Milyen vezetői stratégiát alkalmazzunk a cégünk menedzseléséhez? – VIDEÓ

A Bizalmi Kör Business Talks Trend rovatában Vég Ottóval beszélgettünk, mégpedig a 2021-ben leginkább működőképes vezetői stratégiákról. Ottó a 3rdGEN Zrt. egyik alapítójaként napi szinten dolgozik vezetőkkel, úgyhogy tökéletes rálátása van az egyes vezetői stratégiák eredményességére.

Változhatunk egyáltalán vezetőként, tudjuk módosítani a vezetői stílusunkat?

Léteznek úgynevezett született vezető típusok, és a legtöbben mondhatni születtek is valamilyen vezetői stílusra. Ettől függetlenül a vezetői stílus és attitűd igenis tanulható, a körülmények és helyzetek állandó formálódása miatt pedig muszáj változtatnunk időnként.

Például a Covid-19 helyzettől függetlenül is egyre kevésbé működik ma már az irányító vezetői stílus. Inkább a coaching, a bevonódás felé mutatnak a trendek, így leginkább az együttműködő hozzáállás lehet a kézenfekvő manapság vezetőként.

Hogyan ismerhető fel, hogy változásra van szükség a vezetői stílusunkat tekintve?

Magunktól nem biztos, hogy érzékelni tudjuk a változás szükségességét. Lényeges szempont tehát a nyitott hozzáállás a visszajelzésekre vonatkozóan. Vegyük magunkat körbe nyitottan kommunikáló bizalmi emberekkel, illetve ne féljünk külső segítséget is igénybe venni.

Akár egy üzleti partner, mentor, vagy beosztott részéről is érkezhet kiemelkedően fontos visszajelzés. Emellett pedig többek között egy mesterelme csoportban is rávilágíthatnak számunkra a változás szükséges mivoltára.

Létezhet-e olyan, hogy egy vezető évtizedeken át egyetlen stílust képvisel?

Habár akadhat erre példa, de ez a fajta attitűd nem lesz sikeres. Merthogy alkalmazkodni kell a változó körülményekhez, ha eredményesek szeretnénk maradni. Tipikus példa erre a nagyjából tízévente bekövetkező válsághelyzetek sorozata.

Ha nem idomulunk a markánsan átformálódó külső körülményekhez, akkor egész egyszerűen nem fog működni a dolog. Nyitottan, a körülményekre odafigyelve kell tehát tenni a dolgunkat vezetőként.

Milyen eszközök és stratégiák működnek leginkább vezetőként?

Miközben a nehezebb helyzetekben irányító attitűdöt kell felvenni, leginkább az együttműködő vezetői stílus a leginkább kifizetődő. Ami a szóba jöhető eszközöket illeti, a kommunikáció kiemelt szerepe megkérdőjelezhetetlen.

A nyitottságot pedig tényleg nem javasolt kivenni a képletből. Ügyfelekkel, üzleti partnerekkel vagy külsős mentorral együttműködve a kritikai észrevételekből is le kell vonni a tanulságot, hogy tényleg a lehető leghatékonyabban tudjunk működni vezetőként. Egy jól megválasztott, tapasztalt külsős mentor bevonásával tudatosan tudunk, javítani, változtatni illetve a különböző helyzetekben a megfelelő megoldást választani.


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


A tőkebevonásban rejlő növekedési potenciál – VIDEÓ

Hitel, vagy kockázati tőke? Ezt a kérdést bizony időről-időre fel kell tennie egy KKV ügyvezetőnek akkor, amikor finanszírozási formát készül választani.

A Business Talks Best Practice rovatában a kérdésre adható válaszokról beszélgettünk Szántó Károllyal, a MandoLab alapítójával. Károlyék ugyanis KKV-kat és startupokat készítenek fel tőkebevonásra, ezért komoly jártassággal rendelkezik a kérdéskört illetően.

Mi az alapvető különbség a hitelek, illetve kockázati tőke között – mikor melyik jelent optimális megoldást?

A kockázati tőkebevonás lehetőségében alapvetően a startupok gondolkodnak ma Magyarországon, a KKV finanszírozás jellemzően a banki hitelek, pályázatok és támogatások formájában szokott megvalósulni.

A hitel és tőkebefektetés között egyrészt a fedezet vonatkozásában mutatkozik eltérés. Egy banki hitelnél egyszerűen muszáj fedezetet biztosítani, ellenben kockázati tőkéhez nem kell fedezet.

