Mindenkinek az az érdeke, hogy az egész gazdasági helyzetre egy láncolatként tekintsük most. Kommunikáljunk a partnerekkel, és ha lehet, rögzítsünk minden megállapodást írásban. Érdemes tehát tárgyalni a bérbeadókkal, egyúttal törekedni a kompromisszumos megoldások kialakítására.
Continue readingAmikor az együtt fontosabb, mint a profit
Legyen bármennyire is nehéz a helyzet a koronavírus következtében, vezetőként felelősséggel tartozunk a munkatársakért, és meg kell őket védenünk. A szellemi munkaerő ugyanis komoly értékkel bír, ezért meg kell óvni. Mindezek mellett összefogásra van szükség, vagyis az együtt most fontosabb a profitnál.
Continue readingJelenleg a gyors reagálás a túlélés kulcsa
Célszerű felkészülni a legrosszabb eshetősége, hogy el tudjuk kerülni a pánikor és a kapkodást. Kiemelten fontos lehet leírni és a munkatársakkal megosztani a folyamatok, feladatok és helyettesítési lánc dokumentációját. Panaszkodás helyett kreatív gondolkodásra és gyors reagálásra van szükség, mert ezen múlhat a cégünk életben maradása.
Continue readingA koronavírus válság után kulcsfontosságú lesz a hatékonyabb működés
Természetesen kiemelt jelentősége van a tudatos pénzügyi tervezésnek és a vészforgatókönyvek felállításának, miközben a saját marketingünk megerősítése jelentheti később a kulcsot a kilábaláshoz. Az irodai környezet, illetve munkaterület hatékonyabb kihasználására a jövőben komolyan megnövekedhet az igény.
Continue readingMost a problémák helyett a megoldásokat kell meglátnunk
Most meg kell őrizni a saját lelki nyugalmunkat, mert most a problémák helyett a megoldásokat kell látnunk. Most sűríteni kell a partnerek felé a kommunikációt, nem szabad elszigetelődni a piacon, a termelést pedig nyomni kell.
Continue readingEgy barátságos vendégszemléletnek be kell következnie a turizmus és vendéglátás területén
A koronavírus következtében másfajta gondolkodásra lesz szükségünk, mert ami eddig jellemző volt, az a gondolkodásmód nem fog tovább menni. Be kell következnie egy barátságos vendégszemléletnek, miközben az alázat, a szolgáltatói magatartás, az innováció és az együttműködés szerepe is felértékelődik.
Continue readingA rosszból kihozni a legjobbat
Turizmussal, vendéglátással és élményszolgáltatással foglalkozva bizony addig lehet munkavállalókat foglalkoztatni, amíg van bevétel. Cégvezetőként a most kérdésével kell foglalkozni, és olyan döntéseket kell meghozni, amivel munkahelyeket lehet megmenteni.
Continue readingA turizmus és vendéglátás ágazatában most csak a mából indulhatunk ki.
A borzalmasan nehéz helyzet, amikor nem tudjuk mire számíthatunk, és csak a mából indulhatunk ki a döntéseinknél. A kölcsönösség, a következetesség és a közvetlenség elvére építve, valamint a munkavállalókat partnerként tekintve remélhetőleg sikerrel lehet átvészelni a koronavírus okozta nehézségeket. A legfontosabb, hogy a hitünket ne veszítsük el.
Continue readingHogyan tartalékoljunk a válság idején?
A koronavírus járvány következtében várható gazdasági visszaesésre felkészülve elemeznünk kell a céges kiadásokat, valamint a működő tőke szükséges nagyságát. Kulcskérdésnek számít továbbá, hogy mely pontokon lehet és kell a fix költségekhez hozzányúlni.
Continue readingFontosabb adózási és munkáltatói kérdések a koronavírus idején
A legtöbb cégnél a dolgozók megtartására próbálnak meg koncepciót építeni, ez most az egyik legégetőbb kérdés. Akár a munkatársak helyzetének rendezésére, akár az adóterhek halasztására is létezhet megoldás. A költséghatékony, ugyanakkor átgondolt stratégia pedig elengedhetetlen a jelenlegi helyzetben.
- Hogyan kezeld a tartalékaidat?
- Mik a legfontosabb adózási kérdések?
- Adózás fizetés nélküli szabadság alatt?
Sárdy Beátát, a Sárdy és Társa Könyvelő Kft. tulajdonosát és ügyvezetőjét kérdeztük a koronavírus kapcsán a koronavírus kapcsán a tartalékok kezeléséről, a legfontosabb adózási szempontokról, valamint a fizetési szabadság alatti adózásról.
Gangel Péter: Mik azok az első intézkedések, amelyeket tapasztaltok a piacon?
Sárdy Beáta: Elsőként a költségek lefaragását látjuk az ügyfeleinknél. Ezzel kapcsolatban kérnek tőlünk információt és kimutatásokat. Látni szeretnék mi az, amihez nyúlni kell. A dolgozók megtartására próbálnak meg egy koncepciót építeni, ez most az egyik legégetőbb kérdés.
G.P: Milyen lehetséges megoldások állnak rendelkezésre?
