásával valószínűleg náluk is csökken majd a kereslet az építőanyagok iránt. Ezért, ahogy az elmúlt 20 évben is tették, folyamatosan azon igyekeznek, hogy minél többen akarjanak velük dolgozni.
A marketing és a PR megerősítése mellett a „húzóterületeket” fejlesztik, gyorsítják a folyamataikat és növelik a cégen belül hatékonyságot. Mindemellett sok energiát fordítanak a munkatársak képzésére, hiszen „minél jobban képzett egy munkatárs, annál hatékonyabb”. Ugyan a pandémia a mostanitól eltérő kihívásokat állított a cég elé, mégis elindultak a korábban külföldről beszerzett alapanyagok hazaival való kiváltásának irányába. „Új beszállítókat kerestünk, idén ezt azzal fejeltük meg, hogy amíg normalizálódik az alapanyag-ellátás, addig az indokoltnál sokkal nagyobb készletet tartunk. Most különösen fontos, hogy tudjunk gyártani, hogy legyen mit eladni.” Béláék folyamatosan figyelik a piac változásait, és igyekeznek minél gyorsabban reagálni ezekre.
Hogy mit, abban sokat segít neki a Bizalmi Körmastermind-csoportja, ahol „valós, élő helyzeteket és témákat tárgyalunk meg. Rengeteget tanulunk egymástól, hogy ki hogyan kezeli, miként készül fel az adott helyzetre. A más iparágakban bevált technikákat is át tudjuk ültetni a saját vállalkozásunkra.”
Nyersanyag- és alapanyag-áremelkedés, hatékonyság- és árukészlet-növelés
„A textilipart, azon belül a lakástextilipart ugyanúgy érintik a kedvezőtlen gazdasági hatások, mint bármely más szegmenst. Az energiaköltségek növekedése azonban – mint könnyűipar – nem befolyásolja olyan drasztikusan a gyártásunkat, így idén biztosan tudjuk kezelni az energiaárakat a vállalkozásunkban.
Az alapanyagárak, illetve az ellátási lánccal kapcsolatos nehézségek, amik már jellemezték a tavalyi évet, az ukrán–orosz konfliktus hatására még intenzívebbé váltak, ezeket egy több elemből álló stratégiával próbáljuk kezelni.”
– mondja Gellért Ákos, a Naturtex Kft. egyik ügyvezetője.
Az egyik ilyen elem a készletszint növelése, a vállalkozás igyekezett egy olyan többletkészletet felhalmozni, amivel a megrendelőik felé akkor is garantálni tudják a folyamatos biztonságos gyártást és szállítást, amikor jelentős késések állnak be a szállítmányozásban vagy drasztikusan elszaladnak az alapanyagárak. Emellett intenzíven tárgyalják a partnereikkel az áremeléseket, hiszen a megnövekedett költségeket csak hatékonysággal nem lehet kompenzálni. „Természetesen igyekszünk még hatékonyabbá tenni a folyamatainkat, de ez nem mehet a végtelenségig, szükség van az árak emelésére. Ám a mi termékeink nem napi fogyasztási szükséglethez kötöttek, így a vevőink érdekeit is szem előtt kell tartanunk.”
Már a Covid-járvány előtt elindult egy olyan trend a textiliparban, hogy az ázsiai gyártást egyre inkább igyekeznek logisztikai szempontból biztonságosabb területre, azaz Európába visszahozni. Az elmúlt másfél évben módfelett felgyorsult a folyamat, ami az európai gyártók számára közép- és hosszú távon nagy lehetőségeket rejt.
„A mi törekvésünk is ugyanez, cégünk is keresi a közelebbi beszerzési forrásokat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gazdaságban bekövetkező változásokat, hogy előre tudjunk gondolkodni, de hogy az infláció, a lakossági energiaárak stb. a közeljövőben hogyan fogják befolyásolni a vásárlói magatartásokat, azt nagyon nehéz ma megjósolni.”
Ákos is tagja a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportjának, ahol számos, a vállalkozásokat érintő problémát megvitatnak, meghallgatják a többiek hatékony megoldásait, amiket akár a saját folyamataikba is be tudnak építeni.
„Mindig az adott helyzetnek megfelelő aktuális témákkal foglalkozunk, így a Covid idején nemcsak a gazdasági hatásokat, de a kollégáink védelme érdekében hozott intézkedéseket is megvitattuk. Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi kihívásokkal kapcsolatban is lesznek nagyon hasznos ötletelések.”
Áremelkedés, kapacitáshiány, a gyors reagálási képesség megtartása
„Az alapanyag-drágulás, a chiphiány, a gyártási és logisztikai problémák, valamint az árfolyamingadozás alapjaiban érinti a vállalkozásunkat, az Ázsiából vásárolt termékekkel kapcsolatban a kiszámíthatatlanság, a hosszú szállítási idő és a folyamatos alapanyagár-emelkedés napi problémákat szül. A rendezvénytechnikai szolgáltatási területünkön a megemelkedett munkabérekkel és a kapacitáshiánnyal kell szembenéznünk.
Egyelőre nem konkrét intézkedésekben gondolkodunk, inkább figyeljük a piacot és a trendeket, most az elsődleges stratégiánk a gyors reagálási képességünk megtartása.”
– összegzi a Visual Europe Group Zrt. jelenlegi kihívásait Botond Szabolcs tulajdonos-vezérigazgató.
A Visual Europe Group Zrt. munkatársai rendezvénytechnikai tevékenység közben.
Mivel a rendezvénypiacon jelenleg kapacitáshiány lépett fel, a szolgáltatók nem érdekeltek abban, hogy árverseny alakuljon ki, ez pedig tovább emeli az árakat. „Beláthatatlan, hogy hova vezetnek ezek a folyamatok. Ami nem is a jelen működésünket érinti, sokkal inkább a tervezésünket, a leendő beruházásainkat, így igyekszünk egy konzervatívabb politikát folytatni: aminek látjuk a megtérülését és a piacát, azt megvesszük, de speciális beruházásokba most nem kezdünk.”
“Az óvatosságra a Covid is ráirányította a figyelmet, amikor egyik napról a másikra szűnt meg a piacuk 98%-a, és kezelnünk kellett a kialakult helyzetet.”
Mivel az élet alapjaiban képes átírni a terveket, ezért a vállalkozás vezetői úgy alakították ki a szervezetet, hogy képesek legyenek nagyon gyorsan reagálni a történésekre. A Visual Europe elsődleges stratégiája a gyors reagálási képesség megtartása lett. „Amire lehet, arra próbálunk forgatókönyvet gyártani, ezért is figyeljük állandóan a piacot meg a trendeket. Egyelőre nem vezettünk be konkrét preventív intézkedést, de a hitelfelvételben azért óvatosak vagyunk.” Szabolcs szerint nem akkor tud jól működni egy szervezet, ha több stratégiája van, hanem akkor, ha pillanatok alatt tud reagálni a gyors változásokra. Ezért elengedhetetlen a túlélés kulcsát jelentő adaptációs képesség fenntartása, fejlesztése.