Ennélfogva a tőkebevonás a KKV szektor azon szereplői számára mindenképp ideális választást jelenthet a finanszírozáshoz, ahol a fedezet nem feltétlenül áll rendelkezésre. Példának okáért új piacra való belépésnél, vagy komolyabb beruházás előtt.

A tőkebevonás és a banki hitelek közti egyéb különbségek

A kétféle finanszírozási forma keretei között más lesz a forgatókönyv, ha a KKV nem tud törleszteni. Ilyenkor egy pénzintézet a fedezethez nyúl, akár a KKV tulajdonos vagyontárgyait is érintve.

Ellenben kockázati tőkénél a befektető egy hajóban evez velünk, sokkal inkább partnerkapcsolat alakul ki a felek között. Kevésbé a cégbe, inkább az alapítóba fektet a kockázati tőkebefektető.

Ami a hozam elvárásokat illeti, banki termékeknél meghatározott kamatot vár el a bank. Bizonyos szempontból a kockázati tőke ennél drágább, viszont kevesebb garanciát is kér az együttműködésért cserébe, hiszen ő valóban kockázatot vállal.

Mikor célszerű egy KKV-nak kockázati tőkebevonásban gondolkodnia?

Mindenképp kedvező hír ennek vonatkozásában, hogy az utóbbi években olyan befektetők is megjelentek a piacon, akik tipikusan a KKV-kra specializálták a tevékenységüket.

Egy KKV számára akkor ideális lépés a tőkebevonás, ha egy komolyabb szintlépés előtt állva megéri úgymond a részesedés egy nagyobb százalékát a befektetőnek adni. Vagyis egy-egy beruházásban, fejlesztésben akkora növekedési potenciál rejtőzik, ami miatt ez a racionális lépés.

Például ha egy gépgyártással foglalkozó KKV újabb gépeket szeretne a piacra dobni, komoly növekedési potenciálra szert téve így. Egy banki kölcsönhöz nincs meg a szükséges fedezete, viszont kockázati tőkével nagyot növekedhet.

Furcsa mód a megvalósítás szűk keresztmetszete általában nem gazdasági vagy jogi kérdés, sokkal inkább mentális tényezők és gondolkodásbéli nehézségek. Aki nulláról épít vállalkozást, az sokszor nehezen tud külsős szereplőt beengedni a vállalkozásába. Sokszor ennek az áthidalásában is segítünk.


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


Ügyfélszolgálat: az élő kirakat, ahol a legfontosabb elem az emberi tényező

Mi jut eszünkbe, ha meghalljuk a szót ’ügyfélszolgálat’? Végtelen percek, szórakoztatónak szánt zenékkel? Rámenős vagy éppen nemtörődöm hangok a vonal másik végén? Virtuális útvesztő, amiben pingponglabdaként pattogtatnak minket munkatárstól munkatársig? Dancsevics Tiborral, az Adertis Kft. és Kozma Richárddal, a United Call Centers Kft. ügyvezetőivel beszélgettünk.

Continue reading

A kiskereskedelem forradalma – A NetPincér market-sztori

Az online élelmiszer házhozsszállítás piacára egyre többen léptek be a pandémia hatására, de tapasztalható volt, hogy a rendszer mögött bizony erős korlátok is állnak. Miben más a NetPincér market és lehet-e az ő megoldásuk a jövő meghatározó e-kereskedelmi, gyors kereskedelmi trendjének sikeres (fő)szereplője?

Continue reading

„Mindenki egyszerre költözött át az internetre” – Beszélgetés Csermely Ákossal

2021 várhatóan az online rendezvények éve lesz. Hogyan készültek fel erre a nagy rendezvényszervező cégek, mi az a „digitális atomrobbanás”, milyen technikai háttérre van szüksége annak, aki átköltözik az online térbe, miért fontos egy profi stúdió, hogyan maradhat kapcsolatban közönségével az előadó/szolgáltató/rendezvényszervező? Többek közt ezeket a kérdéseket jártuk körül a Média-, az Internet- és a Digital Hungary megálmodójával, tulajdonosával, Csermely Ákossal. 

Csermely Ákost nem szükséges bemutatni. Aki a legkisebb mértékben is érintett a televíziózás, a rendezvényszervezés vagy úgy egyáltalán a média bármely vonatkozásában, az már találkozott vele, a nevével, a munkásságával. Hivatkoztak már rá cápaként és extrém sportolókhoz hasonló megszállottként is az elmúlt években vele készült anyagokban. Amit egyértelműen kijelenthetünk Ákosról, hogy saját területének elkötelezett rajongója és kiemelkedő képviselője.