S.B: Az első opció a fizetés nélküli szabadság, amit én személy szerint nem pártolok. Ha ugyanis időközben történik valami a munkavállalóval, akkor egészségügyi szolgáltatásra nem lesz jogosult. Amennyiben mégis ezt választjuk, akkor legalább arra hívjuk fel a dolgozó figyelmét, hogy az egészségügyi szolgálati járadékot fizesse be maga után. Ezt ugyanis a munkavállalónak kell megtenni.
Sok munkáltató teszi táppénzre a dolgozóit. Ebben az esetben az első 15 napot a cég fizeti, utána pedig az állam biztosít egy csökkentett összegű táppénzt. Szintén lehetőség lehet a gyermekápolási táppénz.
Ebben az esetben az első naptól az állam fizet, vagyis a munkáltatónak nincs fizetési kötelezettsége. Habár a munkavállaló így kevesebb pénzhez jut, ám a táppénz folyósítása a kincstárra hárul.
Véleményem szerint minden érintett akkor jár a legjobban ha az úgynevezett 7-es kód szerepel a táppénzes lapon, ami közegészség miatti hatósági eltiltásnak felel meg. A gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy a dolgozó a munkahelyét nem tudja megközelíteni.
Ezzel az opcióval egyből táppénzre kerülhet a dolgozó, állományban is maradhat, miközben a munkáltatónak később nem lesz egyharmad rész táppénz visszafizetési kötelezettsége.
Mivel a nagy bevásárlóközpontokat nem területileg helyezik karantén alá, csak a nyitvartartást fogják korlátozni rendeletben, így a Tisztiorvos nem fogja a helyi orvosokat értesíteni, ezért nem fognak az itt dolgozók 7-es kódú táppénzt kapni. Csak az egyén karanténban helyezése, vagy az egyedileg, egészségügyi okok miatt lezárt területek foganak ebbe a kategóriába esni.
G.P: Hogy látod, mennyi tartalékkal rendelkeznek a cégek?
S.B: Nehéz ezt megmondani. Van egy rendezvényszervező ügyfelünk, ő építkezésben van és bízik benne, hogy nyártól jön majd ismét a fellendülés. A nagyobb cégek inkább rendelkeznek több tartalékkal, ugyanakkor a sok dolgozó miatt a kiadásuk is jelentősnek számít.
G.P: A fizetendő adótételek és beadási határidők kapcsán várható-e halasztási lehetőség?
S.B: Fontos tudni, hogy a lehetőség eddig is adott volt, mindössze indokolni kellett adatokkal, illetve szövegesen is. Korábban kijött egyébként egy az adóhivatal felé tett indítvány arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások mind a beadási határidőkre, mind a befizetésekre szankciók nélkül haladékot kapjanak. Továbbá szintén nem elhanyagolható szempont, hogy továbbra is megbízható adózók maradhassanak.
Mivel ez komoly terhet jelent a cégek számára, továbbá a május 31-es éves zárás is komoly cégvezetői feladatnak és súlyos fizetési tételnek számít, ezért szükség lesz a halasztásra.
G.P: A Ti munkátok kapcsán most mi az elsőszámú prioritás?
S.B: Kettősség van ma még bennem. Minél hamarabb szeretnénk zárttá tenni a folyamatokat, de mivel az ügyfelek is feszültebbek és most nem a leadás érdekli őket elsősorban, ezért tapasztalható egy kis akadályoztatás. Prioritást kellett tehát felállítanunk, most a táppénzes igényeket kell továbbítanunk, és ez nagy munka. Már az is nagy segítséget jelent, ha PDF formátumban kérik az orvostól a táppénzes papírt, amivel mi is könnyebben dolgozunk. Persze számítunk rá, hogy új típusú feladatok fognak jönni, amik szintén prioritást fognak élvezni. Komolyabb előre gondolkodást igényelnek a mostani adminisztrációs feladatok.
G.P: Vannak-e fontosabb tanácsaid a KATÁS vállalkozóknak?
S.B: Azt javaslom, hogy semmiképp ne szüntessük meg a KATÁS vállalkozásukat. Ha nem tudják fizetni az adóterheket, akkor csak függessze fel a jogviszonyt. Megszüntetés után ugyanis 2 éven belül nem lehet újra akkor KATÁS egyéni vállalkozást indítani.
G.P: Van-e olyan egyéb jellemzően nagy költség, amihez hozzá tudnak nyúlni a cégvezetők?
S.B: Amennyiben az olyan nagyobb költség elemeket nem tudunk elengedni, mint a bérleti díjak, akkor próbáljuk meg őszintén és tisztán rendezni a helyzetet. Emellett várható, hogy a marketing költségekből és a tanácsadói díjakból vesznek majd vissza a cégek. Az mindenesetre biztos, hogy költséghatékony, de átgondolt stratégia kell.
Az egészségügyi szolgálati járulékra hasznos infót, és hogy hogy lehet bejelentkezni, ITT találod. NAV Egészségbiztosítási Alap beszedési számlájára kell befizetni számlaszám: 10032000-06056229 (tárgyhónapot követő hónap 12-én) 7.710Ft/hó (257Ft). Az egészségügyi szolgálati járulékot, a munkáltató is átvállalhatja,az átvállalási lehetőségeit a link tartalmazza.
Köszönjük Beátának a legfontosabb tudnivalók megosztását. Hogyha további információra lenne szükséged, keresd bátran Sárdy Beátát: konyvelo@sardy.net