Ebben remek segítséget jelent a Bizalmi Kör egyik mastermind-csoportja, ahol a különböző területen dolgozó cégvezetők támogatják egymást. „Mindenki kiváló gondolkodásmóddal bír, és abban a világban, ahol ennyire turbulens a környezet, nagyon sokat segít, ha akár stratégiai kérdéseket, akár konkrét üzleti problémákat meg tudunk beszélni egymással. Van olyan téma, amiben a mastermind-üléseken kívül is folyamatos a kommunikáció. Ez jelentősen segíti a működést, a döntéshozatalt, az orientációt.”
A cikkben megkérdezett cégvezetők mindegyike a megoldásban és a gyors cselekvésben hisz, és bár vannak olyan külső körülmények, amelyekre nincs ráhatásuk (lásd alapanyaghiány vagy infláció), igyekeznek a megmaradt lehetőségekből a lehető legtöbbet kihozni. Ugyan a saját vállalkozásukat vezetik, de mindannyian tudják: nincsenek egyedül, a Bizalmi Kör tagjaival való kapcsolódás a nehezebb helyzeteken is átsegít. Hol egy aktuális információval, hol egy jól használható megoldással vagy új inspirációval. Mert megoldás minden helyzetben van.
Érdekesség: A magas inflációra heti, napi árazással válaszolnak a cégvezetők
Nemrégiben feltettünk két kérdést a Bizalmi Kör tagjai számára az inflációval kapcsolatban, ezekre a következő válaszok érkeztek:
– Milyen mértékű inflációra számítasz az idei évben?
A válaszadók kétharmada 10–15%-os, 16%-a 7–10%-os, 14%-a 15%-nál magasabb inflációt vár ebben az évben. Csupán egyvalaki remél 5–7% közötti inflációt, és senki sem gondolja úgy, hogy az emelkedés mértéke 5% alatt marad.
– Milyen intézkedésekkel készülsz az inflációra?
A visszajelzést adók fele heti/napi árazást vezet(ne) be, 27%-uk áttér eurós elszámolásra. 13% nem készül az inflációra, egyvalaki válaszolta azt, hogy likviden tartja a pénzét és szintén egy válaszoló gondolta úgy, hogy várja, keresi az új lehetőségeket.
Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
Mindenkit sokkolt az orosz-ukrán háború kitörése. Az első döbbenetből felocsúdva szinte egy emberként álltak a háború elől menekülők mellé a magyarok, köztük a hazai cégvezetők, így a Bizalmi Kör tagjai is. Közülük többen már az első napokban hívást éreztek, hogy segítsenek. Amellett, hogy a saját vállalkozásukat irányítják, nem kevés időt, energiát, pénzt áldoznak arra, hogy másokkal összefogva vagy a segélyszervezeteknek tett felajánlással tegyenek a bajba jutott emberekért. Szinte mindenkinek van már rutinja ebben, hiszen nem ez az első alkalom, amikor gyűjtést szerveznek, fuvaroznak vagy közvetítenek, épp ezért tudják, hogyan lehet jól segíteni.
A cégvezetők lelkesedése a mai napig kitart, egyöntetűen azt mondják: mindaddig számíthatnak rájuk, amíg arra szükség lesz. A következő történetek talán másokat is inspirálnak.
Munkával, szállással és ügyintézéssel
„Eddig ők adtak nekünk, most rajtunk van a sor.”
– foglalja össze a Menton Jobs Kft. társtulajdonos-ügyvezetője, Stasztny Viktor, miért érzett hívást az ukrajnai háborús helyzet elől menekülők megsegítésére.
A vállalkozás mintegy 800 munkavállaló foglalkoztatásáról gondoskodik, ebből 500 fő ukrán nemzetiségű, így a cégvezetés számára nem volt kérdés az azonnali cselekvés. Először a már náluk dolgozók családtagjai számára ajánlották fel, hogy szálláshelyet biztosítanak, illetve saját kisbuszaikkal a határtól való szállításukban is segítettek. Aki munkaképes volt és szeretett volna dolgozni, annak munkahelyet ajánlottak, ugyanolyan piaci feltételekkel, mint bárki másnak.
Mivel a háború elől menekülők általában csak néhány ruhával és használati tárggyal érkeznek, az új életük elkezdéséhez sok holmira van szükségük, ezért Viktorék a mai napig célzott gyűjtéssel igyekeznek kielégíteni a személyes igényeket.
„Mára gyakorlatilag megteltek az általunk felajánlott szállások, de folyamatosan egyeztetünk a partnereinkkel, hogy még ki milyen anyagi forrást tud elkülöníteni további családok befogadására. Jelenleg száz fő szállását finanszírozzuk panzióban vagy kulturált munkásszálláson való elhelyezéssel. Ha valaki itt képzeli el a jövőjét, annak az egzisztenciája megteremtésében további segítséget tudunk nyújtani.”
A Menton Jobs az ukrán munkavállalók által érte el a jelenlegi méretét, a gazdasági sikereit. „Eddig ők adtak nekünk, most rajtunk van a sor” – mondja Viktor. Azt, hogy miként segítsenek, az élet hozta. A háború kitörésekor a munkavállalóik kérdezték, hogy nem tudnának-e szálláslehetőséget biztosítani a hozzátartozóiknak, így indultak el ebbe az irányba. Ahol egy településen nagyobb létszámot sikerült elhelyezniük, hamar megjelentek helyben is a támogatók. „Jó volt látni, hogy olyan emberek is segítenek, akik korábban azért nem tették, mert nem tudták, hová jut el az adományuk. Most maguk is láthatták, hogy a legjobb helyre.”
„Több fordulónyi segélyszállítmánnyal alapvető élelmiszereket, kötszereket, egészségügyi termékeket, tisztálkodószereket, és ilyen helyzetben létfontosságú adományokat vittünk Kárpátaljára, elsősorban az egészségügyi intézményeket célozva. A magyarok lakta térségekben ugyan jelenleg nincs tényleges harc, de a háború következtében ezekben a körzetekben is súlyos hiány lépett fel kórházi eszközökből is.”
– foglalja össze Juhász Attila, az újHÁZ Centrum Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke, hogy miként segítettek az ukrajnai válság elszenvedőinek.