„Aki jól tudott élni a pandémiás időszakkal, aki elkezdett tanulni, kísérletezni, az az ember – amikor majd elül a járvány és újrarendeződik körülöttünk a világ, amikor már nem félünk és visszatér a bizalmi állapot, legyen szó az akármibe is vetett bizalmunk bármely vonatkozásáról – az addigra elmúlt hónapok tapasztalatait képes lesz átültetni az #aftercovid hétköznapokba.” – Csermely Ákos

*

„Digitális atomrobbanás” – ezzel a szóösszetétellel találkozik az olvasó, ha a Media Hungary oldalát böngészi. Pontosan mit értesz ez alatt?

2020. március 11-én, 15:00 órakor bejelentették a kijárási korlátozást és ezzel gyakorlatilag mindenki egyszerre költözött át az internetre. Legyen szó kereskedelemről, médiáról vagy gazdaságról, mindenkit érintett az intézkedés.

Látszólag előzmények nélkül zajlott ez le, holott valamit már tudtunk… Mégis úgy tűnik, meg kellett kapjuk a pofont és nem csak az ígéretét, hogy valóban elhiggyük, most TÉNYLEG mind a digitális térbe leszünk kénytelenek költözni.

Hát ezt nevezem én atomrobbanásnak. Hirtelen ott találtuk magunkat egy ismeretlenül ismerős terepen, ahol aztán rengeteg fantáziadús ötletet is láthattunk és sokat tanultunk egymástól. Ahogy mondani szokás: „Ahol a Jóisten becsuk egy ajtót, ott kinyit egy ablakot!”. Ott voltak például az olaszok teraszkoncertjei, amik szívmelengető pillanatokkal ajándékoztak meg minket, hogy csak egyvalamit emeljek ki.

Az egész világ elkezdett ismerkedni ezzel az új helyzettel, új valósággal abban a reményben, hogy talán szeptemberre vagy augusztusra elmúlik a Covid és „minden újra milyen jó lesz”. De a vészhelyzeti állapot nemhogy nem szűnt meg, hanem fokozódott és 2021 első félévében nagyon úgy néz ki, hogy még mindig készültségben leszünk.  

Ti klasszikusan nagy rendezvényeket szerveztek, amiket tavaly lehetetlenné vált megcsinálni. Helyettük viszont néhány újdonsággal jöttetek ki! Mesélj nekünk a Reboot Hungary-ről és Holtidő Médiája podcastről!

Nem akartam elhagyni a közönségemet, akikkel mára már 25 éve építem, építjük a kapcsolatot. Mindenképp el akartam kerülni ennek a kapcsolati hálónak a felfoszlását! Március 20-a körül levédettem a Reboot Hungary nevet és arra gondoltam, a következő pár hónapban majd webináriumokat készítek, ahol tanulunk, helyzetet elemzünk, megpróbálunk létrehozni egy interaktív tv-t.

Összeszedtem minden tévés tudásomat és elképzeltem egy olyan konferenciát, amit interakítv audiovizuális tartalmakkal megtöltve oszthatok meg a közönségemmel és együtt maradhatunk. Úgy vélem, ez sikerült is.

A Holtidő Médiája podcast pedig azért jött létre, mert a konferenciáknak van egy olyan része, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Azokra a bizonyos „titkos” beszélgetésekre gondolok, amik a bárban, a mosdóban, az udvaron zajlanak túl a hivatalos meeting részeken.

A podcastet azért találtam ki, hogy rekonstruáljuk ezt a beszélgetős, intimebb hangulatot. Született is 28-29 rész és tervezzük a folytatást, a bővítést.

Még egy fontos újítás fűződik hozzád és a csapatodhoz: megalkottátok az Internet Hungary-t, amit konferencia tv formátumban mutattatok be. Milyen volt ez a folyamat, mik a tapasztalatok?

Azt tisztázzuk, hogy a Reboot Hungary előtt nem volt sok tapasztalatom a webináriumozásban, azaz bennem volt, hogy ezt nekem meg kell tanulnom, fejlesztenem kell, hiszen mi van akkor, ha a Media Hungary nem valósulhat meg. 2020. április elejére sajnos világossá vált, hogy a félelmem beigazolódik és valóban nem szervezhetek offline konferenciát. Akkor kezdtem gondolkodni az alternatívákon. Stúdiókat nézegettem, ami ugye ex-tévésként nem állt tőlem messze, amikor felhívott Gangel Péter azzal, hogy mindenképp látnom kell egy bizonyos helyet. 