„Érzékenyek vagyunk a körülöttünk lévő világra. Az elmúlt években újHÁZ szinten számtalan módon és formában igyekeztünk a jó ügyek mellé állva segíteni. Gyakran a nagyobb szeretetszolgálatokat támogatva vagy azokkal együttműködve végezzük ezt a munkát, így a háború kitörésekor is először velük egyeztettünk a segítség legjobb módjáról.”A segélyszállítmányok kapcsán a logisztika jelenti a legnagyobb kihívást, ezért az újHÁZ Centrum országos kereskedőhálózatának tagjai együttműködésével húsz tároló- és raktárkapacitással bíró adományátvevő pontot hoztak létre, illetve a hálózat teherautó-flottájának jelentős részét is a segélyszállítmányok célba juttatásának szolgálatába állították.
Adománygyűjtés és szállítás a Kárpátaljára, az ukrán menekültek megsegítéséért. Juhász Attila, újHÁZ Centrum
Hogy a felajánlott adományok ne csak odakerüljenek, ahová szánják őket, hanem ott is maradjanak, felvették a kapcsolatot a Magyar Görögkatolikus Egyház kárpátaljai testvérszervezetével. Attila az akció keretein túl is személyes küldetésének érzi a segítségnyújtást, így mintegy tíz többgyermekes ukrán család gödi elhelyezését is megszervezte.
„Többek között egy olyan négygyermekes családot is segítünk, ahol az édesanya zenetanár, és a férjével, a gyerekekkel, valamint a két nagyszülővel együtt az ukrajnai településük kórusának tagjai voltak. Számukra hihetetlen lelki táplálékot jelentett, hogy a helyi baptista közösség gyülekezetében ukránul énekelhettek. Leírhatatlan élmény volt hallani őket.” Attila természetesen tisztában van vele, hogy az adakozási kedv illékony, ezért a segélyszervezetekkel karöltve tovább végzik segítő munkájukat. Nemcsak a saját munkatársai, hanem 8-10 gödi civil is folyamatosan azon dolgozik, hogy szortírozzák és elszállítsák a megfelelő helyekre a beérkező adományokat.
Tartós élelmiszerek átadása a Mathias Corvinus Kollégiumnak, ahonnan ezt a Kárpátaljára juttatták. Semsei Rudolf, VakVarjú Éttermek, Budapest Party Service Kft.
A háború kitörése után szinte azonnal elkezdtek tartós élelmiszert gyűjteni, amibe a saját dolgozóikat is bevonták, így hamar három-négy raklapnyi tartós élelmiszer halmozódott fel. Az adományt a Mathias Corvinus Kollégiumba juttatták el, ahonnan Kárpátaljára került. A vállalkozás egyik étterme egy újbudai ukrán menekülteket fogadó intézménybe szállított meleg ételeket naponta mintegy 20–50 fő számára, ez a küldetésük a mai napig is megmaradt. Több alkalommal csoportos étkezést is biztosítottak a háború elől érkezőknek, emellett a rendezvények végén rendszeresen elszállítják a megmaradt ételeket a Máltai Szeretetszolgálathoz. Ez esetenként akár 100 adagot is jelent. A napokban pedig egy akciójuk indult az összes VakVarjú étteremben: az aktuális „séf ajánlatából” választók 100 forinttal támogatják a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot.
„A Covid az éttermek és a rendezvényszervezők számára olyan volt, mint egy meteoritbecsapódás. Már akkor eldöntöttük, hogy megpróbálunk azokon segíteni, akik esetleg még nagyobb bajban vannak, mint mi. Az, hogy egy központi cél érdekében teszünk valamit, mindenkit más szintre emel. Nagyon jó adni.”
“A Covid alatt hatalmas segítség volt számunkra, hogy a törzsvendégeink nem hagytak magunkra bennünket, ezt a gesztust most szeretnénk visszaadni. Viszont azt is megtanultuk, hogy nem könnyű jól segíteni. Ezért az első és legfontosabb tájékozódni, hogy hol és mire van szükség.”
Semsei Rudolfék több szervezettel is kapcsolatba léptek, de folyamatosan megkeresik őket a civil szerveződések, hogy segítsenek. Szerencsére a vendégeik hozzáállása is támogató, ezt már több korábbi akciójuk sikere is igazolja. „Talán nem is az a legfontosabb, hogy mennyi ételt vagy tartós élelmiszert tudunk összegyűjteni, sokkal inkább az, hogy a vendégeinkkel, a kollégákkal beszéljünk a helyzetről, az összefogásról.”
“A jó szándék is nagyon fontos, de az is, hogy valóban okosan segítsünk.”
Szállítással, adományfutárral, koordinálással
„Ott volt egy probléma, oda kellett mennem. Ez most történelmileg is egy komoly pillanat, és meghatározó, hogy mi, magyarok milyen módon tudunk segíteni a szomszédunkban élő nehéz helyzetű embereknek.”
– vélekedik a 24H Parcel Zrt. vezetője, Szabados Tamás, aki azt is hozzáteszi: emberileg rendkívüli tapasztalatot jelentett számára, hogy a veszélyben, a nehézségben mennyire jól össze tudtak fogni egymással az emberek.
A háború kitörése után föltett a Facebook-oldalára egy bejegyzést, hogy szívesen segítene a bajba jutottaknak. Rengeteg visszajelzést kapott, a kollégái is rögtön mellé álltak. Azok a futárok, akik egész héten reggeltől estig szállítják a csomagokat, jelezték, hogy szívesen vinnének szállítmányt Kárpátaljára. De egy másik szálon is elindultak az események. „Megkeresett egy teljesen idegen ember, aki szintén elkezdett számára ismeretlenekkel összefogni, így kialakult egy néhány fős csoport, amelynek tagjai látatlanban megbíztak egymásban. Megkérdezték, hogy szállítanék-e nekik, azt feleltem, hogy hét közben dolgozunk, de hétvégén szívesen. Az első fuvar alkalmával ajándékba kapott ágyakat kellett vinnünk egy olyan valakinek, aki a saját ingatlanját rendezte be átmeneti szállónak. De voltam egy segélyszállítmánnyal Kárpátalján is, civil emberek adományait juttattam el egy intézménybe.”
Tamásék első lépése az volt, hogy létrehozták az Adományfutár közösséget a Facebookon, és már készül az adományfutár.hu weboldal is. Ezeken a felületeken folyamatosan megosztanak információkat arról, hogy mikor mivel lehet segíteni. Tamáshoz csatlakozott egy önkéntes is, aki a szállításokkal kapcsolatos szervezési, koordinálási munkát végzi.
„A civilek korábban személyautóval vitték át az adományokat, mi most a teherautóinkkal tesszük ezt, így gyorsabban és nagyobb mennyiséget tudunk célba juttatni.” Tamás maga is rácsodálkozott arra a fantasztikus összefogásra, amire a magyarság képes. „Amikor adott egy veszély, egy nehézség, akkor megszűnik a bizalmatlanság, az aggodalom, és mindenki nyitottan, a saját lehetőségeit felülmúlva vesz részt a segítésben.” Jelenleg rossz körülmények között élő árvaházi gyerekek számára kezdtek személyre szóló ajándékokat gyűjteni.
„Mindenki ott segítsen, ahol a legjobban tud. Ezzel egymást is inspiráljuk.”
„Ha valaki bajban van, az nem hagy hidegen. Amikor egy konkrét cél érdekében megmozdulunk és a fizikai valónkkal részt veszünk a folyamatokban, megtapasztalhatjuk a közösség erejét. Ilyenkor nem csak én adok, én is legalább annyit kapok vissza – ez nem valósulhat meg otthon a kanapén ülve.”
– összegzi tapasztalatait Gangel Lilla, a Szelfi Múzeum Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
Ahogy mondja, a cselekvésben hisz, ezért közzétett egy Facebook-posztot arról, hogy szívesen segítene és akinek van kedve, csatlakozzon hozzá. Több ismerőse is megkereste, végül egy csapattal egy kárpátaljai árvákat istápoló projekt számára indítottak gyűjtést. Lilla számára fontos volt, hogy az adományuk olyan szervezethez jusson el, amely hiteles és valódi segítséget nyújt, így esett a választásuk a KEGYES-re (Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése).
„Számomra elengedhetetlen, hogy azoknak, akik csatlakoztak hozzám, mert bíznak bennem, pontosan be tudjak számolni arról, hogy hova juttatjuk a pénzt. Sokan szívesebben adományoznak, ha lehetőségük van az adományuk útját követni.” Ezt a szervezetet folyamatosan támogatják, az adakozók ma is havi szinten utalnak és gyűjtik a szükséges holmikat.
Repülőtéri önkéntes segítség az adományraktárban. Gangel Lilla, Szelfi Múzeum Kft.
Lilla emellett önkéntesnek is jelentkezett a Református Szeretetszolgálathoz, ahol az adományraktárban, illetve a repülőtéren teljesített szolgálatot. „Éjjel 1 órakor négy felnőtt nő meg egy kisfiú érkezett nagyon fáradtan, de már sehol nem tudtunk szállást adni nekik. Szerettünk volna segíteni, így az irodában fellelt vastag kartondobozokból és néhány pokrócból alakítottunk ki nekik fekvőhelyet. Szégyelltem magamat, hogy csak ennyit tudtunk adni, de ezért is roppant hálásak voltak. Akkor láttam, hogy ez a kicsi is mennyit számít!”
Lilla a lehetőségeihez mérten továbbra is végez önkéntes munkát, mert mint mondja: „azáltal, hogy adsz, rengeteget vissza is kapsz, és ezzel mindenki nyer”.
Volt olyan cégvezető, aki csak késő este tudta vállalni a beszélgetést, mást éppen szállítás közben tudtunk megkérdezni. Ebből is látszik, hogy a többségük ideje percre ki van számolva, mégis érzik, tudják: szükség van a segítségükre. Az elmesélt történetek is bizonyítják, hogy a saját maga módján mindenki képes jobbá tenni a világot, összefogással viszont sokkal nagyobb eredményeket is el lehet érni. Ha valaki épp az olvasottak hatására dönti el, hogy szeretne segíteni, érdemes azt „okosan” tennie, felmérve az igényeket.
Ahhoz, hogy biztosak legyünk abban, jó helyre érkezik a felajánlásunk, jobb már működő szervezeteken keresztül adományozni.
A kollégáinkat, a környezetünket is bevonhatjuk a munkába, többségük valószínűleg pozitívan reagál a kezdeményezésünkre; sokszor épp csak arra van szükség, hogy valaki elindítsa a segítő folyamatot. Ez a valaki miért ne lehetnénk mi, magunk?
Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
2020 májusában az Edelman felmérést készített. Az eredmény döbbenetes volt. A politikusok nagyobb előnyt kovácsoltak a COVID-ból, mint a cégvezetők. A legnagyobb különbség az volt, hogy a politikusok kommunikáltak, kapaszkodót, tájékozódási pontot jelentettek az emberek számára, míg a cégvezetők keresték, hogy álljanak a dologhoz. A slide címe ez volt: “A cégvezetők kihagyták a lehetőséget, hogy megmutassák, mennyire fontos részei a társadalomnak”.
És most, két évvel később ismét egy krízishelyzet közelében vagyunk. Lassan megszokjuk, ez válik normálissá. Cégvezetőként ismét rajtunk a világ szeme, előttünk a feladat, jó döntéseket kell hozni, hiszen családok sorsa múlik a döntéseinken. Nincs recept, nincsenek klisék, bevált módszerek. Alapelvek, hozzáállás van, ami a következő időszakban cégek életéről vagy épp haláláról dönt.
Az alábbiakban megmutatom, én hogy állok az egészhez cégvezetőként, remélve, hogy valamit tudsz belőle hasznosítani:
Törekszem a higgadt helyzetértékelésre:
60 kilométerre a délszláv háború mellett nőttem fel (Pécs, 1990-1992). Semmi bajunk nem lett. Ez számomra fontos viszonyítási pont. Persze sok különbség van a két helyzet között, de az egyik legnagyobb, hogy akkor nem mosta az agyunkat ilyen brutális erővel a média. Nem volt ekkora félelemkeltés. Gazdaságilag valószínű, hogy jönnek extrém helyzetek, de a háború nem a határainkon belül zajlik. Rengeteg dolog van, amire van ráhatásom, ezekkel törődöm, és igyekszem olyan új szempontokat is figyelembe venni, amelyek segítenek abban, hogy extrém helyzetekben is stabilak maradjunk.
Törekszem a mentális nyomás csökkentésére:
Egyik napról a másikra a média 98%-a az orosz-ukrán háborúról szól. A véglegekig polarizált világunkban a média kiválasztja helyettünk, hogy ki a jó és ki a rossz (ezért propaganda), és dübörög a propaganda. Hozzánk most éppen a nyugati propaganda ér el, ami mögé a világ nagyrésze felsorakozott. A SBERBANK megmutatta, hogy hiába van a határ túloldalán a háború, közvetlen hatással is tud lenni ránk. Cégvezetőként éppen túl vagyunk egy fárasztó COVID időszakon, végre működni kezdtek a dolgok, és most újra vihar jön. A média ráadásul óriási mentális nyomást tesz a kollégáinkra is.