Aki ismer, tudja, hogy hatalmas műszaki őrült vagyok, a lakásom tele smart cuccokkal, a legfrissebb fejlesztésekkel és a mai napig is előfordul, hogy én vágom a saját anyagaimat, mert annyira szeretem ezt csinálni.

Kimentem ebbe a stúdióba, a IV. kerületbe, ahol egy 14 méter széles 4K monitor volt, ami nem melegedett, azaz nem csupán a felbontása volt tökéletes, hanem meg is lehetett maradni előtte. Tudni kell, hogy ezek a ledfalak olyan hőt képesek sugározni, hogy az ember két perc alatt leizzad előttük, hát ezért is olyan nagy dolog ez. Szóval elkezdtünk tárgyalni és igen hamar megállapodtunk abban, hogy itt csináljuk meg a Media Hungary-t. Viszont a formátumon módosítani kellett, így jött az ötlet, hogy csináljunk egy konferencia tv-t. Ennek az ötletelésnek lett az eredménye az Internet Hungary konferencia tv.

A folyamat alatt gyorsan világossá vált, hogy nem csak a technika csúcsminőségű, hanem a kollégák is. Bármit kérhettem, azonnal elkezdték megoldani a feladatokat. Mindenki pontosan tudta a dolgát, értette, hogy mi a közös munkánk tétje, így nyugodt körülmények közt dolgozhattunk. Ezt azért is emelem ki, mert életem során nagyon sokat mozogtam különböző stúdiókban és nem mindenütt találkoztam ilyen hozzáállással.

A Visual Europe – mert róluk beszélünk – technikájára olyan cuccokat kötöttünk rá, amik segítségével bárhol nézhetővé váltunk. A széles sávszélesség adott volt az üvegszálnak köszönhetően és kaptunk is rá visszajelzést, hogy volt, aki a reggeli kutyasétáltatásnál a réten vagy menet közben a kocsiban is tudott minket tökéletes minőségben nézni. Végül így született meg a konferencia tv és ezzel megsaccolhatóvá vált, merre is tart a jövő televíziózása.

Hogy látod, van jövője az online rendezvényeknek? Mi történik, ha majd visszatérhetünk az offline verziókhoz is?

Ami engem illet, a hibrid világra készülök. Nem hiszem, hogy azonnal visszaállna minden, sőt, úgy gondolom az online térhódítása visszafordíthatatlan. Kizárólag az egyéni kreativitáson múlik, hogyan használjuk ki ezt az új felállást, amiben a közönségünk már online is elérhető, méghozzá eredményesebben, mint valaha. Ebben kétségkívül komoly érték van.

Ha jól láttam, májusra offline a találkozót szerveztek.

Ha a pandémia engedi, igen. Ezt innen még nem látni, de bízunk benne, hogy megvalósulhat egy offline rendezvény is. Mindazonáltal nem tervezem elhagyni az online felületeinket sem. Májusra már 12 hónapja tanuljuk az online világot, ezt pedig ki kell használni!

Egy Internet Hungary-s elődásodban Dr. House-t idézed: „Verseny nélkül egysejtűek lennénk”. Hogy látod ma a rendezvényszervezői piacot? 

Hogy arról beszélhessünk, mi lett ezzel a piaccal, ahhoz előbb egy kutatást kéne készíteni. Akinek nem volt tőkéje és/vagy nem tudott egyéb üzleti megoldást találni, aki nem tudta magát átmenteni valahogy az új időszámításba, az igen komoly bajba kerül, került.

„Talán tisztulási folyamatnak nevezhető, ami az elmúlt hónapokban zajlott.”


Szeretnél megismerkedni klubtagjainkkal? Kérj egy meghívót!


Hogy látja több mint 200 cégvezető a szervezeti, piaci, társadalmi bizalom és az innováció kérdéseit 2020 végén? – A Bizalom 2021 Kutatás legizgalmasabb vetületei

Valamivel több, mint 200 cégvezető, ügyvezető igazgató és vállalati döntéshozó válaszainak segítségével készült el a BIX és a Bizalmi Kör közös kutatása, melyben a 2021-re várható bizalmi trendek alakulását igyekeztünk feltérképezni. Hogy llátják a jövőjüket a cégek? Hogy alakultak a partnerkapcsolatok? Mikor állhat talpra a gazdaság? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a kutatásban.

Continue reading