A COVID alatt megtanultuk, hogy ha nem viselsz maszkot, nem maradsz otthon, akkor rossz vagy. Most azt tanuljuk, hogy ha nem adományozol, nem állsz ki egy kommenttel az ukránok mellett, akkor rossz vagy. Nem mintha a komment bármit segítene, túl azon, hogy a médiatúlsúlyt növeli, de ez egy másik téma. Ami viszont fontos, hogy a hírek a jelenleg érzékelhető magyar valóságnál sokkal rosszabb képet festenek. A legjobb, amit tehetünk, hogy kivesszük magunkat ez alól a brutális mentális nyomás alól, és törekszünk arra, hogy a kollégáink is ezt tegyék. Jó megoldás, ha maximum annyi hírt olvasunk, amennyi a minimális tájékozottsághoz szükséges.
Kommunikálok a kollégáimmal:
A háború nagyobb összefüggéseit úgysem ismerjük, és akár a nyugati, akár a keleti propaganda hatása alatt vagyunk, egyik sem ad tiszta képet. Cégvezetőként a legjobb, amit tehetek, hogy kommunikálok a kollégáimmal. Megmutatom, hogy még mindig 100%-ban a kezünkben van az irányítás, “szelepeket” hozok létre, amin keresztül csökkenthetik a mentális nyomást. Előre igyekszem felkészülni arra, hogy ha szélsőséges helyzet jön, hogyan reagálunk, de nem vizionálok szélsőséges helyzeteket. Eddig is sokat kommunikáltunk, de most még többet kell. Emellett a csapatot felkészítem arra, hogy az ügyfelekkel való kommunikációban milyen fókuszpontokat használjanak.
Biztonság és lehetőség:
Már most megnőttek bizonyos kockázatok. Mi nem vagyunk Sberbank ügyfelek a bank szektor kétségtelenül érintett a kialakult helyzetben. Számítok arra, hogy nem ez az utolsó ilyen. Egyrészt törekszem arra, hogy felesleges kockázatnak ne legyünk kitéve, másrészt olyan pozíciókat építek, amik lehetővé teszik, hogy később, amikor a gazdasági hatások közelebb jönnek, gyorsan és rugalmasan tudjak reagálni, gondolkodni. Ebben a helyzetben a biztonság és a likviditás játszanak óriási szerepet a döntéseimben.
Figyelem a lehetőségeket:
Pontosan tudom, hogy minden változás lehetőségeket is teremt. Már most úgy állítom be a gondolkodásmódomat vezetőként, hogy észrevegyem a lehetőségeket, és e szerint legyek képes cselekedni.
Az elkövetkező időszak mindenki számára új helyzeteket teremt majd. Egyedül túl lassúak vagyunk, szükség lesz arra, hogy más cégvezetők tapasztalataihoz, információihoz hozzá tudjak férni. Ez lehetőséget teremt jobb döntésekre, amik pedig a cég jövőjét, ezáltal családok megélhetését biztosítják.
Ma még rengeteg eszköz van a kezünkben a cselekvésre. Ha ezeket jól használjuk, később is így marad!
Most pedig újra felállunk a kapitányi hídra, mert viharban van a legnagyobb szükség a kapitányra!
Szeretnéd megtapasztalni Te is, milyen egy exkluzív értékközösség? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
A Bizalmi Kör Kft. új munkatársat keres Event Manager munkakörbe.
Kik vagyunk?
Két cég egyben. A Bizalmi Kör vezetői klub segítségével a vezetői létforma legfontosabb kihívásaira kínálunk megoldásokat, a bixindex.hu segítségével pedig egy on-line rating platformot építünk.
Te kellesz a csapatunkba, ha:
Legalább 3 év rendezvényszervezői tapasztalatod van
Rendszerető, precíz vagy
Képes vagy egy akár több napos rendezvényt is lebonyolítani
Nem ijedsz meg, ha telefonon kell beszélni egy ügyféllel, ismered a hideghívások világát
Kedves és segítőkész vagy, és szívesen ötletelsz közösen
Könnyen teremtesz kapcsolatot, szeretsz másokkal együtt dolgozni
A legfontosabb feladataid lesznek:
Klubvacsoráink lebonyolítása, illetve kisebb rendezvények megszervezése
Partnerekkel, és alvállalkozókkal folyamatos kapcsolattartás, közreműködés a beszállítókkal és a partnerekkel történő szerződések megkötésében
Amit mi kínálunk cserébe:
Vállalatunk 10 éves működésével biztosított stabil jövőképet.
Elégedett, szuper csapatot.
Állandó pörgést és jó hangulatot.
Modern, kellemes irodai környezetet.
Lehetőséget az önállóságra és a kreativitásod kibontakoztatására.
Egyre növekvő és fejlődő szervezetet, melyben megtalálhatod szakmai és egyéni fejlődéscéljaidat.
Fiatalos összetartó, családbarát, nyitott csapat, ahol a csapatmunka és egymás támogatása alapvető és ami nagyon fontos, hogy mi mindig találunk alkalmat egy pohár proseccóra
Biztosan jól éreznéd magad a csapatban:
Ha csapatjátékos, életvidám, kitartó és újító vagy!
Ha szeretsz sokat nevetni és nem mindennapi dolgokban részt venni.
Ha nem csak munkatársakkal, hanem barátokkal szeretnél dolgozni
Ezek vagyunk mi:
Minden adott ahhoz, hogy büszkék legyünk arra amit csinálunk és bátran mutassuk ezt a célközönségnek.
Sikereinkben óriási szerepe volt és van kollégáinknak, melyekért hálásak vagyunk nekik.
Mindig a legjobbra törekszünk, és ezért fáradhatatlanul dolgozunk. Csapatunk összeszokott, őszinte, kedves emberekből áll!
Előny:
Középfokú angol nyelvtudás
MiniCrm rendszer ismerete
Microsoft Office önálló felhasználói szintű ismerete
ÁLLÁS, MUNKA
● Event Manager
SZÜKSÉGES TAPASZTALAT
Minimum 3 év
FOGLALKOZTATÁS JELLEGE
Teljes munkaidő
JELENTKEZÉS MÓDJA:
Jelentkezni fényképes önéletrajzzal, pozíció- és fizetési igény megjelöléssel: office@bizalmikor.hu
A Bizalmi Kör Kft. új munkatársat keres Sales Asszisztens munkakörbe.
Kik vagyunk?
Két cég egyben. A Bizalmi Kör vezetői klub segítségével a vezetői létforma legfontosabb kihívásaira kínálunk megoldásokat, a bixindex.hu segítségével pedig egy on-line rating platformot építünk.
Te kellesz a csapatunkba, ha:
Jól kommunikálsz
Most lépsz az értékesítői pályára, de nagy terveid vannak.
Rendszerető, precíz vagy
Képes vagy CRM rendszerben dolgozni, vagy szeretnéd megtanulni.
Következetes vagy.
Nem ijedsz meg, ha telefonon kell beszélni egy ügyféllel, ismered a hideghívások világát
Kedves és segítőkész vagy, és szívesen ötletelsz közösen
Könnyen teremtesz kapcsolatot, szeretsz másokkal együtt dolgozni
Hosszabbítás előtt álló klubtagokkal való kapcsolattartás
Hosszabbítási ajánlatok elküldése
Klubmenedzsereink napi munkájának segítése
Amit mi kínálunk cserébe:
Vállalatunk 10 éves működésével biztosított stabil jövőképet.
Elégedett, szuper csapatot.
Állandó pörgést és jó hangulatot.
Modern, kellemes irodai környezetet
Lehetőséget az önállóságra és a kreativitásod kibontakoztatására.
Egyre növekvő és fejlődő szervezetet, melyben megtalálhatod szakmai és egyéni fejlődéscéljaidat.
Fiatalos összetartó, családbarát, nyitott csapat, ahol a csapatmunka és egymás támogatása alapvető és ami nagyon fontos, hogy mi mindig találunk alkalmat egy pohár proseccóra
Biztosan jól éreznéd magad a csapatban:
Ha csapatjátékos, életvidám, kitartó és újító vagy!
Ha szeretsz sokat nevetni és nem mindennapi dolgokban részt venni.
Ha nem csak munkatársakkal, hanem barátokkal szeretnél dolgozni
Ezek vagyunk mi:
Minden adott ahhoz, hogy büszkék legyünk arra amit csinálunk és bátran mutassuk ezt a célközönségnek.
Sikereinkben óriási szerepe volt és van kollégáinknak, melyekért hálásak vagyunk nekik.
Mindig a legjobbra törekszünk, és ezért fáradhatatlanul dolgozunk. Csapatunk összeszokott, őszinte, kedves emberekből áll!
Előny:
Középfokú angol nyelvtudás
MiniCrm rendszer ismerete
Google ökoszisztéma önálló felhasználói szintű ismerete
ÁLLÁS, MUNKA
● Sales Asszisztens
FOGLALKOZTATÁS JELLEGE
Teljes munkaidő
JELENTKEZÉS MÓDJA:
Jelentkezni fényképes önéletrajzzal, pozíció- és fizetési igény megjelöléssel: office@bizalmikor.hu
A #könyörtelenMércék és az #elégJóvagyokság közti egyensúly
Ezúttal Bíró Bence Péter pszichológus vezet be minket a sémák világába. De mik azok a sémák? Önkéntelen tudati működésmódok, melyek meghatározzák döntési mintáinkat, hétköznapjainkat. És hogyan lehet felülírni őket? Önismereti munkával. És melyik az a bizonyos séma, ami még azoknál is működhet, akik kemény önismereti munkával elképesztő eredményeket értek el? Létezik ilyen? Igen. A neve: a hiperkritikusság sémája vagy „könyörtelen mérce”.
Bence előadásának kulcsszava az önbecsülés és az út, ami egy egészséges önbecsüléshez vezet. De hogyan kapcsolódik az önbecsülés témaköréhez a sémák területe? Ahhoz, hogy újra meg újra képesek legyünk felállni egy mélypont után, egészséges önbecsülésre van szükségünk (pontosabban erre és még sok egyéb támogató tényezőre, de ma maradjunk csak az önbecsülésnél). Az önbecsülésünket azonban kikezdhetik sémáink, gyermekkorban rögzült tudati működésmódjaink. Hogyan lehetünk olyan módon úrrá ezeken a sémákon, hogy a nap végére javuljon az életminőségünk? Hogyan segítheti elő életminőségünk javulását a múltunk feltérképezése és megértése?
Bíró Bence Péter 11 éve foglalkozik önismerettel, 7 éve egyéni és csoportos tanácsadással, eddig két kötete jelent meg és szakdolgozataihoz két, 100+ fő részvételével készült kutatást is végzett a témában.
A következőkben kifejezetten a sikeres emberek önbecsüléséről és ennek az önbecsülésnek karbantartásáról, karbantartásához nyújt segítséget, ad át egy csokorra való gondolatot és kérdést, melyeket használva könnyebben eljuthatunk saját válaszainkhoz.
„A „soha nem elég” egy biológiailag és pszichológiailag belénk kódolt működésmód, mondhatni észlelésbeli hiba. Amikor elfogynak a hibák, a megoldandó feladatok, az agy – mint megoldásorientált gépezet – továbbra is úgy és azt érzékeli, hogy újabb és újabb és újabb javítanivalója akad. Ennek a jelenségnek a neve: prevalencia indukált koncepció változás.”
A sématerápia, a sémákkal való dolgozás területe igen gazdagon dokumentált. A tudományos keresők nagyjából 8000 találatot dobnak ki, azaz a pszichológia egy igen magasan kutatott területéről beszélünk. 18 olyan sémáról tudunk ma, melyek életünk kibontakozását valami módon korlátozzák, de ezek közül csak egyet vizsgálunk meg közelebbről, méghozzá azt, amely a sikeres emberek életében legtöbbször megjelenik, mint akadályozó elem.
Hogyan működnek a sémák?
Gyakorlatilag a figyelmünket befolyásoló „szemüvegként”, melyet feltettünk, majd megfeledkeztünk róla. Amint egy séma működésbe lép, a figyelmünk már nem a teljes valóságot mutatja, csupán azt, amit a séma kiszorít, kiszel számunkra a valóságból. Esetenként pedig kifejezetten csak olyan dolgokat veszünk észre, melyek alátámasztják a sémánkat, a sémánk által agyunk, érzékelésünk felé közvetített valóság-verziót.
Hogyan épül fel és miként fejleszthető az önbizalom?
Az önbizalom szoros összefüggésben áll azzal, mennyire vagyunk elégedettek önmagunkkal. De mi határozza meg ezt az elégedettséget? A reális és az ideális énünk közti távolság. Hogy miről beszélünk?
A reális én az az állapot, ahol jelenleg tartunk, amilyenek jelenleg vagyunk: így beszélek, így öltözöm, ilyen a stílusom, ezeket az eredményeket értem el eddig. Az ideális én pedig az, amit elvárok magamtól, amilyen lenni szeretnék. Minél nagyobb a távolság e kettő közt annál nagyobb lehet a belső motiváció, a haladásra. ez a pozitív verzió. Azonban ennek fonákja, hogy annál erősebb nyomásként is megélhetem ezt a távolságot. S ez már cseppet sem ideális.
Az önbizalom fejlesztésének egyik módja, hogy elkezdjük csökkenteni ezt a távolságot. De hogyan varázsolhatjuk ezt a bizonyos könyörtelen mércét könyörületesebbé? Vegyük végig, mit tudunk a hiperkritikusság sémájáról, ennek egészség- és környezetromboló hatásairól, hogyan ismerhetjük fel és hogyan léphetünk ki az általa generált körforgásból!
A célunk, hogy az ideális és a reális én közt feszülő motiváló térből kiindulva szabad választásunk legyen! Hogy szabadon és tudatosan dönthessük el, még többet akarunk elérni vagy képesek vagyunk azt mondani, elég jó az, ami épp van. A lényeg, hogy a döntésünk szabad választás eredménye legyen, ne pedig egy trigger hatására ösztönösen lefutó program végeredménye.
A hiperkritikusság sémája, azaz a „könyörtelen mérce”
Minél intenzívebben működik ez a séma, annál jelentősebb mértékben tapasztalhatjuk a kiégés tüneteit. Ezt támasztja alá Bence 250 fős kutatása is. De a kiégés mellett a „könyörtelen mérce” sémája még olyan tünetekért is felelőssé tehető, mint a migrénes fejfájás, az evészavarok kialakulása, a depresszió és úgy általában egy alacsonyabb életminőségen való működés. Jó hír, hogy egészen konkrét, számadatokkal alátámasztott kutatások igazolják, a séma megtörhető, az életminőségünk feljavítható akkor is, ha a hiperkritikusság ránk is jellemző. Ha csak 10%-nyit képesek vagyunk engedni, az általános jóllétünk 28%-kal nőhet a korábbi mérések szerint.
A séma kialakulása
A „könyörtelen mérce”, azaz a hiperkritikusság sémája jellemzően azoknál alakul ki, akikkel szemben igen magas elvárásokat támasztottak már kisgyermek korban, akik csak akkor kaptak figyelmet, ha kiemelkedőt produkáltak, akik azt tanulták meg, csak akkor okék és elfogadhatóak, ha ők a legjobbak. Ritkább esetben azoknál fedezhető fel ez a séma, akik számára szüleik olyan példát képviseltek, melyet ők maguk is minden áron el akarnak érni. Ezt a sémát, életmódszert aztán az agy rögzíti és felnőttkorban újra meg újra lejátsza. Gyerekként, ha csak a legjobb eredmények árán tudtuk megkapni a szeretetet, a séma segített, hisz meg tudtuk szerezni a túlélésünk feltételeit. Ami azonban gyerekként hasznos lehetett, az felnőttként korlátozóvá válhat. Gondoljunk csak bele: milyen jó volna megállni és csak élvezni, igazán kiélvezni a sikert, de mégsem vagyunk erre képesek, hiszen máris a következő lépésen gondolkodunk, az agyunk azon kattog, hogyan érhetnénk el a következő csúcsra.
A „könyörtelen mérce” séma felismerése
Akiknél működik a hiperkritikusság sémája, azok hajlamosabbak a versengésre és azon kaphatják magukat, hogy mindenben ők akarnak lenni, egyenesen nekik kell lenni a legjobbaknak. Ez az üzleti életben hasznos lehet, azonban mindennek ára van. Ha már a hobbink, sőt a családi életünk is szüntelen, könyörtelen versengés színtere, az az életminőségünk, sőt a környezetünk életminőségének rovására is mehet.
Segítő kérdések a séma felismeréséhez:
Saját teljesítményünket alábecsüljük, és csak azokat vesszük észre, akik nálunk előbbre tartanak?
Ha nem tudunk 100%-ot teljesíteni, azt érezzük, elbuktunk?
Ha 100%-ot teljesítettünk, azon tépelődünk, miért nem 120%-ot?!
Vegyük figyelembe a csökkenő hozadék elvét! (Minél többet teszünk adott folyamatba, egy pontig annál jobban növekszik az eredményességünk, azonban egy idő után csökkenni kezd.) Érdemes észrevenni, hogy akinek könyörtelen mércéi vannak, az ösztönösen általában abba az irányba halad, ahol a befektetés már nem eredményes, hanem egészségkárosító a munkája.
Segítség lehet még ez a történet is, ami egy dollármilliárdos szilíciumvölgyiről szól, aki azzal a problémával fordult a terapeutájához, hogy ő bizony semmit nem tett le az asztalra, miközben egykori alkotótársa mennyire sikeres és mekkora dolgokat ért el. Mikor a terapeuta megkérdezte a sikeres dollármilliárdost, ki volt ez a bizonyos társ, akihez ő méri magát, a válasz így hangzott: Elon Musk. Nos, ez a bad luck, rossz szerencse tipikus esete és illusztris példája az első segítő kérdésünknek: csak azokat vesszük észre, akik sikeresebbek nálunk, míg magunkat – akármilyen sikeresek is vagyunk – alábecsüljük?
Ebbe a hibába pedig annál hajlamosabbak lehetünk beleesni, minél sikeresebbek, eredményesebbek vagyunk. Minél nagyobbak a sikereink, annál távolabbra kerülhet tőlünk a vágyott elégedettség érzése, mert mindig csak egy még nagyobb cél lebeg a szemünk előtt, míg végül szinte képtelenek vagyunk leállni.
A sikeresség és a hiperkritikusság egészségkárosító oldala
A sikeres emberek körében nem ismeretlen az a félelem sem, miszerint a körülöttük lévők talán csak a sikereiket szeretik, az ő hátukon akarnak feljebb kapaszkodni. Ugyan elérték a vágyott eredményeket, megszerezték a vagyont, az élményeket, de kik is ők az eredményeik nélkül? Hol lehet meghúzni a határt? A válasz: a határ annál a pontnál húzódik, amelytől kezdve a fizikai, pszichés, érzelmi egészségünk sérül, kevésbé vagyunk képesek a boldogságra és legrosszabb esetben a környezetünk is nyomásként, folyamatos elvárásként éli meg kiterjesztett megfelelési, eredményességi kényszerünket.
Hogyan léphetünk ki a körforgásból?
Habár belülről ösztönösen természetesnek, magától értetődőnek tűnnek bizonyos megoldások, gondolatok, cselekvési utak, az érzés, hogy nekünk márpedig „csak” el kell jutnunk a következő szintre, hogy elégedettek, okék legyünk, érdemes az ilyen gondolatoknál megálljt parancsolni és megvizsgálni magunkat. Biztos, hogy ez szolgálja most is legjobban hosszútávú érdekeinket? Egészségünknek, magánéletünknek így tesszük a legjobbat? Sok üzletember példájához hasonlóan, még a példakép, Gerendai Károly családi élete, házassága bevallottan a Sziget fesztivál felépítésére ment rá, míg egy másik Forbes listás, nyugdíjas magyar milliárdos ezt a tanácsot adta Bíró Bence Péternek: „Ne rohanj el úgy az élet mellett, ahogyan én tettem.” Mihamarabb tisztázzuk magunkban: mennyit ér meg nekünk a következő lépcső, a következő elérendő/vágyott siker?
Kulcsok, amiket mindenképp vigyünk magunkkal:
Ne hallgassunk mindig arra az ösztönös cselekvési ingerre, ami a „még többet” irányába lök bennünket!
Alakítsunk ki a teljesítményünktől független önbecsülést! „Akkor is értékes vagyok, ha a vállalkozásom épp nem szárnyal!”
Használjuk az „elég jó” kifejezést! Engedjük el azt a szemléletet, ami szerint csak a „kivételesen jó” az „elég jó”.
Ha megtaláljuk magunkban az „elég jó”-t, megtalálhatjuk azt a pontot, ameddig még megéri energiát fektetnünk a fejlődésbe!
Amikor elkezdünk dolgozni magunkon, sokszor azonosulunk a régi csomagjainkkal. Ha például érintett vagyok bármi módon a „könyörtelen mérce” sémában, amikor elkezdek önismerettel foglalkozni, beleeshetek abba a csapdába, hogy maximalista módon dolgozok azon, hogy ne legyek annyira maximalista…
Nem kell mindig és azonnal egyetérteni a gondolatainkkal, az érzéseinkkel! Kérdőjelezzük meg őket. Az gondolat mögött, hogy éjjel tizenegykor le kell ülnöm dolgozni, különben összedől a cégem, keressük meg az érzést! Mi az az érzés, érzet, ami ezt a gondolatot ültette az agyamba, ami elindította az automatikus, séma szerinti működést?
Kezdjünk el olyan eseményeket beilleszteni naptárunkba, melyek „csak” jól esnek. Ezek segítenek visszatölteni érzelmi, pszichés erőforrásainkat, így védhetjük magunkat a leghatékonyabban a kiégéstől! Adam Grant mondja: „Ha a szabadidőre időpazarlásként tekintünk, nem csak a mentális egészségünket károsítjuk, de rengeteg egyebet is. A produktivitáson kívül is van élet.”
Honnan tudhatjuk, hogyha 10%-ot engedünk a hiperkritikus hozzáállásunkból, akkor az eredmény és nem megalkuvás? Egyrészt, az üzleti eredmények gyakran épp, hogy javulni szoktak a felszabaduló szellemi energia által. Másrészt, megfigyelhetjük, hogy a mi személyes életminőségünk javult-e a kísérlet eredményeként. Nincs általánosérvényű válasz, de mindenki kikísérletezheti, megéri-e számára az új életforma! Ebben egy szakember külső visszacsatolása hasznos segítség lehet.
Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!
Küldetésünk: A vezetői létforma legfontosabb kihívásaira kínálunk megoldásokat.
Te kellesz a csapatunkba, ha:
Nemcsak, hogy ismered a mai modern marketinges trendeket, de szívesen, bátran és kreatívan posztolsz az online felületeken, és ezt bizonyítani is tudod.
Unod már az állandó enteriőr képeket és van új ötleted.
Kreativitásod által új megvilágításba tudsz helyezni egy gondolatot
Igazi közösségi ember vagy, ismered a csoportok erejében rejlő lehetőséget.
Ha van egy jó ötleted, tényekkel és számokkal meg tudod győzni a vezetést erről.
Kedves és segítőkész vagy, és szívesen ötletelsz közösen
Kiválóan forgatod a riportokat, a mutatószámokösszefüggését ismered.
Az irány meghatározásnál motiválnak a riportok alapján levonható következtetések.
Az alábbi kulcsszavak olvasása közben lelki szemeid előtt látod, mit is szeretnénk:
Email marketing
PPC Landing Briefelése / Kampányok kezelése
B2B Marketing
Content Marketing
Social Marketing
Keresztmarketing és partnerkapcsolatok
Analitika, adott felülethez
Marketing terv készítése és koordinálása
Lead Források folyamatos fejlesztése és ellenőrzése
Online felületek menedzselése
WordPress (alapok)
A legfontosabb feladataid lesznek:
A Bizalmi Kör marketingjét fogodössze, te felelsz a stratégiáért és annak koordinálásért, bizonyos területeken a kivitelezésért is.
Cégünk Márkaépítése és -fejlesztése az arculati elemeken és a tartalmi megjelenéseken keresztül, kiemelten az Online tér folyamatosan fejlődő világában
Értsd az elemzéseket, tudd, hogy ha valamit meg kell valósítani, kihez kell fordulnod
Offline megjelenések koordinálása, az arculati követelményrendszernek megfelelően.
Kreatív briefek írása ügynökség számára.
A marketing stratégia meggyőző prezentálása.
Amit mi kínálunk cserébe:
Vállalatunk 10 éves működésével biztosított stabil jövőképet.
Elégedett, szuper csapatot.
Állandó pörgést és jó hangulatot.
Modern, kellemes irodakörnyezetet.
Lehetőséget az önállóságra és a kreativitásod kibontakoztatására.
Egyre növekvő és fejlődő szervezetet, melyben megtalálhatod szakmai és egyéni fejlődéscéljaidat.
Fiatalos összetartó, családbarát, nyitott csapat, ahol a csapatmunka és egymás támogatása alapvető és ami nagyon fontos, hogy mi mindig találunk alkalmat egy pohár proseccóra 🙂
Biztosan jól éreznéd magad a csapatban:
Ha csapatjátékos, életvidám, kitartó és újító vagy!
Ha szeretsz sokat nevetni és nem mindennapi dolgokban részt venni.
Ha szeretnél hajókázni, golfozni és black tie eseményen is részt venni.
Ha nem csak munkatársakkal, hanem barátokkal szeretnél dolgozni
Ezek vagyunk mi:
A bizalmi kör egy olyan brand, ami a saját piacán kiemelkedően jó hírnek örvend még a bridge budapest díját is mi nyertük el idén.
Minden adott ahhoz, hogy büszkék legyünk arra amit csinálunk és bátran mutassuk ezt a célközönségnek.
Sikereinkben óriási szerepe volt és van kollégáinknak, melyekért hálásak vagyunk nekik.
Mindig a legjobbra törekszünk, és ezért fáradhatatlanul dolgozunk. Csapatunk összeszokott, őszinte, kedves emberekből áll!
Előny:
Össze tudsz dobni egy WP landinget
Magas szinten érted az ANALYTICS működését
Ha B2B marketingben szereztél tapasztalatot
Nem riadsz meg a saját ötletek megvalósításától
Elegendő angol nyelvtudás a trendek követéshez.
ÁLLÁS, MUNKA
Medior Marketing pozíció
SZÜKSÉGES TAPASZTALAT
Minimum 3 év
FOGLALKOZTATÁS JELLEGE
Teljes munkaidő
JELENTKEZÉS MÓDJA:
Jelentkezés fényképes önéletrajzzal és fizetési igény megjelöléssel: kinga.papp@bixindex.hu
